Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 1. A szerkesztőség postájából Aszfaltrajzverseny Uzsoki Jánosné a rajzverseny egyik mozgalmas pillanatát örökítette meg A mezőtúri városi műve­lődési központ változatos programok szervezésével nyújt segítséget a diákoknak a szünidő hasznos eltöltésé­hez. Július 26-án délelőtt a gye­rekek a Kossuth téren örö­kíthették meg „versenymű­veiken” legkedvesebb nyári élményüket. Korcsoportjaik­nak megfelelően három ka­tegóriában nevezhettek a pajtások. A verseny legif­jabb —■ kétéves — résztve­vője „különdíjként” csokolá­dét kapott. Az óvodások, az alsó- és felsőtagozatosok ju­talma könyv, csokoládé volt. K. J. P. Mezőtúr Társuk bajba került... ... s ők — Kardos József kengyeli és Pesti Sándor martfűi lakos — egy pilla­natig sem haboztak. Mi tör­tént tulajdonképpen? Július 4-én Turóczi Károlyt, a TITÁSZ szerelőjét baleset ér­te. A kisfeszültségű hálózat faoszlopáról hanyatt esett. A mászóvas tartotta, fejjel le­felé lógott az oszlopon. A se­gélykiáltásokra sietett a helyszínre Kardos József és Pesti Sándor. Erejüket meg­feszítve mentették ki a ve­szélyes helyzetből munkatár­sukat; az oszlopról további sérülés nélkül lehozták, aki ennek köszönhetően nemso­kára orvoshoz került. Madarász Tibor, a Tiszán­túli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigazgatója — akinek leveléből a történtek­ről értesültünk — 500,—500 forint jutalomban részesítet­te a két bátor dolgozót. Dó tett mellé ajándék Kérem, tegyék lehetőve, hogy megköszönjem nyilvá­nosan is a szolnoki Építő- Javító és Szolgáltató Válla-' lat festőtanulóinak — és mesterüknek, Boross Balázs­nak — önzetlenségüket. La­kásom ugyanis gyönyörűen kifestették. A Teleki Blan­ka Szocialista Brigád tagjai pedig a festés után kitaka­rítottak. S mindezt jó kedv­Mindenki segít Növénytermesztők vagyunk a jászberényi Kossuth Tsz- ben. Brigádban dolgozunk. Munkánk szinte naponként változik. A szőlőmunka pél­dául tavasszal kezd,ódik, és tart egész nyáron — a szü­retig. Most már több mint két hete a döhányföldeken tevékenykedünk. Jelenleg a törés legnehezebb fázisát „műveljük”; az aljazást. Ez abból áll, hogy a tőről — legaluilról! — 3—4 levelet leszedünk. Tíz órát előreha­jolva dolgozni megerőltető. Reggel hatkor kezdjük a do­hány bepakolását a bálákba, amikor ez megvan, felrakjuk vei, ellenszolgáltatás nélkül tették. Sőt! Még ők hoztak nekem minden alkalommal ajándékot. Természetesen kö­szönet jár a vállalat vezetői­nek is, akik a munka elvég­zéséhez hozzájárultak. Nagy dolog ez egy idős embernek, aki az I. sz. öregek napközi otthonának gondozottja. Pintér Gizella Szolnok mindenkinek a gépjárműre. Így kerül do­hánytermésünk a jászberé­nyi beváltóba. Mi pedig vár­juk a tsz-től becsületes mun­kánk után a megfelelő díjat, hogy jövőre is reménykedve, kedvvel dolgozzunk. Amikor időnk engedi, tré­fálkozunk, beszélgetünk és jókat nevetünk. A brigád­szellem jó, mindenki segít mindenkinek. Szórakozásra kevés idő marad, de a mun­ka dandárjában — és a me­legben — nincs is már nagy kedvünk erre. Kis Mihály Pórtelek Kiállítás és vetélkedő Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulóját a Hű­tőgépgyárban is méltón sze­retnék megünnepelni. Az üzemi lap irodalmi fejtörő­ről adott hírt. A kulturális osztály a megyei könyvtár segítségével a gyár területén rendezett kiállítást. Fotókon mutatják be Móricz életé­nek, munkásságának egy-egy fontos állomását, villanásnyi részletét. A kiállítást július 26-án dr. Arató Antal, a vá­rosi-járási könyvtár vezető­je nyitotta meg. Rövid átte­kintést adott Móricz ma is aktuális, örökké ható művé­szetéről. A kiállítás anyaga 'részét képezi annak a vetélkedő­nek, amelyet szocialista bri­gádok részére hirdettek meg. Ezért a jelentkező 33 bri­gádból sokan felkeresik a bemutatótermet, hogy a ve­télkedőn sikerrel szerepelje­nek. K. E. Jászberény Közegészségre is veszélyes Elnézést kérek soraimért, de már nem tudom tovább nézni azt a közegészségre is veszélyes állapotot, ami a martfűi központi autóbusz­állomás melletti nyilvános illemhelyen tapasztalható. Nem akarom részletezni... Az épület kívülről gondos­ságra utal, de belül? Való­ságos szennygödör. Nem tu­dom, kinek a kezelésébe tar­tozik, de bárhová is tartoz­zék, a helyzet hovatovább tűrhetetlen. Már az ajtót is leszakították és a bokáig érő szennyvízbe dobták. Vas megyei, Ólmod köz­ségben élő állatgondozó va­gyok. Nálunk az istálló tisz­tább, mint az említett mart­fűi nyilvános WC. És most kérdezhetnék: mi közöm hozzá? Semmi, csupán felhí­vom rá a figyelmet, ha már az ittenieknek nem tűnik fel. S úgy gondolom, nem ez jel­lemző szép megyéjükre. L. I. Péter Martfű Az illetékesek intézkedtek Konténerek itt is, ott is Lapunk július 18-i számá­ban egy fényképet közöl­tünk, amely a szolnoki Sar­ló utcában készült. A fotó lakóházak közelében „csor­dultig teli” (sőt!...) konté­nert ábrázolt. A környék la­kói nevében T. K. olvasónk a szemétszállító gépkocsit reklamálta. A VTVB Városgazdálko­dástól érkezett a válasz: a jelzett probléma az intéz­mény szolgáltatási hibája (s egyéb okok) miatt követke­zett be. Intézkedtek a kon­ténerek kiürítése érdekében. Reméljük, mire e sorok meg­jelenek, már tiszta lesz a levegő a Sarló utcában. Nem így a Damjanich uszoda „tövében” ... Június 20-án jelent meg H. F.-né szolnoki olvasónk levele „Három konténer” címmel. Ebből a háromból kettő ak­kor az uszoda mellett bűz- lött. Egy héttel később kö­zöltük a Városgazdálkodás válaszát „Honnan a szerves szemét?” címmel. Ebből egy­értelműen kiderült: a Dam­janich uszoda melletti két konténert az úttisztító mun­kások gyűjtötte szemét tá­rolására szánták. (Egyiket azóta elvitték.) Július utolsó napjaiban (az IBV tartama alatt is) mégis szerves szemét „illa­ta” lengte be a strandot. Kilós (vagy félkilós?) zöld- babos konzervesdobozck tömkelegé kandikált a na­pozókra a papírhalmaz kö­zül ... Honnan hát a szer­ves szemét (rendületlenül!) a kukával ellátott körzet­ben? .. SZERKESZTŐI ÜZENETEK ötgyermekes anya, Szol­nok: Elhisszük, mennyire bántotta,- hogy pénztárcája elveszett 1700 forinttal. Hi­ányzik majd nagyon a csa­ládnak ez az összeg. Talán ott hibázott, hogy kisfiára bízta az erszényt. Biztosabb helyen lett volna anyuká­nál ... S aki megtalálta az ABC-ben és elvitte? — Lel­kiismeretlen volt! Sz. E. Cibakháza: Biztosan igaza van, s ha a tanács­hoz fordul, érvényt szerez­nek maguk alkotta rendele­tüknek. K. B.-ná Kunmadaras: Munkatársunkat cikke írá­sakor nem rossz szándék ve­zérelte. Levélben küldünk választ. Z. A.-né Tiszaszőlős: Pa­naszát a Volán 7. sz. Válla­lathoz továbbítjuk. Száznegyven nyugdíjas öröme Kártyacsata Felejthetetlen élmény ma­rad július 21-e száznegyven jászberényi ember számára. Két szocialista brigád — a hűtőgépgyári Rózsa Ferenc és a Sütőipari Vállalat jász­berényi üzemének Kilián György brigádja — egészna­pos juliálist rendezett a szak­maközi bizottság nyugdíja­sainak. A program kora reggel kezdődött. A korán kelők már hat óra után elindultak a Béke és Barátság ligetbe, de hét óra után már szinte mindnyájan ott voltak. A Volán is segített az utazta­tásban . Reggelire szalonnát sütöttek. Délelőtt a Hűtő­gépgyár nyári táborának egy csoportja szórakoztatta a résztvevőket. Közben a szer­vezők, a két brigád tagjai már az ebédet készítették. Nagy volt a sürgés-forgás, többször útra keltek a nagy­üzem és a sütőipar gépko­csijai. hogy minden a hely­színre kerüljön. Nyolcvan kiló marhahúsból készült íz­letes pörkölt. A két brigád vezetője, Szászi Istvánné és Muhari István elmondta, hogy jelen­tős anyagi támogatást nem tudnak nyújtani az idős em­bereknek. Segíteni úgy tud­nak. hogy egy kis változa­tosságot visznek a hétközna­pokba. A két brigád első ilyen akciója sikeresnek bi­zonyult. A Rózsa brigád a középkorosztályhoz tartozik, a Kilián pedig ifjúsági bri­gád, mégis megtalálták a kö­zös nevezőt. A nyugdíjasok iránt érzett szeretet, segíteni akarás ösztönözte őket. A kis öregek hálája közös él­ményükké vált. Kiss Erika Jászberény A karcagi víztorony a múzeum előtti játszótérről néz. ve ... .. .és Karcag város látképe a víztorony tetejéről szemlélve (Fotó: Temesközy) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Felmondtak az ittas tanárnak Ittasan, tanításra képtelen állapotban jelent meg azis- koiaDan egy tanár. A kollé­gáira sértő megjegyzéseket tett, és kijelentene: a jelen­legi vezetőséggel nem haj­landó együtt dolgozni. Ez­után eltávozott, es öt napig nem adott hírt magáról. Ki­jelentéseit azonban az igaz­gató felmondásnak tekintette és írásban értesítette, hogy azt elfogadja. A tanár az in­tézkedést nem vette tudo­másul és hangoztatta: sza­vait nem lehet úgy értel­mezni, mintha fel akart vol­na mondani. ; Ezek után újabb intézkedéssel felmond­tak neki. A határozat ellen az illető a munkaügyi bíró­sághoz fordult, amely a fel­mondást hatályon kívül he­lyezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a ta­nár keresetét elutasította, és a felmondást helyben hagy­ta. A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozók kérel­mére a munkaügyi vitát el­döntő szerv a felmondást hatálytalaníthatja, ha az jog­szabályi tilalomba, illetve korlátozásba nem ütközik, nem a megszabott módon történt, vagy az ebben meg­jelölt indok valótlan — hang­zik a határozat. A tanár ma­gatartása ellen többször me­rült föl kifogás. Emiatt is­mételten figyelmeztették. Ez a körülmény, valamint hogy munkára képtelen állapot­ban. ittasan jelent meg az in­tézetben, megengedhetetlen magatartást tanúsított, öt na­pig igazolatlanul távol ma­radt, a felmondás jogszerű­ségét indokolja. A munkavi­szony fenntartása tarthatat­lanná vált. Ezért a keresetet el kellett utasítani. * * * Egy vállalat húsz évvel ez­előtt, akkor felvett alkalma­zottjának kétszobás szolgá­lati lakást juttatott. A megál­lapodásuk szerint 17 ezer fo­rint lakáshasználatbavételi díjat kell fizetnie, ettől azon­ban mindaddig mentesül, amíg munkaviszonyát fenn­tartja. Ha kilép, az összeget harminc napon belül megfi­zetni tartozik. A dolgozót munkaadója tíz évvel később más községbe helyezte át, de ott is vállalati bérlakást ka­pott. Nemrég az illető mun­kaviszonyát felmondta, ám továbbra is a lakásban ma­radt, a 17 ezer forintot pe­dig azzal az indoklással nem térítette meg, hogy a lakás­használatbavételi díj kikötése jogszabályba ütközött. Az alsófokú bíróságok el­lentétes ítéletei után az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. amely a következőket mondta ki: — Vállalati bérlakás jutta­tásánál is a tanácsi bérla­kásokra vonatkozó szabályo­kat kell alkalmazni. Tehát azt általában határozatlan időre, bizonyos esetben azon­ban határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetke­zéséig juttatják a bérlőnek. A kilépés a dolgozó bérleti jogviszonyát egyidejűleg nem szüntette meg, hanem határozatlan időre szóló bér­leti jogviszonnyá alakította át.' liyen körülmények között az illető két lehetőség közül választhat: amennyiben to­vábbra is a lakásban kíván maradni, a lakáshasználat­bavételi díjat meg kell fizet­nie, vagy pedig a lakást visz- sza kell adnia. — Más kérdés az — hang­zik a határozat —, hogy a volt alkalmazott a rendelet értelmében beszámíthatási jogot élvezhet. Ezt azonban a bíróságok nem tisztázták. Nincsenek adatok annak megállapítására, hogy a dol­gozó korábbi szolgálati la­kásának nagysága, minősége s területi elhelyezkedése alapján milyen összegű be­számításra tarthat igényt. Az sincs megállapítva, hogy je­lenlegi lakását saját _ kérel­mére kapta-e, továbbá, hogy a két lakás komfortfokozata kö­zötti különbségre tekintettel, szociálpolitikai kedvezményt élvezhet-e. Ennek megadása ugyanis nincs a lakással rendelkező szerv belátására bízva, ez a bérlőt — megha­tározott feltételek fennállá­sa esetén — megilleti. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents