Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-30 / 202. szám
1979. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz gyümölcsösében a napokban megkezdték a körte szüretelését. A munkát 4 gép könnyíti meg, amelyekről 8-8 munkás szedheti kényelmesen a körtét Magyar—szovjet Gyümölcsszerződés Hetvenötmillió rubel értékben írt alá szerződést szerdán a Hungarofruct külkereskedelmi vállalat és szovjet partnere a Szojiuz- plodoimport. A szerződés értelmében még ebben az évben 279 ezer tonna almát, elsősorban jonatán fajtát szállítanak a Szovjetunióba. Az idei szerződés értéke öt százalékkal magasabb az előző évinél. Az értékes gyüTizenegy megyében 45 ezer, illetve 14 ezer hektáron termesztik a gyepet és a lucernát az AGROCOOP Állattenyésztési és Takarmányter- imelési Rendszer taggazdaságai. Szolnok, Borsod, Haj- dú-Bihar és Csongrád megyében van területük és partnereik mintegy 80 százaléka. Szolnok megyében található viszony a rendszer legtöbb tagja, összesen 43. s intenzív legelőterületük meghaladja a 15 ezer hektárt. Az idén ez még tovább növekszik, mert a taggazdaságokban további kétezer hektár legelőt telepítenek a rendszer tervei és szaktanácsai szerint. Az aszályos időjárás miatt a szénatermés ebben az esztendőben kisebb lesz, mint tavaly volt. Az első növendék hozama feleannyi vagy harmada volt az előző évinek. kivéve azokat az üzemeket. amelyekben öntözni tudtak. Ezekben a gazdaságokban a fűtermés eléri a 400 mázsát. A többi üzemben tapasztalható termés- csökkenés azonban nem írható egyértelműen a kedvezőtlen időjárás rovására. Az AGROCOOP tapasztalatai szerint a technológiai femölcsöt főleg Szabolcs megyéből indítják útnak, de az ország más területének al- ■matermő gazdaságai is részt vesznek az exportban. A szállítások már megkezdődtek, a szovjet áruátvevők első csoportja megérkezett a Hungarofruct tuzséri hűtőházába, ahonnan mintegy 200 ezer tonna alma kerül széles nyomtávú vagonokba. gyelem megsértése is hozzájárult, hogy csökkent a hozam. A taggazdaságok felében például nem szórták ki a gyepterületekre az alapműtrágyát. Ennek következtében ezeken a helyeken a tavaszi első kaszáláskor a termés 20 mázsa volt. a tavalyi 40 helyett. A gazdaságok jelentős részében nem a megillető „gonddal” kezelik a legelőket, pedig ezeken a területeken teremhetne meg a legolcsóbb tömeg- takarmány. A hozamok között óriási különbségek vannak;. A legjobbak több. mint 100 mázsa szénát „kazlaznak” be hektáronként. ugyanakkor jó néhány partnerüzemben nem érik el a 40 mázsát se. Az intenzív gyepeknél ekkora eltérés már nem magyarázható a termőhelyi eltérésekkel. A legelőgazdálkodásban élen járóknál, mint például a jászberényi Kossuth vagy a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet, az idén is több mint 400 mázsa lesz az úgynevezett zöldhozam. Ezekben az üzemekben azonban éppen olyan megbecsült növény a gyep. mint a kukorica vagy a búza. Védnökséggel Korszerűsítik a javítóműhelyt A jászberényi Műszeripari Szövetkezet a lakossági igények jobb kielégítése érdekében hatmillió forintos értékben bővíti, korszerűsíti autószervizét. A javítóműhely két szocialista brigádja és KlSZ-alapszervezete védnökséget vállalt az építkezés felett. Vállalták, hogy ezer óra társadalmi munkát végeznek, így hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján át is adhatják az új létesítményt. , Napraforgószüret Elkezdték a napraforgó betakarítását a jánoshidai Vödrös Hajnal Termelőszövetkezetben. Az 530 hektáron termesztett ipari növény az idén hektáronként 22 mázsás átlaggal fizetett. A gazdag termésből a tsz 60 vagonnal az NSZK-ba exportál, ahol a Jánoshidán termesztett napraforgó kedvelt madáreledel. A többit — mintegy 55 vagon napraforgót — Martfűre szállítják a gazdaságból. Osztrákok, finnek, magyarok — Mi volt a december óta eltelt hónapok legfontosabb eseménye? — Alapos elemzés után tizenegy, a gépeit megvételre ajánló külföldi vállalat közül választottuk ki a korszerű berendezéseket legelőnyösebb feltételekkel szállítókat. A IV. papírgép rekonstrukcióját az osztrák Voith cég szakemberei végzik el. A Voith mellett szóló legerősebb érv az volt, hogy 1940-ben ők építették a berendezést, és amikor 1965- ben Csepelről Szolnokra került, akkor is a szomszédos ország mérnökei és munkásai bővítették kapacitását évi ötezerről tizenháromezer tonnásra. A Papíripari Vállalat a finn Valmet cégtől veszi meg a szolnoki gyár legújabb, V. papírgépét. A műszaki és gazdaságossági számítások, majd a gyakorlati bemutatók után olyan kettős szitájú berendezés mellett döntöttünk, amellyel az ívek mindkét oldalán egyenletes felületű famentes papírt készíthetünk. A régi gépet felújító osztrákoktól vesszük meg a termékek felületét bevonó mázológépet is. — Milyen ütemezésben készül el a beruházás? — Már megvan á pontos menetrend. Augusztus 1-én elkezdődött a felújítás és az új gépeknek helyet adó üzem létesítményeinek megtervezése. A jövő év július 1-től 1981 március végéig tart a IV-es papírgép rekonstrukciója, 1983 június végén az V. papírgép. december 31-én pedig a mázológép szerelését fejezik be. 1984 júniusában már a próbaüzem után A leve Hatvanba, a magja Hollandiába a tavalyinál jóval több paradicsom termett az idén a jászfény szarui Béke Tsz-ben. A 200 hektáron várható 600 vagonnyi termésre — a téesz lévonalán előfeldolgozva .— a Hatvani Konzervgyárral szerződött a gazdaság, amely ebben az évben 10 millió forint árbevételre számít a konzervparadicsomból. További félmilliót jelent majd 30 hektár hibridf aradicsom 20 mázsa magja, amit többek között Hollandiába exportál a jászfény szarui té- eszből a Vetőmagtermeltető Vállalat. (Fotó: Temesközy) Több figyelmet érdemelne a taggazdaságoktól Gyep- és lucernatermesztés az nGR0C00P-nái Vizsgálat A bőséges termés gyorsabb ütemet diktál a feldolgozóknak is: teljes kapacitással, két műszakban üzemeltetik a lévonalat II beruházás haszna: ötvenmillió dollár megtakarítás évente Beszélgetés Szilágyi Ottóval, a Szolnoki Papírgyár igazgatójával elektronsugaras módszerekkel Az elektronsugaras vizsgálati módszerekkel folytatott anyagtudományi és biológiai kutatásokról négynapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központjában. A XI. magyar elektronmikroszkópos és mikroanalízis konferencián mintegy százötven hazai és ötven külföldi kutató ; örvösök, biológusok, fizikusok, mérnökök, illetve közvetlen ipari termeléssel foglalkozó szakemberek vitatják meg a tudományos terület eredrhényeit és feladatait. Az elektronmikroszkópos vizsgálati módszerek ugyanis mindinkább tért hódítanak nemcsak a tudományban, hanem közvetlenül a termelésben is. A gépkocsikra szerelt tartályokban naponta 15-20 vagon zúzott paradicsomot, levet szállítanak a Hatvani Konzervgyárba tíz tonnányi termék felületének kezelésére alkalmas mázológépet is felszerelnek Szolnokon. A 6 milliárdos beruházás előkészületei az építési terület szabaddá tételével kezdődtek. Az építési generálkivitelező, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat emberei megkezdték a munkát a helyszínen. Elkészítették a raktárépület vázát, és helyükre emelték a Span-Deck elemekből készült falakat. Épülnek az ezer szakembert kiszolgáló felvonulási épületek is. A múlt év decemberében hagyta jóvá az Állami Tervbizottság a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójáról szóló javaslatot. Az engedély szerint felújítják, és évi 13 ezer tonnáról 22 ezer tonnára növelik a IV. papírgép teljesítményét, valamint évente ötvenezer tonnát termelő új papírgépet állítanak fel. A beruházás befejezése után a gyár jó minőségű, úgynevezett mázolt — az egyre igényesebb, tükörfényű alapanyagot váró nyomdákat kielégítő — papírok készítésére is alkalmassá válik, ugyanis mondhatnak véleményt a gyár dolgozói, a tervezők, az építők és a szerelők munkájáról. — A jövőre kezdődő papírgyári beruházáshoz hasonló esemény jó néhány óve nem történt Szolnok megye ipartörténetében. Miként kapott zöld utat ez a jelentős vállalkozás? — Igen nehezen. Tizenöt évvel ezelőtt még csak vdr- tuskodásnak tűnt a gyár bővítéséről beszélni. Környékünkön egy talpalatnyi szabad terület sem volt az építkezéshez. Akkori reményeinket megcsappantotta az is, hogy a csepeli gyár áttelepítése után a Papíripari Vállalat sem tartotta a szolnoki gyárat alkalmasnak a fejlesztésre. Mi mégis próbálkoztunk. A városi tanács segítségével 1966-ban területet kaptunk egy feldolgozó üzem létesítésére, és 1969-ben a város vezetői ahhoz is megadták elvi hozzájárulásukat, hogy — az éppen most szanált — lakóházak és raktárak helyén épüljenek fel új üzemeink. Bár a megvalósításra semmilyen biztatást nem kaptunk, 1970 végére mégis készítettünk egy, a gyár fejlesztési lehetőségeit számba vevő tanulmányt. Tulajdonképpen ez volt a kiindulópont: változások, megtorpanások után ebből született meg a mai beruházási terv. Rövid idő alatt megtérül —• Az ötlet tehát az Önöké volt. De mi siettette a beruházás folyamatát? Az állam miért találta érdemesnek, hogy 6,1' milliárd forintos beruházási kerettel támogassa álmuk megvalósítását? — A becslések szerint a következő évtizedekben országunkban mind több nyomdaterméket igényelnek — ezek előállításához pedig megfelelő alapanyag kell. A szükséges papírt csupán konvertibilis valutáért vehetnénk meg, érdemesebb hát Nemrégiben zárult le az előkészítő munka egyik legfontosabb szakasza. Erről és a beruházási döntés előzményeiről kérdeztük Szilágyi Ottót, a Szolnoki Papírgyár igazgatóját. magunknak gyártani. Annál is inkább, mert a Jugoszláviától nyárfarönkökért és a Szovjetuniótól az uszty- ilimszki kombinát építésében való részvételért kapott cellulóz a 80-as évek elejétől fedezni fogja a mai magyar papírgyártás, és az addig kibővülő szolnoki gyár egész fehérített rostszükségletét. — A kedvező feltételekkel kapott nyersanyagot feldolgozva konvertibilis valutát takaríthat meg a népgazdaság. A beruházásra azonban 62 millió dollárt kell költenünk. Mikorra térül meg ez a kiadás? — A termelés felfutása után igen rövid idő alatt. Az importmegtakarítást, a termeléshez szükséges külföldi anyagok értékét és az esetleges exportot is összegezve egy és egy negyedév alatt annyi tőkés valutát „hozunk” az országnak, ameny- nyibe a gyár bővítése kerül. És a megtérülési idő akkor sem lenne hosszabb 5,3 évnél, ha a szocialista országokból vett cellulózt is nyugati importként könyvelnénk el. Háromszor többet termel a gyár — Miért éppen Szolnokra esett azoknak a választása, akik döntöttek a beruházás kérdésében? — Nem volt más lehetőség, a budapesti üzemek például újabb területtel már nem fejleszthetők. A munkaerőhelyzet is ennek a gyárnak az esélyeit növelte. Elavult, I. és III. papírgépünk leállításával 280 embert szabadíthatunk fel,, és helyezhetünk át az új üzemekbe. Csupán a mostani létszám tíz százalékát, körülbelül százhúsz embert veszünk fel a rekonstrukció befejezése után, mégis háromszor több papírt fogunk termelni, mint ma. — vszj — Száznál több téesztag, alkalmi szüretelő és vakációzó diák szorgoskodik a hektáronként 300 mázsát termett paradicsomtáblákban
