Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
1979. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 CSflUtonnHONSZPBflD DÖ Tanácsok kismamáknak Napozás helyett séta A terhesség különös feladatot ró a női szervezetre. Egy új kis élet fejlődéséhez - kilenc hónapon éjt - optimális körül* ményeket kell teremtenie. Ennek érdekében az egész szervezet áthangolódik, működése megváltozik. A változások - különösen az első három hónapban - bizonyos labilitást, sérülékenységet, csökkent alkalmazkodóképességet okoznak. Bár az egészséges kismamák általában folytathatják megszokott életmódjukat, a nyári időszak mégis felvet néhány olyan kérdést, melyre érdemes figyelmet fordítani. A terhes nők nagy része nehezen bírja a fülledt, meleg időt, szédülésre, ájulásra hajlamos. Nem célszerű ezért a kifejezett napozás, a hosz- szasan tűző napon való tartózkodás. A déli. kora délutáni hőségben helyesebb az árnyékba húzódni, vagy a hűvös szobában maradni. Öltözködésnél a kismamák ügyeljenek arra, hogy ruházatuk könnyű, kényelmes legyen. Kerüljék a zárt nyakú, szoros ruhát, mellőzzék az övét. Különösen káros a kör_ gumi-harisnyakötő!' Ez megzavarja az alsó végtagok vérkeringését és elősegíti a visszértágulatok keletkezését. Erre a terhesség egyébként is hajlamosít. Fontos, hogy a cipő jól tartsa a lábat. Nem feltétlenül szükséges, hogy magasszárú legyen, de a néhány pántból álló saru vagy a papucscipő ilyenkor semmiképpen sem megfelelő viselet. Terhesség alatt a szervezet különösen igényli a jó levegőt és a rendszeres mozgást. Persze nem a legnagyobb kánikulában kell a szabadba menni. A reggeli és a kora délutáni órákban tett kiadós séták, a kényelmes úszás és a torna szolgálják a legjobban a kismamák egészségét. Csak a rázással, eséssel járó mozgásokat kerékpározás, ugrás stb.), valamint a megerőltető, versenyszerű sportolást kell derülni. Országszerte számos helyen megszervezték már a speciális gyakorlatokból álló terhes-gimnasztikát. Azok számára, akiknek még ilyen lehetőségük nincs, kitűnő gyakorlatokat közöl a „Sportolj velünk” c. folyóirat 1977 májusi, júniusi száma. A kismamák fordítsanak a szokottnál is nagyobb gondot a tisztálkodásra. A verejték- és a faggyúmirigyek fokozott működése miatt — főleg a nyári melegben — bőrünk hamarabb szennyeződik, könnyen fertőződik. Ezért feltétlneül naponta fü- rödjenek langyos vízben. Az utolsó két hónapban már nem szabad a fürdővízbe beleülni, de egyébként is egészségesebb az álló helyzetben történő zuhanyozás. A táplálkozási szokások még ma is sok problémát okoznak. Számos helyen tartja magát az a teljesen téves felfogás, amely szerint a kismamának „kettő helyett” kell ennie. Precíz vizsgálatok szerint a terhes szervezet energiaigénye legfeljebb 10 százalékkal haladja meg a korábbi szintet. Nincs tehát szükség lényegesen több táplálékra, nagyobb kalóriabevitelre. Sokkal fontosabb viszont a táplálék összetétele. A magzat zavartalan fejlődéséhez elsősorban fehérjékre, vitaminokra és bizonyos ásványi sókra van szükség. A nyár ebből a szempontból feltétlenül kedvező, hiszen aligha okozhat gondot a helyes terhességi diéta. Zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket és húsfélét bőségesen kell fogyasztani. A zsírt és a szénhidrátokat viszont célszerű csökkenteni, ezek túlzott fogyasztása elhízáshoz vezet. A terhességgel kapcsolatos hormonális változás eleve hajlamosít a hízásra. Az ilyenkor könnyen felszedett, fölösleges kilóktól a szülés után bizony nagyon nehéz megszabadulni. A kismamák szervezete hajlamos a só- és a vízvisz- szatartására. Ezért helyes az ételeket kevésbé sózni, a folyadékfelvétel korlátozására azonban — hacsak az orvos másképpen nem rendelkezik — általában nincs szükség. A dohányzásról ajánlatos lemondani, vagy legalábbis minimálisra csökkenteni. Az alkoholfogyasztás is ártalmas lehet a magzatra. Olyan rendszabályok ezek, melyek mindenkinek, minden körülmények között csak használnak. A kismamák számára azért van mégis nagyobb jelentőségük, mert segítségükkel meg lehet előzni azokat a kisehb- nagyobb kellemetlenségeket, melyek a terhes szervezet labilitásával kapcsolatosak. —I’M— Huh István: Blub-blub-blub Pulykánál a liba bölcsebb Szól a lúd Liba-népség rá gigázik Ügy van úgy Lesz erre nagy riadalom ,Blub-blub-blub Ne higgyetek a gúnárnak Hisz hazug Betűoszlop A betűoszlopokat rakjátok helyes sorrendbe egymás mellé úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva József Attila egyik verséből adjanak idézetet! Hogy szól ez az idézet? Megfejtés: Sf U» |DddOU 0|9)|/ ‘)|3|3A3U JDJ ‘))3ZS9| ZS3)J3)| Horgoljunk vállfa huzatot! Mérete akkor jó, ha a ráhelyezett ruha vállrésze pontosan illeszkedik a szélrészekre, de a lakkozott fa, vagy sima műanyagvállfákon az ujjarészek gyakran elcsúsznak, s csak használatkor, a ruha felvételénél tűnik elő, elcsúszott, dudor lett az anyagfelületen. Előzzük meg ezt! — A maradék, hulladékfonalakból horgolt feszes vállfahuzaton kevésbé csúszik a ráakasztott holmi, így a kellemetlen, sok esetben eltűntethetetlen dudort, anyagtágulást megelőzhetjük. Készíthetünk körbehaladó rövidpálcasorokkal. a vállfa szélességének megfelelő tömlőformát. Ez a megoldás azonban csak akkor alkalmazható, ha a hajlított akasztórész kivehető, s a körbehorgolt, beburkolt vállfarész elkészülte után köriy- nyen visszacsavarozható. Egyszerűbb megoldás, ha a szélességnek megfelelő láncszemsort horgolunk. Ennek mindkét oldalszélére rövid- pálcasort horgolunk. Körbehaladó sorokkal. csíkosán dolgozunk. Visszaöltött pálcákkal mintázzuk az oldalrészeket, A szükséges magasság elkészülte után a vállfarészre ráhúzzuk, majd a felsőrészen összevarrjuk. P. V. De szép ez a kislányI Utcán járva gyakran kikívánkozik belőlünk a hangos tetszésnyilvánítás, ha egy bájos gyermek megy el mellettünk. A megjegyzésre „nekem mondták?” ámuló szemek válaszolnak. Némelyik kislány szégyenlősen anyjához simul, de a virgoncabb huncut kacagással fogadja a felnőttek bókját. Ártatlan kacérság, mely ott bujkál az örök nőben. Hogy mikortól vehető észre e varázs? Válaszoljanak a képek, melyek az OKISZ Labor gyermek manökenjeiről készültek. Ha ez a sok ruha mind az enyém lenne.. .1 Ugye, én is ilyen szép leszek, ha nagy leszek? Az öltözésbe is bele lehet fáradni. Kistermelők — kiskertek Zöldség —, gyümölcsszüret A házikertekből, hétvégi telkekről származó friss gyümölcs és zöldség nagy érték, függetlenül attól, hogy a termelő családja fogyasztja el, vagy kereskedelmi forgalomba kerül. Az elméleti számítások azt mutatják — és a gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyítják —, hogy a megtermett gyümölcs és zöldség egy része (még pedig olykor számottevő hányada) ilyen vagy olyan okok miat sajnos egyáltalán nem hasznosul, veszendőbe imegy. Gyakran származik veszteség abból, hogy a kertészkedő embernek nincs ideje éppen akkor szüretelni a terményét, amikor az a legmegfelelőbb érési állapotban van. Előfordul a zöldbabbal, hogy túlérik, az uborka tökméretűvé nő; a málna éretten lepotyog, a nyári alma és körte lehull a földre. Ezzel a veszéllyel minden kertészkedő- nek számolnia kell és bizony úgy kell a szüreti munkát megszervezni, hogy minél kisebb veszteség érje a családot. Ami lehull, azt sem kell feltétlenül veszendőben hagyni: a földről felszedett őszibarack, kajszi, szilva, alma házi feldolgozással jó minőségű lekvárrá, dzsemmé, gyümölcslévé dolgozható fel. Végső esetben cefrét készíthetünk belőle és télen kifőzethetjük pálinkává. A túlérett zöldborsó, zöldbab hüvelyeit most már hagyjuk beérni, megszáradni: jó vetőmag származik belőle a következő évre. Általános szabály, hogy minden gyümölcsöt és zöldséget lehetőleg korán reggel, a harmat felszáradása után, de még az idő felmelegedése előtt szüreteljünk le. Kíméletesen szedjük! A fáról a gyümölcsöt ne rázzuk le. A meggyet, a szilvát, az almát és a körtét kocsány- nyal szüreteljük. Ügyeljünk, hogy a jövő évi termőrészeket ne tépjük le a gyümölcscsel együtt! Szedőedényként lapos és nem nagy méretű kosarakat, rekeszeket, műanyag ládiká- kat használjunk, amelyekben az egymásra rakott rétegek nem nyomják egymást túlságosan. Ez különösen a nagyon gyorsan romló gyümölcsöknél, zöldségeknél (málna, őszibarack, saláta, paradicsom) fontos. A leszedett terményt haladéktalanul szállítsuk hűvös helyre, lehetőleg kamrába vagy pincébe. A legromlékonyabbakat tegyük hűtő- szekrénybe, ahol 3—4 fokos hőmérsékleten napokig is elállnak. B. GY. Salátaöntetek A saláták elkészítésénél az alapanyag kiválasztása igen fontos. Mindig friss alapanyagból készítsünk salátákat. Ajánlatos a hozzávalókat az elkészítés napján megvásárolni. A salátaféléket mindig egészben és folyó víz alatt mossuk meg. Ha edénybe öntött vízben „áztatjuk”, akkor veszít vitamintartalmából. A salátákat fogyasztás előtt közvetlenül készítsük el. de a .salátalével, illetve öntettel együtt körülbelül 40—60 percig hagyjuk állni, hogy az ízek összeérjenek. A salátaöntetek, illetve szószok elkészítésénél fontos, hogy az alkotóelemeket jól összekeverjük. Ehhez ajánlatos a turmixgép használata. Néhány recept salátaöntethez: Konyakos szósz f0 dkg majonézt y2 pohár joghurttal jól elkeverjük, majd 2 kávéskanál konyakot és 1 citrom levét hozzáöntjük. Kevés citromhéj reszeléket keverünk hozzá. Sóval, borssal, zsályával ízesítjük. Narancsos szósz 10 dkg majonézt l dl édes tejszínnel elkeverünk. Kicsavarjuk 1 narancs levét és hozzáöntjük. 3 kávéskanálnyi paradicsomvelőt, kevés narancshéj reszeléket és cukrot keverünk hozzá. Kaporral, borssal ízesítjük. Rokfortos szósz 10 dkg rokfortot először kevés majonézzel elkeverünk, majd 7 evőkanál majonézzel simára keverjük, l kávéskanálnyi apróra vágott kaporral és borssal, esetleg kevés apróra vágott hagymával ízesítjük.
