Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-25 / 198. szám
1979. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fémkazal A Szekszárdi Állami Gazdaságban egy ,90 vagon lucernaszéna befogadására alkalmas fémkazalt építettek. A fémkazalban hideg levegő befúvásával szárítják a zöld lucernád így az nem hullatja el levelét^ és megtartja a (tápértékét. Ez az új módszer a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kísérlete Szárítás, keverés két műszakban Jó ötletekkel, szorgalmas munkáskezekkel Sok minden megváltozott a tiszarofffi Aranykalászban Két év alatt megduplázódott a magyar tarka tehenek tejtermelése A jászberényi Kossuth Tsz szárítóüzemében az idei feladatokat — mert sok van belőlük — csak két műszakban tudják elvégezni. A nyár eleje óta 60 vagon lucernapelletet állítottak elő olasz exportra. A gazdaság keverőüzeme részére 30 vagon lucernalisztet készítettek. Az üzem gabona- és sze- mestakarmány-szárító részlege 150 vagon búzát szárított meg, ez kétszerese a tavalyi mennyiségnek. A köSok olyan ember van Jászberényben, aki a városba érkezőnek büszkén mutogatná a mintalakóteleppé fejlődött Pelyhespartot, a régi és az új összhangját kereső főteret. Kevesen vannak viszont, akik bátran — a kellemetlen meglepetésektől nem tartva — hívják vendégüket, hogy az utcákat járva, a város tisztaságával dicsekedjenek. Ennyire piszkos-szemetes lenne Jászberény? Egyáltalán, milyen is a város tisztasága, mennyivel rosszabb vagy jobb, mint más településeké? Néhány ember, akit foglalkozása a megye szinte valamennyi városába elvisz, úgy válaszol a kérdésre, hogy olyan város ez is, mint a többi. A NEB a Városgazdálkodási Vállalat jelentése alapján felmérést készített. Megállapította: ahhoz, hogy a város mindig tiszta legyen, a köz- tisztasági dolgozók és a lakosok, a tanácsi szervek és a munkahelyek segítségére, összefogására van szükség. A jó törekvések megvalósítását hasznos kezdeményezések segítik. A tanács módosította a város köztisztaságával kapcsolatos rendeletét, és ennek megfelelő közös intézkedési tervet készített a Városgazdálkodási Vállalattal. Rendszeressé váltak a köz- tisztasági őrjáratok, a szabálysértőket gyakran megbírságolják. Néhány általános iskola oktatási tervében már tantárgy a köztisztaság, a művelődési központban a város tisztaságával és környezetvédelmével kapcsolatos elővetkező hónapokban 400 vagon kukoricát és több mint 100 vagon napraforgót kell majd szárítani. Két műszakban dolgoznak a tsz keverőüzemében is. Eddig 65 vagon tápkeverék előállításával tettek eleget annak az elsődleges feladatnak, hogy biztosítsák a gazdaság állatállományának táptakarmányát. Az év első felében 148 vagon tápot kevertek a háztáji gazdaságok részére, hiánytalanul kielégítve ezzel az állattartó gazdák igényeit. adássorozatot tartanak. Tavaly több mint 2 ezer látogatója volt a „Környezetünk védelmében” kiállításnak. Közvéleménykutatást tartottak, 39 szocialista brigádtól kértek — és kaptak — javaslatot arra, hogy milyen újabb intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy szebb, tisztább legyen Jászberény. Sajnos legalább ennyi negatív jelensége is van a város köztisztaságának. A lakosság egy része segítés helyett inkább gátolja a különben sem könnyű munkát. A Zagyva partját, az utak mentét illegális szemétlerakással csúfítják el. Szégyenfoltja a városnak a Hatvani út, az Alkotmány út végén létesített szeméttároló, vagy a Jászjákóhalma felől bejövő 31-es főút mellett felhalmoSajtótájékoztató a lipcsei őszi vásárról Az idén szeptember 2—9 között rendezik meg a hagyományos lipcsei őszi vásárt — jelentette be tegnap az NDK nagykövetségén tartott sajtótájékoztatón Kurt Meinhardt, a nagykövetség kereskedelmi attaséja. Elmondotta, hogy az idén „A szabad világkereskedelemért és a műszaki haladásért” jelszó szellemében rendezik meg a nagyszabású seregszemlét, amelyre 50 országból több mint hatezer kiállító érkezik, és mintegy 300 ezer külföldi szakembert és érdeklődőt várnak. Összesen 280 ezer négyzetméter kiállítási területen, 27 vásárcsarnokban, 30 pavilonban, 16 vásárházban és nagy szabad területen láthatják a látogatók az ipar és a kereskedelem nagyszabású nemzetközi kínálatát. Magyarország kiállítói is részt vesznek a bemutatón. Sisabb a tengernél A tengervíznél is több sót — literenként 42 grammnyit — tartalmazó Sárvár—Rába- sömjén termálvíz hasznosításának lehetőségeiről tanácskozott egyebek között tegnap a nyugat-dunántúli intézőbizottság Sárvárott. Részt vett az ülésen dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az intéző bizottság elnöke és dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Az ülésen dr. Vadász Gyula, az Országos Gyógyfürdői Főigazgatóság főigazgatója elmondotta, hogy a 96 fokos, egyelőre a „-földbefojtott” rendkívül értékes hévizet az" idén gyógyvízzé nyilvánítják. A vele végzett, egyelőre szerény kísérletek ugyanis bebizonyították, hogy az inhalá- ciós formában nagyon jó hatású a hörghurutos betegségekre, a szilikózisra, fürdőkúraként pedig nőgyógyászati, mozgásszervi bajok gyógyítására. zott szeméthegy. Itt menet közben szórják ki a gépkocsik ablakán a zsákba összegyűjtött szemetet. Méltó társak — vagy ugyanazok — a facsemetéket derékbatörő, a rózsabokrokat eltaposó, vagy a szemétgyűjtő edények fedelét lecsavaró vSndálok. Szomorú, hogy barbárságukhoz még segítséget is kapnak. Mert akaratán kívül nekik — a köztisztaság ellen vétőknek — segít például a Városgazdálkodási Vállalat azzal, hogy Jászberényben még mindig várat magára a korszerű, konténeres szemét- szállítás. Kevés a szemétgyűjtő edény és évek telnek el, amíg kirakják valahová a szemétlerakást tiltó táblákat. Illés Antal — Hol lehet itt felmondani? — rontott be egy férfi az irodába. — A legjobb helyen jár — hangzott a válasz. — Tessék a toll és a papír. A sértődött azóta is a növénytermesztésben dolgozik, és hasonló gondolattal kacérkodó társai is jobbnak látták hallgatni, nehogy valaki komolyan vegye, amit mondanak. Pedig nemrégiben a dohányföldön dolgozó asszonyok is csak szidni tudták az új vezérkart. — A régiek legalább kijártak hozzánk, és megkérdezték, hogy vagyunk. Ezek? Van úgy, hogy hetekig színüket se látjuk. Aztán csöndesedtek, és most már legfeljebb megmosolyogni való történetekkel gazdagodik a tsz újkori históriája. — Ennyi fizetéssel koldulni mehetek — állította egy kapatos ember. — Akkor gyerünk együtt — nevetett az elnök —, mert a maga hat-hétezer forintjánál én se keresek többet. Legelő a Hortobágy közepén Az újonnan épített tehénistálló ajtajában állunk. Farkas Ernő leplezetlen büszkeséggel magyaráz: — Két éve még 1700 liter volt az átlaghozam, az idén viszont már 3500 liter körül alakul a termelés. Aztán sorolja a „varázs- igéket” : takarmányozás, állategészségügy, a gondozók bérezése. Az utóbbihoz még hozzáfűzi: — Bizony nehéz volt itt rendet teremteni, s élérni, hogy a kifejt, jó minőségű tej, valamint az egészségesen megszületett és felnevelt borjak után fizetett gondozók tudomásul vegyék: amit kérünk, követelünk, az a szövetkezet, illetve a tagság érdeke. A több gazdaságból verbuválódott fiatal szakember- gárda az alapoknál kezdte. Megszigorították a munkarendet, betartatták a technológiát mindenütt. S persze nem hiányoztak az ötletek se. Elképzelhető, hogy a tiszaroffi Aranykalász Termelőszövetkezetnek sódert szállító uszályflottója van? Első hallásra nehezen. Ám ha egy kicsit fürgébbek, akkor nem horgásszák el előlük az üzletet. A másik, hasonló kockázattal járó elképzelésük viszont bejött. A gazdaság vezérkara elhatározta, hogy a juhtenyésztés fejlesztésére épít, elvégre ez az ágazat manapság nagyon jól jövedelmez. Igen ám. de a birkák tartásához legelő is kell, sokkal több, mint amennyi a falu határában található. Mit tesz ilyenkor az élelmes szakember? Kibéreli a Hortobágy közepén a senkinek se kellő dús füvű területet, és letelepíti oda a birkát, a juhászt és a ho- dályt. Hz asszonyok pálfordulása Kiautózunk a dohányföldekre. Keresem a tavalyi véleményt hangoztató asszonyokat, de csak a pirulásukból jöhetek rá, hogy ők azok. Farkas Ernő: - Ilyenek a csövek mindenütt Fotó: T. F. Mert amit most mondanak, az egészen másként hangzik. — Nekünk bajunk lenne valakivel is? — kérdezik ártatlanul. — Minden tizedikén megkapjuk a fizetést, méghozzá nem is rosszat, úgyhogy itt elégedetlen embert nem talál. — A gépesítés is sokat segített — véli Tatár Jó- zsefné és Kovács Irén —, nem kell annyit hajolgatni, a a munka is szaporább. Télen is van mit csinálnunk, és amikor ilyen gazdag termésre számíthatunk, mint az idén, akkor az se izgat bennünket, hogy várhatóan október végén is a dohányleveleket tördeljük a földeden. A közelünkbe érő elnök már csitítaná az asszonyokat, de ennyi nyelvvel ő se bír. — No, jól van, elismerem, hogy mi is legalább 15 mázsát várunk hektáronként a dohánytól — hátrál meg —, de arra ne számítsanak, hogy 20 mázsa fölött lesz a termésátlag. Ötletes gazdálkodás Fölballagunk az irodába a látottakat összegezni. A gát mellett szépen mutat a másodvetésű siló, lesz mit enniük az állatoknak télen is. Persze az ártér „ellen” nem ez a valódi orvosság, ám az erdőtelepítés sok pénzbe kerül, s még beletelik néhány év, amíg mind az ezer hektáron fák növekedhetnek. De más választása nincs a tsz-nek, telepíteniük kell, hiszen az idén is sok gondot okozott a Tisza. Igaz, az árpa 50, a búza pedig 46 mázsás termést hozott, viszont csak az elvetett terület kevesebb mint harmadán, a többit ugyanis elöntötte a folyó. Kellenek hát a jó ötletek továbbra is, a szorgalmas munkáskezekre if szükség van. A tiszaroffiak eredményeikkel azt bizonyítják: most már egyikből se szenvednek hiányt... Braun Ágoston Jászberényi szeméthegyek Illegális szeméttelep a Gorkij út Zagyva parti részén A dohánytörők munkáját Balthes kombájn segíti
