Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

1979. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Vizes” gondok megoldói Érdekességek a KEVITERV munkáiból Keresztül-kasul Országjáró áruk Ilyenek lesznek a Nagykunság III. öntözőfürt vizszintszabá­lyozói Gyakori bosszúság: rohan az ember, hogy még záróra előtt elérje az élelmiszerboltot, ám hiába, mert - noha a hivatalos ajtócsukásig 10-15 perc még hátra van - a redőnyt már félig lehúzva találja, az üzletiből már csak kilépni lehet. Jogos bosszúság ez ilyenkor, de „csak" bosz- szúság. Fehér alapon kék: betjűk, plakát a Kelet-magyarorszá­gi Vízügyi Tervező Vállalat­nál: „A víz érték, óvni kell!” Azt hiszem, ha valahol az or­szágban — sajnos még elég kevés helyen — vállalatok ^megszívlelik ezt, akkor a KEVITERV egész biztosan közéjük tartozik. Igazolás­képpen álljon itt, mi min­dennel foglalkozik a tervező- gárda a szolnoki központban. Kommunális vízellátási, csa­tornázási feladatok, ezen fő­képpen vízművek, csapadék­vízelvezető rendszerek és szennyvíztisztító telepek meg­tervezése értendő. A mező- gazdaság „vizes” gondjain az öntözés fejlesztésével kap­csolatos elképzeléseikkel — öntözőrendszerek, öntözőte­lepek tervezése — igyekez­nek segíteni. De ad munkát az ipar is bőven, legidősze­rűbb téma most a szenny­vízkezelés, az egyedi helyzet­ben lévő gyáraknak, üzemek­nek leginkább megfelelő szennyvíztisztítási technoló­giák kidolgozása. Jelenleg egyik fontos teen­dőjük, hogy a VÍZITERV al- tervezőjeként „besegítenek” a szovjet tervek alapján épü­lő észak-budapesti szenny­víztisztító telep tervezői munkáiba. Ennek keretében a terveket a magyar szabvá­nyoknak megfelelően vizs­gálják felül biztonságtechni­kai és közegészségügyi szem­pontok alapján. A honosítási feladatokon túl tervezői szak- tanácsadással is a kivitelezők rendelkezésére állnak. Szolnok, a KEVITERV székhelye is jelentkezik problémáival, egyik ezek kö­zül a város csapadékvízelve­zető rendszerének esedékes rekonstrukciója. Az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult megyeszékhelyen ugyanis a gyors fejlődési üte­met nem követte kellőkép­pen a csapadékvízelvezető rendszerek kiépítése. A ta­nulmánytervben a jelenlegi állapot vizsgálata és értéke­lése után meghatározzák az öblözetek ésszerű, gazdaságos tagolását és az egyes öblö­zetek gerincvezetékeinek (zárt, vagy nyílt csatornák) nyomvonalvezetését és kapa­citását úgy, hogy azok biz­tosítani tudják csapadék kár nélküli elvezetését. A másik, Szolnokot is érintő, de az Nemes József tiszafüredi lakos a fővárosi Betonépítő Vállalat betanított munkása­ként kereste kenyerét. Affé­le eljáró, ingázó volt, építet­te, cserélte, felújította tár­saival együtt a budapesti HÉV- és villamossíneket. So­ha nem húzódott félre a do­log nehezétől, amit számos anyagi elismerés, és a mun­kakönyvbe bejegyzett hu­szonötéves törzsgárda jutalom is tanúsít. \ A betegsége két és fél éve kezdődött. Egyre elviselhe­tetlenebből fájt a torka, 'és a gyógyszeres kezelés csak átmenetileg enyhített kínjain. Míg végül tavalyelőtt októ­berben elkerülhetetlenné vált a műtét. Azóta légcsöve nyi­tott, torokhangon beszél, és a nyakára szerelt apró készü­lék erősíti hallhatóvá a hang­ját. Leszázalékolták, rok­kantnyugdíjas lett. Azóta ál­lapota nem romlott, legalább is ezt mutatják a havonta is­métlődő orvosi felülvizsgála­tok. Két kanna vizet elbír, de csákányozni, nehéz fizikai munkát végezni már nem tud. Fullad. Felesége dolgo­zik, három gyereke kirepült a családi fészekből. Otthon unja magát, dolgozni szeret­ne, és bírna is még afféle könnyű, mindenes munkát, egész megyére kiterjedő ter­vezési feladat a Zagyva töl­tésépítése és mederrendezése, a folyó torkolatától a Tárná csatlakozásáig terjedő sza­kaszra. A beruházás első üte­mének programtervét 1977- ben készítették el, most a ki­viteli terveken dolgoznak. Már kész a rajzasztalon há­rom nagy létesítmény: a kis- gyepi szivattyútelep, a szász- bereki szögtámfal és a két­ezer hektárnyi szükségtározó. Most a szolnoki szakasz és a malomzugi átvágás kiviteli megoldásait tervezik. Az el­képzelések szerint a szolno- koi szakaszon létesülő szög­támfal megépítéséhez a BVM helyi gyárának panelelemeit használják föl, a malomzugi átvágásnál keletkező holtágat pedig mint kiegyenlítő táro­zót veszik majd figyelembe. Szoros a kapcsolatuk a me­zőgazdasággal is, hiszen a nö­vények öntözéséhez felbe­csülhetetlen értékű tanácso­kat tudnak adni. Ilyen jelle­gűek a hevesi homokhátság öntözésfejlesztésének és a ráckevei öntözőtelep megte­remtésének valamint a Nagy­kunság III. öntözőrendszer kialakításának tervei. Gazda­sági jelentőségükről csak annyit, hogy a Nagykunság­amelyet igyekezetével, öt osztályával el tudna végezni. Igaz, bajával járt már a nagyközségi tanács illetéke­seinél is, és ott azt a választ kapta, írja le, miféle munkát vállalna. A csákánynyélen megvastagodott ujjaknak ne­hezen engedelmeskedik a ceruza, ezért mi segítünk rajta, hiszen Nemes József minden bizonnyal nincs egyedül a bajával. Elvállalna takarítást, rak­tárrendezést, kézbesítést, kül- dönci feladatot, akármit — ahol nincs nagy por, és nem kell hangosan kiabálni. Esetünk szereplője pihenő­re kényszerült. Volt vállala­ta elhelyezné Pesten, hiszen kötelessége gondoskodni egy­kori munkásáról. Mindezt Nemes József követelhetné is. Tiszafüreden azonban csak kérni szeretne az üze­mektől, munkaerőt kereső helybeli vállalatoktól, szö­vetkezetektől. Nem többet, nem kevesebbet: napi pár­órás foglalatosságot. Mert úgy érzi, ha szükség lenne rá valahol, bizonyára tudna hasznos munkát végezni. Ezáltal újra emberek közé kerülne az ötvenegynéhány éves, rokkant nyugdíjas férfi. — D. Szabó — ban a vízre igen kényes rizst termelnek, Dél-Heves pedig az országos zöldségprogram­ban játszik kiemelt szerepet. Ha ezt a szót hallják a ter­vező vállalatnál, hogy „ipar” rögtön a „szennyvíz” szóra asszociálnak. Menteségükre szól, hogy párhuzamosan négy gyár és üzem szenny­vízkezelési technológiáján dolgoznak. A Lenin Kohá­szati Műveknél olajjal, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárában bőrrel, szőrrel, nehézfémek­kel és zsírral van teli a víz. A Hajdúsági Iparművek tég- lási gyáregységében krómos, ciános, lúgos és festékes víz keletkezik, míg a Debreceni Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál megint csak a zsír több a megengedett ér­téknél. Legnehezebb dolguk a bőripari szennyvízzel van, a hatásos kezelésre öt válto­zatot dolgoztak ki, míg a Hajdúsági Iparművek téglási gyáránál keletkező szennyvíz tisztítására — mivel hazánk­ban ilyen technológia nincs — külföldi eljárást vesznek át az igényeknek megfele­lően. fl iászszeHtanflrási téeszben is Szedik a konzervgyári paradicsomot A jászszentandrási Haladás Tsz teljesítette paradicsom exporttervét és folyamatos szállítással eleget tesz a Zöldérttel létrejött megálla­podásának is. Elkezdődött a konzervgyári paradicsom szedése, üzembe helyezték a léállomás egyik vonalát, és naponta indulnak útnak a paradicsomiével töltött zárt­tartályok a hatvani konzerv­gyárba. A közös gazdaság az el­múlt években jelentős fej­lesztéssel — ágyáskihúzó és vegyszerbedolgozó, palántá- zó, betakarító és feldolgozó- gépek vásárlásával — terem­tette meg a paradicsom ipar­szerű, a soroksári zárt rend­szerben történő termesztésé­nek feltételeit. A fejlesztés már az idén éreztette kedvező hatását. A gazdaság kertészetében a rossz időjárás ellenére, ebben az évben is „könnyű volt” kiválogatni azt a 10 vagon exportminőségű paradicso­mot, amivel a tsz a HUN G AROFRUKT-tal kö­tött szerződését teljesítette. A Zöldértnek tíz vagon jó minőségű, étkezési paradicso­mot ad át az idén a 315 hek­táron termesztett és hektá­ronként 365 mázsás átlagter­méssel fizető zöldségféléből. A Hatvani Konzervgyárnak — szerződéses alapon — 1200 vagonnal szállít feldolgozás­ra. Ha azonban például egy többtonnás teherautó érkezik meg záróra előtt pár perccel — _ többnyire koradélután — a címzett vállalat már le­zárt raktára elé, az nemcsak bosszantó, hanem jelentős anyagi veszteség előidéző­je is. Mit tehet ilyenkor a gép­kocsivezető? Először is igyekszik elhelyezni az árut a címzett telephelyén, hogy a túl korán bezárt raktár miatt mégse kelljen idegen­ben éjszakázni, s, hogy a kocsija másnap újra fuvar­ba állhasson. Igaz, hogy el­kerülhetetlen, hogy vissza­felé ne üresen menjen, te­hát, hogy a teherautó, az üzemanyag és az ember tel­jesítményének csak a töre­déke legyen kihasználva, — viszont másnap reggel ra­kodhat otthon. Gondoljuk csak végig Ha az árutól nem sikerül megszabadulni, akkor ez többletkiadás aj szállítónak, terheli például a szálláskölt­ség, amelyet a megrendelő a fuvardíjban nem szokott el­ismerni. Ezzel szemben áll esetleg az a lehetőség, hogy reggel szerez a gépkocsiveze­tő visszárut, ami a többlet- költséget ellensúlyozza. A dolog azonban mégsincs rendben, mert a kiinduló ál­lomásra idejében vissza nem térő teherautó miatt, az ott programozott szállításban ke­letkezhet zavar: esetleg egy- egy szállítmány 1—2 nappal később indul útjára, s ezért valahol túlórázni kell, vagy leáll egy nagyértékű beren­dezés, esetleg kötbér jár a külfödi megrendelőnek. Lám: nagyon pontosan, vagy kicsit korábban záró raktárak miatt mennyi ki- sebb-nagyobb veszteség ke­letkezhet. Sőt: fogalmazzuk kérdéssé a megállapítást: he­lyileg és országosan vaion nem jelentős veszteségek for­rása-e a vállalatok ország­szerte kialakult raktári — árukiadási és -bevételi — munkarendje, egyműszakos munkaideje? Gondoljuk csak meg, hogy mi következik a raktárak többségének ilyen a „félfo­gadási” idejéből. Az, hogy mindenki, aki fuvaroz, most igyekszik egy műszak alatt 6-tól, 7-től 2-ig, 3-ig boldo­gulni a feladataival. Vagyis olyan kapacitást hoz létre — teherautókból, rakodógépek­ből, szállító munkásokból és gépkocsivezetőkből —, hogy képes legyen a növekvő ter­melésből (és bővülő munka- megosztásból) adódó emelke­dő szállítási feladatokat na­pi 7—8 órában elvégezni. Szükek az országutak A vállalatoknak versenyt kell futniuk az első műszak­kal, ezért a szállítóeszközök számát, drága rakodó gépek sorát is munkába állították, s végül az országutak is szű- kek lettek ,hiszen minden­áron 8 óra alatt akarnak vé­gigvinni rajtuk annyi árut, amennyit kétszer 8 óra alatt is lőhetne — a jelenleginél sokkal kisebb ráfordítások mellett. • A dolgok mögött egyszerű szervezési kérdés rejlik: osz­tott műszakos vagy kétmű- szakos raktári munkarendre kellene áttérni — országo­san. Ezt a helyzetet súlyosbít­ja, hogy az áruk elég tekin­télyes részét szükségtelenül keresztbe-kasul hordják az országban a vállalatok. Pél­dául a követ, téglát, cemen­tet, sódert. Noha kő, cement, tégla, homok mindenütt. 100 kilopnéternyi járóföldre, helyben is található. (Az efajta szállítások nemcsak a közutat, a vasutat is naev mértékben — szükségtelenül — terhelik.) Ezek elkerülése is a kapacitás-kihasználását javítaná és a felesleges költ­ségek megtakarítását tenné lehetővé. Felesleges szállítások A szakemberek szerint egyébként például tavaly az elszállított áru teljes meny- nyiségének 10—15 százalékát pontosabb szállítási-terve­zéssel nem is kellett volna megmozgatni. A területi, áru­fajtánként szállítászervezés- ben tehát változatlanul je­lentős megtakarítások lehe­tősége rejlik. Tavaly mintegy 800 mil­lió tonna árut mozgattak meg az országban. Ennek kb. a felét az úgynevezett nem közhasználatú közlekedés szállította. Tehát az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok és; szövetkezetek szállítóparkja, s nem a Vo­lán, ÉPFU, a vasút stb. Az állami szállítási válla­latok irányításával kb. 25 ezer tehergépkocsi fut az or­szágban. (Pár évvel ezelőtt sem volt sokkal nagyobb a park.) Ez a 25 ezer kocsi ta-. valy csaknem negyedmilliárd tonna árut szállított ötmil- liárd árutonnakilonnréteres teljesítménnyel. A négyszer- te több gépkocsit (százezret) számláló vállalati, szövetke­zeti járműpark viszont csak alig több mint 40 százalék­kal vitt nagyobb törhet: kb. 360 millió tonnát. (6 milliárd árutonnakilométeres teljesít­ménnyel.) Jobb szervezéssel Ha a nem közhasznú jár­műpark felhasználása úgy lenne megszervezve, mint az állami szállítási vállala­toké (s abban is van tarta­lék) akkor a 100 ezer kocsi­val 24 milliárd árutonnakilo­méteres teljesítménnyel 850 millió tonna áru elszállításá­ra lettek volna képesek. A számok összevetése egy­értelműen mutatja, hogy a jelenlegi járműpark kapaci­tása — egy jobb, de nem kü­lönlegesen jobb szervezési színvonalon — a tavaly tény­legesen felmerült szállítási feladatok mennyiségét je­lentősen meghaladja. Elszál­lítottak nagyjából 800 millió tonnát, de a rendelkezésre ál­ló kapacitással képesek let­tek volna elszállítani — 1,2 milliárd tonnát is. Kis túlzással állítható, hogy amíg ennek a jelenlegi szál­lítóeszköz parknak á telje­sítménye a duplájára nem nő, addig lényegében indo­kolatlan beruházás, ha bár­hol is új teherautót vesznek. Bizonyos, hogy a kéitmű- szakos szállítás, a két vagy osztott műszakban nyitva tartó — árut fogadó és ki­adó — raktárak megszerve­zése, továbbá a keresztszállí­tások csökkentése például azonnal jelentős javulást hozna a kapacitások kihasz­nálásában. S azt, hogy az erre fordított fáradtság kifi­zetődik, alighanem - minde­nütt azonnal belátják, amint elvégzik azokat a nagyon egyszerű műveleteket, ame­lyeket fentebb országos mé­retekben kalkulálva közre­adtunk. A hosszabb raktári műszakhoz pedig megfelelő létszámot a vállalatokon be­lüli munkaerő-átcsoportosí­tás segítségével pedig nem nehéz előteremteni. Gerencsér Ferenc Csomagolt zöldborsóleves. A Magyar Híífőipar budapesti gyárában naponta 2,5 vagon gyors- fagyasztott félkész és készárut csomagolnak Lazányi József Ki segít rajta? Nemes József munkát keres

Next

/
Thumbnails
Contents