Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 191. sióm, 1979. augusztus 16., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kivételezés, kivételesen A gazdaságirányítás egyik nélkülözhetetlen módszere a kivételezés; vannak általá­nos, elvileg mindenkire; min­den gazdálkodó egységre ér­vényes szabályok, rendelke­zések, előírások és vannak — méghozzá száp számmal — a kivételek. Az általános szabályok ezesetben is ér­vényesek, ám betartásukhoz több kevesebb központi se­gítséget, közvetett vagy közvetlen támogatást kapnak a vállalatok. Hogy miért a kivételek sokasága? Mert a kivétele­zettek — úgymond ,— spe­ciális helyzetben vannak. Olyan helyzetben, amikor képtelenek betartani az ál­talános szabályokat. Való igaz: minden hely­zetben tökéletesen működő szabályozó rendszer nem lé­tezik. Következésképpen, bi­zonyos esetekben elkerülhe­tetlen az egyedi szabályozás, ha úgy tetszik a kivételezés. De nem olyan mértékben, ahogy ez nálunk, az elmúlt években gyakorlattá vált. Mert miközben vállalatok tu­catjai létszámgondokra vagy más munkaerő-gazdálkodási bajokra hivatkozva a mun­kaügyi szabályok alóli men­tesítést szorgalmazzák, vagy például beruházásaik egye­di elbírálásáért követelődz- nek. mindenki tudja, hogy rengeteg a tennivaló a ra­cionálisabb létszámgazdál­kodás érdekében, hogy rend­kívül fellazultak a munka­teljesítménnyel kapcsolatos követelmények, vagy hogy gyakorlatilag feltáratlan, ki­aknázatlan tartalékok rejle­nek a beruházások megszer­vezésében. És ugyanígy: mi­közben szinte megállíthatat­lanul sokasodnak a bérpre­ferencia iránti igények, ké­relmek, évről évre azt kel­lett tapasztalni, hogy növe­kedtek a vállalati bértarta­lékok. Az ilyen és ehhez hasonló rendellenességek példatára is bővíthető jóformán tet­szés szerint. Ezért is szüle­tett a központi döntés: a jö­vőben, a gazdaságirányítás általános szabályai alól va­ló kivételek, csak valóban indokolt, tehát csak valóban kivételes esetekben alkal­mazhatók. Született ez a dön­tés feltehetően azért is, mert a mai kivételezettek mellett szép számmal vannak olyan vállalatok is — s talán nem véletlen, hogy éppen a leg­jobbak. a méltán leghíreseb­bek és a legered,ményeseb- bek —, amelyek mindenféle segítség nélkül, csakis az ál­talános szabályokhoz igazod­va, azok lehetőségeit kihasz­nálva gazdálkodnak, a szó valódi értelmében, ök azok, akik meggyőző módon bizo­nyítják, hogy minden sza­bály, minden előírás csak annyit ér, amennyit megva­lósítanak belőle, s hogy a legtökéletesebbnek hitt sza­bályozórendszer is csődöt mondhat, ha hozzáértés, ha szakértelem nélkül alkal­mazzák. Vagyis a szabályozó- rendszer csak eszköz, csak lehetőség; a hozzáértő em­ber nélkül mit sem ér. S okkal feltételezhető, hogy sokan, sok helyütt bizony híjjávai vannak e szakmai tudásnak. S ahol a tudás csődöt mond, ott következik a harc a kivételes bánás­mód elismertetéséért. A leg­nagyobb gond pedig, hogy e kivételek anyagi fedezetét, végsősoron azoknak kell elő- teremteniök, akik nem óhaj­tanak beállni a kivételezet­tek sorába. Ősszel már mag kerül a silókba Szerelik a növényolajgyár berendezéseit A martfűi növényolajgyár építéséről már többször hírt adtunk lapunkban. Emlékeztetőül csak annyit, hogy az ötö­dik ötéves tervidőszakban Szolnok megyében ez a legna­gyobb beruházás. A létesítmény berendezéseivel naprafor­góból, szójából, repcéből készítenek olajat, amely jó áron értékesíthető a tőkés piacon is. A beruházás kivitelezésén jelenleg mintegy ezer em­ber dolgozik. ' A Szolnok megyei ÁÉV, a DÉLÉP, a Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat dolgozói, valamint lengyel szakmun­kások, akiknek munkáját a vállalat finanszírozza. Ne­héz terheket vett magára a „növényolajipar” a határ­idő megtartásáért. Az 1,7 milliárd forintos hitelt — amelyet a beruházás meg­valósításához felvett — 1979. december 31-ig „be kell épí­teni”. Nem csupán elkölte­ni, beépíteni. Amennyit nem használnak fel, azt 1980-ban a saját fejlesztési alapjából kell pótolnia a vállalatnak. A tét. tehát a munka üte­mének megtartása nem cse­kély, hiszen az idén 858 mil­lió forintra rúg a felhasz­nálandó összeg. A határidő betartása ese­tenként anyagi áldozatokkal jár, amelyeket ugyancsak a vállalatnak kell viselnie, méghozzá úgy. hogy a ter­vezett 2,3 milliárd forintos beruházási összeg nem nö­vekedhet. A Növényolaj­ipari és Mosószergyártó Vál­lalatnak, mint a beruházás lebonyolítójának éppen ezért költségcsökkentő intézkedé­seket kellett és kell végre­hajtania. Jónéhány példát lehetne említeni, amely ta­nulságos lehet másoknak. Ezekből csak kettő: az épít­kezési különböző kivitelezői munkájukhoz darukat bérel­tek. Előfordult hogy az egyik munkájához több eme­lőberendezés kellett volna, mint amennyit saját erejé­ből elő tudott állítani. Egy másiké viszont ugyanakkor tétlenül állt, de nem tud­ták használni, mert egy szomszéd vállalaté. A daruk fölötti irányítási, utasítási jogot a beruházó — a lebo­nyolító — vette át. Azok ki- (Folytatás a 3. oldalon.) Az építők keze nyomán mindinkább kibontakozik a növényolajgyár végleges körvonala Öt megyéből 67 kiállító Mezőgazdasági „tárlat” Mezőtúron A kisgépek meg is vásárolhatók V. Cs, I Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből idáig 67 nagy kiál­lító jelentette be részvételét a mezőgazdasági és élelmi- szeripari tájkiállításra, amely augusztus 31-én nyitja ka­puit Mezőtúron — hangzott el tegnap délelőtt a mezőtúri gépészeti főiskolán, ahol a bemutató szervezői tartottak sajtótájékoztatót az érdekelt megyei lapok, illetve agro- propagandisták részére. A rendezvényen Matuz János, a Szolnok megyei tanács vb osztályvezetője többek között ismertette, hogy a kiállítás fő célja: a látogatók ismer­jék meg a tájkörzet élenjáró mezőgazdasági, élelmiszer- ipari, erdészeti, fogyasztási és értékesítési szövetkezetei­nek, valamint szakcsoport­jainak tevékenységét, ered­ményeit. Szolnok megyéből tíz áfész jelentkezett a be­mutatóra, a többi megyében pedig a helyi MESZŐV-ök fogják össze a „háztáji” ki­állítókat. A szeptember má- sodikáig nyitvatartó mező- gazdasági „tárlaton” a nagy­üzemek bemutatják a ház­táji gazdaságok termelését összefogó tevékenységüket is. így részt vesz a kiállításon a Bács-Kiskun megyei vaskuti Bácska Termelőszövetkezet is. amely a kisgazdaságok nyúltenyésztésének integ­rálásában ért el komoly ered­ményeket. A^ kiállítók között szere­pel 'jónéhány, a mezőgazda­ságban érdekelt országos vál­lalat is, mint például a tej­ipari tröszt vagy az IN- DUSTRIA. De ott lesz a Szol­nok megyei AGROKER is. Az általa forgalmazott, ház­tájiban is alkalmazható gé­pekből tart bemutatót a vál­lalat, s ezeket a kistermelők a helyszínen meg is vásárol­hatják. Arról pedig, hogy a láto­gatók jól érezzék magukat, a túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet, a Mezőtúri Állami Gazdaság és a helyi áfészek standjai és lacikony­hái gondoskodnak majd. He­lyet kap a kiállításon a táj­egység nép- és iparművésze­te is. A karcagi, s a mezőtú­ri Agyagipari, valamint a mezőtúri, túrkevei Népművé­szeti Szövetkezetek munkái­val ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Mozgás-merre? Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. A Borsodi Szénbányák Vállalat putnoki aknaüzemében új típusú magyar gyártmányú elővájógép kezdte meg a terme­lést. A nagy teljesítményű gép, amelyet egy ember irányit, két és félszer többet termel, mint a hagyományos, robban­tásos módszerrel dolgozó tíztagú vájárcsapat. A képen: Az F-8-as a frontfejtésen Eredményes 3 év Uszty-llimszkben Elismerés a hazatérő Kun Béla ifjúsági építőbrigád tagjainak Bensőséges ünnepségen kö­szöntötték tegnap Moszkvá­ban a Komszomol Központi Bizottságában a Kun Béla ifjúsági építőbrigád tagjait, akik a Komszomol KB és a KISZ KB megállapodása alapján Uszty-Uimszkben végzett háromévi munka után végleg hazatérnek. A magyar fiatalok kedden ér­keztek különrepülőgéppei az Angara-parti városból Moszkvába. A Kun Béla ifjúsági épí­tőbrigád tagjai szerdán ko­szorút helyeztek el a Lenin- mauzóleumnál és lerótták kegyeletüket az ismeretlen katona sírjánál is. A Komszomol Központi Bizottságában megtartott ün­nepségen, amelyen dr. Szű­rös Mátyás moszkvai nagy­követ is jelen volt. Viktor Misin, a Komszomol KB tit­kára üdvözölte a magyar fia­talokat. Beszédében kiemel­te, hogy a magyar ifjúsági építőbrigád tagjai mindvé­gig nagyszerűen helytálltak a különböző munkaterüle­teken, élenjártak a szocia­lista munkaversenyben. Munkájuk termelési értéke meghaladja a 9 millió ru­belt. A Komszomol KB tit­kára rámutatott, hogy a most távozó 152 főnyi ma­gyar építőbrigádból 114-en három évig dolgoztak be­csülettel a számukra szokat­lan éghajlati körülmények •között.. Beszéde elhangzása után átadta a munkában ki­tűnt 36 fiatalnak a Komszo­mol Központi Bizottságának kitüntetését. Köszöntötte a Kun Béla ifjúsági építőbrigád tagjait Mihail Boriszov, energetika és villamosítási, valamint Borisz Belikov, cellulóz- és papíripari miniszterhelyet­tes is és minisztériumuk díszoklevelét nyújtották át a. legjobban dolgozott magyar fiataloknak. Az építőbrigád tagjai ne­vében Csizmadia Sándor be­tonozó brigádvezető mondott köszönetét a szívélyes fogad­tatásért és a magas elisme­résért, Meggyőződését fejez­te ki hogy az Uszty-Ilimszk- ben eltöltött három év a Bulgáriából, Lengyelország­ból és az NDK-ból érkezett fiatalokhoz hasonlóan a ma­gyar ifjúsági építőbrigád tag­jai számára is az internacio­nalista barátság iskolájává vált. A Kun Béla ifjúsági építő­brigád tagjai a következő napokban a szovjet főváros nevezetességeivel ismerked­nek meg, ellátogatnak Le- ningrádba és augusztus. 21-én különrepülőgéppei érkeznek haza Budapestre. A szovjet mezőgazdaságot és élelmiszeripart bemutató kiállítás egyik újdonsága a KSZK-100-as takarmánybegyűjtő kombájn, amely szénakaszáláskor 25,2, fűkaszáláskor 36, tengeribegyűjtéskor pedig 90 tonna teljesítményre képes óránként. A budapesti város­ligetben megtekinthető kiállításról készült képes beszámolónk a 3. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents