Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

1979. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Lenin Tsz szervizműhelyében hetente két alkalommal - szerdán és pénteken műszaki vizsgáztatást végez a KPM. Egy-egy alkalommal 50-55 gépkocsit vizsgáztatnak le Őszre készül a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) nye, a paprika és a paradi­csom. betakarításán. Mindent egybevetve kétezer héktár őszi érésű növény törése, ki­szedése vár a gazdaságra. A nagy munkára valamennyi betakarítógépet sorompóba állítanak, a kombájnokat is átszerelik, adapterekkel látják el, és ezeket is „be­vetik” a kukorica és a nap­raforgótáblákon. A kertészet­nek ugyan kedvezett a me­leg, de a kapásnövények még jól hasznosítják a csa­padékot a homokos területe­ken. A hétvégi esőzés némi­képpen javított az egyébként jó terméskilátásokon. A tiszaszőlősi Petőfi Tsz egyike azoknak a gazdasá­goknak, ahol alapvető al­katrészek hiánya gátolja az őszi munkacsúcsra való ala­pos felkészülést. Többek kö­zött az IFA műtrágyaszóró adapterekhez, a mélyiazítók- hoz, az E—301-es és a E,— 280-as gépekhez nincs meg­felelő alkatrész. Az E—512- es gabonakombájnhoz példá­— Büszkék vagyunk ar­ra, hogy van egy szolgálta­tóházunk, kibírjuk valahogy azt is, hogy emelték egyes szolgáltatások árát. Seho­gyan sem tudunk kibékülni viszont azzal, hogy egyre kevesebb az építői kapacitás. Egy családi ház építéséhez, a lakásfelújításhoz, de még a kisebb javításokhoz is „kál­vária” kivitelezőt találni. Jászapátiban így véleked­nek az emberek a lakossági szolgáltatásokról. A szolgáltatóház fenntar­tói a Szolnok megyei Fod­rász Szövetkezet, a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet és a Jászsági Vas- és Zománcipa­ri Szövetkezet, olyan alap­vető szolgáltatási igényeket elégítenek ki, mint férfi-női fodrászat, kozmetika, pedi­kűr, férfi-női méretes sza­bóság, rád.ió- és tévészerviz. A Vas- és Zománcipgri Szövetkezetnek van háztar­tási kisgépeket javító rész- légié, a Jászsági Cipőipari Szövetkezet helyi műhelye javító munkát és méretes ci­pőkészítést vállal. Az áfész üvegező részleggel, egy köl­csönzőbolttal. mosás- és vegytisztító felvevőhellyel já­rul hozzá a lakossági szol­gáltatásokhoz. Segíti a szolgáltató mun­kát a nagyközségi tanács Költségvetési Üzeme. Lakás- karbantartó részlege szoba­festési, villanyszerelői, bá­ul nem kapható hidraulika vezérmű, az E—280-as be­takarítógéphez pedig ve- zérműegység. Űgyszintén a rakodógépek több fontos al­katrésze is a hiánycikkek listáján van. A gazdaság szakvezetői egyébként dol­goznak az őszi kampány­terv elkészítésén, az alkat­részellátás jelenlegi gondja­in úgy is próbálnak enyhí­teni, hogy prémiummal ösz­tönzik a traktorosokat a gé­pek jobb kihasználására, a jobb minőségű munkára. Ugyancsak prémiumfeltétel az energiatakarékosság is. A gazdaság földjein egyébként az ősziek terméskilátása ál­talában jó, néhány táblán azonban a nyári csapadék- hiány érezteti hatását. A szövetkezetiek szerint so­kat segítene, ha a Tisza II. víztároló szivárgó vizét nem emelnék vissza, ezzel a kör­nyező területek talajvíz­tartalma növekednék, a nö­vények az aszályt kevésbé sínylenék meg. Jól jár az a traktoros, munkagépkezelő vagy gép­dogos és asztalos munkát vé­gez a lakók megrendelésére. Egy másik egysége fuvaroz, köztisztasági csoportja pedig szennyvízszippantást és sze­métszállítást vállal. Hozzájárulnak a szolgál­tatások javításához a kisipa­rosok is. Különböző szak­mákban 114 kisiparos dol­gozik a nagyközségben, kö­zülük hatvanhárman főállás­ban. Számuk látszólag ele­gendő, gond viszont, hogy kevés a lakásépítést segítő szakiparos, a villanyszerelő, a tapétázó, a szobafestő, a parkettázó. Egyáltalán nincs például központifűtés-sze­relő. Az előző évekhez viszo­nyítva visszaesett a Jászsá­gi Építőipari Szövetkezet jászapáti részlegének szol­gáltató tevékenysége: pél­dául nem vállalnak kislakás­építést. A szükségesnél ki­sebb szerepet tölt be a la­kossági szolgáltatásban a né­hány kisiparost foglalkozta­tó Hajdú-Bihar megyei Szol­gáltató Vállalat jászapáti részlege is. A nagyközségi tanács fel­adatkörébe tartozik a társ­községben — Jásziványban — a szolgáltatási igények kielégítése. Jásziványban mindössze egy férfi-női fod­rász. két kőműves, egy bá­dogos végez lakossági szol­gáltatást. kocsivezető, aki a gépek gaz­daságos üzemeltetésére tö­rekszik az őszi munkák so­rán a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. A vezetőség ugyan­is olyan prémiumrendszert dolgozott ki, amely ösztönöz az üzemanyag-megtakarítás­ra. Negyedévenként értéke­lik, hogy ki mennyi energi­át takarított meg, annak ér­tékét kiszámítják ás egy ré­szét visszajuttatják a dol­gozónak. A szövetkezet egyébként úgy készíti kam­pánytervét, hogy nehéz be­takarításra, esős őszre is szá­mít. Ezt szolgálja többek között a bábolnai típusú új szárítóberendezés üzembe he­lyezése, amellyel szükség szerint gyorsan és tömege­sen száríthatják a nedves kukoricát. A külső munka­erők igénybevételére is meg­kötötték a szerződést, a középiskolások a fűszerpap­rika kézi betakarítását se­gítik. a honvédségi gépjár­művek pedig a szállításhoz nyújtanak majd nélkülöz­hetetlen támogatást. E. S. Megkezdődött a vadkacsázás az Alföldön Az egyik legszebb és leg­érdekesebb vadászesemény a vadkacsázás, megkezdődött Szolnok megye tiszai holt­ágán, tavain és élővizein, amelyeken előszeretettel ta­nyáznak és rakják fészkei­ket a víziszárnyasok. A tár­saságok tagjai, főleg a hét­végi napokon, szombaton és vasárnap cserkésznek a víz- területék mellett és megle­hetősen szaporán kapják puskavégre a repülő szár­nyasokat. A vonuló víziszár­nyasok idei szaporulata az első jelek szerint jó, vár­hatóan lesz dolguk a vadá­szok hűséges segítő társai­nak, a vizsláknak is. akik nagy ügyességgel halásszák ki a vízbe pottyant zsák­mányt. Az idényre külföldi, fő­leg olasz bérvadászokat vár­nak. A vendégpuskások nappal gerlézéssel hódolnak szenvedélyüknek, a kora esti órákban pedig vadkacsázás­ra váltanak át. A megye vadásztársaságai úgy terve­zik, hogy a természetes sza­porulat gazdagítására a jö­vőben félvadtenyésztésre rendezkednek be. A vizes területeken, a tavakban, di- gógödrökben februárban csonkítottszámyú vadkacsá­kat helyeznek ki, amelyeket törzsállománynak szánnak. Ellenőrzésükről. takarmá­nyozásukról intézményesen gondoskodnak. Számításaik szerint a félvadtenyésztéssel megnövelhetik a külföldi pi­acon jó pénzért értékesíthe­tő. ízletes húsú vadkacsa- állományt. SZOLGÁLTATÁS JÁSZAPÁTIBAN Kevés az építőipari szakember Kivet építtessenek a nagyközség lakói? CYermekegcszségügY hazánkban A nemzetközi gyermekév alkalmából arra kértük dr. Zsögön Éva egészségügyi ál­lamtitkárt, vázolja: milyen helyet foglal el a gyermek­egészségügy hazánk egész­ségügyi politikájában? — Magyarországon az anya- és gyermekvédelem a felszabadulás óta folyamato­san az egészségügy kiemelt feladata. Különösen előtérbe állította az 1973-as népese­déspolitikai kormányhatáro­zat,, illetve annak végrehaj­tása. Egyben hosszú távra meghatározta a gyermek­egészségügy fejlesztésének irányait is, megteremtette annak feltételeit. A nemzet­közi gyermekév így termé­szetszerűleg nem hozhatott alapvetően újat, erőteljeseb­bé vált viszont a korábban is megnyilvánuló társadalmi segítés, társadalmi összefo­gás. A szociálpolitikai intéz­kedések és részben a szülő­képes korúak viszonylag magasabb száma miatt 1973 és 1976 között erősen meg­nőtt a születések száma. (Sajnos, azóta újból csök­kent.) A felszabadulás óta nagy szellemi és anyagi erő­ket fordítottunk a csecsemő­halálozás elleni küzdelemre. A fejlődést, az eredménye­ket jól mutatják az adatok: 1938-ban 131, tíz évvel ké­sőbb 94, 1967-ben 37, 1978- ban pedig 24 ezrelékes volt a csecsemőhalálozás. Jelen­tős különbségek vannak a megyék között. A legjobb eredményt Komárom megye érte el 16,8 ezrelékkel, s a sorban Vas megye 17,3, va­lamint Nógrád megye 18,7 ezrelékkel következik. Saj­nos néhány helyütt még ma­gasak az arányok. Szabolcs- Szatmár megyében 30,7, So­mogy megyében 29,1, Tolna megyében 28,5 és a főváros­ban 272 ezrelék. A különb­ségek a további javulás le­hetőségét jól mutatják. Az 1—14 éves gyermekhalálozá­sunk nemzetközi összehason­lításban a jók között van, nem éri el a 0,5 ezreléket. Az anyai halálozás területén is sikerült jelentős eredmé­nyeket elérni, hogy csak az utóbbi évekre utaljak, 1974- ben 36, 1978-ban már 19 szá­zezrelék volt. Ennek ellené­re mindent meg kell ten­nünk, hogy gyerekszülésben lehetőleg egy anya se veszít­se életét. — Ugyancsak elismert terhes- és csecsemögon- dozó hálózatunk magas színvonalú munkája. Miként vélekedik erről, és a további feladatok­ról? — 1948-ban az anyák alig egyharmada szült intézetben, s ma már gyakorlatilag min­den újszülött szülőotthonban, kórházban jön a világra. Az ötvenes években építettük ki a szülőotthoni hálózatot, megszerveztük az anyatej- gyűjtést és általánossá tet­tük a terhes- és csecsemő- gondozást, már akkor is in­gyenesen. Nagy előrelépést jelentett a hatvanas években kialakított körzeti gyermek- orvosi szolgálat, amely ma Interjú dr. Zsögön Éva államtitkárral a gyermekek 51 százalékát látja el, elsősorban a váro­sokban. Más településeken a gyermekek megfelelő színvo­nalú ellátását a körzeti orvo­sak,, védőnők, iletve a mun­kájukat támogató mozgó- szakorvosi szolgálatok bizto­sítják. A hatvanas években *. kiépült kórházi hálózat ke­retében korszerű gyermek- osztályok jöttek létre, s ma átlagban tízezer lakosra nyolc gyermekágy jut, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon jó eredmény. A leg­újabb ellátási formák közül, a család- és nővédelmi ta­nácsadó hálózatot emelném ki. A szükségletnek megfelelő egyéni anya- és gyermekgon­dozásra kell mind nagyobb súlyt fektetnünk. Az eddi­ginél hatékonyabb gondozás­ra törekszünk, mert az a cél, hogy lehetőleg minden eset­ben időben ismerjék fel az orvosok az/ esetleges kóros folyamatokat s !"§y elhárítá­sukra időben tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Je­lenleg több mint ezer szer­vezett gyermekorvosi körze­tünk van, mint említettem túlnyomó többségben a vá­rosokban. Ma még sok eset­ben jobbnak tartjuk a köz­ségek körzeti orvosaira bíz­ni ezt a feladatot a védőnők közreműködésével. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük és erősítjük a mozgó-szakorvosi ^ szolgálatot. Azt szeretnénk, hogy legalább két hetenként minden községbe eljusson a gyermekszakorvos, s konzul­tatív segítséget nyújtson a körzeti orvosnak, a védőnő­nek. — Magyarországon az iskolaegészségügynek el- ismerésre méltó múltja van. De milyen a jele­ne és főképp a jövője? — A hatvanas évektől a körzeti gyermekorvosok lát­ták el az általános iskolák iskolaorvosi feladatait. 1975- ben pedig sor került a kér­dés általános rendezésére. Az óvodákat és általános isko­lákat ellátó hálózat jól szer­vezett, részt vesznek benne a gyermek körzeti orvosok és a falusi körzeti orvosok egy­aránt. A középiskolásokat el­látó iskolaorvosi hálózat ki­alakítása azonban nem ha­ladt kielégítően. Budapesten és a megyei városokban si­került létrehozni a megfe­lelő létszámú hálózatot, de a többi városban többségben részfoglalkozású orvosok lát­ják el ezt a munkát. Az el­látás színvonalának emelke­dését akadályozza, hogy az ehhez szükséges ismereteket az e feladatra irányított or­vosok és védőnők nem is­merik kellőképpen. Az isko­lákban még sokhelyütt nin­csenek meg a feltételek és a szakigazgatási szervek is töb­bet tehetnének,, főleg az el­lenőrző munkájuk nem ki­elégítő. A nemzetközi gyer­mekév alkalmából több tes­tület vizsgálta az iskola­egészségügy helyzetét, észre­vételeikkel segítik az egész­ségügy munkáját. Remélhe­tő, hogy a következő évek­ben számottevő lesz a javu­lás. Ezt a véleményemet alá­támasztja, hogy az ország- gyűlés egészségügyi és szo­ciális bizottsága és az Álla­mi Ifjúsági Bizottság is fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és rendszeresen segíti törek­véseinket az Oktatási Mi­nisztérium is. Ügy vélem, ide kívánkozik néhány gon­dolat az iskolaérettségi vizs­gálatokról, amelynek fontos­ságát az általános tanköte­lezettség, valamint az álta­lános iskolák oktatási szín­vonalának növekedése is alá­húzta. Ma orvosok, pedagó­gusok, és pszichológusok összehangolt munkával igye­keznek reálisan megállapíta­ni a tanköteleskorú gyermek fejlettségét és biztosítani, hogy minden gyermek akkor és oda kerüljön oktatásra, amikor és ahol képességeit a legjobban ki tudja bonta­koztatni. Szeretném megje­gyezni, hogy az iskolaérett­ségi vizsgálatokat tulajdon­képpen nélkülözni lehetne, ha a gyermejc születésétől kezdve mindenkor figyelné­nek az életkorának megfele­lő fejlettségre. Így az isko­lakezdés időpontjában csu­pán csak nyilatkozni kellene az iskolaérettségről, a ren­delkezésre álló adatok alap­ján. E cél eléréséhez még hosszú utat kell megtennünk, lényegesen emelnünk kell a gyermekgondozás szakmai színvonalát, javítani kell az orvosok, védőnők és a szü­lők együttműködését és sok­kal jobban ki kell használni az óvodák adta lehetőséget. Az ehhez vezető út újabb ál­lomása lesz, hogy már 5 éves korban szervezetten kezdjük meg a fejlettségi vizsgála­tokat. — Hogyan fogalmazná meg a gyermekegész­ségügyi ellátás célját, s ehhez a követendő utalt? — Orvosok, pedagógusok és szülők közös célja, hogy mind egészségesebb, erősebb, jobban képzett'ifjú generá­ciót neveljünk, s ez rendkí­vül komplex feladat. Ahogy az Egészségügyi törvény is megállapítja, az egészségvé­delem minden állampolgár kötelessége, s a társadalom minden rétegének van e te­rületen feladata. Ha vissza­nézünk az elmúlt évtizedek- rek azelőtt elképzelhetetlen fejlődést és eredményeket láthatunk. Ha tennivalóin­kat nézzük, rendkívüli erő­feszítések szükségességét mutatja a kép. De azt is lát­nunk kell, hogy társadal­munk kiemelt feladatnak tartja gyermekeink mind jobb fejlődését. Az egész­ségügy mindenkor kiemelt feladata: a gyermekegész­ségügy fejlesztése. Di. G. Helyet a badacsonyi szülőnek! A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet! badacsonyi telepén, a hegyoldalon hetven hektárt teraszositanak nagyüzemi szőlő telepítéséhez. A munkát a Dunántúli Meliorációs Vállalat végzi

Next

/
Thumbnails
Contents