Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 14. Kommentárunk fl havannai csúcs előtt Már csak néhány hét van hátra az el nem kö­telezett országok havan­nai csúcsértekezletéig, érthető hát, hogy az utóbbi napokban mind több hír érkezik a jelen­tős találkozó előkészüle­teiről. Kuba fővárosa több mint száz állam- és kormányfőt lát majd vendégül. Megfigyelők] már most egyetértenek abban, hogy a mozga­lom további sorsára nézve minden bizonnyal meghatározó lesz ez az értekezlet. Ennek oka: megerősödött a polarizá­lódás folyamata az el nem kötelezett országok között, a tömbönkívüli- ség közös ismérve elle­nére is. Az elmúlt években éle­sen kirajzolódott az a há­rom szárny, amelyre ma ez a nagy országcsoport oszlik. A mozgalomban képviselt haladó államok meg akarják őrizni a korábban kialakított an- tiimperialista és béke­szerető irányzatot, azt vallják: a fejlődő orszá­gok, az el nem kötelezet­tek bizton számíthatnak természetes szövetségese­ik, a szocialista országok támogatására. A jobb­szárny. a konzervatív, sőt reakciós államok egy­szer s mindenkorra sza­kítani akarnak az anti- imperialista vonallal, azt szeretnék, ha a mozga­lom „egyenlő távolságot tartana” a szocialista kö­zösségtől és az imperia­lista hatalmaktól. Ha szakadásról ma még nem is lehet beszélni, az tény. hogy számos olyan kérdés van, amely szem­beállíthatja majd az ér­tekezlet résztvevőit. Ilyen például az egyip­tomi—izraeli külön béke ügye. Kambodzsa képvi­seletének kérdése és a Vietnam elleni kínai ag­resszió megítélése. Több reakciós afrikai állam valószínűleg ismét előho­zakodik a haladó erők­nek nyújtott internacio­nalista kubai segítség ál­problémájával, s aligha kétséges, hogy általában is szó esik az gl nem kö­telezett mozgalom jövő­jéről. A tagországok egy jelen­tős része ugyanis szeret­né egyértelműen ..gazda­sági” jellegűvé alakítani -s egyben „harmadik erő­vé” tenni a mozgalmat. Ezzel akarnak további megerősítést adni az „észak-déli dialógusnak”, amelynek keretében a szocialista országokat a volt gyarmattartó impe­rialista hatalmakkal azo­nosan kívánják megítél­ni. Ha a vitát sikerülne így irányítaniuk, az el­vonná a figyelmet a nemzetközi biztonság, a gyarmati és neokolonia- lista politikai és gazdasá­gi kizsákmányolás alap­vetően fontos kérdései­ről. Vannak azonban bizta­tó jelek is. New York­ban, az ENSZ székhelyén jó ütemben folyik a csúcsértekezlet doku­mentumainak szövegezé­se. s további államok — Irán és Nicaragua — nyilvánították ki a moz­galomhoz való csatlako­zásukat. Ennek a két or­szágnak a történelme is bizonyítja, mivé teszi a fejlődő országokat az im­perialista befolyás, a neo- kolonialista gazdasági kizsákmányolás. Az irá­ni és nicaraguai esemé­nyek azt is szemlélete­sen bizonyítják,1 milyen erőt jelent a szabadságá­ért küzdő népeknek az antiimperialista szolida­ritás. Miklós Gábor Megnyílt a politológiai világkongresszus Hz egyetlen alternatíva, a békés egymás mellett élés Moszkvában vasárnap a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában ünnepé­lyesen megnyílt á Politika­tudomány Nemzetközi Tár­saságának (AISP) XI. kong­resszusa. Az 52 országból, köztük Magyarországról ér­kezett több mint 1500 poli­tológus egy hétig tartó szek­cióüléseken vitatja meg a békepolitika sikereit, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séhez vezető utakat, a nem­zetközi konfliktusok megelő­zésének módszereit és más külpolitikai kérdéseket. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a vi­lágkongresszus résztvevőihez intézett üdvözletében megál­lapította, hogy a nemzetközi tudományos együttműködés az elmúlt években koráb­ban soha nem látott mére­teket öltött. — Szemléletesen jut kifejezésre ebben a nem­zetközi feszültség csökkené­sének kedvező hatása, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok kölcsönösen elő­nyös gazdasági és kulturális kapcsolatainak mind aktí­vabb fejlődése .— állapítja meg Leonyid Brezsnyev üd­vözlete, kiemelve, hogy a tu­dósok széles körű együttmű­ködése fontos tényezője a kör égető globális problémái megoldásának, a népek kö­zötti bizalom megszilárdí­tásának. Különösen értékesek a tu­dósoknak azok a javaslatai, amelyek segítik a politikai vezetőket a nemzetközi kap­csolatok legkiélezettebb kér­dései, mindenekelőtt a fegy­verkezés korlátozása és a leszerelésre történő áttérés, az új világháború veszélyé­nek megelőzése megoldásá­ban — hangsúlyozza Leo­nyid Brezsnyev üdvözlete, amely sikereket kíván a vi­lágkongresszus munkájához. Pjotr Fedoszejev akadé­mikus, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának al- elnöke Leonyid Brezsnyev üdvözletének felolvasása után megnyitotta a világ- kongresszust. Fedoszejev akadémikus beszédében-hangsúlyozta: meggyőződé­sünk, hogy az emberiség szá­mára nincs más alternatíva, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a fegy­verkezési hajsza megszünte­tése és a leszerelést célzó hatékony intézkdedések meg­tétele. A Politikatudomány Nem­zetközi Társaságának XI. vi­lágkongresszusán Lakos Sán­dornak, az MSZMP KB tag­jának, a Társadalomtudomá­nyi Intézet igazgatójának vezetésével magyar küldött­ség vesz részt. A politológiai világkong­resszus megnyitó ülésén fel­olvasták Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának üd­vözletét, amely egyebek kö­zött megállapítja, hogy a béke jövője attól függ, meny­nyire tanuljuk meg megőriz­ni és megszilárdítani azt. A nemzetközi szervezeteknek és a kormányoknak teljes mértékben fel kell tudni használniuk a politikatudo­mányok módszereinek elő­nyeit — állapította meg az ENSZ főtitkára. A konferencia folytatja munkáját. Az iráni sajtótörvény közzététele után tömegmegmozdulások voltak Teheránban. A tüntetők több haladó újság betiltása ellen tiltakoztak. (Telefotó - KS) Szaljut-6 Csomagolnak az űrhajósok A világűrben és a Földön egyaránt az utolsó előkészü­leteket kezdték meg tegnap a világcsúcstartó űrkettős visszatéréséhez. Míg Vlagyi­mir Ljahov és Valerij Rju- min a Szaljut—6 űrállomá­son csomagol és a Földre szállítandó megfigyelési eredményeket, kísérleti ob­jektumokat átrakja az űr­hajóba, addig a leszállás ter­vezett helyén már fogadá­sukra készülnek. A földi irá­nyító központban pedig az orvoscsoport tagjai a leggon­dosabban ellenőrzik a két űrhajós egészségi állapotát, felkészülését a visszatérésre. Kidolgozták már az úgyne­vezett adaptációs programit, amelynek segítségével Lia- hovot és Rjumint fokozato­san visszaszoktatják a tar­tós súlytalanság után a . nor­mális földi körülményekhez. Mint a Pravda tegnapi szá­ma megírta, a csaknem fél éve tartó űrutazás során a két kozmonauta egy pilla­natra sem volt beteg, még a legkisebb megfázás sem for­dult elő náluk — jó fizikai állapotukat mutatja. hogy — elődjeiktől eltérően — a mérési adatok szerint náluk nem lépett fel súlyveszteség sem. , A világrekorder űrkettős gondos orvosi ellenőrzés mel­lett készü) a visszatérésre. A felkészülés eddigi tapaszta­lata azt bizonyítja, hogy a fél éven át végzett rendsze­res testedzés eredményeként kitűnő kondícióban Vannak s teljesen készek a visszatérés­re. Természetesei) az adap­tációs szakasz hosszabb ide­ig eltart majd, mert a csak­nem féléves űrutazás után Ljahovnak és Rjuminnak is­mét meg kell tanulnia a földi nehézkedési erő hatá­sa alatt mozogni. RÓMA Vasárnap este az olasz parlament szenátusa is bi­zalmat szavazott Francesco Cossiga kisebbségi kormá­nyának. BUKAREST Hétfőn hivatalos baráti látogatásra a Szíriái Arab Köztársaságba érkezett N.i- colae Ceausescu. a Román Szocialista Köztársaság el­nöke, az RKP főtitkára. Ha­fez AI Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke hívta meg. TEL AVIV Az izraeli kormány Wa­shingtonba küldi második emberét, Jigael Jadin mi­niszterelnök-helyettest. hogy tisztázzák azokat a nézetel­téréseket és feszültségeket, amelyeket az váltott, ki az utóbbi időben az Egyesült Államok és Izrael viszonyá­Nagygyűlés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról.) erősödtek is. Persze meg­vannak ennek is az okai. Többek között, hogy annak idején, amikor minden em­bernek munkát, megélhetést kellett biztosítanunk, s az ellátásban mennyiségre kel­lett törekednünk, valóban nem a jövedelmek közötti differenciálás állt előtérben. S az akkor kialakult szem­léleten bizony nem könnyű változtatni. Szólt az Elnöki Tanács elnöke a vállalatok közötti együttműködés zök­kenőiről is. Hangoztatta: a nagyfokú koncentráció, sza­kosodás közgazdasági elő­nyeit senki sem vitathatja el. Azonban arról sem hall­gathatunk, hogy a vállala­tok együttműködése koránt- sincs összhangban azzal, amit a korszerű termelés megkö­vetel. Losonczi Pál ezután a me­zőgazdaság időszerű kérdése­ivel foglalkozott. Szólt arról, hogy mezőgazdaságunk ered­ményei önmagukért beszél­nek. Személyes tapasztalata­ink és a statisztikai adatok egyaránt a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás hatalmas fölényét bizonyítják. A magyar mezőgazdaság gyors fejlődését igazolja az is, hogy az egy főre jutó ga­bona- és hústermelésben, s a búza, kukorica, a cukorrépa terméshozamaiban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeivel is állja az összehasonlítást. Ezt türözi a belső ellátás, továb­bá az, hogy 1960 óta hatszo­rosára növekedett a mező- gazdasági termékek export­ja. Ez azért is sokat jelent számunkra, mert az egész népgazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen nyersanya­gok, gépek és berendezések behozatalának fedezetét te­remti meg a mezőgazdaság kiviteli többlete. Múzeumi tárgy lett a kapa — Emlékszem rá, an­nak idején azzal hívtuk a parasztembereket a szövetke­zetbe — folytatta —, hogy a nagyüzem jóvoltából keve­sebb munkával többet ter­melhetünk és olcsóbban. Eb­ből az első kettő azt hiszem, megvalósult, mert kevesebb munkával többet termel a magyar mezőgazdaság. Ma már falun sem kell látástól vakulásig dolgozni, s azt is nyugtázhatjuk, hogy a mun­ka termelékenysége meg­négyszereződött. A magyar mezőgazdaságban feleannyi­an kétszerannyit termelnek, mint az átszervezés előtti időben. — Hatalmas erőfeszítés van ebben. A parasztságé is, de nemcsak a parasztságé, hiszen a mezőgazdaság dolgo­zói a népgazdaság más ága­inak támogatásával oldják meg a feladataikat. Segítik őket a munkások, a tudomá­nyos intézmények szakembe­rei, mindazok, akik ellátják szövetkezeteinket, állami gazdaságainkat gépekkel, műtrágyával, gyomirtó sze­rekkel; ellátják mindazzal, ami ma már nélkülözhetetlen az eredmények javításához. TELEXEN ban, hogy az amerikai kor­mány kísérleteket tett a pa­lesztinokkal való párbeszéd felvételére. DAKHLA Egy héttel Mauritánia és a nyugat-szaharai önrendel­kezés és függetlenség kiví­vásáért harcoló Polisario Front békekötése után Ma­rokkó — korábbi fenyege­téseit beváltva — megkezd­te a foszfátban gazdag terü­let mauritániai fennhatóság alatt álló részének annektá- Iását. SZÓFIA Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök fogadta Sah Valit, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét, kül­Csakugyan elértük, hagy ha­zánk hagyüzemeiben (szinte múzeumi tárgy lett a kapa, s a közelmúlt jónéhány más falusi munkaeszköze. Kevesebb munka, nagyobb termelés — A kevesebb munka és a nagyobb termés tehát meg­valósult. Az olcsóbb terme­léssel azonban még sok te­rületen adósak vagyunk. Eh­hez az is hozzájárult, hogy szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének egyes idősza­kaiban hiányokat kellett pó­tolnunk: nem az számított, hogy mi mennyibe kerül, ha­nem az volt égetően fontos, hogy egyáltalán legyen hús, tej, tojás, burgonya — mi­kor mi hiányzott. Ugyanak­kor arra is akadt példa — nem is kevés —, hogy kor­szerűsítési törekvéseink kö­zepette háttérbe szorultak a gazdaságosság szempontjai. Lemondtunk sok olyan mód­szerről és eszközről, ami ko­rábban javára vált a mező- gazdaságnak és a jövőben is hasznos .lehet, ha nagyobb gondot fordítunk alkalmazá­sára. — Mai viszonyaink, gond­jaink és lehetőségeink isme­retében éppen ezért felül kell vizsgálnunk az elmúlt évek­ben kialakított, meghonosí­tott termelési eljárásokat, módszereket. Most, amikor az energiahordozók árai gyors ütemben nőttek és nőnek, az eddiginél lényegesen jobban meg kell becsülnünk mind­azt, amit szinte készen ka­punk a természettől, s ami­vel okosan éltek, bántak elő­deink. A műtrágyaárak emelkedése például nyoma­tékosan arra figyelmeztet bennünket, hogy hasznosít­suk jobban az istállótrágyát. Nemcsak azért, meri ez a költségeket csökkenti. ha­nem azért is, mert hosszabb távon a talaj termőképessé­gének megóvása is ezt kíván­ja tőlünk. Ugyanúgy: nem mondhatunk le a mellékter­mékek hasznosításáról sem. A kukoricaszár, a cukorré­pafej, a rét, a legelő mind­mind érték számunkra. s egyben kihasználatlan tarta­léka mezőgazdaságunknak. Már csak azért is, mert sok olyan állatfajtánk van, amely kifejezetten jól hasz­nosítja a melléktermékeket. — Közös érdekünk az is. hogy jobban kihasználjuk a háztáji és a kisegítő gazda­ságok lehetőségeit. A mező- gazdaság termelésének egy- harmada még jelenleg is ezekből származik. Tudom, hogy a nagyüzemek vezeté­sének nem kis gondot okoz a sok háztáji és kisegítő gazdaság megfelelő ellátá­sa takarmánnyal, s mindaz­zal. amire szükségük van. mégse hanyagolhatjuk el tá­mogatásukat. A kisgazda­ságok termelése csak ott fej­lődik igazán, ahol kifogásta­lan, a népgazdaság érdekei­hez igazodik a háztáji és a nagyüzem együttműködése. — Legutóbb, amikor Bar­cson jártam, egyik régi bri­gádvezetővel találkoztam. El­mondta. hogy már nyugdíj­ban van és most disznókat tart a ház körül, csupán ügyminisztert. Vali hivatalos szófiai látogatásakor szá­mos, a politikai, gazdasági .és kulturális együttműködés bővítésére vonatkozó állam­közi megállapodást írtak alá. India vasárnap lezáratta Bangladestől elválasztó ha­tárát és riadókészültségbe helyezte a határmenti fegy­veres erőket, hogy megaka­dályozza 50 ezer nem ben- gáli muzulmán keresztülha- ladását India északi részén Pakisztán felé. WASHINGTON Az Egyesült Államoknak minél hamarabb normalizál- nia kell viszonyát Vietnam­mal — jelentette ki wa­shingtoni sajtóértekezletén Benjamin Rosenthal ameri­kai képviselő, a napokban Vietnamban járt amerikai kongresszusi küldöttség ve­zetője. azért, hogy valamivel foglal­kozzék. Világéletében dolgo­zott, nyugdíjasként sem bír­ja a tétlenséget, vagy ahogy ő mondta, belepusztulna, ha semmit sem csinálna. Higy- gyék el. nagyon sok paraszt- emberre ez a jellemző. S ne­künk a jövőben még jobban kell gazdálkodnunk a ten- niakarással* azután a falusi portókon fellelhető termelő­eszközökkel, s azoknak a kistermelőknek a magától értetődő törekvéseivel, akik úgy akarják gyarapítani a saját jövedelmüket, hogy egyben a népgazdaság gond­jainak enyhítéséhez, árukész­letei gyarapításához is hoz­zájáruljanak. — M) tagadás, nem kevés az, ami falun a ház körül megterem. Ez is közreját­szott abban, hogy a legutób­bi áremelések ellensúlyozá­sára a mezőgazdaságban dol­gozók kevesebb jövedelem- kiegészítést kapnak, mint a népgazdaság más ágaiban foglalkoztatottak. Ez azon­ban korántsem azt jelenti, hogy leértékeljük a paraszt- emberek munkáját, hogy „másodrangú” állampolgá­roknak tekintjük őket. Egy­szerűen azt a tényt kellett és kell tudomásul venni* hogy aki közelebb van a mező- gazdasághoz, 'az sok olyan portékát maga termelhet meg, amit a városi embernek mostantól drágábban, maga­sabb áron kell megvennie. Végső soron az is a takaré­kosság egyik formája, ha ar­ra ösztönözzük a falun élő­ket, hogy jobban kiaknázzák saját ellátásuk lehetőségeit. Szigorúbb fegyelmet minden területen Losonczi Pál ezután hang­súlyozta: — Jelenlegi helyzetünk és további fejlődésünk egyaránt azt kívánja tőlünk, hogy kö­vetkezetesebben hajtsuk végre eddigi határozatain­kat. Teremtsünk szigorúbb rendet, fegyelmet a terme­lésben, az élet minden terü­letén. Gazdálkodjunk haté­konyabban, takarékosabban, s tegyünk többet a minőség javításáért. A takarékosság azt is jelenti, hogy tartósabb, korszerűbb* jobb minőségű árut adunk kj a kezünkből. — Népünk az elmúlt hé­ten is gazda módjára vetett számot az ország helyzeté­vel és az előttünk álló fel­adatokkal. Bizonyságát adta annak, hogy kész odaadó munkával hozzájárulni a gondok enyhítéséhez, nép­gazdaságunk versenyképessé­gének növeléséhez, s fejlődé­sünk új szakaszának megala­pozásához. Nagyi,zertű pél­dái ennek a párt XII. kong­resszusát és a felszabadulá­sunk 35. évfordulóját kö­szöntő vállalások, amelyek nyomán' megszületett a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a KISZ Köz­ponti Bizottságának közös állásfoglalása a. kongresszu­si és jubileumi munkaver­seny kibontakoztatására. Ed­dig is a dolgozó kollektívák felelős munkájával jutottunk előre, most és a jövőben is ez a fejlődés kiapadhatatlan forrása és legfőbb biztosíté­ka. Ezért lehetünk bizako­dóak. Nem kis feladatok áll­nak előttünk, de ennél már nagyobbakat is sikerrel ol­dottunk meg — mondotta befejezésül Losonczi Pál. Ezután a Békés megyeiek több képviselője kért szót, és arról számolt be. hogy mi­lyen eszközökkel növelik az eredményességet a mezőgaz­dasági nagyüzemekben és a megye üzemeiben* majd Csa­tári Béla, a pártbizottság tit­kára zárszavában kiemelte: a Békés megyei kollektívák — élükön a szocialista bri­gádokkal — magukévá tet­ték a munka minőségének javítását célzó kezdeménye­zéseket, s azok megvalósítá­sára bizton számíthat a nép­gazdaság. A szigorúbb köve­telményeknek eleget tesznek, mert tudják, hogy teljesíté­sükkel hozzájárulnak az or­szág gazdasági helyzetének javításához.

Next

/
Thumbnails
Contents