Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 1. Kommentárunk Lusakai malomkövek Ma nyílik meg a zambiai fővárosban a brit ' nemzetközösség csúcsértekezlete. Az egykori brit gyarmatbirodalom utódállamainak ez a sajátos, rendkívül ellentmondásos és nem kevésbé heterogén gyülekezete mind a színhelyet, mind az időpontot illetően kényes körülmények között ül össze. Az értekezlet legizgalmasabb témája ugyanis nyilvánvalóan a Rhodesiával kapcsolatos dilemma-szövevény lesz és a konferencia színhelye, Zambia az úgynevezett frontállamok egyike. Kenneth Kaunda zambiai elnök a Rhodesiával szomszédos államok vezetőivel, Machel mozambiki, Neto angolai, Nyerere tanzániai és Serethse Khama botswanai államfővel — együtt nem véletlenül időzítette a frontállamok külön csúcsértekezletét a lusakai konferencia előestéjére — ugyancsak a zambiai fővárosban. A cél nyilvánvaló volt: közös álláspontot kidolgozni a nemzet- közösségi értekezletre. Az itt várható viták egyik legfőbb gerjesztője és célpontja az egykori „anyaország”, Anglia lesz. Nem nehéz megjósolni, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony Lusakában újabb leckét kap a régi igazságból, amely szerint sokkal könnyebb ellenzéki pozícióból „kemény dolgokat” mondani, mint a bársonyszékből gyakorlati eredményeket elérni a kül- és belpolitika veszélyes vizein. Tekintélyes angol kommentátorok szerint a kormányfő két malomkő között kénytelen megpróbálni a lehetetlent Lusakában: összeegyeztetni az összeegyeztethetetlent, vagyis saját pártja „héjái” és az afrikai országok igényeit. Thatcher asszony megválasztásához nagy segítséget kapott a fehértelepes-rezsim angliai védelmezőitől és ez a csoport elég nagyhatalmú ahhoz, hogy tartani kelljen tőle. Ugyanakkor Rhodesia ügyében egész Afrika — érthetően — elsősorban Angliát teszi felelőssé azért, hogy a dolgok idáig fejlődhettek és egy csaknem össz-afrikai ellenérzés alapos gondokat jelenthet hosszabb távon is a brit külpolitikának. H. E. Agrárreform és a hatalom kérdései Nicaraguában Az agrárreformról, a sandinista politikáról, a hatalom kérdéséről, valamint a lakosság különböző rétegeit érintő, esetenként nyugtalanító híresztelésekről adott a rádió és a tv által közvetített tájékoztatást héfőn este a sandinista front egyesített vezetőségének három tagja. A tájékoztatásra meghívták a Managuában tartózkodó külföldi sajtótudósítókat is. Jaime Weelock, a nicara- guai ideiglenes újjáépítési kormány földművelésügyi minisztere, az egyesített vezetőség tagja elmondta: fontos szerepet szánnak a ma- gánszekornak, amennyiben az nem a dolgozók érdekeivel ellentétesen és nem az állam biztonságát veszélyeztető módon működik. A front kül- és belpolitikáját a szuverenitás, a függetlenség, az önrendelkezés, valamint a nemzeti érzés ápolása jellemzi. A forradalom véFraser csodaterve delmét kicsi, de eltökélt hadsereg védelme alá kívánja helyezni. A hatalom kérdésével kapcsolatban főként a nyugati sajtó által terjesztett „nyugtalanságra” válaszolt Daniel Ortega, a vezetőség tagja. Leszögezte: a sandinista front a nép támogatására épülő" forradalmi, fegyveres és politikai erő, amely a felszabadító harc idején politikai és adminisztratív feladatokat is ellátott. A jelenlegi átmeneti helyzetben még mindig számos adminisztratív kérdést katonai szervezet élén lehet csak megoldani. A nemzeti újjáépítés kormányzótanácsa a katonai győzelem során kialakult politikai és adminisztratív rendszerben fogant és arra épült. Ebben az összefüggésben kell vizsgálni, hogy a sandinista front, vagy a kormányzótanács kezében van-e a hatalom — hangoztatta. Brit nemzetközösségi „csúcs” A zambiai fővárosba. Lu- sakába sorra érkeznek a küldöttségek, hogy részt vegyenek a brit nemzetközösség szerdán kezdődő egyhetes csúcsértekezletén. A delegációk és a nemzetközi sajtó képviselőinek köreiben elsősorban ott vitatják, hogy áthidalhatók lesznek-e a tagállamok közötti nézeteltérések Rhodesia kérdésében. A brit nemzetközösség guyanai főtitkára, Shridath Ramphal kedden úgy vélekedett, hogy önmagában is a csúcsértekezlet nagy sikerének számítana, ha elkerülnék a „drasztikus szakadást” a 39 tagállam között a rho- desiai kérdés megítélésében. Egyes diploryáciai körök azt terjesztik, hogy Malcolm Fraser ausztráliai miniszterelnök útipoggyászában olyan „csodatervet” hoz magával, amely alkalmas lehetne a rhodesiai helyzet megoldására. A megfigyelők azonban erősen kételkednek abban, hogy az ausztráliai kormányfő életrevaló kezdeményezéssel lenne képes előállni. Kedden befejeződött Lusakában az úgynevezett frontállamok vezetőinek tanácskozása. Nyilatkozatot nem tettek közzé, de Zambia, Botswana és Tanzánia a nemzetközösségi csúcsértekezlet előtt nyilvánvalóan egyeztetni próbálta a követendő politikát az angolai és mozambiki vezetőkkel. E két utóbbi ország, mint volt portugál gyarmat ugyanis nem tagja a brit nemzetközösségnek. Terrorhullám Spanyolországban Az ETA baszk terrorszervezet cinikus módon a madridi kormányt vádolta „bűnös felelőtlenséggel” azért, mert — úgymond — nem intézkedett az öt halálos és több mint száz sebesült áldozatot követelő vasárnapi bombarobbantások esetében a színhely gyors kiürítéséről, holott a szervezet „idejében előre jelezte a merényleteket”. Az északkelet-spanyolországi Abrera polgármesterét hétfőn este. miközben egy munkásgyűlésen beszélt, az ablakon át érte egy orvlövész golyója. A polgármester, aki a Spanyol KP helyi o. „ A spanyol rendőrség feltehetően azonosította azokat a baszk terroristákat, akik az elmúlt napok robbantásait végrehajtották, Képünkön: A körözöttek (Telefotó - KS.) szervezetének a tagja, súlyosan megsebesült. Az ETA a terrorhullám folytatásával fenyegetődzik arra az esetre, ha ősszel megtartanák a népszavazást a baszk autonómia kérdéséről, és az autonómia helyett mindenáron a teljes függetlenség kicsikarását akarja elérni. Madridban a vasárnapi robbantásokat követően az emberek igyekeznek kerülni a tömegközlekedési eszközök használatát, ennek következtében a személyautó-forgalom jelentősen megnőtt, s ez szinte példa nélküli közlekedési dugók kialakulásához vezetett. A ’ barajasj repülőtér többezer dolgozója kedden „demokrácia igen, terrorizmus nem” jelszóval tiltakozó tömeggyűlést tartott. Ismeretes, hogy vasárnap az egyik véres bombamerénylet színhelye a nemzetközi repülőtér volt. Vietnami jegyzék Mint a vietnami hírügynökség közli, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma kedden határozottan tiltakozott Pe- kingnek a vietnami határon folytatódó katonai akciói ellen. A vietnami külügyminisztériumnak a kínai külügyminisztériumhoz intézett jegyzéke újabb tényeket közöl arról, hogy a kínai csapatok fegyveres alegységei megsértették a határt, aknavetőkből lőttek vietnami területeket. Békés polgári lakosok estek a támadások áldozatául. Több házat, gazdasági épületet felgyújtottak, leromboltak és kárt okoztak a vetésben. A vietnami fegyveres erők a határsértőket visszaszorították saját területükre — hangoztatja a vietnami jegyzék. Baktiar sajtókonferenciája Sapur Baktiar, aki a megbuktatott iráni sah utolsó miniszterelnöke volt, sajtó- értekezleten ismertette politikai terveit (Telefotó - KS.) Sapur Baktiar volt iráni miniszterelnök kedden Párizsban most jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy februárban eltűnt Iránból. Baktiar mindenekelőtt tagadta azt a kedden elterjedt hírt, amely szerint tevékeny szerepet kíván játszani hazája politikai életében. Leszögezte, hogy nem akar emigránskormányt vagy politikai pártot létrehozni. Közölte, hogy a közelgő iráni alkotmányozó nemzet- gyűlési választásokon maga és hívei semmiféle listán nem indulnak, mint jelöltek. „Nem hiszek az iszlám közitársaságban” — jelentette ki. Az iszlám forradalmi törvényszék által távollétében halálra ítélt Baktiar azzal vádolta az iránj politikai és vallási vezetést, hogy nem uha a helyzetnek. Gyakorlatilag semmit sem közölt saját politikai szándékairól, és arról sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy annak idején miképpen sikerült eltűnnie. Arra a kéfc désre, hogy haza kíván-e térni, közölte: a lehető leghamarabb vissza kíván menni Iránba, amint a helyzet ott biztonságossá válik. * * * Iránban általános visszatetszést keltett a februári eltűnése óta először felbukkant Sapur Baktiarnak, a megdöntött sah utolsó miniszter- elnökének. Párizsban kedden elhangzott nyilatkozata. A Khomeini híveit tömörítő Iráni Iszlám Köztársaság pártjának szóvivője szerint Baktiar „politikai visszatérésének” egyáltalán „nincs jelentősége”. A Polgári Nemzeti Front — ennek soraiban küzdött Baktiar két évtizeden át a sah uralma ellen — nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy a .volt kormányfőt kizárták a mozgalomból, és ezen a tényen Baktiar újbóli felbukkanása nem változtathat Az iráni kormány szóvivője kedden kijelentette: Baktiar nyilatkozata az iráni forradalom megosztására szőtt „imperialista és cionista összeesküvés része”. HELSINKI-BÉLGRAD-MÜDRID Harmincötös találkozók M inden nemzetközi értekezlet azt a politikai helyzetet tükrözi amely az adott pillanatban a világban vagy a földrészen uralkodik. A jövő év végére tervezik a madridi Európa- találkozót — rá is vonátko- zik a fenti szabály. Több, mint egy évvel ezelőtt. Bel- grádban tűzték ki az időpontot, s még jó egy esztendő lévén hátra, csak az előkészítő szakaszban vagyunk. Mire jutnak majd a spanyol fővárosban a harminchárom eufópai és két észak-amerikai állam küldöttei? Egyelőre nem tudni. Az eredményekre hatással lesznek az akkori körülmények, de azért az sem közömbös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egyben emlékezünk: négy esztendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legmagasabb rangú vezetői a helsinki záróokmányt. Ez a dokumentum volt a belgrádi találkozó alapja, s ez lesz a madridié isi A száz oldalas helsinki záróokmány Európa történetének talán legnagyobb szabású, mindenképpen legátfogóbb együttműködési megállapodása, amely kitér a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi kapcsolatok fő vonatkozásáig és évtizedekre meghatározza a kelet—nyugat; viszony békés alaphangját. Még hosszú ideig kell a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáról és megvalósításáért beszélni, így értendő tehát, hogy mint Bel- grád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, .akik máris elpa- rentálták Helsinki szellemét, mondván: megváltozott a világ, ma már nem beszélhetünk enyhülésről, nem váltak valóra az akkori remények. Valóban más a helyzet, mint négy esztendővel ezelőtt, hűvösebb a nemzetközi légkör, új problémák is előbukkantak, de az enyhülés folyamata napjainkban is meghatározó tényezője életünknek. Igaz. kevesebb történt, mint amennyit vártunk. s arnenny; kívánatos lett volna. További harmincötös találkozókra van szükség, hogy Európa új lendületbe hozza a megtorpant enyhülési folyamatot. Ma már világos, hogy a katonai enyhülés nélkül nagyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcskérdéssé vált tehát a fegyverkezés korlátozása. Nem jó túl sokáig egymásnak ellentmondó irányzatoknak helyt adni: a kétségtelenül fejlődő nemzetközi kapcsolatokkal semmiképpen nem hozható összhangban a fegyverkezési hajsza fokozása. A politikai, a gazdasági és a humanitárius kapcsolatok gazdagítása kölcsönös bizalmat igényel. A kölcsönös bizalom pedig a fegyverzet csökkentését kívánja. Azok az államok, amelyek (a másik fél biztonságának tiszteletben tartásával) csökkentik az egymással farkasszemet néző hadseregeket, szívesebben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tartós, hosszú távú ipari-technikai együttműködést, a kereskedést. S ha azután felszabadul néhány milliárd a fegyverkezési ‘ költségekből, több lehetősége, pénze, kapacitása lesz erre mindenkinek. Ezér léptek a Varsói Szerződés tagállamai nemrég Budapesten tartott tanácskozásuk után katonai enyhülést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a helsinki záróokmány is magában foglal bizonyos bizalomerősítő intézkedéseket: az aláírók előre értesítik egymást bizonyos szintű hadgyakorlataikról, meghívnak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják jelentősen szélesíteni a szocialista országok: még Madrid előtt üljenek össze a helsinki záróokmányt aláírt harmincöt állam küldöttei és állapodjanak meg hasonló jellegű, további bizalom- erősítő intézkedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szembenállás csökkentéséhez, javítaná az európai légkört, jó alapot adna a madridi tanácskozásnak. M adridban nem leszerelési tárgyalásokat tartanak majd, a helsinki záróokmány olyan pontjait vitatják meg, amelyeket az adott időpontban a legidőszerűbbek lesznek. Sok múlik azonban azon, hogy 1980 végéig mennyit tesz a világ a leszerelésért. Tatár Imre Maria Pintassilgo asszony, új portugál miniszterelnök bemu. tatta szakértőkből és katonatisztekből álló új kormányát. A képen: A kormányfő mellett Freitas Cruz külügyminiszter (Telefotó - KS.) HELSINKI Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya Helsinkiben történt aláírásának 4. évfordulója alkalmából a Békevilágtanács üdvözli a dokumentum alapján a nemzetközi együttműködés és az enyhülés terén elért haladást — hangoztatja a BVT Helsinkiben közzétett nyilatkozata. Az állásfoglalás rámutat: noha a katonai-ipari komplexumra támaszkodó harcias NATO-körök megpróbálták hátráltatni az enyhülés folyamatát, sok fontos lépés történt a helyes irányba. WASHINGTON Carter amerikai elnök hétfőn Washingtonban a közel- keleti helyzetről és a SinaiTELEXEN félszigeti izraeli csapatvisz- szavonások ellenőrzéséről tárgyalt Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. Az amerikai elnök kifejtette, hogy az egyiptomi—izraeli különalku végrehajtására az ENSZ-nek a térségben 1948 óta szolgálatot teljesítő közel-keleti fegyverszünetet ellenőrző szervezete (UNTSO) ügyeljen. Elmondotta, hogy a közeljövőben szeretné e kérdést az izraeli és egyiptomi fél képviselőivel megvitatni. LAP AZ A bolíviai parlament Victor Paz Estenssorot választotta az ország államfőjévé — jelentették be kedden a bolíviai fővárosban. Mini ismeretes, a július 1-én tartott elnökválasztásokon egyik jelölt sem szerezte meg a közvetlen megválasztáshoz szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot, ezért az alkotmány értelmében a parlament döntött. ANKARA Egyre nagyobb méreteket ölt Törökországban a politikai terrorizmus. A szélsőbal- oldali elemek által elkövetett akcióknak naponta átlag három halálos áldozata van. Hétfőn éjjel Kirbaoli faluban 20 fegyveres bekerített majd szitává lőtt egy házat. A támadás következtében négyen meghaltak. A sebesültek között van az Igazság Párt egyik parlamenti képviselője, Mehmet Celal Bucak is.
