Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

1979. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napi 10 ezer liter tejet tölt zacskóba Tóth Ibolya és Kiss Sándorné a túrkevei Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet öreg tejüzemében. Az új, 1040 férőhelyes szarvasmarhatelephez új üzem építését kezdték meg a napokban: ez nbpi 20 ezer liter kapacitású lesz II Román Szocialista Egységfront delegációjának látogatása megyénkben Tegnap délelőtt Victor Bolojan budapesti román, nagykövet kíséretében Szol­nokra érkezett a Román Szo­cialista Egységfront hazánk­ban tartózkodó delegációja. A küldöttség vezetője Mihai Dalea, a Román Kommunis­ta Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Egység­front országos alelnöke. A delegáció tagjai: Emiric Füstös, az RKP Kovászna megyei Bizottságának titká­ra, Sandu Dimitru, az RKP Zimicea városi Bizottságának titkára, egyben a városi ta­nács és az egységfront vá­rosi bizottságának elnöke, továbbá Mircea Moarcas, a Romania Libera főszerkesz­tő-helyettese. A vendégeket elkísérte dr. Sütő Gyula, az Országos Béketanács titkára. A delegációt Szolnokon, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában fogadta Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Bene Zoltán a HNF megyei elnöke és Oláh János, a HNF megyei titkára. A megye po­litikai és gazdasági helyze­téről Oláh János tartott rö­vid ismertetőt, melyet élénk eszmecsere követett. A népfront székházából — a vendéglátók kíséretében — a Tisza Bútorgyárba veze­tett a küldöttség útja. A gyár vezetői fogadták őket, majd Nagy Béla főmérnök ismer­tette a gyár életét. Ezt kö­vetően a delegáció Szűcs Já­nos és Oláh János kíséreté­ben Cserkeszőlőre utazott, ahol a Magyar—Román Ba­rátság Tsz-ben Garáz Ist­ván, a járási pártbizottság első titkára, a tsz és a köz­ség vezetői fogadták. Var­ga István tsz-elnök ismer­tette a gazdaság eredmé­nyeit. Ezt követően a ven­dégek virágcsokrot helyez­tek a román hősi emlékmű­re, majd megtekintették a gazdaságot. A delegáció az esti órák­ban utazott vissza a fővá­rosba. D Terimpex eredményei Eredményes félévet zárt a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat: 309 millió dollár értékű hús és húskészít­ményt exportált hat hónap alatt, 65 millió dollár érté­kűvel többet, mint az előző év hasonló időszakában. Figyelemre méltó, hogy ennek a többletbevételnek a 40 százaléka a tavalyinál lé­nyegesen magasabb értékesí­tési árakból származik. Hazánkban, a fellendült termelési kedv eredménye­ként, a hústermelés lénye­gesen gyorsabb ütemben nő, mint a húsfogyasztás. Amíg az utóbbi az elmúlt nyolc esztendőben 28—29 százalék­kal emelkedett, s az idén eléri a lakosonkénti évi 75 kilót, addig a hústermelés ugyanebben az időszakban 50 százalékkal nőtt. Ez a többlettermelés teremtett biztos alapot a magyar hús és húskészítmények export­jának fejlődéséhez, így ahhoz is, hogy az idén eddig 28 ezer tonnával több árut ér­tékesíthetett a vállalat, mint tavaly az első hat hónapjá­ban. Évtizedek a sínek mellett Németh Jenő, a szolnoki MÁV csomópont térfőnöke a huszonkiilencedik vasutasnap alkalmából megkapta a Ki­váló Vasutas kitüntetést. . — Méghozzá másodszor, mert egyszer, 1962-ben már átvehettem ezt, a vasutasok számára alapított legmaga­sabb kitüntetést. Ezen kí­vül négyszer voltam kivá­ló dolgozó. A magas, ősz férfin lát­szik, hogy nem dicsekvés­ként mondja mindezt, egy­szerűen csak közli a ténye­ket. Megszokta harminchat év alatt, hogy kizárólag a tények számítanak, a vasút­nál nincs helye az ábrándo­zásnak. — Mit csinál a térfőnök? — Az elegytovábbítási rendre ügyel. — Persze, persze. így túl­ságosan szakszerű. Arról van szó, hogy az én felada­tom a vagonok, szerelvények irányítása a meghatározott útvonalra, sínpárra. — Természetesen térkép alapján... — Nem kell térkép, az egész pályaudvar a fejem­ben van. — Bizonyára nem térfő­nökként kezdte. — A szolnoki Verseghy gimnáziumban érettségiztem 1943-ban, rögtön a vasúthoz szegődtem távírásznak. Meg­jártam a „szamárlétrát” el­végeztem a tisztképző tan­folyamot, voltam naplózó, menesztő forgalmi szolgálat- tevő. .. Soroljam? 1964 óta vagyok térfőnök. — Miért éppen a vasutat választotta? — Nem sok válogatási le­hetősége volt egy frissen érettségizett fiatalembernek. Meg aztán mindkét nagy­apám a MÁV-nál dolgozott. Idejöttem, itt ragadtam. Bár egyszer majdnem elcsábítot­tak. A háború után megke­resett egy gimnáziumi taná­rom, aki emlékezett rá, mennyire szerettem a mate­matikát és a fizikát. Hívott képesítés nélküli pedagógus­nak. Kicsit fájó szívvel ugyan, de nemet mondtam. .— Pedig a tanári pályán nincs éjszakai műszak. — Igen, azon kívül még sok egyéb pályán nincs. A MÁV-nál nem ismerjük a vasárnapot, az ünnepeket, a vonatoknak menni kell éj­jel-nappal. Meg lehet szok­ni, sőt meg lehet szeretni. — Felmérhetetlen felelős­ség az önöké. Elég egy ap­ró figyelmetlenség... — Ha egy ember figyel­metlen, kijavítják a társai. Csapatmunka, összeszokott gárdával. Ez a titka a téve­dések' elkerülésének. — Mikor ideges, vagyis mikor van a legtöbb tévedé­si lehetőség? — Néhány éve az ősz je­lentette a vasút számára a csúcsforgalmat, mostanában viszont egész évben ősz van. De ideges soha nem va­gyok munka közben. Legfel­jebb, ha fényképeznek... — néz zavart mosollyal a gép lencséjébe. B. J. Szót érteni az emberekkel párt valamennyi tagjától elvárja po­litikájának állandó, folyamatos ismerte­tését, magyarázatát, indoklását és védelmét. A kommunistáknak ez minden­napos természetes kötelezett­ségük. A párt egész» agitá- ciós, közvóleményformáló te­vékenysége is mindenekelőtt erre épül. Hiszen az MSZMP- ben nincsenek külön feladat­tal megbízott „agitátorok”: minden egyes párttag a környezetében élők politikai gondolkodásának formálója, a párt politikájának szemé­lyes képviselője, népszerűsí­tője. Ismert elve ez pártmun­kánknak, mégis szükséges időről időre felidézni, hang­súlyozni. Márcsak azért is, mert a tömegtájékoztatási eszközök soha nem látott méretű elterjedésének kor­szakában óhatatlanul és is­mételten felvetődik a kér­dés: vajon nem tűnt-e le immár a személyes agitáció időszaka, nem vált-e a po­litikai munkának ez a for­mája időszerűtlenné? A ta­pasztalatok elemzése alapján azonban erre a kérdésre egyértelmű nem-mel felelhe­tünk. Sőt. mint a Politikai Bizottság legutóbbi állásfog­lalása is kiemelte: nemhogy csökkenne, de egyenesen nö­vekszik a közvélemény ala­kításában a személyes meg­győzés a közvetlen élő szó szerepe. A szociológiai elemzések nemcsak hazánkban, de másutt is tanúsítják, hogy a tömegkommunikáció infor­mációinak, érveinek be- és elfogadásában a különböző kis közösségekben kulcs­szerepet játszanak a tekin­téllyel rendelkező emberek, az úgynevezett véleményirá­nyítók. Létfontosságú politi­kai érdékünk — s ennek ér­vényesítése nem kis részben a helyi pártszervezeteken múlik, — hogy lehetőleg minden közösségben a párt tagjai, a kommunisták tölt­sék be a véleményirányító szerepét, vagyis az ő szavuk leaven a mérvadó. Ehhez minden alapfelté­tel adott. A párt tagjai ál­talában olyan emberek, akik munkájúkkal, magatartásuk­kal tekintélyt szerezitek ma­guknak környezetükben. Már a tagfelvételkor érvényesül az a törekvés, hogy a párt soraiba olyanok kerüljenek, akik politizáló emberek, akik a különböző tömegszerveze­tekben, társadalmi mozgal­makban itanújelét. adták a politikai kérdések iránti ér­deklődésüknek, a párt po­litikája iránti elkötelezett­ségüknek. Erre az alapra épít ve kell a pártszervezetek­nek tudatosan erősíteniük tagjaik agitációs, politizáló készségét és képességét. Ennek az agitációnak a közvetlen formája, kerete a környezettel folytatott min­dennapos véleménycsere. Hi­szen nem vadidegen, isme­retlen emberekhez kell el­menni agitálni (mint vala­mikor a „háziagitáció”, a fa­lujárás idején), hanem a munkahelyi, szomszédsági, rokonsági környezetben, az ország és a világ dolgait meghányva-vetve kell kép­viselni és ismertetni a párt álláspontját. Éppen ezért az agitáció semmiképpen sem „egyirányú utca”, amelyben csak egyetlen irányban ha­ladnak az érvek és a véle­mények. Nem az a cél, hogy csak a párttag szava hallat­szék, a pártonkívüliek pe­dig legfeljebb kérdéseiket tegyék fel. A személyes meggyőzés éppen ebben kü­lönbözik az újságcikktől, a pártnapi, illetve rádiós, vagy televíziós előadástól, avagy a fórum-jellegű műsoroktól is. Párbeszéd ez, amelyben minden oldalról hangzanak vélemények, s felszínre ke­rülnek az eltérő gondola­tok is. Természetesen nem titkol­juk: azt szeretnénk, arra tö­rekszünk, hogy ebben a köl­csönös véleménycserében a párttagok szava legyen a meggyőző, az ő érveik talál­janak elfogadásra, a közvé­lemény az általuk elmondot­tak jegyében formálódjék minden kérdésben. S ez el is érhető, ha a pártszerve­zetek céltudatosan foglal­koznak vele, más szóval gondot fordítanak az agi­táció elmélyült, átgondolt irányítására. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a párttagok mindenütt kellően felké­szültek és tájékozottak le­gyenek. Az általános felké­szültséget, az összefüggések ismeretét elsősorban a po­litikai oktatás, a propagan­damunka adhatja meg szá­mukra. Ha a foglalkozáso­kon nem elvont tételekkel ismerkednek a résztvevők, hanem élő eszmékkel, ha az elmélet állandóan szembesül a gyakorlattal, akkor a pro­paganda képes felvértezni a párttagokat az események megértéséhez, áttekintéséhez szükséges tudással és látás­móddal. Ennek azonban párosulnia kell a párttagok „naprakész” informálásával is. Hiszen érvelésük csak akkor lehet meggyőző, ha ismerik a po­litikai elhatározások mögött meghúzódó konkrét tényeket és összefüggéseket, a dönté­sek indítékait, Az alapszer­vezeti vezetőségek mindin­kább megkapják ezt az in­formációt, de ezt szükséges tovább is adni. hasznosítva erre a taggyűléseket, a párt- csoportokait, a politikai vi­taköröket, és a pártélet más fórumait. A feladat azonban nem szűkíthető csak a párttagság felkészítésére. Többről van szó: magában a párttagság­ban is meg kell teremteni előzetesen az egyetértést ahhoz, hogy a közvélemény formálásában meggyőződés­sel és eredményesen tudjon részt venni. A pártfegyelem nyilvánvalóan kötelez ,—. de az igazi fegyelmezettség alapja is csak a meggyőzés lehet. Márpedig azzal min­dig számolni kell, hogy a különböző konkrét döntések eltérő módon érinthetik az egyes párttagok közvetlen napi érdekeit — nemcsak előnyösen, de adott esetben hátrányosan is. Ilyen eset­ben különösen szükséges, hogy a pártszervezetben kel­lő időt és energiáit szentel­jenek az intézkedést vagy el­határozást kiváltó okok és a belőle származó hatások megértetésére, tisztázására. meggyőződésből fa­kadó — és termé­szetesen a tettek aranyfedezetére tá­maszkodó — meg­győző szó a jövőben is a legfontosabb eszköze lesz a pártpolitika elfogadtatásá­nak, a politikai közvélemény és közhangulat formálásá­nak. Ez adja meg a szemé­lyes szóbeli agitáció rang­ját, súlyát a pártimunka egé­szén belül. Gyenes László Középtiszai Állami Gazdaság termelés, ellátás, szolgáltatás A Középtiszai Állami Gaz­daság jelenleg két járás terü­letén, valamint tizenhárom község és két város környé­kén több mint húsz és fél ezer hektáron gazdálkodik. Ily módon az ország nagy te­rületű gazdaságai közé tarto­zik, ahol a csaknem ezerki- lencszáz dolgozó munkájának éves termelési értéke eléri az 526 millió forintot. A terme­lésen kívül a gazdaság a kör­nyező települések élelmiszer- ellátásában, továbbá a szol­gáltatásokban is részt vállal. Ami a közvetlen lakossági szolgáltatásokat, ellátást ille­ti, a bánhalmi asztalos- és la­katosüzemből évente nyolc­millió forint értékben szállí­tanak különböző méretű aj­tókat, ablakokat a Kelet-ma­gyarországi TÜZÉP-telepek- re, többek között a kunhegye- sire is. A berekfürdői strand terü­letén egy halsütödével is rendelkezik a gazdaság. A strandolok nagyon kedvelik. Bár májustól szeptemberig működik, az évi bevétel 1 millió 800 ezer forint körül alakul. Folytatva a sort, ez évre nyolc és fél vagon dinnyére kötött szerződést az állami gazdaság a Karcag és Vidéke Áfésszel, mivel Tiszaigar I környékén tizennégy hektár­nyit vetettek. Ha a termés ennél több lesz, akkor sem okoz gondot az értékesítés. Mondják, Kunhegyesen a környékhez viszonyítva jobb a húsellátás. Ebbe a gazdaság igyekezete is beszámít, mert ötödmagával tartja fenn a kunsági húsüzemet. Az el­múlt évben ide 2 ezer 600 sertést szállított mintegy nyolcmillió forint értékben. Egyébként a tiszaszentimrei szakosított sertéstelepéről évente tizenegy és fél ezer hízót indít útnak a kül- és belföldi piacokra. A teljesség kedvéért, mivel ide tartozik, jó ütemben épül Bánhalmán egy új, modern sertéstelep, átadását a jövő év végére ter­vezik. Ez évente huszonkét- ezer sertés hizlalását biztosí­tó telep lesz, mellette vágó­híd. Még mindig a húsfélénél maradva: egy évben hetven­nyolc vagon halat szállít bél­és külföldi piacokra. Az állami gazdaság fő fel­adata jelenleg: a „nagybani” termelés és értékesítés. Né­hány jellemző adat: évente kilenc és fél millió liter tejet fuvaroz Szolnokra. Átlagosan 1 ezer 800 vagon búzát, 7— 900 vagon lucernalisztet, köze­pes termés esetén 330 vagon rizst, 600 vagon szemes kuko­ricát termel, illetve állít elő. D. Szabó Miklós Cél a teljes önkiszolgálás A munka- és üzemszerve­zés nagyban befolyásolja a kereskedelmi tevékenységet, amely a korszerű módszerek általános alkalmazása nél­kül ma már elképzelhetetlen. Különösen fontos ez a kö­vetkező időszakban, amikor az új üzletek építésének üte­me mérséklődik, így a vá­sárlási és a munkakörülmé­nyek javításának fontos esz­közévé lép elő a meglevő bolt­hálózat mind jobb kihaszná­lása — hangsúlyozta Laután Ferenc miniszterhelyettes, a Belkereskedelmi Miniszté­rium tegnapi sajtótájékozta­tóján. A kereskedelmi hálózat korszerűsítésének hatásos módszere például az értéke­sítési rendszerek továbbfej­lesztése. A minisztérium vizsgálatai azt mutatják, hogy az önkiszolgáló élelmi­szerüzletek forgalmának 20 —30 százalékát hagyományos formában bonyolítják le. Még az előrecsomagolt áruk egy részét is ily módon érté­kesítik. Ezért tervezik egy­részt az ABC-áruházakban, az önkiszolgáló élelmiszerüz­letekben a hagyományos részlegek csökkentését, más­részt a teljes önkiszolgálás szélesebb körű alkalmazá­sát. Jelenleg' tíz élelmiszer­kereskedelmi vállalat 40— 50 üzlete működik ily mó­don, a vásárlók megelége­désére. A tapasztalat szerint az átszervezést követően az üzletek forgalma több mint 6 százalékkal növekedett az­zal együtt, hogy kevesebb dolgozót foglalkoztattak.

Next

/
Thumbnails
Contents