Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
1979. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napi 10 ezer liter tejet tölt zacskóba Tóth Ibolya és Kiss Sándorné a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet öreg tejüzemében. Az új, 1040 férőhelyes szarvasmarhatelephez új üzem építését kezdték meg a napokban: ez nbpi 20 ezer liter kapacitású lesz II Román Szocialista Egységfront delegációjának látogatása megyénkben Tegnap délelőtt Victor Bolojan budapesti román, nagykövet kíséretében Szolnokra érkezett a Román Szocialista Egységfront hazánkban tartózkodó delegációja. A küldöttség vezetője Mihai Dalea, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Egységfront országos alelnöke. A delegáció tagjai: Emiric Füstös, az RKP Kovászna megyei Bizottságának titkára, Sandu Dimitru, az RKP Zimicea városi Bizottságának titkára, egyben a városi tanács és az egységfront városi bizottságának elnöke, továbbá Mircea Moarcas, a Romania Libera főszerkesztő-helyettese. A vendégeket elkísérte dr. Sütő Gyula, az Országos Béketanács titkára. A delegációt Szolnokon, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában fogadta Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bene Zoltán a HNF megyei elnöke és Oláh János, a HNF megyei titkára. A megye politikai és gazdasági helyzetéről Oláh János tartott rövid ismertetőt, melyet élénk eszmecsere követett. A népfront székházából — a vendéglátók kíséretében — a Tisza Bútorgyárba vezetett a küldöttség útja. A gyár vezetői fogadták őket, majd Nagy Béla főmérnök ismertette a gyár életét. Ezt követően a delegáció Szűcs János és Oláh János kíséretében Cserkeszőlőre utazott, ahol a Magyar—Román Barátság Tsz-ben Garáz István, a járási pártbizottság első titkára, a tsz és a község vezetői fogadták. Varga István tsz-elnök ismertette a gazdaság eredményeit. Ezt követően a vendégek virágcsokrot helyeztek a román hősi emlékműre, majd megtekintették a gazdaságot. A delegáció az esti órákban utazott vissza a fővárosba. D Terimpex eredményei Eredményes félévet zárt a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat: 309 millió dollár értékű hús és húskészítményt exportált hat hónap alatt, 65 millió dollár értékűvel többet, mint az előző év hasonló időszakában. Figyelemre méltó, hogy ennek a többletbevételnek a 40 százaléka a tavalyinál lényegesen magasabb értékesítési árakból származik. Hazánkban, a fellendült termelési kedv eredményeként, a hústermelés lényegesen gyorsabb ütemben nő, mint a húsfogyasztás. Amíg az utóbbi az elmúlt nyolc esztendőben 28—29 százalékkal emelkedett, s az idén eléri a lakosonkénti évi 75 kilót, addig a hústermelés ugyanebben az időszakban 50 százalékkal nőtt. Ez a többlettermelés teremtett biztos alapot a magyar hús és húskészítmények exportjának fejlődéséhez, így ahhoz is, hogy az idén eddig 28 ezer tonnával több árut értékesíthetett a vállalat, mint tavaly az első hat hónapjában. Évtizedek a sínek mellett Németh Jenő, a szolnoki MÁV csomópont térfőnöke a huszonkiilencedik vasutasnap alkalmából megkapta a Kiváló Vasutas kitüntetést. . — Méghozzá másodszor, mert egyszer, 1962-ben már átvehettem ezt, a vasutasok számára alapított legmagasabb kitüntetést. Ezen kívül négyszer voltam kiváló dolgozó. A magas, ősz férfin látszik, hogy nem dicsekvésként mondja mindezt, egyszerűen csak közli a tényeket. Megszokta harminchat év alatt, hogy kizárólag a tények számítanak, a vasútnál nincs helye az ábrándozásnak. — Mit csinál a térfőnök? — Az elegytovábbítási rendre ügyel. — Persze, persze. így túlságosan szakszerű. Arról van szó, hogy az én feladatom a vagonok, szerelvények irányítása a meghatározott útvonalra, sínpárra. — Természetesen térkép alapján... — Nem kell térkép, az egész pályaudvar a fejemben van. — Bizonyára nem térfőnökként kezdte. — A szolnoki Verseghy gimnáziumban érettségiztem 1943-ban, rögtön a vasúthoz szegődtem távírásznak. Megjártam a „szamárlétrát” elvégeztem a tisztképző tanfolyamot, voltam naplózó, menesztő forgalmi szolgálat- tevő. .. Soroljam? 1964 óta vagyok térfőnök. — Miért éppen a vasutat választotta? — Nem sok válogatási lehetősége volt egy frissen érettségizett fiatalembernek. Meg aztán mindkét nagyapám a MÁV-nál dolgozott. Idejöttem, itt ragadtam. Bár egyszer majdnem elcsábítottak. A háború után megkeresett egy gimnáziumi tanárom, aki emlékezett rá, mennyire szerettem a matematikát és a fizikát. Hívott képesítés nélküli pedagógusnak. Kicsit fájó szívvel ugyan, de nemet mondtam. .— Pedig a tanári pályán nincs éjszakai műszak. — Igen, azon kívül még sok egyéb pályán nincs. A MÁV-nál nem ismerjük a vasárnapot, az ünnepeket, a vonatoknak menni kell éjjel-nappal. Meg lehet szokni, sőt meg lehet szeretni. — Felmérhetetlen felelősség az önöké. Elég egy apró figyelmetlenség... — Ha egy ember figyelmetlen, kijavítják a társai. Csapatmunka, összeszokott gárdával. Ez a titka a tévedések' elkerülésének. — Mikor ideges, vagyis mikor van a legtöbb tévedési lehetőség? — Néhány éve az ősz jelentette a vasút számára a csúcsforgalmat, mostanában viszont egész évben ősz van. De ideges soha nem vagyok munka közben. Legfeljebb, ha fényképeznek... — néz zavart mosollyal a gép lencséjébe. B. J. Szót érteni az emberekkel párt valamennyi tagjától elvárja politikájának állandó, folyamatos ismertetését, magyarázatát, indoklását és védelmét. A kommunistáknak ez mindennapos természetes kötelezettségük. A párt egész» agitá- ciós, közvóleményformáló tevékenysége is mindenekelőtt erre épül. Hiszen az MSZMP- ben nincsenek külön feladattal megbízott „agitátorok”: minden egyes párttag a környezetében élők politikai gondolkodásának formálója, a párt politikájának személyes képviselője, népszerűsítője. Ismert elve ez pártmunkánknak, mégis szükséges időről időre felidézni, hangsúlyozni. Márcsak azért is, mert a tömegtájékoztatási eszközök soha nem látott méretű elterjedésének korszakában óhatatlanul és ismételten felvetődik a kérdés: vajon nem tűnt-e le immár a személyes agitáció időszaka, nem vált-e a politikai munkának ez a formája időszerűtlenné? A tapasztalatok elemzése alapján azonban erre a kérdésre egyértelmű nem-mel felelhetünk. Sőt. mint a Politikai Bizottság legutóbbi állásfoglalása is kiemelte: nemhogy csökkenne, de egyenesen növekszik a közvélemény alakításában a személyes meggyőzés a közvetlen élő szó szerepe. A szociológiai elemzések nemcsak hazánkban, de másutt is tanúsítják, hogy a tömegkommunikáció információinak, érveinek be- és elfogadásában a különböző kis közösségekben kulcsszerepet játszanak a tekintéllyel rendelkező emberek, az úgynevezett véleményirányítók. Létfontosságú politikai érdékünk — s ennek érvényesítése nem kis részben a helyi pártszervezeteken múlik, — hogy lehetőleg minden közösségben a párt tagjai, a kommunisták töltsék be a véleményirányító szerepét, vagyis az ő szavuk leaven a mérvadó. Ehhez minden alapfeltétel adott. A párt tagjai általában olyan emberek, akik munkájúkkal, magatartásukkal tekintélyt szerezitek maguknak környezetükben. Már a tagfelvételkor érvényesül az a törekvés, hogy a párt soraiba olyanok kerüljenek, akik politizáló emberek, akik a különböző tömegszervezetekben, társadalmi mozgalmakban itanújelét. adták a politikai kérdések iránti érdeklődésüknek, a párt politikája iránti elkötelezettségüknek. Erre az alapra épít ve kell a pártszervezeteknek tudatosan erősíteniük tagjaik agitációs, politizáló készségét és képességét. Ennek az agitációnak a közvetlen formája, kerete a környezettel folytatott mindennapos véleménycsere. Hiszen nem vadidegen, ismeretlen emberekhez kell elmenni agitálni (mint valamikor a „háziagitáció”, a falujárás idején), hanem a munkahelyi, szomszédsági, rokonsági környezetben, az ország és a világ dolgait meghányva-vetve kell képviselni és ismertetni a párt álláspontját. Éppen ezért az agitáció semmiképpen sem „egyirányú utca”, amelyben csak egyetlen irányban haladnak az érvek és a vélemények. Nem az a cél, hogy csak a párttag szava hallatszék, a pártonkívüliek pedig legfeljebb kérdéseiket tegyék fel. A személyes meggyőzés éppen ebben különbözik az újságcikktől, a pártnapi, illetve rádiós, vagy televíziós előadástól, avagy a fórum-jellegű műsoroktól is. Párbeszéd ez, amelyben minden oldalról hangzanak vélemények, s felszínre kerülnek az eltérő gondolatok is. Természetesen nem titkoljuk: azt szeretnénk, arra törekszünk, hogy ebben a kölcsönös véleménycserében a párttagok szava legyen a meggyőző, az ő érveik találjanak elfogadásra, a közvélemény az általuk elmondottak jegyében formálódjék minden kérdésben. S ez el is érhető, ha a pártszervezetek céltudatosan foglalkoznak vele, más szóval gondot fordítanak az agitáció elmélyült, átgondolt irányítására. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a párttagok mindenütt kellően felkészültek és tájékozottak legyenek. Az általános felkészültséget, az összefüggések ismeretét elsősorban a politikai oktatás, a propagandamunka adhatja meg számukra. Ha a foglalkozásokon nem elvont tételekkel ismerkednek a résztvevők, hanem élő eszmékkel, ha az elmélet állandóan szembesül a gyakorlattal, akkor a propaganda képes felvértezni a párttagokat az események megértéséhez, áttekintéséhez szükséges tudással és látásmóddal. Ennek azonban párosulnia kell a párttagok „naprakész” informálásával is. Hiszen érvelésük csak akkor lehet meggyőző, ha ismerik a politikai elhatározások mögött meghúzódó konkrét tényeket és összefüggéseket, a döntések indítékait, Az alapszervezeti vezetőségek mindinkább megkapják ezt az információt, de ezt szükséges tovább is adni. hasznosítva erre a taggyűléseket, a párt- csoportokait, a politikai vitaköröket, és a pártélet más fórumait. A feladat azonban nem szűkíthető csak a párttagság felkészítésére. Többről van szó: magában a párttagságban is meg kell teremteni előzetesen az egyetértést ahhoz, hogy a közvélemény formálásában meggyőződéssel és eredményesen tudjon részt venni. A pártfegyelem nyilvánvalóan kötelez ,—. de az igazi fegyelmezettség alapja is csak a meggyőzés lehet. Márpedig azzal mindig számolni kell, hogy a különböző konkrét döntések eltérő módon érinthetik az egyes párttagok közvetlen napi érdekeit — nemcsak előnyösen, de adott esetben hátrányosan is. Ilyen esetben különösen szükséges, hogy a pártszervezetben kellő időt és energiáit szenteljenek az intézkedést vagy elhatározást kiváltó okok és a belőle származó hatások megértetésére, tisztázására. meggyőződésből fakadó — és természetesen a tettek aranyfedezetére támaszkodó — meggyőző szó a jövőben is a legfontosabb eszköze lesz a pártpolitika elfogadtatásának, a politikai közvélemény és közhangulat formálásának. Ez adja meg a személyes szóbeli agitáció rangját, súlyát a pártimunka egészén belül. Gyenes László Középtiszai Állami Gazdaság termelés, ellátás, szolgáltatás A Középtiszai Állami Gazdaság jelenleg két járás területén, valamint tizenhárom község és két város környékén több mint húsz és fél ezer hektáron gazdálkodik. Ily módon az ország nagy területű gazdaságai közé tartozik, ahol a csaknem ezerki- lencszáz dolgozó munkájának éves termelési értéke eléri az 526 millió forintot. A termelésen kívül a gazdaság a környező települések élelmiszer- ellátásában, továbbá a szolgáltatásokban is részt vállal. Ami a közvetlen lakossági szolgáltatásokat, ellátást illeti, a bánhalmi asztalos- és lakatosüzemből évente nyolcmillió forint értékben szállítanak különböző méretű ajtókat, ablakokat a Kelet-magyarországi TÜZÉP-telepek- re, többek között a kunhegye- sire is. A berekfürdői strand területén egy halsütödével is rendelkezik a gazdaság. A strandolok nagyon kedvelik. Bár májustól szeptemberig működik, az évi bevétel 1 millió 800 ezer forint körül alakul. Folytatva a sort, ez évre nyolc és fél vagon dinnyére kötött szerződést az állami gazdaság a Karcag és Vidéke Áfésszel, mivel Tiszaigar I környékén tizennégy hektárnyit vetettek. Ha a termés ennél több lesz, akkor sem okoz gondot az értékesítés. Mondják, Kunhegyesen a környékhez viszonyítva jobb a húsellátás. Ebbe a gazdaság igyekezete is beszámít, mert ötödmagával tartja fenn a kunsági húsüzemet. Az elmúlt évben ide 2 ezer 600 sertést szállított mintegy nyolcmillió forint értékben. Egyébként a tiszaszentimrei szakosított sertéstelepéről évente tizenegy és fél ezer hízót indít útnak a kül- és belföldi piacokra. A teljesség kedvéért, mivel ide tartozik, jó ütemben épül Bánhalmán egy új, modern sertéstelep, átadását a jövő év végére tervezik. Ez évente huszonkét- ezer sertés hizlalását biztosító telep lesz, mellette vágóhíd. Még mindig a húsfélénél maradva: egy évben hetvennyolc vagon halat szállít bélés külföldi piacokra. Az állami gazdaság fő feladata jelenleg: a „nagybani” termelés és értékesítés. Néhány jellemző adat: évente kilenc és fél millió liter tejet fuvaroz Szolnokra. Átlagosan 1 ezer 800 vagon búzát, 7— 900 vagon lucernalisztet, közepes termés esetén 330 vagon rizst, 600 vagon szemes kukoricát termel, illetve állít elő. D. Szabó Miklós Cél a teljes önkiszolgálás A munka- és üzemszervezés nagyban befolyásolja a kereskedelmi tevékenységet, amely a korszerű módszerek általános alkalmazása nélkül ma már elképzelhetetlen. Különösen fontos ez a következő időszakban, amikor az új üzletek építésének üteme mérséklődik, így a vásárlási és a munkakörülmények javításának fontos eszközévé lép elő a meglevő bolthálózat mind jobb kihasználása — hangsúlyozta Laután Ferenc miniszterhelyettes, a Belkereskedelmi Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. A kereskedelmi hálózat korszerűsítésének hatásos módszere például az értékesítési rendszerek továbbfejlesztése. A minisztérium vizsgálatai azt mutatják, hogy az önkiszolgáló élelmiszerüzletek forgalmának 20 —30 százalékát hagyományos formában bonyolítják le. Még az előrecsomagolt áruk egy részét is ily módon értékesítik. Ezért tervezik egyrészt az ABC-áruházakban, az önkiszolgáló élelmiszerüzletekben a hagyományos részlegek csökkentését, másrészt a teljes önkiszolgálás szélesebb körű alkalmazását. Jelenleg' tíz élelmiszerkereskedelmi vállalat 40— 50 üzlete működik ily módon, a vásárlók megelégedésére. A tapasztalat szerint az átszervezést követően az üzletek forgalma több mint 6 százalékkal növekedett azzal együtt, hogy kevesebb dolgozót foglalkoztattak.
