Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
1979. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HÉTKÖZNAPI KÜZDELMEKÉ A TERMŐFÖLDÉRT Nagyüzemi mezőgazdaságunk tennivalói között mindinkább előtérbe kerül - jó értelembe véve már-már divatossá válik maga a kifejezés is - a racionális földhasználat. Földvédelmi törvény szabályozza, termelőszöyetkezetek és állami gazdaságok jól felfogott érdeke sürgeti minden talpalatnyi termőföld hasznosítását. Rohammal már nem megy A feladatoknak csak egy részét jelenti a romos tanyák felszámolása* az elhagyott tanyahelyek művelésbe vonása. Sok helyütt a megyében szerények még e téren az eredmények, aminek — ahogy a mezőtúri ag- ronámus mondja — oka, sora van. Idő, pénz, technika Harangozó Sándor központi agronómusnak aratás derekán kisebb gondja is nagyobb a romos tanyáknál. Diktál a telexgépnél, _ a masináiból „kinövő” papírtekercsen jelentés sorjázik a megyei tanács mezőgazdasági osztályának: arattak a héten is, ennyit és ennyit, öntöztek is, ilyen meg ilyen kultúrákat, ekkora és ekkora területen... —- Az rendben van —• dohog —, hogy minden csütörtökön jelenteni kell. Csak azt nem értem, miért kérik előre a vasárnapi várhatóan learatásra kerülő gabonaterületet és szemmennyiséget. Mit érnek az előre felbecsült számok a tanácsi dossziéban, ha teszem azt, péntek, szombat szakad majd az eső? Na mindegy. Szóval az elhagyott tanyahelyek? Van belőlük itt a Magyar— Mongolban jócskán, főleg a csugari részen, meg a kun- csorbai határban. r— Mennyi az a jócskán? —■ Ügy ötven, hatvan. Mintegy negyven hektár műveletlen területet jelentenek csak, de annál több gondot a nagyüzemi termelésben. Rontják a nagy teljesítményű gépek normáját, mert csak kerülgetik a dudvás földdarabokat szántáskor, növényápoláskor meg a betakarításkor is. Igyekszünk felszámolni ezeket a gyom- meg rovarfészkeket. dphát ehhez sok minden kell... Megtudom, hogy a sok mindenen időt, pénzt, technikai feltételeket ért az ag- ronómus. Melyiknek vannak leginkább szűkiben a mezőtúri téeszben? Nagy Zoltán elnök inkább így fogalmaz: egyiknek sincsenek bőviben. — Mikor a rendbetételükre intézkedési tervet készítettünk, kiszámoltuk, hogy ha tulajdonjogilag rendeződik is a parlag itanyahelye- ink sorsa, a művelésbe vonásuk jó 700 ezer forintba kerül. Speciális gépek kellenek, a tuskókiemeléshez, a tereprendezéshez. Nehezen szakadnak a gyökerek, megvetette magát a kunföldben az akác. Egy S—100-as erőgép üzemköltsége megközelíti óránként a 300 forintot. Lehet, sőt biztos, hogy a bennszakadt akácgyökerek tavasszal újra kisarjad,nak. Ki tanyája ez a romos? Az elhagyott portát a volt tulajdonosnak kellene rendbe tenni. Miért nem tudnak érvényt szerezni ennek a rendeletnek, ezügyben kopogtatok a mezőtúri Városi Tanács épületében. Katona Lajö®, a földhivatali kirendeltség vezetője csak legyint. — Ha ismerjük a tulajdonost, küldjük a felszólítást mindjárt a szokásos őszi-tavaszi határszemléket követően. Mármint, hogy fél éven belül tegye mezőgazdasági művelésre alkalmassá az elhagyott birtokát. A legutóbb elpostázott húsz felszólításra tizennégyen nem is reagáltak. Több ezer forintba kerülne a gazdának, ha erőgépet fogadna, meg fuvarost a tüskök, törmelékek elszállítására. Inkább lemond a tanyahelyről, felénk se néz, sokan még a felszólítást se veszik át a postástól. Némelyik romos tanyának nem is tudjuk, ki volt a tulajdonosa. —■ Ha letelik a félévi határidő? — „A földvédelmi rendelkezések értelmében — üti fel és olvassa a közlönyt — a nagyüzemi táblában levő elhagyott területek (tanyahelyek, agyaggödrök stb.) újrahasznosításra alkalmassá tételére, ha arra más személy vagy szerv nem kötelezhető, a földet használó nagyüzemet kell kötelezni.” Szóval, ha nem jelentkezik hat hónapig a volt gazdája, állami tulajdonba vesszük a területet, a racionális használatával kapcsolatos kötelezettségeit meg már tudja a téesz. Százhektárok szorításában Hatalmas tábla — száz hektárnál nagyobbnak látszik — repcetarlót hántanak a Rába—-Steiger vontatta ekék a kétpói határban. Feljebb haladva a Deák-dűlőn kerülgetheti a nagy gép Csípés József két portáját. A lakottat is, meg a három éve elhagyottat is. Az utóbbival, azt mondja a gazda, meggyűlt már a baja a földhivataliakkal meg a téesszel is. :— Nem mondok le arról az 1200 négyszögölről, magamfajta gazdálkodó embernek szüksége van a földre. Ad nekem az a terület így parlagon is szénaértékben annyit, mintha termő lenne. Kell is, mert a ma ellett üszőbomyúval együtt tizenhat marhát tartunk a tanyában. Nem is győztem itatni a jószágokat egy kútból, azért szegtem meg a törvényt, nem temettem be a régit az elhagyott portán. — A téesznek útban vannak a tüskök, a bontási anyagok meg a vashulladék. — Ütban van, útban jván! Én viszont öt tehetnet legeltetek ott. Tudora én is, hogy népgazdasági érdek a táblá- sítás meg a nagyüzemi művelés. Hát az, hogy mi az idén is huszonöt hízóra szerződtünk, hogy hat fejőstől adjuk le naponta a tejet? Szóval nem mondok le róla, csereföldet kérek érte a téesztől. — Ahhoz csak akkor járul hozzá a földhivatal, ha a gazdaság igazolja, hogy rendbe tette a tanyahelyet. — Rendbe is tesziem még az idén. Őszig jó szolgálatot tesz az állataimnak, azután majd intézem a sorsát. De helyette itt akarok másikat, a meglevő tanyám mellett, nem a pói sziken, amivel a téesz biztat! ' Tekintettel egy korosztályra A Jászságban is sok elhagyott tanyát szorongatnak a százhektárok. A Vörös Hajnal Tsz jénoshidai, boldogházi, jászberényi, alattyáni és jásztelki határban levő földjein 14 romos épületet, 38 elhagyott tanyahelyet tartanak számon. — Lassan, de haladunk a felszámolásukkal, a művelésbe vonásukkal — bizonygatja a főagronómus, Zup- kó Ferenc. — Tavaly huszonöt tanyahelyet állítottunk termelésbe, az utóbbi években száz hektárral növeltük így a termőterületünket. Persze évek kellenek, mire a ítéglatörmelékes-fa- gyökeres földben igazán otthonosan érzi magát egyegy kultúra. Nem is olcsó dolog ez, négy-ötezer forintba kerül mire eltűnik egy-egy tábla közepéből a tuskó, a vakdűlő vagy éppen a rogyadozó vályogfal. Ács István, a téesz elnöke nem a technikai feltételek hiányáról, az egykori jász tanyaudvarokon sűrűn rejtőző akáctuskókról beszél. Másfajta gyökerek is nehezen szakadnak. — Van olyan épület a területünkön, amelyik félő, hogy egyszer a traktorok dübörgésétől összedől. Teljesen körbeszántjuk, de nem akarunk nekimenni a dózerrel. Tudja, vannak emberi dolgok is, amivel számolnunk kell a tanyák, tanyahelyek felszámolásakor. Jó gazda módjára fáj a szívünk a parlagok miatt, de a rég nem lakott viskóját közelítő lánctalpas láttán könybelába'dt szemű öregembert is néznünk kell. Akad, akinek a tanyája közvetlen közelében új üzemi utat nyitottunk, de ő változatlanul a megszokott, jókora kerülőt jelentő vakdűlőt használja bejárónak, a nagyüzemi tábla közepén. Szóval, időbe telik, mire ezek a sokszor értelmetlen ragaszkodások kihalnak az emberekből. Legtöbbjükből csak velük együtt... Nő a termőföld becsülete A Mezőtúron emlegetette- ken — időn, pénzen, technikán — kívül tehát másra, türelemre is szükség van. A törekvéseket gátló valós és képletes gyökerek szakadoznak azért, ahogy a megyei földhivatal vezetője, Bene Lajos mondja: a mezőgazdasági nagyüzemekben „sínen van” ez az ügy. — Azt még nem állíthatom, hogy mindent helyre tettek, de nagyon sokat nőtt az utóbbi években a termőföld becsülete. Társadalmi összefogás, a megyei KISZ- bizottság által nemrégen közreadott védnökségvállalási felhívás segíti a racionális földhasználat megvalósításának ezt a gyakorlatát. Nem is eredménytelenül, hiszen az 1978. évi őszi és az idei tavaszi határszemléink közötti hónapokban kétszázzal csökkent a megyében a meglevő és lakott tanyák száma. Az elköltözőknek majorok közművesítésével, a közsé-- gekben való letelepedésükhöz nyújtott anyagi és dologi támogatással segítenek a nagyüzemek. A tanyaromok felszámolásával. a parlag ta- nyahelyek újrahasznosításával pedig — csak a járási földhivatali kirendeltségek kimutatását nézve is ,— sok száz hektárnyi földterület kapta vissza az említett fél év alatt eredeti rendeltetését: hasznos növénykultúrák termésével-gyümöl csévél gyarapítani az emberi javakat. Temesközy Ferenc küzdelem ez, apró mozzanatok zászlóaljai sorakoznak a csatamezőn, s az igény előőrsei, a kényelmeskedés utóvédjei galoppoznak körülöttük. Voltak, vannak közlegények, tisztek, tábornokok, akik úgy hitték, hiszik, egyetlen derekas rohammal beveszik az áhított erődöt. Ám mind többen látják be, nem megy ez így, s új elemekkel gazdagítják, teszik hatásosabbá stratégiájukat, taktikájukat. Fölhagyva a képletességgel: a csatamező a termelés, s az erőd a termékben megtestesülő ■— de a tervezéstől a vevőszolgálatig tucatnyi tényezőt magában foglaló — minőség. Csupán négy-hat százalék között van az ún. kiváló minőségű áruk aránya a hazai cipőipar teljes • termelésén belül. A cipőkészítésben vezetőnek tekinthető külföldi cégeknél ez a szám 20—40 százalék. Az objektív okok mellett jórészt a technológiai rendetlenségre, a szervezetlenségből fakadó kapkodásra, egy-egy részművelet — pl. a talpragasztás — ismétlődő hibáira vezethető vissza, hogy nálunk a lehetségesnél kisebb a kiváló és az első osztályú áruk aránya. A női csizmáknál — MEO, kereskedelem, vásárlók összesen — a kifogásolt termékek 89 százalékánál, a gyermekcipők 62 százalékánál állapítottak meg műszaki — gyártási — hibát. Nem okvetlenül a kiválót, a már-már tökéletes árut kell értenünk minőségen — bár a közvélekedésben fölbukkan ez is —, hanem a használati célnak — rendeltetésnek — megfelelőt, azaz az előírttal — a tervezettel — egyező minőségű — osztályú — terméket. S ráadásul azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a minőségi jellemzők alkotta mérce nem mozdulatlan, a piaci igények alapján változik: magasabbra, alacsonyabbra kerül. Minden áruCsak a nagyközségi tanácselnökhöz évente száz szóbeli „tyúkper” fut he. de bőven marad a járási hivatal és a rendőrkapitányság illetékeseinek is. A panaszokat pedig illik és meg is kell hallgatni. Még akkor is, ha mindenki derül rajtuk. II Tv-híradó után Az új lakótelep három- szintes épületében az ifjú pár emeleten lakik. Alattuk nyugdíjasok élnek, és a bácsi pulykavörösen dohog. — Ez egy kibírhatatlan népség. Direkt magas sarkú cipőben járnak, és így minden koppanás lehallatszik. Ráadásul esténként nyolc után elkezdődik ... — Micsoda? — Hát az, no! Nyikorog az ágy, aludni lehetetlen egy bő félóráig. De most törlesztettem velük szemben, a fehér-tarka macskájukat végigfuttattam a ház mögött egy kályhacsöben. Pucolhatták a bundáját — haho- tázik, mint egy tizenéves kamasz. Egy emelettel feljebb a fiatalok derűsen fogadnak. — Mi nem haragszunk rájuk, de jobban szeretnénk, ha az ágynyikorgás helyett a fajtának a maga szerepkörében kell megfelelnie a minőségi követelményeknek. A zsebrádiótól például nem várható el az a hangminőség, ami az asztali készüléknél természetes —, műszaki jellemzőivel éppúgy, mint árával, értékesítésével — csomagolás, szállítási határidő stb. — feltételeivel. Summa summarum: a minőség a megbízhatósággal egyenlő. Hat éve vagyunk csak tagjai az Európai Minőségügyi Szervezetnek, nem kapkodtuk el a dolgot — vélhetnénk aligha alaptalan malíciával. Legyünk azonban tárgyilagosak. A gazdasági fejlődés bizonyos szakaszában a meny- nyiségi igények kielégítése elsődleges. Ezen a szakaszon most már túljutottunk, ám késve ismertük fel, láttuk be, hogy mind a bel-, mind a külföldi vevők szemében döntővé vált az áru minősége. A késedelmes belátás lassú cselekvéssel társul, ez a gondunk. tenger hullámaira emlékeztet az ipari értékesítés váltakozása: 1978. decemberében 80,5 milliárd forint értékű áru hagyta el a termelőhelyeket 1979. januárjában 51,8 milliárdnyi. A fémtömegcikkipar például 283 millió forinttal nagyobb értékű árut szállított a belkereskedelemnek tavaly szeptemberben — azaz: a negyedév végén! —, mint júliusban, a negyedév kezdetekor. Föltételezhető-e, hogy a kapkodás, a túlórázás, a minden áron való kiszállítás közepette ott volna a minőség a fő helyen, ahol lennie kellene? Széles körben és több ízben megismételt vizsgálatok bizonyítják : a negyedévek utolsó hónapjában, de különösen a félév, az esztendő befejező szakaszában az átlagosnak két-, három-szorosára nő a minőségromlás miatti ún. ár- engedményes termékek aránya a teljes árukibocsátáson nevetve. Persze az ügy „rendkívüli súlyánál fogva” még nincs lezárva. Mivel a helyi fórumok elzárkóztak az „ítélet- hozataltól”, most a Szabad Föld levelezési rovatának vezetője törheti a fejét. Ugyanis a bácsi oda írt... A Debreceni út vége felé mutatás kockaház, a tulaj- donosnője hízóetetés közben fogad. A szomszéd felé bök. — A kutyájuk rágja a kerítést, ráadásul este, tíz után úgy ugat, mint aki megzavarodott. Szerintem erre tanították be ... Már forr az epém, és egyszer úgy kupán húzom ezzel a moslékkeve- rővel, hogy elfelejt levegőt venni! Lopott töreket lopott Üjabb cím — újabb baj. A házigazda nagy messziről egy kocsi töreket „szerzett”. Ez azért is jelentős „fegyvertény”, mert a cséplőgépes világ elmúltával legfeljebb az északi megyékből lehet szállítani. A sérelem oka: a lopott töreknek — az első adandó alkalommal, kihasználva a kerítés hiányát — a szomszéd ellopta a felét. Emiatt úgy megromlott az belül. A kohó- és gépipar területén a legtöbb kár — minőségromlás következtében — a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a villamos berendezés és készülék iparban tapasztalható, s a roham idején, azaz a negyedévek végén készített termékek négyszer gyakrabban szorulnak garanciális javításra, mint a többi hónapokban előállítottak. A gépiparban idén a terv szerint a termelési érték négy- százalékos növelése a cél; a korábbiaknál lassúbb ritmus lehetőséget nyújt a minőség előtérbe helyezésére. így lesz-e? Hiszen a tárca reprezentatív vizsgálatai szerint a teljesítménybérben elszámoltaknak mindössze nyolc százaléka az, akinek javadaD mazása függ lényegesen a' mennyiség és minőség viszonyától! Hiba lenné tehát csak a vállalatoktól számonkérni a termékminőség alakulását. A szabályozórendszer egésze nem ösztönzött ebbe az irányba — hanem a volumen felé terelt—, s ezért a termelők szelekció nélkül változtatták" a termékskálát. A jót, a korszerűt silánnyal, az elavulttal egy gyékényen árulva. — Az idén a szabályozók alkotta gazdasági keretek a korábbinál valamelyest jobban kifejezik azt a társadalmi érdekeltséget, amely a minőséghez fűződik, s a jövőre tervezett változások még inkább ebbe az irányba mutatnak. S ha a makrokörnyezet ilyen átalakulását gyorsuló ritmusban követi a mikrokörnyezet reagálása, — ne feledjük: ahol nem megfelelően szervezett a munka, ott nincs kellő fegyelem. Fegyelem híján pedig puszta óhaj marad a minőség, akkor kiegészíthetjük a címként választott megállapítást: Rohammal már nem megy —, de másként — igen. eddigi felhőtlen viszony, hogy a porták belső, udvari részén ma már szögesdrót jelzi a demarkációs vonalat. Szóbelileg „kifizetődőbb” ? Hogy miért lehet még „halálosan” megharagudni a szomszédra? Ha átlóg a gyümölcsfa ága a kertbe, vagy a szomszéd férj a kikapós asszonyhoz, ha bömböl a táskarádió, ha lefolyik a víz a ház mögül, ha nem folyik le. ha odasöprik a szemetet. és így tovább, és így tovább. A panaszosok nyolcvan százaléka az írásbeli feljelentéstől eltekint, ugyanis ez már maradandó aktát jelentene. A szóval meg úgy vannak, úgyis elrepül... A harag viszont rendszerint megmarad és sokszor apáról fiúra száll. Akadnak „szívós” ügyfelek, akik a miniszterig apellálnak. Mert igaz, hogy egy jó szomszéd többet ér, mint négy távoli rokon, de az is tény, hogy mindenért meg lehet sértődni a szomszédra, csak akarni kell. És mindezt a különböző szintű vezetőknek végig kell hallgatni: Füredtől Szolnokig, nem egyszer a fővárosig. Erről jut eszembe, nem panaszkodom már tovább, mért még valaki megsértődik ... D. Szabó Miklós Furcsa Veress Tamás Ha átlóg a faág, ha ugat a kutya Rossz szomszédság... Tiszafüreden csaknem négyezer család él. Zömük békésen megfér a szomszédjával, akadnak azonban, akik valamilyen vélt vagy valós sérelem miatti megrögzött szomszéd-gyűlölők, és minden lehetséges fórumon feljelentgetik „udvarlábasukat”. tv-t hallgatnák — mondják Viharos Kérdés: