Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-31 / 177. szám

Nyársirató a dinnyeföldön 3. oldal II karcagi ,szerencsések klubja’ Sport 4. oldal 1. oldal Az első szolnoki fazekas triennálé. Szebbnél szebb cserepek, népi kerámiák, népművészeti tárgyak várják a látogatókat a vasárnap megnyitott tárlaton, a Szolnoki Galériában. A kiál­lításról szóló részletes tudósításunk az 5. oldalán. Képünkön részlet a kiállításból Segítsenek a nyugdíjasok Több hús belföldre és külföldre Félévi „mérleg” a húsipari vállalatnál — Tudjuk — mondotta — ma a béke és az emberiség, a béke és a jövő, a jövő és a gyermekek sorsa elválaszt­hatatlan. Gyermekeink éle­te, fejlődése, értékes ember­ré válása csak békében kép­zelhető el, s a békének szüksége van a gyermektár­sadalom jövőt hordozó ere­jére. Hisszük, hogy nincs egészséges, szép, igaz és sza­bad gyermeki élet a felnőtt társadalom szabadsága nél­kül. Világnézetünkből fo­gant meggyőződésünk, hogy értelmes és szép célokért ál­dozzuk energiánkat amikor lelkes elkötelezettséggel, az ember nevelhetőségének hi­tével gyermekekkel foglalko­zunk. — A jövőt illetően teljes joggal lehetünk optimisták, ha cselekszünk is a jövőért — jelentette ki Aczél György, s hozzáfűzte: — Bíz­vást állíthatjuk, hogy iga- zabb, szebb, gazdagabb és emberibb történelmére ké­szülhet földgolyónk népessé­ge. A továbbiakban arról szólt, hogy Magyarországon évtizedek törvényalkotó munkája szolgálja a felnö­vekvő nemzedék útjának egyengetését: a néphatalom képviselői e parlamenti épületben szavazták meg az általános és kötelező isko­láztatás törvényét, az ifjú­sági törvényt, a hároméves fizetett gyerpnekgondozási szabadságot, s ézeken túl is számos rendelet, jogszabály középpontjában áll a gyer­mek jövője. — A magunk gondjának érezzük a világ valameny- nyi gyermeke sorsának ala­kulását — hangsúlyozta a továbbiakban a Miniszterta­Ezeknek a munkáknak idő­tartama a törvényes évi 840 — meghatározott munkakö­rökben évi 1260' — órás fog­lalkoztatási keretbe nem szá­mít be. A kedvezmény min­den nyugdíjasra egyaránt vonatkozik. Európai gyermektalálkozó „óvatosan” rendelnek ezek­ből az árukból. A termelés növekedését és az export fejlődését az tet­te lehetővé, hogy a vállalat sertésből 9, vágójuhból pe­dig 17 százalékkal többet vá­sárolt fel, mint amennyi a tervben szerepel. Így az üzem az előirányzott élő sertés kivitelét majd 70, a vágójuh exportját pedig több mint 60 százalékkal ké­pes volt túlteljesíteni. Egye­dül a marhahús kiviteli ter­vét nem tudták teljesíteni, az első félévben, oka: elhú­zódtak a vágóvonal rekonst­rukciós munkái. A jövőben lényegesen növelheti külföl­di szállításait a vállalat, mert a felújítás éppen ezt szolgálja. Ha a „hústerv” nem is sikerült, de több élő marha került a külföldi pia­cokra. Ez a tény azonban nem nyugtatja meg a vál­lalat szakembereit, mert a félkész vagy késztermékek drágábban értékesíthetők, imínt az élő „alapanyag”. Egyébként a feldolgozó üzem vágómarha-vonala nincs kihasználva. Az órán­ként 20 állat kapacitású be­rendezéseken naponta csak 60—80 szarvasmarha feldol­gozását kezdik meg, mert nincs a vállalatnak megfele­lő nagyságú hűtőtere. így nehéz a biztonságos terme­lés. mert egy piaci ..bedugu­lás” esetén nem tudják a gyorsan romlandó terméke­ket hol tárolni. A Szolnok megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat idej tervei között szere­pel még egy szociális épület átadása is, s ezzel átdolgo­zok ellátása is teljessé vá­lik. Az új épületben kap helyet az üzemi konyha, az étkezde, az öltözők és a zu­hanyzód. A marhavágóhíd teljes felújítása is befejező­dik meg az idén. Célja, hogy a fizikai munkát könnyítse, és a higiéniai körülménye­ket javítsa. Bővítik a zsír- olvasztót és csomagolót is. A főző- és füstölőszekrények számát is növelik, és így a szezonális igényeket is ki tudja majd elégíteni az üzem. Az idei tervek között szerepel többek között egy új tanüzem átadása is. ösz- szesen a szociális és a mun­kakörülmények javítására 1979-ben a húsipari vállalat 35 millió forintot költ majd. H. X. A sikeres nyári és őszi munkák legfontosabb szerep­lője az ember. Vegyék a fá­radságot termelőszövetkeze­teink, állami gazdaságaink helyi vezetői, keressék fel megbecsült nyugdíjasaikat, de a községben élő más — jó munkás hírében álló — nyugdíjasokat is. Ismertes­sék velük a munkát, a kere­seti lehetőségeket, s főleg azt, hogy számítanak rájuk, szükség van rájuk. N. Gy. A TVM<ben befejezéséhez közeledik az egymilliárd forint beruházással épülő nátriumtripolifoszfát üzem. A tervezett kapacitás évi 30 ezer tonna, amely fedezi a teljes hazai szükségletet Nemzetközi szeminárium Vendéglátás a Parlamentben Aczél György fogadta a delegációk vezetőit A nyár végi és Ő6Zi mun­kacsúcsban 300—350 ezer ember dolgozik majd a szán­tóföldeken, a kertészetekben és a gyümölcsösökben, mert nem tudnak minden munkát géppel elvégezni. Olyan ké­zi-munkaigényes növények betakarításáról van szó, mint a zöldség, szőlő gyümölcs, cukorrépa, burgonya és do­hány. Nemcsak a belföldi fogyasztói igények kielégí­tése, hanem az exportfelada­taink teljesítéséhez fűződő fontos népgazdasági érdek is egyaránt azt követelik, hogy ezek az úgynevezett kézi- munkaigényes növények be­takarítása időben és jó mi­nőségben megtörténjék. Ez vezérelte a Minisztertanácsot, amikor 1977 májusában ha­tározatot hozott a kézimun­kaigényes növények betaka­rításához a munkaerő biz­tosításáról. Ennek a minisztertanácsi határozatnak alapján az őszi mezőgazdasági munkák vég­rehajtásának előkészületeit a mezőgazdasági üzemek már megkezdték. Valamennyi nagyüzemi gazdaságban számbaveszik a rendelkezés­re álló munkaerőt, az állan­dó dolgozókon kívül figye­lembe véve a családtagokat, nyugdíjas dolgozóikat, s a falvakban élő, a munkában részt venni kívánó ipari nyugdíjasokat is. Érdemes ezeket még egyszer gondo­san átnézni, s a valós hely­zethez igazítani. Ennek so­rán nagyobb figyelmet kell fordítani a mindenütt meg­levő értékes tartalékokra, a nyugdíjasokra. örájuk, a mezőgazdasági munka sok fogását, módsze­reit jól ismerő, kipróbált emberekre most is szükség van. Munkába állításukat megkönnyíti, hogy változat­lanul érvényben van a már idézett minisztertanácsi ha­tározatnak az a rendelkezé­se is, amely szerint a nyug­díjasoknak a mezőgazdasági nagyüzemek kézimunkaigé­nyes növények betakarítási munkáiban való részvétele a jogszabályban megállapított foglalkoztatási keretébe nem számít be. Nem árt arról sem többet beszélni az ér­dekeltekkel, a nyugdíjasok­kal, hogy ez mit jelent áz ő számukra. Arról van szó, hogy november 15-ig a zöld­ség, a burgonya, a szőlő, a gyümölcs, a dohány és a cu­korrépa betakarításában nyugdíjuk korlátozása nél­kül végezhetnek fizikai mun­kát. Az európai gyermektalálkozó mintegy 700 külföldi vendége hétfőn ellátogatott a Parlamentbe. Harmincnégy ország gyer­mekei töltöttek feledhetetlen órákat ma­gyar pajtásaikkal a kupolában, a vadász­teremben, a társalgókban. Mindenütt vi­dám műsor, játék várta a kisdiákokat. Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, a nemzetközi gyermekév nem­Az előirányzott mennyi­ségnél lényegesen több vágó­állatot vásárolt fel az üzem, és a népgazdasági elvárá­soknak megfelelően növeke­dett a vállalat export tevé­kenysége is. A termelési költségek kis mértékben emelkedtek ugyan, de en­nek oka, hogy idén viszony­lag többet költenek indokolt felújításra és karbantartás­ra. Számtalan húskészítmény előállítása persze még így is olcsóbb itt, a szolnoki üzem­ben, mint a húsipari tröszt más feldolgozójában. A költségeket emelte az is hogy a termelők nem tartották be a sertések be­szállításának szerződéses ütemét. Az év első negye­dében a hizlalók elmaradtak a leadásokkal, és emiatt má­jusban torlódások következ­tek be az átadásnál. A „többletet” még csak növel­te, hogy ekkor már a ké­sőbbi időpontra szerződött sertések is „elkészültek’ . így aztán volt olyan hét, amikor a húsipar negyven százalékkal több malacot fo­gadott, mint ahogy tervez­ték. Az állatok feldolgozása csak úgy volt lehetséges, hogy az üzem munkásai nyújtott műszakban dolgoz­tak. Ez viszont tetemes több­letköltségekkel járt együtt. zeti bizottságának elnöke a Parlament delegációs termében fogadta a gyermekta­lálkozón részt vevő 44 küldöttség és hat nemzetközi szervezet képviselőit. Ott volt a találkozón a nemzeti bizottság több tag­ja. Szűcs Istvánnénak, az úttörőszövetség főtitkárának megnyitó szavai után Aczél György a Magyar Népköztársaság kormá­nya, a nemzetközi gyermekév nemzeti bi­zottsága nevében köszöntötte a vendégeket. nács elnökhelyettese. Ki­emelte: a tisztesség, a hu­mánum nem ismer ország­határokat, az éhező, az értel­metlenül pusztuló gyerme­kek döbbenetes mementói arra figyelmeztetnek ben­nünket. hogy ezt a harcot az egész világon együtt kell megvívnunk azokkal, akik — s ez a többség — nemcsak életkoruk miatt, de gondol­kodásuk és tisztességük okán is felnőttek, s érzik felelős­ségüket. Végül arról szólt, hogy olyan korban élünk, amely­ben reális lehetőséggé vált a világ békéjének megőrzése, még akkor is, ha van szen­vedés, harc és értelmetlen halál, s ami ennek párja: értelmetlen élet — minden földrészen. — A mi feladatunk ennek a békének megőrzése és ki- teljesedésének szolgálata, hi­szen a gyermek sorsát bízta ránk a társadalom, s a gyer­mek maga a testet öltött jö­vő. Ahhoz, hogy elérjük: gyermekeink ne csak örökö­sei, de hozzáértő őrzői, védői és mindenekelőtt folytatói lehessenek a haladás ügyé­nek, végig kell gondolnunk azt is. milyen társadalmi cé­lok szolgálatában neveljük emberré őket. Meggyőződé­sem — mondotta befejezés sül Aczél György, — hogy az ő teljesebb jövőjük egy­ben az emberiség, szebb, bol­dogabb jövője lesz. Ügy gon­dolom, ezért nem drága sem­milyen áldozat. Ezt követően Aleftyina Fedulova, a Lenin nevét vi­selő össz-szövetségj pionír Szervezet elnöke mondott köszönetét a házigazdáknak a fogadtatásért, az európai gyermektalálkozó megszerve­zéséért, feltételeinek biztosí­tásáért. A küldöttségek vezetői a vasárnap kezdődött tanács­kozás folytátásaként nem­zetközi szemináriumon vi­tatták meg a DÍVSZ szék­házában a gyermekek életé­nek problémáit. A nemzetközi szeminárium ma plenáris ülésen folytat­ja munkáját. Az év első felében a me­gyei húsipar 22 százalékkal több terméket gyártott hazai forgalmazásra, mint tavaly, és ez nyolc százalékkal meg­haladja a tervezett szintet. Közrejátszik ebben az is, hogy az üzem az első hat hó­napban majd 30 százalékkal több „kereten kívüli” hús- készítményt forgalmazott, mint 1978 első felében. Ezek közé a termékek közé tar­tozik például a hurka és a disznósajt is. A» ilyen ké­szítmények eladását a válla­lat vezetői szerint még to­vább lehetne fokozni, ha a boltokban lenne megfelelő hűtőkapacitás, ugyanis hiá­nya miatt az üzletek csak Mezőgazdasági termelte­tés, feldolgozás és forgal­mazás - tömören így fo­galmazható meg a megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat feladata. A válla­lat feladatához híven telje­sítette ebö féléves tervét. Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 177. szám, 1979. július 3i„ kedd a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents