Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

«..„SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 176. szám, 1979. július 29.. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Energiaszámla . Ünnepélyesen megnyílt az európai gyermektalálkozó Budapesten Kádár János levele a résztvevőkhöz A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és népünk nevében szívből köszöntőm az európai gyermek­találkozó minden résztvevőjét, a felnövekvő nemzedék kép­viselőit. Megtisztelő számunkra, hogy a találkozó hazánkban, a Magyar Népköztársaságban jött létre. A találkozó résztvevői különböző országokból, különböző környezetből érkeztek. Ti fiatalok, más és más nyelvet be­széltek, de sok olyan dolog van, ami összeköt benneteket. Mindannyian szeretitek szüléiteket és barátaitokat, hazáto­kat, gyermekek vagytok még, de már nyiladozik az értelme­tek a világ dolgai iránt, s úgy tekint rátok a világ, mint a jövő zálogaira, a holnap felnőttjeiré. A jóakaratú felnőttek a világon mindenütt azon fára­doznak, hogy Ti békében, nyugalomban, jólétben és bizton­ságban élhessetek és ne ismerjétek meg soha azt a nélkülö­zést, rettegést, nyomort, amelyet ők a földrészünket sújtó két világháborúban átéltek, és olyan sok társatok szenved még a világban. A békés jövőért — a magatok módján — Ti is sokat tehettek. Járjatok a világban nyitott szemmel, mások­ért aggódó és tenni is tudó, komoly akarással. Tanuljatok szorgalmasan, éljetek becsületesen és vidáman, így készül­jetek a felnőtt életre. Kívánom, hogy érezzétek jól magatokat a mi szocialista hazánkban, ahol már az emberek egyenlősége, a társadalmi igazságosság a vezérlő eszme, gazdagodjatok élményekben és szép emlékekben. Ismerjétek meg Magyarországot, az itt élő és dolgozó embereket, a hozzátok hasonló korú gyerme­keket, akik mind-mind szeretettel és gondoskodással vesz­nek majd körül benneteket. Kössetek igaz barátságot velük és azokkal a társaitokkal, akik más országokból érkeztek er­re a nagy találkozóra. Tanuljátok meg egymás dalait, és játékait, hiszen ezek a találkozók, közös programok ková­csolhatják erősre határokon is átívelő barátságotokat. A Ti barátságotok lehet* a jövendő felnőttjeinek legna­gyobb kincse, s ebből meríthettek majd, ha a Ti vállatokon nyugszik a világ sorsa, békéje, nyugalma és boldogsága. Sok szeretettel köszöntelek mindannyiotokat. Nektek, s általatok a világ minden gyermekének jó egészséget, a ta­nulmányokban jó előrehaladást, boldog ifjúságot, felnőtt korotokra tartalmas, emberhez méltó életet kívánok — hang­súlyozza befejezésül a Központi Bizottság első titkárának levele. Mit visz a víz, mit hoz a víz? Évente 200 ezer tonna árut szállítanak a Tiszán Számtalan fórumon el­hangzott; tanulmányok, új­ságcikkek sokaságában szere­pelt már, hogy az ország „energiaszámlája” meghalad­ja az 50 milliárd forintot, s mert a kitermelés költségei állandóan nőnek, az import ára pedig egyre magasabb, ez az összeg akkor is emelkedik, ha egyetlen villanykörte sem ég tovább, egyetlen gép sem jár többet, mint az elmúlt évben. Tudjuk, hogy a fel­használt energiahordozók között egyre nagyobb — idén már 51 százalék — az import aránya, s hogy a beruházá­sokra rendelkezésünkre álló összegekből is mind többet emészt fel az energetikai ága­zat fejlesztése. Csakhogy úgy tűnik, hogy a tudás és a belőle fakadó cselekvés között néha megle­pően hosszú idő telik el. S bár az elmúlt években sok helyen tettek erőfeszítéseket a pazarlás csökkentésére, az energiafogyasztás ésszerű­sítésére, a feltétlenül szüksé­ges szemléletváltás még nem történt meg. Túlzásnak tűnhet ez a megállapítás, hi­szen részben az energia-ra­cionalizálási .beruházások hatá­sára, részben a vállalati ta­karékossági tervek eredmé­nyeképpen tekintélyes ered­ményéket várhatunk. Csak az ágazatok tervei például 470 ezer tonna kőolajjal egyen­értékű energia megtakarítá­sát ígérik, ami a népgazda­ság energiaigényeinek 1,5 százaléka. « Csakhogy az energiahely­zet változása óhatatlanul azt igényli, hogy az eredménye­ket ne csupán korábbi ered­ményeinkkel, hanem lehető­ségeinkkel is összevessük. Ebben az esetben pedig már nem olyan kedvező a kép. Jelenlegi energiagazdálkodá­si gyakorlatunk ugyanis a kiaknázatlan lehetőségek bő­séges tárházát kínálja. A vállalatoknál igen nehe­zen, lassan kezdődik a lehe­tőségek hasznosítása. Külö­nös eredményt hozott ' pél­dául az a vizsgálat, amit az év első hónapjaiban az Energiafelügyelet munkatár­sai végeztek. Kérdéseikkel annak a minisztertanácsi határozatnak a végrehajtását ellenőrizték, amely idén ja­nuárban született, s amely ötven kiemelt nagy energia- fogyasztó vállalatnak előír- ta a termelési tervekkel egyenrangú takarékossági tervek készítését, s intézke­dett a túlfűtések megszünte­téséről, az energetikusi szer­vezet megerősítéséről is. A kéirdésekre több mint száz vállalat energetikusa vála­szolt, s ezekből többek kö­zött kiderült, hogy nagy ré­szük nem kapott utasítást tervkészítésre, sőt, nem is ismeri a határozatot. A vizsgálatok óta eltelt már néhány hónap, s az azóta szerzett tapasztalatok azt jelzik, hogy' a vállalatok, ha lassan is. de megtették a kez­deti lépéseket az energiata­karékossági intézkedések megvalósításában. Erre utal az is, hogy az első negyedév gyors növekedése után a második negyedévben mér­séklődött a népgazdaság energiafelhasználása. Mindez azonban nem elég, mert az energiaellátás felté­telei a jövőben sem javulnak. Az energiatakarékossági tu­datában cselekedni is kell, gazdálkodni az energiával. Ünnepi díszt öltött tegnap a budapesti sportcsarnok. Homlokzatán a több nyelven olvasható „Béke, Barátság, Szolidaritás” felirat hirdette az európai gyermektalálkozó vezérlő gondolatait, s a bejá­ratnál magasba vont zászló­csokor, — a béke kékszínű, a proletár nemzetköziség vörös zászlaja, — a magyar nem­zetiszínű lobogó, a nemzetkö­zi gyermekév és a CIMEA lobogója — mutatta az utat a nemzetközi találkozó meg­nyitójára érkezőknek. A csillebérci játéknap után ünneplőbe öltöztek a 34 or­szágból érkezett delegátusok: a kisdobosokkal és az úttö­rőkkel együtt 1200-an töltöt­ték meg a sorokat. A falakat díszítő hatalmas méretű gyer­mekrajzok, népszerű játékfi­gurák között otthonosan érez­ték magukat, s itt is ott is felhangzottak a népek nagy családjának úttörő- és gyer­mekdalai. Ezzel köszöntötték az érkező vendégeket, köztük Losonczi Pált, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nökét, Maróthy Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjait. Szépvölgyi Zoltánt, a Fővá­rosi Tanács elnökét, valamint állami, társadalmi életünk számos vezető személyiségét. Részt vettek az ünnepi meg­nyitón a Béke-világtanács, a DÍVSZ, a CIMEA, a Nemzet­közi Diákszövetség és a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség képviselői is. Pontosan 18 órakor megszólaltak a fanfárok, majd felcsendült az (Folytatás a 2. oldalon) Tizenegy év óta — 1968- ban szüntették be a személy- szállítást a folyón — csak te­herszállító hajók járják a Ti­szát. A több mint 700 kilo­méter hazai folyószakaszon, a Szamos-torkolatrtól Titelig tizenhat önjáró vízi járművel bonyolítja a belföldi, és köz­vetve a nemzetközi vízi te­herszállítást a MAHART ti­szai folyamhajózási üzem- igazgatósága. Az egyenként 40 vagonos teherhajók mintegy 200 ezer tonna árut mozgat­nak meg évente a Tiszán. Az éveleji tartósan magas vízállás nem kedvezett a fo­lyami teherszállításnak. A szolnoki kikötőbe is csak áp­rilis 22-én érkezett az első sóder szállítmány. Az üzem- igazgatóság három ügynöksé­ge közül egyébként legjelen­tősebb a szolnoki. Hetente három-négy teher- hajót rakodnak ki a szolnoki kikötőben, de ott lévén az üzemigazgatóság legnagyobb ellátó raktára, lehorgonyoz­nak a kisebb javításra szo­ruló, vagy üzemanyagot véte­lező, áthaladó vízi járművek is. Nemzetközi forgalomban ebben az évben kétszer ra­kodtak ki a szolnoki ügynök­ség területén, Kiskörén. On­nan a Hungarokamion szál­lította rendeltetési helyükre a diósgyőri Lenin Kohászati Művek részére NSZK-ból ér­kezett alkatrészeket, és a selypi cukorgyárnak címzett kazánokat. Export áruk szál­lítására az észak- és a kelet­magyarországi mezőgazdasági nagyüzemek béreltek teher- hajókat. Eddig mintegy 8000 tonna zöldtakarmány pelle- tet — csaknem felét a fegy- verneki és a szolnoki terme­lőszövetkezetből indítottak útnak a martfűi és a tiszaugi berakodóhelytől a titéli átra­kó-kikötőbe, ahonnan dunai teherszállító hajókkal viszik tovább az árut az NSZK-ba. Napjainkban egyre több nagyvállalat. kereskedelmi cég érdeklődik a gépkocsival vagy vagonokban történő áru- és anyagmozgatásnál lé­nyegesen olcsóbb — és a köz­útjaink. vasútiaink jelenlegi leterheltségét figyelembe vé­ve, elég gyors — vízi szállí­tás iránt. Ezért is növelte a tiszai üzemigazgatóság a ta­valyi tízről 1979-ben 16-ra a teherhajó-parkját. és a MA­HART szakemberei is foglal­koznak a tiszai szállítás fej­lesztésével. amelynek prog­ramjában — még csak ta­nulmányterv szinten ugyan — de a szolnoki kikötő kor­szerűsítése is szerepel. T. F. Hetente három-négy teherhajó sódert rakodnak ki a szolnoki kikötőben n MRimOMBÓL: Már óhaj az ösztönzés II jásztelkiek nyara Nem csak az új lakások, a régiek is fontosak Elutazott I. V. Arhipov, szovjet miniszterelnök-helyettes Ivan Vasziljevics Arhipov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese teg­nap befejezte magyarországi látogatását és elutazott Bu­dapestről. Kíséretében volt J. P. Szlavszkij középgépipari miniszter, valamint Ny. G. Oszipov külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Simon Pál nehézipari miniszter és Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes. Jelen volt Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Befejezte látogatását a japán parlamenti küldöttség Tegnap elutazott Budapestről a japán parlamenti küldött­ség, amely Yasui Ken-nek, a felsőház elnökének vezetésével — az országgyűlés meghívására — hivatalos látogatáson járt hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúztatta, jelen volt Sugihara Shinichi, Japán budapesti nagykövete. Ma nyílik Az első szolnoki fazekas triennálé A már korábban meghono­sodott festészeti triennáléhoz hasonlóan ezentúl három évenként megrendezik Szol­nokon a fazekas népi iparmű­vészet országos seregszemlé­jét is. Az első szolnoki faze­kas triennálét a Tisza-parti Galériában ma délelőtt 11 órakor Sipos Károly Szolnok megye Tanácsának elnökhe­lyettese nyitja meg és ugyan­ekkor átadja a triennálé pá­lyadíjait. A triennáléra kiírt orszá­gos pályázatot nagy érdeklő­dés kísérte, negyven alkotó, kétszáznegyven munkáját küldte el, így hazánk szinte valamennyi jelentős hagyo­mányokkal rendelkező táj­egységének fazekasságát megismerhetik a látogatók. A kiállítás — amelyet Gulyás Éva és Horváth Mária ren­dezett — alkotókként vonul­tatja fel a különböző faze­kastermékeket, korsókat, tá­lakat, tányérokat és más népművészeti tárgyakat. A Galéria emeleti részén pedig a triennálé anyagához kap­csolódóan megyénk legjele­sebb fazekas népi iparmű­vészeinek alkotásait láthatják az érdeklődők. A fazekas triennálék min­den bizonnyal hozzájárulnak a népi fazekasság hagyomá­nyainak ápolásához, ugyan­akkor képet is adnak az or­szág fazekasságáról, az itt bemutatkozó alkotóknak pe­dig lehetőséget teremtenek, egymás munkája megismeré­se által, művészetük további gazdagodásához, K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents