Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-28 / 175. szám
1979. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Május 1. Ruhagyár dolgozói könyvtárhelyiséget alakítottak ki a szolnoki gyárban. Hetente két alkalommal egy-egy órahosszáig válogathatnak a minikönyvtár 1500 kötete között kedvükre valót az olvasni szeretők (T. Z.) Csépai palóchagyományok A betlehemes játékokat idézi dr. Barna Gábor gyűjtése Fotó: T. K. L. — Értem. Aggastyán vagyok, élvezzem hát a második gyermekkor örömeit. A sarokfal, amely mindeddig szilárdan állt, megroggyant. Aljából kiütötték a legfontosabb téglát. Láthatóan összeroskadt a nyugdíjas kőműves, de óvakodott attól, hogy észrevegyék megrendülését. Egyfajta jókedvűséggel húzta ki magát, élénkség villanyozta fel. — Megyek a Sárga Csikóba. Az öregek óvodájába. Hintalovat kérek a sör mellé a pincérbácsitól. Remélem, adni fog. Mert ha nem, akkor buta helyzetbe kerülök. Elromlik ez a nagyszerű jókedvem, ez a csupa- csupa öröm, amit most kaptam tőletek. De hallgatni fogok róla a nyugdíjas pajtások között. Hátha megirigyelnének ... Vonaglott a nevető szája, és a messzire indulók magányával elhagyta a szobát. Noha látszat szerint Dezső rendelkezett azzal az előnnyel, hogy nem terhelték fölösleges lelki finomságok, apja viselkedésétől ő szeppent meg a legjobban. Az erkélyre lődörgött, hanyag mozdulatokkal kiverte pipájából az üszköt, újra tömte és a friss dohányból szippantgatva tért vissza. — Szerintem már megadta magát, csak röstelli bevallani. Paula újra a kötnivalójával bajlódott. FIÚI JEGYZET Papucs és rózsa Hamupipőkét újra utolérte a sorsa: megint megfilmesítették. Persze, ha meggondoljuk, nem is indokolt a „már megint” szemrehányás ízű •megállapítása, .mert jó idő eltelt a Hamupipőke mesefilmek szériája és Bryan Forbes musical-mesejátéka között. Közben „elszoktunk” a harmóniát sugárzó, andalító, az idők végtelenségéig tartó boldogságot ígérő filmektől. A lőnek, vernek, csalnak, rabolnak filmeken nőttek fel égész |generációk, — Világszerte. Mindennapi filmjeink gondolati középpontjában az erőszak áll. Filmhőseink közül hány, de hány börtönrácson keresztül nézte a világot, s — természetes? — hogy valaki mindig elpusztult az erőszak-filmekben; vagy a gonosz, vagy a jó ügy bajnoka. A szemérmes csók azonossá vált a szentimentaliz- mussal, ha nincs a filmben szex a javából, akkor alig hiszünk filmhőseink boldogságában. Vagy a sajátunkban?! Bryan Forbes a Papucs és rózsa című kétrészes színes, zenés filmjével minden bizonnyal la „halálfilmeknek” akar hadat üzenni, vissza akarja hódítani a közönséget a filmmesék számára. Tiszteletre méltó vállalkozás, aminek a Papucs és rózsa jól megfelel. Az író-rendező semmit sem akar — látszólag — csak szórakoztatni. S ez a „csak” nem kevés. Humánus cselekedet: megpihentetni a feszült idegrendszerű embereket, felüdíteni valamicskét, elhitetni velük, hogy érdemes jónak, nemes lelkűnek és igazságosnak lenni. A mese szabályai szerint ugyanis mindenki azt nyeri él,' ami jár neki. A jó a jutalmát, a gonosz a büntetését. Elhisszük Bryan Forbes jó szándékát, de hiába ülünk be Szovjet irodalom Magyarországon Több mint hetven szovjet alkotás magyarországi megjelenésére kötött szerződést az első félévben a Szovjetunió szerzői jogvédő hivatala. Évelte mintegy kétszáz könyv címén szerepel szovjet szerző neve. Sokatmondó adat. hogy a felszabadulástól napjainkig több mint 14 ezer fordítás ismertette meg Magyarországon a soknemzetiségű ország klasz- szikus és mai irodalmát, azzal az elhatározással a moziba, hogy most aztán „felüdülünk”, otthagyjuk hétköznapi bajainkat, rossz érzésünket. Sajnos az elhatározás kevés. Igaz minden oly szép, s magas művészi mércéjű ebben a filmben, csak éppen az unalom kezdi ki idegeinket amíg a 4 ezer 100 méteres celluloidszalag végére érünk. Tudjuk ugyanis, hogy mesét nézünk. Legjobb esetben fegyelmezetten „belegyömöszöljük” magunkat a történet keretébe, de ekkor meg a 22- es csapdájának emléke kísért: a magunkon vett erőszak fáraszt bennünket! Akármilyen bűbájos is a Hamupipőkét játszó Gemma Craven, mégsem tudjuk felejteni, hogy most a mozi nézőterén ülünk, s egy mesét nézünk. Elismerhetjük azt a míves, nemes munkát, amit Bryan Forbes és színészei végeztek, kicsit talán szégyenkezünk is, hogy emberséges jó szándékuk mennyire meddő marad, dehát a kor emberének meseigénye úgy látszik másfajta történetet vár. Jószerével inkább csak Richard M. Sherman és Robert B. Sherman gyönyörű muzsikájába tudunk megkapaszkodni, s az operatőr Thony Imi tényleg mesés képeibe. űz „Egy üzem, egy iskola” mozgalom sikere A tanácsok szerény költségvetéséből milliókat takarít meg az üzemek szocialista brigádjai által kezdeményezett „Egy üzem — egy iskola” mozgalom Szolnok megyében. A lelkes munkáskollektívák egy év alatt 25 millió forint értékű társadalmi munkával gyarapították a szemléltető eszköztárat, kommunista műszakokban tatarozták, festették az iskolákat, sport- és játékudvart alakítottak ki, kulturáltabb környezetet teremtve gyermekeik tanulásához, aktív pihenéséhez. A törökszentmiklósi szocialista brigádok tantermeket festettek, mázolták az ajtókat, ablakokat, kijavították a hibás parkettákat. Besenyszögön rendbehozták az iskola elhasználódott •tetőzetét. Kunszentmárton- ban KRESZ-pályát építettek a kicsinyeknek. Szolnokon sportudvart alakítottak ki. Most a nyári időszakban is gyakori vendégek az elnéptelenedett iskolákban a szocialista közösségek tagjai, a szülőkkel együtt a megye általános iskoláinak több mint felében teszik szebbé, otthonosabbá a tanintézeteket az új tanévre. Az iskolák mellett az óvodák csinosításán is a brigádok tucatjai dolgoznak szabad idejükben. Az udvarokon mászókat, ötletes játékokat szerelnek fel, KRESZ-pályákat alakítanak ki. T. L. Gerencsér Miklós: icsér cf?& rHÁZ Paula felismerni vélte, hogy n aposa megingott. Biztos előrenyomulásuk tudatában " megengedhette magának, hogy türelmesebben puhítsa az öreget. — Sokkal okosabban tenné a papa, ha a gyerekeire bízná magát. Dezső például már több évtizede nagykorú. Ne .tessék lépten-nyo- mon szembe szállni- a természet rendjével. Szakmai tapasztalatból tudta a nyugdíjas kőműves, hogy a legszilárdabb fal is megroggyan, ha alul, a sarkoknál kilazítják a legfontosabb téglákat. így támadták meg ezen a délutánon mindeddig vita felett álló tekintélyét. Befelé, a romlásnak kitett méltóságára figyelt, kínos meglepettséggel. — Mi mást tehetne? Nincsenek igazi - érvei. A mérnöknő inkább kötelességsze- rűen, mint munkavágyból babrált ferde rajzasztala mellett. — Érzelmi érvei vannak. Veszélyesek lehetnek. — Attól függ, kire nézve — kommentálta Paula talányosán. Edit késedelem nélkül tisztázta magát. — Mindannyiunkra. Megeshet rajta a szívünk. Ilyen fordulattól legkevésbé Paula félt: — Az enyém aligha. Ez a társalgásnak szánt hideglel- kűség felhúzta Dezsőt. A nőkre porolt. — Mit szóltok hozzá, én nem szégyellem, hogy sajnálom az öreget! — Akkor sajnáljuk együtt — ajánlotta enyhe lenézéssel Edit. — Mert ugye érzelmileg roppant gazdagok vagyunk. — Csak méltóbb környezet kell hozzá — látta be Dezső, hogy mégsem kell oly nagyon érzelgősnek lennie. — Ott hagytuk abba, hogy új házat építünk. Az a kérdésem, véglegesnek tekintsem-e az elhatározást. Edit a mérnöki tárgyilagossággal felelt: — A lényeget kell nézni. Végtére is az egész család érdekeiről van szó. Nem szabad eltűrnünk, hogy az ésszerűségbe bárki bármiféle mellékes teóriákat belekeverjen. Kétkedve nyomkodta Dezső húsos ajkához a pipa csutoráját. — Ez így nagyon katonás. Csak aztán ilyen is- maradj. — Miattam ne aggódj. — Nem is miattad. Még csak nem is Zoliék miatt. Jelét adta a mérnöknő, hogy hevesebb hőfokú a természete, mint amilyenre kiegyensúlyozottságából következtetni lehet. Ha a férjére emlékeztették, jelentkezett a hőemelkedés. — Károlynak csak imponál a határozottság. Eleinte talán csökönyös- ködni fog, de szépen beáll majd a sorba, ha látja, hogy az egész család egyet akar. — Különben is álmodozó lélek — mondta Paula a kétszerkettő nyilvánvalóságával, s szerette volna, ha elhiszik neki, amit ő sem hitt. — örül, ha ránk bízhatja magát. Dezső gyönyörrel állapította meg. hogy mekkora hülye a felesége. — Hogyne! Valósággal elvárja a gyámkodást! Már többször kétségbe esett, hogy a rendőr nem kísérte át az úttesten. — Légy nyugodt, én átkísérem — ígérte Edit megfellebbezhetetlenül. Csak épp a lábán futott végig a gyengeség, amelynek okától igazi félelem szállta meg. (Folytatjuk) Ez a méhkas a csépai hely- történeti gyűjteményben kap majd helyet Gsépa ő&lakói palócföldről; Nógrád, Heves és Borsod megyéből települtek a tiszazugi tájra. A kisnemesi famíliák; a Szántó, Csete, Czucz, Palotai és Tercsi család ősi jusson kapta meg a területet. Innen adódott aztán a település kiváltságos helyzete, de zártsága is. A kiterjedt nemesi családok, a katolikus vallás hívei, nemigen érintkeztek a környező református települések lakóival. Éppen ezért sikerült nekik nagyon sok, palócföldről magukkal hozott szokást, hagyományt megőrizni. amelyek a családok leszármazottai révén még ma is jól megfigyelhetők. Az egri múzeum vezetésével folyó palóckutatás részeként éppen ezt vizsgálják jelenleg a Csépára érkezett néprajzosok. Vezetőjük dr. Barna Gábor, az MTA néprajzi kutatócsoportjának tudományos kutatója mondja: — A Tiszazug kutatása 1969- ben Kunszentmárton néprajzi „feltérképezésével” kezdődött. Ez a munka öt éven át tartott, s a 18. századtól egészen napjainkig dolgozta fel a település néprajzát. A kutatásba folyamatosan vontuk be a környező településeket, idén így jutottunk el Csépára. Felvetődött ugyanis egy olyan tanulmánykötet megírásának gondolata, amely Csépa történetét, néprajzát mutatja be. A kötet az egri. és a szolnoki múzeum közös kiadásában jelenik majd meg, és minden bizonnyal hozzájárul a palóckutatás eredményéinek gyarapításához. Most azt vizsgáljuk, hogy a Csépán élő emberek mit őriztek meg a palóc hagyományokból, de ugyanakkor azt is megnézzük, hogy miben alkalmazkodtak a Tiszazughoz, mennyire formálta életüket, szokásaikat az alföldi, Tisza-parti táj. — A tiszazugi kutatások témája minden évben más. — Igen. Korábban feldolgoztuk már a tiszazugi szőNépra/zosok a Tiszazugban lő- és gyümölcstermesztés, az állattartás hagyományait. Tavaly a víz szerepe a Tiszazug népi életében volt a témánk. Idén — a csépai kutatások mellett az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat, a születés, a keresztelő, esküvő és a halál rítusanyagát gyűjtjük. Itt jegyzem meg, hogy eddigi kutatásaink során mindig a komplexitásra törekedtünk. A néprajzosok mellett á kutatásokban más terület szakemberei is részt vesznek. Tavaly például — amikor a víz szerepe volt a központi téma, — régészeket, földrajzosokat, vízgazdálkodási szakembereket is bevontunk a munkánkba. Tehát igyekszünk teljes, sokoldalú megközelítésben bemutatni á tiszazugi népéletet a régmúlttól egészen napjainkig. — Várható-e a közel 10 éve folyó néprajzi kutatások összegzése? — A nyári kutatómunkát, minden évben követi egy tudományos tanácskozás Kunszentmártonban, valamint egy kiállítás, amely az adott téma tárgyi emlékeit vonultatja fel. Tulajdonképpen nevezhetnénk összegzésnek ezeket is, de! A kunszentmártoni tanácskozás előadásai csak szűkebb szakmai réteg előtt hangzanak el, nagyobb nyilvánosságot a Tiszazugi füzetek című kiadványsorozat jelentene, amelynek viszont csak az első és hatod,ik része jelent meg ezidáig. öt év anyaga fekszik tehát a Damjanich Múzeumban kiadásra várva. Egyébként pedig a kutatásokat tovább folytatjuk, a Tiszazugban legalább még egy évtizedig van mit gyűjteni. A későbbiekben az itteni anyagot felhasználva tervezzük egy Tiszazugról szóló történeti, néprajzi monográfia kiadását. — Milyen irányba folytatják a kutatómunkát? — Jövőre az ünnepnapokhoz fűződő szokásokat, hagyományokat gyűjtjük össze. Távlatokban pedig továbblépést jelentene a Tisza III. vízlépcső megépítéséhez kapcsolódó néprajzi kutatás, amelyet sajnos a Tisza II. építésénél néprajzosaink elmulasztottak. Szükségessé válik ez azért is. mert a vízlépcső „belépésével” a nyomaiban hagyományőrző vidék várhatóan teljesen átalakul. A néprajz már ebből a szempontból tud eredményeket felmutatni — a tavalyi vízhez kapcsolódó kutatások — ezekre támaszkodva szeretnénk a Csong- rád,- éi Bács-Kiskun megyét is érintő Tisza szakaszmentén néprajzi gyűjtést végezni. Török Erasébet
