Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

1979. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Május 1. Ruhagyár dolgozói könyvtárhelyiséget alakítottak ki a szolnoki gyárban. He­tente két alkalommal egy-egy órahosszáig válogathatnak a minikönyvtár 1500 kötete között kedvükre valót az olvasni szeretők (T. Z.) Csépai palóchagyományok A betlehemes játékokat idézi dr. Barna Gábor gyűjtése Fotó: T. K. L. — Értem. Aggastyán vagyok, él­vezzem hát a második gyermekkor örömeit. A sarokfal, amely mindeddig szi­lárdan állt, megroggyant. Aljából kiütötték a legfontosabb téglát. Lát­hatóan összeroskadt a nyugdíjas kő­műves, de óvakodott attól, hogy ész­revegyék megrendülését. Egyfajta jókedvűséggel húzta ki magát, élénk­ség villanyozta fel. — Megyek a Sárga Csikóba. Az öregek óvodájába. Hintalovat kérek a sör mellé a pincérbácsitól. Remé­lem, adni fog. Mert ha nem, akkor buta helyzetbe kerülök. Elromlik ez a nagyszerű jókedvem, ez a csupa- csupa öröm, amit most kaptam tőle­tek. De hallgatni fogok róla a nyug­díjas pajtások között. Hátha megiri­gyelnének ... Vonaglott a nevető szája, és a messzire indulók magányával elhagy­ta a szobát. Noha látszat szerint Dezső rendel­kezett azzal az előnnyel, hogy nem terhelték fölösleges lelki finomságok, apja viselkedésétől ő szeppent meg a legjobban. Az erkélyre lődörgött, hanyag mozdulatokkal kiverte pipá­jából az üszköt, újra tömte és a friss dohányból szippantgatva tért vissza. — Szerintem már megadta magát, csak röstelli bevallani. Paula újra a kötnivalójával baj­lódott. FIÚI JEGYZET Papucs és rózsa Hamupipőkét újra utolérte a sorsa: megint megfilmesí­tették. Persze, ha meggondol­juk, nem is indokolt a „már megint” szemrehányás ízű •megállapítása, .mert jó idő eltelt a Hamupipőke mese­filmek szériája és Bryan For­bes musical-mesejátéka kö­zött. Közben „elszoktunk” a harmóniát sugárzó, andalító, az idők végtelenségéig tartó boldogságot ígérő filmektől. A lőnek, vernek, csalnak, ra­bolnak filmeken nőttek fel égész |generációk, — Világ­szerte. Mindennapi filmjeink gondolati középpontjában az erőszak áll. Filmhőseink kö­zül hány, de hány börtönrá­cson keresztül nézte a vilá­got, s — természetes? — hogy valaki mindig elpusztult az erőszak-filmekben; vagy a gonosz, vagy a jó ügy baj­noka. A szemérmes csók azo­nossá vált a szentimentaliz- mussal, ha nincs a filmben szex a javából, akkor alig hi­szünk filmhőseink boldogsá­gában. Vagy a sajátunkban?! Bryan Forbes a Papucs és rózsa című kétrészes színes, zenés filmjével minden bi­zonnyal la „halálfilmeknek” akar hadat üzenni, vissza akarja hódítani a közönséget a filmmesék számára. Tiszte­letre méltó vállalkozás, ami­nek a Papucs és rózsa jól megfelel. Az író-rendező semmit sem akar — látszólag — csak szórakoztatni. S ez a „csak” nem kevés. Humá­nus cselekedet: megpihentet­ni a feszült idegrendszerű embereket, felüdíteni vala­micskét, elhitetni velük, hogy érdemes jónak, nemes lelkű­nek és igazságosnak lenni. A mese szabályai szerint ugya­nis mindenki azt nyeri él,' ami jár neki. A jó a jutal­mát, a gonosz a büntetését. Elhisszük Bryan Forbes jó szándékát, de hiába ülünk be Szovjet irodalom Magyarországon Több mint hetven szovjet alkotás magyarországi meg­jelenésére kötött szerződést az első félévben a Szovjet­unió szerzői jogvédő hiva­tala. Évelte mintegy kétszáz könyv címén szerepel szovjet szerző neve. Sokat­mondó adat. hogy a felsza­badulástól napjainkig több mint 14 ezer fordítás ismer­tette meg Magyarországon a soknemzetiségű ország klasz- szikus és mai irodalmát, azzal az elhatározással a mo­ziba, hogy most aztán „fel­üdülünk”, otthagyjuk hétköz­napi bajainkat, rossz érzésün­ket. Sajnos az elhatározás kevés. Igaz minden oly szép, s magas művészi mércéjű eb­ben a filmben, csak éppen az unalom kezdi ki idegeinket amíg a 4 ezer 100 méteres celluloidszalag végére érünk. Tudjuk ugyanis, hogy mesét nézünk. Legjobb esetben fe­gyelmezetten „belegyömö­szöljük” magunkat a történet keretébe, de ekkor meg a 22- es csapdájának emléke kísért: a magunkon vett erőszak fá­raszt bennünket! Akármilyen bűbájos is a Hamupipőkét játszó Gemma Craven, még­sem tudjuk felejteni, hogy most a mozi nézőterén ülünk, s egy mesét nézünk. Elismerhetjük azt a míves, nemes munkát, amit Bryan Forbes és színészei végeztek, kicsit talán szégyenkezünk is, hogy emberséges jó szándé­kuk mennyire meddő marad, dehát a kor emberének me­seigénye úgy látszik másfaj­ta történetet vár. Jószerével inkább csak Richard M. Sherman és Robert B. Sher­man gyönyörű muzsikájába tudunk megkapaszkodni, s az operatőr Thony Imi tényleg mesés képeibe. űz „Egy üzem, egy iskola” mozgalom sikere A tanácsok szerény költ­ségvetéséből milliókat taka­rít meg az üzemek szocialis­ta brigádjai által kezdemé­nyezett „Egy üzem — egy iskola” mozgalom Szolnok megyében. A lelkes munkás­kollektívák egy év alatt 25 millió forint értékű társa­dalmi munkával gyarapítot­ták a szemléltető eszköztá­rat, kommunista műszakok­ban tatarozták, festették az iskolákat, sport- és játékud­vart alakítottak ki, kulturál­tabb környezetet teremtve gyermekeik tanulásához, aktív pihenéséhez. A török­szentmiklósi szocialista bri­gádok tantermeket festettek, mázolták az ajtókat, abla­kokat, kijavították a hibás parkettákat. Besenyszögön rendbehoz­ták az iskola elhasználódott •tetőzetét. Kunszentmárton- ban KRESZ-pályát építettek a kicsinyeknek. Szolnokon sportudvart alakítottak ki. Most a nyári időszakban is gyakori vendégek az elnépte­lenedett iskolákban a szocia­lista közösségek tagjai, a szülőkkel együtt a megye ál­talános iskoláinak több mint felében teszik szebbé, ott­honosabbá a tanintézeteket az új tanévre. Az iskolák mellett az óvodák csinosítá­sán is a brigádok tucatjai dolgoznak szabad idejükben. Az udvarokon mászókat, öt­letes játékokat szerelnek fel, KRESZ-pályákat alakítanak ki. T. L. Gerencsér Miklós: icsér cf?& rHÁZ Paula felismerni vélte, hogy n aposa megingott. Biztos előrenyomulásuk tudatában " megengedhette magának, hogy türelmesebben puhítsa az öreget. — Sokkal okosabban ten­né a papa, ha a gyerekeire bízná ma­gát. Dezső például már több évtize­de nagykorú. Ne .tessék lépten-nyo- mon szembe szállni- a természet rendjével. Szakmai tapasztalatból tudta a nyugdíjas kőműves, hogy a legszilár­dabb fal is megroggyan, ha alul, a sarkoknál kilazítják a legfontosabb téglákat. így támadták meg ezen a délutánon mindeddig vita felett álló tekintélyét. Befelé, a romlásnak ki­tett méltóságára figyelt, kínos meg­lepettséggel. — Mi mást tehetne? Nincsenek igazi - érvei. A mérnöknő inkább kötelességsze- rűen, mint munkavágyból babrált ferde rajzasztala mellett. — Érzelmi érvei vannak. Veszé­lyesek lehetnek. — Attól függ, kire nézve — kom­mentálta Paula talányosán. Edit késedelem nélkül tisztázta magát. — Mindannyiunkra. Megeshet raj­ta a szívünk. Ilyen fordulattól legkevésbé Paula félt: — Az enyém aligha. Ez a társalgásnak szánt hideglel- kűség felhúzta Dezsőt. A nőkre po­rolt. ­— Mit szóltok hozzá, én nem szé­gyellem, hogy sajnálom az öreget! — Akkor sajnáljuk együtt — ajánlotta enyhe lenézéssel Edit. — Mert ugye érzelmileg roppant gaz­dagok vagyunk. — Csak méltóbb környezet kell hozzá — látta be Dezső, hogy még­sem kell oly nagyon érzelgősnek len­nie. — Ott hagytuk abba, hogy új házat építünk. Az a kérdésem, vég­legesnek tekintsem-e az elhatározást. Edit a mérnöki tárgyilagossággal felelt: — A lényeget kell nézni. Végtére is az egész család érdekeiről van szó. Nem szabad eltűrnünk, hogy az ésszerűségbe bárki bármiféle mellé­kes teóriákat belekeverjen. Kétkedve nyomkodta Dezső húsos ajkához a pipa csutoráját. — Ez így nagyon katonás. Csak aztán ilyen is- maradj. — Miattam ne aggódj. — Nem is miattad. Még csak nem is Zoliék miatt. Jelét adta a mérnöknő, hogy he­vesebb hőfokú a természete, mint amilyenre kiegyensúlyozottságából következtetni lehet. Ha a férjére em­lékeztették, jelentkezett a hőemelke­dés. — Károlynak csak imponál a ha­tározottság. Eleinte talán csökönyös- ködni fog, de szépen beáll majd a sorba, ha látja, hogy az egész család egyet akar. — Különben is álmodozó lélek — mondta Paula a kétszerkettő nyil­vánvalóságával, s szerette volna, ha elhiszik neki, amit ő sem hitt. — örül, ha ránk bízhatja magát. Dezső gyönyörrel állapította meg. hogy mekkora hülye a felesége. — Hogyne! Valósággal elvárja a gyámkodást! Már többször kétségbe esett, hogy a rendőr nem kísérte át az úttesten. — Légy nyugodt, én átkísérem — ígérte Edit megfellebbezhetetlenül. Csak épp a lábán futott végig a gyengeség, amelynek okától igazi fé­lelem szállta meg. (Folytatjuk) Ez a méhkas a csépai hely- történeti gyűjteményben kap majd helyet Gsépa ő&lakói palócföldről; Nógrád, Heves és Borsod megyéből települtek a tisza­zugi tájra. A kisnemesi fa­míliák; a Szántó, Csete, Czucz, Palotai és Tercsi család ősi jusson kapta meg a területet. Innen adódott aztán a település kiváltságos helyzete, de zártsága is. A kiterjedt nemesi családok, a katolikus vallás hívei, nem­igen érintkeztek a környező református települések la­kóival. Éppen ezért sikerült nekik nagyon sok, palóc­földről magukkal hozott szo­kást, hagyományt megőriz­ni. amelyek a családok le­származottai révén még ma is jól megfigyelhetők. Az eg­ri múzeum vezetésével folyó palóckutatás részeként éppen ezt vizsgálják jelenleg a Csépára érkezett néprajzo­sok. Vezetőjük dr. Barna Gá­bor, az MTA néprajzi kuta­tócsoportjának tudományos kutatója mondja: — A Tiszazug kutatása 1969- ben Kunszentmárton nép­rajzi „feltérképezésével” kezdődött. Ez a munka öt éven át tartott, s a 18. szá­zadtól egészen napjainkig dolgozta fel a település nép­rajzát. A kutatásba folyama­tosan vontuk be a környező településeket, idén így ju­tottunk el Csépára. Felvető­dött ugyanis egy olyan ta­nulmánykötet megírásának gondolata, amely Csépa tör­ténetét, néprajzát mutatja be. A kötet az egri. és a szolnoki múzeum közös ki­adásában jelenik majd meg, és minden bizonnyal hozzájá­rul a palóckutatás eredmé­nyéinek gyarapításához. Most azt vizsgáljuk, hogy a Csépán élő emberek mit őriztek meg a palóc hagyo­mányokból, de ugyanakkor azt is megnézzük, hogy mi­ben alkalmazkodtak a Ti­szazughoz, mennyire formál­ta életüket, szokásaikat az alföldi, Tisza-parti táj. — A tiszazugi kutatások témája minden évben más. — Igen. Korábban feldol­goztuk már a tiszazugi sző­Népra/zosok a Tiszazugban lő- és gyümölcstermesztés, az állattartás hagyományait. Tavaly a víz szerepe a Ti­szazug népi életében volt a témánk. Idén — a csépai kutatások mellett az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat, a születés, a ke­resztelő, esküvő és a halál rítusanyagát gyűjtjük. Itt jegyzem meg, hogy eddigi kutatásaink során mindig a komplexitásra töreked­tünk. A néprajzosok mellett á kutatásokban más terület szakemberei is részt vesz­nek. Tavaly például — ami­kor a víz szerepe volt a központi téma, — régésze­ket, földrajzosokat, vízgaz­dálkodási szakembereket is bevontunk a munkánkba. Te­hát igyekszünk teljes, sok­oldalú megközelítésben be­mutatni á tiszazugi népéletet a régmúlttól egészen nap­jainkig. — Várható-e a közel 10 éve folyó néprajzi kutatások összegzése? — A nyári kutatómunkát, minden évben követi egy tudományos tanácskozás Kunszentmártonban, vala­mint egy kiállítás, amely az adott téma tárgyi emlékeit vonultatja fel. Tulajdonkép­pen nevezhetnénk összeg­zésnek ezeket is, de! A kun­szentmártoni tanácskozás előadásai csak szűkebb szak­mai réteg előtt hangzanak el, nagyobb nyilvánosságot a Tiszazugi füzetek című ki­adványsorozat jelentene, amelynek viszont csak az első és hatod,ik része jelent meg ezidáig. öt év anyaga fekszik tehát a Damjanich Múzeumban kiadásra várva. Egyébként pedig a kutatá­sokat tovább folytatjuk, a Tiszazugban legalább még egy évtizedig van mit gyűj­teni. A későbbiekben az itte­ni anyagot felhasználva ter­vezzük egy Tiszazugról szóló történeti, néprajzi monográ­fia kiadását. — Milyen irányba foly­tatják a kutatómunkát? — Jövőre az ünnepnapok­hoz fűződő szokásokat, ha­gyományokat gyűjtjük össze. Távlatokban pedig tovább­lépést jelentene a Tisza III. vízlépcső megépítéséhez kap­csolódó néprajzi kutatás, amelyet sajnos a Tisza II. építésénél néprajzosaink el­mulasztottak. Szükségessé válik ez azért is. mert a vízlépcső „belépésével” a nyomaiban hagyományőrző vidék várhatóan teljesen át­alakul. A néprajz már eb­ből a szempontból tud ered­ményeket felmutatni — a tavalyi vízhez kapcsolódó kutatások — ezekre támasz­kodva szeretnénk a Csong- rád,- éi Bács-Kiskun megyét is érintő Tisza szakaszmen­tén néprajzi gyűjtést végez­ni. Török Erasébet

Next

/
Thumbnails
Contents