Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-28 / 175. szám
1979. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPIAP 3 Nyári határszemle Karcagon Az aratás befejeztével is teljes a nagyüzem a karcagi földeken. A város határában gazdálkodó Május 1. Termelőszövetkezetben is — mint megyeszerte valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben — gyűjtik a szalmát, öntözik a legelőket, a cukorrépa-táblákat, szórják a szerves- és a műtrágyát az ősziek alá. Felvételeink néhány időszerű nyári munkát örökítettek meg a tíz és félezer hektáros szövetkezetben. (Fotó: T. F.) Az aratást kővető egyik legfontosabb munka a bálázás, kazlazás. A learatott 2300 hektárnyi területről mintegy 600 vagon szalmát tárolnak a téesz szarvasmarha- és juhállományának al- mozására (fenn) Lucerna vetéséhez készítik elő a gépekkel a talajt. A jövő héten kezdik 350 hektár betelepítését,, és így jövőre már 900 hektárról kaszálják ezt a zöldtakarmányt (jobbra) Tudnivalók a nyugdíjak és egyéb ellátások kiegészítéséről A nyugdijak és egyéb e Hátások kiegészítésével, illetve emelésével kapcsolatos kérdésekben az MTI tájékoztatást kért és kapott a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának illetékeseitől. Ki és mikortól jogosult havi 180 forint jövedelempótlékra? Egyrészt, aki saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban részesül. Ók egyaránt visszamenőleg, 1979. július 1-től kapják a havi 180 forintos kiegészítést. Másrészt azokat is megilleti a jövedelempótlék, akik nyugdíjszerű egyéb ellátásban (pl. rendszeres szociális ellátásban, hadigondozási pénzellátásban) részesülnek. A július hónapra járó jövedelempótlékot az ellátást folyósító szervek hivatalból kiutalják, és az érdekeltek augusztus első napjaiban kapják kézhez. Kell-e külön igényelni a házastársi pótlékhoz járó havi 180 forint jövedelempótlékot? Azoknak a nyugdíjasoknak, akik házastársuk (élettársuk) után már házastársi pótlékban részesülnek, a házastársi pótlékhoz járó havi 180 forint jövedelempótlékot külön igényelni ugyancsak nem kell. A házastárs jövedelempótlékát a nyugdíjfolyósító szervek a nyugdíjhoz járó jövedelempótlékkal együtt soron kívül utalják ki. Akik családi pótlékban már részesülnek, külön igénylésre kapják-e meg a felemelt ösz- szegű családi pótlékot? A máv családi pótlékban részesülőknek — ideértve azokat is, akik egy gyermek után kapják a családi pótlékot — a megemelt összegű családi pótlékot igényelniük nem kell, mert azt a folyósító szervek az esedékesség időpontjában hivatalból utalják ki. A július hónaptól járó családi pótlékot tehát gyermekenként már havi 130 forinttal felemelt összegben kapják meg. Jövedelempótlék adható-e házastársi pótlékra nem jogosult házastárs után? Az augusztus első napjaiban sorop kívül folyósításra kerülő jövedelempótlék kifizetése alkalmával a postai kézbesítők minden öregségi (szolgálati), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőnek tájékoztatót adnak át, amely a havi 180 forint jövedelempótlék igénylésére vonatkozó tudnivalókat tartalmazza. Ennek a tájékoztatónak a hátoldala egyben igénybejelentés céljára is szolgál. Ha a tájékoztatóban foglalt feltételek fennállnak, a nyugdíjas az igény- bejelentő lap rovatait pontosan töltse ki, és azt küldje meg a nyugdíját . folyósító szervhez. Az említett nyugdíjasok házastársa (élettársa) után a jövedelempótlék megállapítására tehát csak külön kérelem alapján kerül sor. Az előbbiekben említett nyugdíjasok házastársuk (élettársuk) után járó havi 180 forint jövedelempótlékot mikortól kapják meg? A jogosultsági feltételek fennállása esetén a havi 180 forint jövedelempótlékot visszamenőleg legkorábban július 1-től kapják meg. Jár-e a nyugellátásban részesülő jogán havi 180 forint jövedelempótlék a háztartásban eltartott olyan személyek után, akik nem házastársak, élettársak? A házastárson (élettárson) kívül a nyugdíjas jogán az általa eltartott egyéb személyek (pl. szülő, nagyszülő, testvér, anyós) részére jövedelempótlék nem jár. Kinek jár a gyermek után havi 130 forint jövedelempótlék? E jövedelempótlék annak jár, aki a gyermek után kizárólag azért nem kaphat családi pótlékot, mert háztartásában egy gyermek van, vagy a gyermek árvaellátásban részesül, harmadéves szakmunkástanuló, szakmunkástanulóotthonban van elhelyezve. Ilyen 16., középiskolai taríul- mányok folytatása esetén a 19. életévét be nem töltött gyermek után a jövedelem- pótlékot külön igénybejelentésre állapítják meg. Mely gyermek után nem jár a havi 130 forint jövedelempótlék? Nem jár a havi 130 forint jövedelempótlék a térítés nélküli intézetben, csecsemővagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek után, a gyermek eltartására kötelezettnek az után a gyermeke után, akit állami gondozásba vettek, a 14 éven felüli olyan gyermek után, aki saját munkavégzése alapján munkabér- kiegészítésben részesül. Hol keli a gyermek után járó havi 130 forint jövedelempótlékot igényelni? A havi 130 forint jövedelempótlékra vonatkozó igényt a dolgozóknak a munkáltatónál, szövetkezetnél (ahol családi pótlék kifizetőhely működik a kifizetőhelynél) kell bejelenteni. Az a munkáltató. szövetkezet, amelynél családi pótlékot megállapító és folyósító kifizetőhely nem működik, a felvett igényt 8 napon belül az illetékes társadalombiztosítási igazgatósáshoz (kirendeltséghez) továbbítja. Ha már nyugellátásban részesülő kéri a jövedelempótlékot. igényét — a nyugdíjfolyósítás: törzsszámra hivatkozással — a nyugdíjfolyósító szervnél kell bejelentenie. Az igénybejelentéshez mindazokat az okmányokat, igazolásokat és nyilatkozatokat csatolni kell, amelyek családi pótlék igénylése esetén is szükségesek lennének. Rajtuk a brigád szeme — Itt, a BVM kunszentmártoni gyárában a legtöbb munkánál képtelenek vagyunk pontos elemzéssel megállapított műszaki normákat alkalmazni. Ahhoz, hogy a vállalat rugalmasan alkalmazkodjon a piachoz, a betonelem-sablonokat gyorsan kell legyártani. Nincs idő minden egyes művelet normáját külön meghatározni. Különben is egy termékből sokszor csupán egy-kettő készül, aztán 5—10 évig nem is találkozunk hasonlóval — így jellemezte munkájukat Tóth Márton üzemvezető. Mennyit ér egy ember? Persze egy termék elkészítésének ideje a nehézségek ellenére is felbecsülhető. A gyártmány súlya, - bonyolultsága már jelzi, hogy hány óra telhet el a munkába vételtől a befejezésig. Az így megállapított órák azonban az egész sablon vagy egy nagyobb részegység legyártásához elegendők. Az előírt idők betartását, vagy túllépését az egész csoporttól kell számon kérni. Ahogyan a Stromfeld Aurél Szocialista Brigád tagjai megfogalmazták: — Itt mindenki egy karra dolgozik. A lemezeket kiszabó dolgozó munkája ugyanúgy fontos, mint a bonyolult összeszerelést végzőé. Ha ezt nézzük, akkor egyenlők vagyunk, és természetes, hogy mindenki a csoport teljesítményével egyenlő százalékát kapja az alapórabérének. A munkaterületek Valóban egyenlően fontosak, de a könnyen belátható elvre épített csoportos teljesítménybér nehézségeket okozhat. Sajnos, nem nehéz olyan embert elképzelni, aki egyenlőségét élősködésre használja. Látszólag könnyű dolga van, hiszen bármilyen keveset dolgozik, többet vállaló társai munkájának gyümölcsét ő is elvégzi, ha a csoport az előírtnál rövidebb idő alatt oldja meg a rábízott feladatot. Tóth Márton az üzemvezető, nemcsak elképzelni tudja az ilyen dolgozót: — Megtörténik, hogy valamelyik brigádunk felháborodott küldöttséget meneszt hozzám: „Takarítsd el a csoportból ezt az embert, mi nem fogjuk eltartani!” Nem sokáig lehet itt a mások munkájából élni, mert a lógás a legszembeötlőbb dolog, ha a munkások közösen keresik meg a pénzüket. Az „eltartott” elűzése azonban elég ritka a BVM kunszentmártoni gyárában, mert más, az egyenlőséget sem sértő fegyverek is vannak. Az egyik a lazító „csi- pegetése”. A társak nem állják meg szó nélkül, ha valaki ténfereg, amíg ők dolgoznak. A „zsebbe nyúlás” pedig még gyorsabban térít jobb belátásra. A csoport vezetője és a szakszervezeti bizalmi természetesen alacsonyabb órabért, s csökkentett jutalmat javasol a lazítónak, avagy egy fillért sem. A csoporton belüli egyenlőség csak azt jelenti, hogy mindenkit képzettségével, rutinjával mérnek, mindenki csak munkája szerint kereshet. A gyakorlatban azonban, ahogyan Varga Károly, a Stromfeld Aurél brigád vezetője mondta, baklövések is előfordulhatnak: — Mindenkinek egyformán oda kell tennie a „csülkét”, és hogy ezt elérjük, különbségeknek kell lennie a keresetekben. Aki nehezebb feladatokat is képes megoldani, annak több pénz jut, így igazságos. Hadd érezze, hogy fáradságát megfizetik, érdemes jól dolgoznia. Am a gyengébbek is csak annyival kereshetnek kevesebbet, ameny- nyivel kevesebbet bízhatunk rájuk. Ha így sikerül megvalósítani a bérezés differenciálását, akkor az emberekre egyformán számíthatunk. Mint ahogy egyformán szükség is van rájuk... Egy hajszálnyi, tíz-húsz fillérnyi órabérkülönbség két egyenértékű ember között, és máris oda az ösztönzőerő. A különbséget viszont az is jelzi, hogy a , legjobbak órabére 18,50, de olyan is akad, aki 12 forintot kap ugyanerre az időre. — Számtalan dolgot kell az ösztönzőerő megőrzéséhez figyelembe venni. A szak- képzettség, a szorgalom, az önállóság és a vállalatnál eltöltött idő, a gyakorlat is számít. Nehéz egy ember értékét megmondani... — teszi hozzá Papp László, brigádtag. Hát még mennyire nehéz forintokban kifejezni a brigád teljesítményéhez való hozzájárulást. Igaz, a szak- képzettséget és az eltöltptt éveket hivatalos iratok bizonyítják, a papírok értéke azonban kinél jobban, kinél kevésbé válik hasznos munkává. A szorgalom és a többi, a brigád keresetéből való részesedést meghatározó tényező esetében még nehezebb a vezetők dolga, amikor eldöntik, ki mennyi órabéremelést kaphat. Gondjaikon csak enyhít az, hogy sok éve ismerik és munka közben is megismerték társaikat. „Kiforrja magát’ — Egymás mellett dolgozunk hosszú ideje — szól közbe a differenciálás problémáit taglaló beszélgetésbe Berezvai IJózsef 'lakatos. — A munka olyan, hogy az ember egyedül semmit sem tud kezdeni. Jól ismerjük tehát egymást, ha akarnánk sem tudnánk becsapni a másikat. És a szoros kapcsolat nemcsak az emberek megítélését teszi könnyebbé, hanem bizalmat is teremt. Tudjuk, adhatunk a munkatársak véleményére. Persze, még ebben a tizenkét tagú brigádban — melyben hat-hét ember 12 éve együtt dolgozik —, is szülhet ellentéteket a keresetek különbsége. „Van, aki úgy gondolja, többet teljesít, mint amennyit keres.” A bérezésről a csoport tagjaival folytatott beszélgetés végén így összegezte mondandóját a brigádvezető: — Az ellentétek hosszabb idő alatt „kiforrják” magukat. Az elégedetlenség jogosságát igazolni kell, és bizonyítani itt csak munkával lehet. Ha végül kiderül, hogy tévedtünk az újabb béremeléskor, a jutalomosztáskor igyekezünk pótolni a „sértett” veszteségét. És ha mégis indokoltnak bizonyulna az alacsonyabb kereset, ikkor sem kell senkinek örökre beérnie kevesebb pénzzel. A kezdőket tapasztaltabbak mellé beosztva dolgoztatjuk, hogy minél több fogást elsajátítsanak, hogy mind többet teljesíthessenek. Szavaiból úgy tűnt, hogy egy nehezen normázható munkaterületen is lehet az embereket jobb munkára, nagyobb teljesítményekre ösztönözni. Akkor, ha a munkatársak valóban teljes „erőbedobást” várnak és segítenek is egymásnak. Így az élősködő és az elkallódó dolgozókból is kevesebb lesz. A csoportos bérezés a BVM kunszentmártoni gyárában hatásos eszköznek bizonyult, sikerült a lazsálókat „jobb belátásra bírni”. Ez a bérforma azonban nemcsak arra jó, hogy mindenkivel megértessék: munkája szerint kapja a fizetését. Egy másik sajátos üzemben, a szolnoki MÁV Járműjavító forgácsoló részlegében más jellemzőit is felfedeztük. A Ságvári Endre Szocialista Brigád tagjai maró», véső- és gyalugépeken dolgoznak. Mind a kilencen a Csoport teljesítménye szerint kapják meg alapórabérük száznál több vagy kevesebb százalékát. Pedig a forgácsolás a legpontosabban normázható munkák egyike. Jóból is, rosszból is — Talán lenne, aki jobban járna, ha darabbérben fizetnék — gondolkodott el Póta Iván marós. — Ráhajtana és a mainál többet is kereshetne. — Minden rajta állna, tőle függne. Mégsem akarja senki az egyéni bérezést. Jobb a mostani, de nem a megszokás miatt, vagy azért, mert így kényelmesebb tempóban dolgozhatunk. Most is felszámolnak minden percet, hanem mert javítómunkát végzünk. Diplomaátadó ünnepség Tegnap ünnepélyes külsőségek között adták át a diplomákat a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémia idén végzett hallgatóinak. Az akadémia udvarán rendezett ünnepségen megjelent Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, és Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Ott voltak az ünnepi eseményen a X. kerület párt, állami és társadalmi vezetői, néphadseregünk tábornoki és parancsnoki karának tagjai, a társ fegyveres testületek vezető képviselői, valamint Jurij Naumenkó vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője, és Mihail Poljakov altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadsereg csoport katonai tanácsának tagja. Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár fogadása és a Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek ez alkalomból kiadott parancsát, ismertették az állami vizsgáztató bizottság döntését, majd Lantódi József vezérőrnagy, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka kiosztotta a diplomákat. Az effajta munkánál ugyanis nincsenek nagy sorozatok. Azt kell csinálni, ami jön, nem mindig van idő begyakorlásra. Az is természetes, hogy csak az ismétlődő feladatokra készülhet pontos, a műhely adottságait teljesen figyelembe vevő norma. Egy- egy alkatrészt felújítani bonyolultabb, mint a „nyers” vasból újat készíteni. A nagy szériákon dolgozó forgácsoló műhelyekben megszokottnál a Járműjavítóban több az átlagosnál jobban és az átlagosnál rosszabbul fizető feladat. — Külön-külön dolgozunk, és mégis a csoportnak fizetnek. Ez nem ellentmondás — magyarázza Bujdosó László. — Mindenkinek magának kell megoldani a rábízott feladatot az igaz, de ha egyenkénti elszámolás lenné, néhányan nem élnének meg. Csupán azért nem, mert a gépükre az egyik hónapban sok olyan munka jutott, amelyik rosz- szabbul fizet, nagyon szoros a normája. Mások meg túl jól keresnének, mert olyan alkatrészeket csinálnak, ame- lvek sok pénzt „hoznak”. Csoportban viszont kiegyenlítődnek ezek á különbségek. Még arra is ügyelhetünk, hogv mindenkinek jusson a jóból is és a rosszból is. V. Szász József (Folytatjuk)
