Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-04 / 154. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 3. Nosztalgia mézeskalácsba álmodva Az ostor a nyakban, csellengés cél nélkül Fűbe harapni jő ft kilenclyuKú hídnál A nosztalgia vására Hát igen a ló... Metamorfózisa felér egy történelmi leckével. Hunort és Magyart röpítette az aranyszarvas nyomába. Majd hátán kocogtak be őseink a Vereckei- szoroson. Aztán elpáholt vitézekkel ügetett haza a nyugati végekről — nézett farkasszemet tatár meg török fajtabéliekkel. Hurcolt nyalka huszárokat — aztán úgy tűnt, beteljesedett a sorsa: még az igából is kiszorította a gépesített tóerő. Soha annyi csellengő gebét nem lehetett látni, mint az ötvenes-hatvanas években. Adóért, takarmányért bárki túladott rajta. Aztán megjelent fényes szőrrel, kigömbölyödve, mint úgynevezett hétvégi ló vagy versenyparipa — csillagászati áron. És vonzerejéből semmit sem vesztett. A hét végén megrendezett hortobágyi lovasnapokon tízezrek zarándokoltak ki a nagy magyar pusztára a ló jegyében. A mátai lovasftálya körül ütött tanyát a nosztalgia vására- Pótolhatatlan használati cikkek kerestek gazdát, de a csengettyűk, szűrök, subák, csikóskalapok, körmö- zöbicskák társaságában annyi silányság is gyékényre került, hogy aki itt nem vásárolt giccset, az alighanem végérvényesen megúszta. A levegő birkapörkölt szagától volt terhes, 37 forintért is mérték papírtányérba a „testet”. Alighanem ez az állat is karrierje csúcsára jutott. — Megvannak ezök kö- rösztölve, hogy ennyi kérnek egy adagért — méltatlankodott egy vevő- Aztán odébb- sétált néhány sátorral, és a duzzogása elcsendesedett, mert kiszámolhatta, hogy a pusztai romantikát sehol nem mérik olcsón. Persze a pénzéért látványosságot is kapott a néző. A lovaspályán igazán felvil- lanyzó versengés folyt. A pontgyűjtő verseny például felért egy labdarúgó-mérkőzés izgalmával. (Ezzel aligha mondtunk túl nagyot...) A győztes lengyel 1480 pontot Kutyameleg vanl gyűjtött — a legjobb magyar — Somlai, Irhás hátán — tizenegyedik lett, jó háromszáz ponttal kevesebbel. Valóban lovasnemzet vagyunk? Persze aztán Muity, Bárdos és a többi fogathajtó helyrehozta a mérleget: versenyük azt bizonyította, nem véletlenül vannak a világ élén. A háromnapos majális nagy siker volt az idén és biztos, hogy nagy siker lesz jövőre is- Hogy keveredik az ocsú a tiszta búzával, az igazi érték a vásári harsányság- gat? Alighanem ez is titka a lovasnapok hallatlan népszerűségének. — Pb — All a vásár... A holland Jacquline Welder kisasszony Duo Deux nevű lova alaposan átrendezte a pályát. A talpraesett lány ezután a balsikerű ugratás után is a nyeregben maradd Megelégedettség Élünk — ki jobban. ki rosszabbul. Akad, akinek vágyai és lehetőségei éppen fedik egymást — mégse elégedett. Egy másik ember az álmai és a valóság között leküzdhetetlen űrt érez. Ez utóbbi szintén nem a büszkeséget választja alapmagatartásul, ha sorsáról kérdezik. Talán elképzelhetetlen olyan pillanata az emberi létnek, amikor elmondhatjuk: most rendben van minden, nincs olyan területe életünknek, ahol hibádzhatna valami. Persze a képhez, a valósághoz az is hozzátartozik, hogy szívesebben panaszkodunk, mint büszkélkedünk. Igaz, a legtöbb keservnek kézzelfogható okai vannak. Nemcsak az emberek általában, hanem a tudósok is foglalkoznak (mégpedig nem keveset) a megelégedettséggel. Kategóriát is alkottak a tárgyban, az életminőség fogalmát. És az élet minősége esetről esetre arról beszél: milyen mértékben elégedettek az emberek, melyek azok a tényezők, amelyek szerepet játszanak benne, hogy ne legyen okunk az aggodalomra. Nem az anyagiak A témában végzett kutatások meglepetése, hogy korántsem az anyagiak állnak az első helyen a „boldogság- csináló” tényezők közül. A munkahely (a hely szelleme és nem a fizetés), a család megelőzi a pénzhiányt avagy az anyagiak bőségét. A „Hogyan élünk, hogyan éljünk” divatos vitájában lényeges ténynek számít a munkahely kiemelt szerepe a megelégedettségben. Természetes ez a pozíció. Gondoljuk csak végig. Akárhogy is, de végeredményben a nap huszonnégy órájából a legtöbb időt a munkahelyünkön töltjük. Nyolc óra. Éppen harmada a napnak. Ezt figyelembe véve természetes, hogy a legtöbb hatás a kollégáink között ér bennünket. És nemcsak a munkahellyel kapcsolatban. Gyakran ott értesülünk egy-egy kellemes vagy kellemetlen családi eseményről, valljuk be, onnan intézzük hávaítalo« és maJ gánügyeinket. Ezernyi ok van tehát rá, hogy változóan borús vagy derűs legyen a kedvünk. És ha mindehhez még hozzávesszük a munkahelyi légkörnek elkeresztelt hangulatot, könnyen belátható: nem mindegy, mi tör- tlénik körülöttünk a nyolc óra alatt. 0 légkör fontossága Nemrégiben fiatal, pályakezdő pedagógusokkal beszélgettem. Az életükről, arról, mit terveznek, mi a szándékuk a pályájukon. Szó esett arról is, van-e családjuk, s ha van, hogyan élnek otthon. .Ügy is mondhatnám: az életük minősége volt az, ami érdekelt. Érvek és ellenérvek hangzottak el, ám nem kellett hozzá több, mint tíz-tizenöt perc, s máris ott voltunk a legfőbb témánál: a munkahelynél. A beszélgetést, igencsak befolyásolta, hogy a tanítók többsége a diploma- osztás utáni első évet töltötte éppen a katedrán. A kisebbség már régebben is ott dolgozott a szép, új, világos iskolában. Vitatkoztak. Beszéltek róla, miért nem közeledik egymáshoz a két csoport, miért van, hogy régi a régivel, új az újjal barátkozik szívesen. A beszélgetésinél új szereplővel gazdagodott a kör. Az igazgatónő nyitott be a terembe, s mert marasztalták, maradt. Innen kezdve egy alkalomszülte ifjúsági parlamenthez hasonlított az eszmecsere — kérdések voltak, s néha egy-egy válasz. A kérdezők alátámasztották a tételt a munkahely légkörének fontosságáról. Kiderült, hogy lehet ugyan sokat beszélni a családról, a megvásárolandó televízióról. mosógépről, vagy éppen teleikről. ám a munkahely fontosabb mindezeknél. (Félreértés ne essék, esetünkben nem a szakma, a hivatás, hanem a munka színhelye.) És ezen sincs miért csodálkozni. Ami történik velünk a munkával töltött órák alatt, idegessé tesz bennünket, örömet okoz, esetleg közömbösen hagy. Ám hogy hat ránk, az bizonyos. És a ránkragadt hangulatot aztán magunkkal visszük haza. A történetektől függően mosolyogva, vagy éppen búbánatos képpel indulunk el televíziót, mosógépet venni, morcosán alkuszunk a kár szemelt telekre. Nem mindegy tehát, milyenek a munka körülményei. Még mielőtt rámsütné akárki a bélyeget, hogy csekélynek ítélem a szorgoskodásunkért kapott anyagi és erkölcsi elismerés jelentőségét, gyorsan citálok egy példát a légkör és a pénz összefüggésére. A már említett pedagógusoknál történt meg, hogy ketten kimaradtak a jutalomosztásból. A pedagógusnapon szokásos jutalmazásból. A dolog önmagában aligha érdekes (a jutalom adható, de nem kötelező adni). említésre méltóvá az teszi az esetet, hogy a szóban- forgók a tanév folyamán valamennyi jutalmazásnál boríték nélkül maradtak. Köz- bevetőleg: hivatalos vélemény szerint korántsem végeztek kevesebbet vagy gyengébb munkát a többieknél. Hangulat és pénz Egyikük vette magának a bátorságot és rákérdezett az igazgatónőnél, miért nem jutalmazták őt egész évben? A válasz nem volt kielégítő, hiszen a vezető (szokás kérdése) ügyesen kitért. Mint mondta, neki csak javasoltak, s ő a tanácsok alapján döntött. A kérdező elérte célját (szerzett néhány kellemetlen percet igazgatónőjének), ám az eset még sokáig foglalkoztatta. Éppen a munkahely hangulata miatt. A légkör okán, amely esetében olyan volt, hogy általa nem lehet hitele a jutalmaknak és velük 'kapcsolatban a minősítésnek. A fenti eset hőse azóta sem emésztette meg a történteket, s mérce, támasz nem lévén, egyedül szűrte le az eset tanulságait. Elnézést az ismétlésért, de így volt: a munkahelyének hangulatáról, az őt minősítő kollégákról lett meg a véleménye. M. P. Árulkodnak a baleseti naplók A népi ellenőrök vizsgálták Mit tesznek a mezőgazdasági nagyüzemekben a balesetmentes munka feltételeinek megteremtéséért, hogyan gondoskodnak a dolgozók munkavédelmi oktatásáról? Milyen berendezések, felszerelések védik az emberek egészségét', testi épségét, mit tesznek a balesetek okainak felderítéséért? A jászberényi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ezekre a kérdésekre keresett választ a Jászsági Állami Gazdaságban, Jászalsó- szentgyörgyön, Jászboldoghá- zán, Jászdózsán és Jászjákó- halmán a helyi termelőszövetkezetekben. A népi ellenőrök megállapították, hogy a korábbiaknál átgondoltabbak a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések. A tennivalókat a vállalat, illetve a szövetkezet munkavédelmi szabályzatában és intézkedési tervében határozzák meg. Rendszeresebbé és hatékonyabbá váltak a balesetelhárítási, a biztonságtechnikai szemlék. A szemlékről jegyzőkönyvet készítenek, amelyek tartalmazzák az észlelt hiányosságokat, dokumentálják milyen intézkedéseket javasolnak és tesznek a hiányosságok megszüntetéséért. Szervezettebb a munka- és balesetvédelmi oktatás. A munkavédelmi szabályzatnak megfelelően az új dolgozók munkába állítását vagy más munkakörbe történő áthelyezését munkavédelmi oktatás előzi meg. A távol maradók részére az oktatást megismétlik. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy nem minden gazdaságban szerepel fontosságának megfelelő helyen a munkavédelem. A vizsgált szövetkezetek közül például a jászjákóhalmj Béke Tsz-ben nem készítenek intézkedési tervet. Az V- ötéves pénzügyi tervből nem tűnik ki, hogy milyen összeget fordítanak munkavédelmi célokra. Általános megállapítás, hogy legtöbb baleset az állattenyésztési ágazatban és a rakodók között fordul elő. A balesetekről jegyzőkönyvet készítenek, de nem tárják fel egyértelműen az okot, nem vezetik be a naplóba azokat a baleseteket, amelyek nem okoznak keresetkiesést. Ez nehezíti a megelőzést. a balesetveszélyes helyzetek megszüntetését. Nem készítenek jegyzőkönyvet és csak ritka esetben adnak bizonyítványt a munkavédelmi oktatásról. Kevés helyen használják ki az oktatást elősegítő szemléltetőeszközök — audovizuá- lis berendezések — adta lehetőségeket. A NEB a vizsgálatok tapasztalatai alapján a következőket javasolja: minden gazdaságban készítsék el a munkavédelmi intézkedési tervet, alakítsák ki a gazdaság munkavédelmi szervezetét. Ahol az állattenyésztési ágazatban magas a balesetek száma, alapos vizsgálattal tárják fel a baleseti forrásokat és tegyenek határozott intézkedéseket a balesetek megelőzésére. Minden üzemben vezessenek baleseti naplót, írjanak be minden üzemi balesetet; elemezzék a balesetek okát, aminek alapján meg lehet szüntetni forrásukat. Készítsenek jegyzőkönyvet a balesetvédelmi oktatásról, tüntessék fel a jelenlevők számát, az oktatás végrehajtását valamennyi résztvevővel írassák alá. A gazdaság vezető) pedig rendszeresen vizsgálják meg a balesetvédelem helyzetét, ellenőrizzék a nyilvántartásokat; azt hogy milyen intézkedéseket tettek a feltárt hiányosságok megszüntetéséért. A nagyecsedi Rákóczi Tsz fogata a legtöbb pontot kapta a zsűritől Fotó Köhidi Imre
