Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

fl Minisztertanács közleménye

a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről

flz árintézkedésekről és a jövedelemkiegészítésről

Huszár István nyilatkozata

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-f ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak rendezése. Az ország fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésének elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a termelői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is.

A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését határozta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről.

I.

Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik; ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki.

I

Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan ■ 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül: — A kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfelelően a fehér kenyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraztészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem változik;

— A tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövidkaraj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft- ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 százalékkal nő:

— A tej és tejtermékek fogyasztói árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ára 6,— Ft.

— A zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, a növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad;

— A cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristálycukor új ára kilogrammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára 12 százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb;

— A konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— Áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. Így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümölcsök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé. és a tea ára.

2 A kereskedelmi vendéglátásban az étel- ■ árak az élelmiszer nyersanyag árak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osztályba sorolásra való tekintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelő mértékben emelkednek.

3 Az élelmiszerárak emelkedése követ- ■ keztében az egészségügyi, szociális, gyermek- és oktatási intézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre fordított költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től, az üdültetésben 1980. január 1-től emelkednek.

A tüzelőanyagok és az -energiaszolgál- ■ tatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz-, a tűzifa- és a’ háztartási tüzelőolajárak 30 százalékkal emelkednek. A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többletfogyasztás kedvezményezése megszűnik. Az új villamos energia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolvasott fogyasztásra kell alkalmazni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1-től emelkedik. A megrendeléskor előre kifizetett ■tüzelőanyagokat változatlan áron kell leszállítana.

5 Emelkedik egyes építőanyagok és ipar- ■ cikkek ára is:

— Az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer darab kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft, egy'mázsa portlandcement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áremelésre kerül sor;

— A bútorok fogyasztói ára átlagosain 16 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak;

— A mosó-, öblítőszerek és a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— A cipők ára átlagosan 27 százalékkal,

a bőrből készült egyéb termékeké 20—25 százalékkal emelkedik.

6 A személygépkocsik átlagosan 20 szá- ■ zalékkal drágulnak.

7 Az ipari szolgáltatások közül az 1979.

■ július 23-a után elvállalt mosási és vegytisztítási munkák díjai 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek.

8 A kulturális szolgáltatások közül a ■ színház, mozi és cirkusz helyárak, valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek.

9 Az új árakról tételes tájékoztatást az ■ elárusítóhelyeken levő árjegyzékek adnak.

II.

A fogyasztói árak emelkedése miatt a lakosság az alábbi bér- és jövedelemkiegészítésben részesül:

— A rendszeresen foglalkoztatottak — a mezőgazdasági teitnelőszövetkezeti dolgozók kivételével — személyenként havi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók (tagok és alkalmazottak) pedig havi 140 Ft kiegészítést kapnak;

— A nyugdíjasok, a járadékosok és egyéb rendszeres ellátásban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozójuk után további 180 Ft-ot kapnak;

— A nyugdíjasok, akik nyugdíjas korú hozzátartozójuk után eddig nem részesültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján — további 180 Ft jövedelemkiegészítést kapnak;

— A többgyermekes; családoknál az egy gyermekre jutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tai emelkedik;

— Az egy gyermekes családok — igény- bejelentés alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövedelemkiegészítést kapnak;

— A családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók havi 130 Ft-ot kapnak;

— A munkabérben részesülő, valamint a 18. életévüket betöltött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak:

— A főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kapnak;

— A gyermekgondozási segélven levő anyáknak jelenleg folyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik.

Az összes bér-, jövedelem- és társadalmi juttatás-kiegészítés 1979. július 1-ftől jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979 szeptemberében folyósítják részükre, ugyancsak július 1-ig visszamenőleg.

A bér-, jövedelem- és társadalmi juttatáskiegészítést levonás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlag- keresetbe.

Jövedelemkiegészítő pótlékban nem részesülnek a szabadfoglalkozásúak, a kisiparosok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, valamint a munkaképes korú háztartásbeliek.

Az építő- és faanyagok fogyasztói árának emelkedése a házilagos és kisipari kivitelezésű lakossági építkezéseknél többletköltségeket okoz; az állami és szövetkezeti építőipari szervezetek árait ez a hatósági árintéz-, kedés nem érinti.

. Az építtető lakosság készpénzterheinek mérséklése érdekében 1979. augusztus 1-től a lakásépítési kölcsönök összeghatárai az alábbiak szerint módosulnak:

— A családiház-építéshez nyújtható kölcsönök felső határa valamennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik;

— A házilagos és kisipari kivitelezésű, többszintes lakóházépítkezésekhez és a csoportos korszerű családiház-építkezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint többletkölcsön nyújtható:

— A felújításnál, tatarozásnál, korszerűsítésnél, toldaléképítésnél a kölcsön felső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik.

A folyamatban levő építkezéseknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső határát, indokolt esetben meghatározott összegig pótköl- esönt igényelhetnek az Országos Takarék- pénztártól.

A Minisztertanács a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről szóló határozatának rendezett végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtette. (MTI)

fl SZOT

Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója

A Minisztertanács rendelkezésének megfelelően sor kerül a jövedelempótlékok folyósítására. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igénybejelentéseket kell tenni.

A nyugdíjfolyósító szerveknek nincs nyilvántartásuk az olyan házastársakról, akik után házastársi pótlék nem jár. Ezért az eltartott, idős (55 éven felüli, tsz-nyugdíjas esetén 56 éven felüli) vagy rokkant házastárs számára a havi 180 forint összegű jövedelempótlékot igényelni kell. Az augusztus első napjaiban történő soron kívüli kiutalások alkalmával á postai kézbesítők a nyugdíjasoknak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül. Pontos kitöltése — különösen a törzsszám gondos beírása — aláírása és visszaküldése után a nyugdíjfolyósító szervek az arra jogosultaknak a lehető legrövidebb időn belül kiutalják a jövedelempótlékot, természetesen július 1-i hatállyal.

A családi pótlékra nem jogosító gyermek után a havi 130 forint összegű jövedelempótlékot szintén bejelentésre tudják a folyósító szervek megállapítani és megküldeni. Az igényt minden esetben a munkáltatónál kell bejelenteni.

A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat késedelmes folyósítás, de az minden esetben visszamenőleges hatályú(

Kormányhatározat alapján — amint erről a közlemény tájékoztatást ad - július hó 23-tól emelkedik a fogyasztási cikkek jelentős részének ára és egyes szolgáltatások díja. A Miniszter- tanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől.

KÉRDÉS: A hazai árak, különösen az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai hosszú időn át nem, vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban . megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az árak. Változott-e árpolitikánk?

VÁLASZ: Az Országos

Tervhivatal rendeltetésének megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri gazdasági életünk legfontosabb kérdéseit, a nemzeti jövedelem, a termelés, a beruházás, a fogyasztás, az életszínvonal alakulását. Mint az Országos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöke — és természetesen mint a kormány tagja — a fő gazdasági összefüggések figyelembevételével a következőket mondhatom a Minisztertanács határozatáról.

Az áraknak szocialista viszonyok között is fontos szerepe van a gazdasági életben, gazdasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gazdaságos fejlesztésre, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás alakításában is be kell tölteniük bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordításokat, ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevételével lehetővé itesziik az életszínvonal gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló alakítását. E követelményeknek csak a termelés és a piac változó hazai és. nemzetközi körülményeit kifejező reális árak képesek megfelelni.

Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagyarányú árváltozások a jellemzők. A világ leggazdagabb és legnagyobb országai sem függetleníthetik magukat az árak mozgásától. Azon or-, szágok számára pedig, amelyek sok szállal kapcsolódnak a világgazdasághoz, elkerülhetetlen, hogy a világpiaci árak tartós" változásait belföldi áraikban is érvényesítsék. Hazánk is ilyen ország. A világpiaci árak emelkedése és egyéb okok miatt a hazai termelési költségek is növekednek.

A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növekedése szigorúbb feltételeket teremtett gazdasági munkánkhoz.

Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés vagy • állami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gazdasági törvényszerűségek határozzák meg. Ilyen körülmények között kormányzatunk fő feladatának tekinti a gazdasági munka hatékony- iságának növelését’ és ezen belül a hatékony gazdálkodást elősegítő árrendszer kialakítását, nem utolsósorban azért, hogy ezzel is védje népgazdaságunkat az inflációtól, a spekulációs árak hatásától." Eddig is megtette és a jövőben is megteszi, hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak hazai érvényesülését késlelteti és mérsékli. Súlyos következmények nélkül viszont nem teheti meg, hogy tartósan figyelmen kívül hagyja a világpiaci árak és egyéb nemzetközi gazdasági tényezők hatásait. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy az árak

végső soron a termelésben és a fogyasztásban egyaránt jobban kifejezzék, hogy mi mennyibe kerül.

Mindezek alapján a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmények változtak meg, amelyekhez az áraknak igazodniuk kell.

KÉRDÉS: Mi indokolja a most bejelentett árintézkedéseket, hogyan függnek ösz- sze ezek a külső és belső gazdasági feltételek változásaival?

VÁLASZ: A világpiacon

néhány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy megdrágultak az importált energiahordozók, a nyers-és alapanyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkésztermékek és beruházási javak. Ez jelentős mértékben megnövelte a költségeket az ipari és építőipari itenméléSiben, a bányászatban, a mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben és a szolgáltatások területén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink keletkeztek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a gazdaságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben.

E helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisában és decemberében, majd ez év júniusában nz MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelői és fogyasztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos ' termelési költségeket.

KÉRDÉS: Miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés?

VÁLASZ: A belföldi árszínvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a termelői árak változását sem követték. Az ebből adódó terheket az állami költségvetés viselte. Az utóbbi években tehát — intézkedéseink ellenére — árrendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat.

A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának -összege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának. és jelentősen felülmúlja az állam forgalmiadó bevételét.

A költségvetés jelenlegi helyzetében ezek a kiadások már nem növelhetők tovább.

1980-tól új termelői árrendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott árrendezési program nem vezethet célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztó; árakat most átfogóan rendezzük.

Az áremeléseket az állam- háztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől gzt is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki.

Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széleskörű árrendezés után is számos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott marad. Például. a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek a közlekedési viteldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és számos szolgáltatás.

A jövőben arra kell törekednünk. hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árváltozások ne összegyűjtve, halmozva jelentkezzenek, hanem árrendszerünk folyamatosan, rugalmasabban kövesse a tefRTe- lési költségek változásait.

KÉRDÉS: Kérjük, szóljon a bér- és jövedelemkiegészí- tésekrőt is.

VÁLASZ: A Minisztertanács szóbanforgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jövedelmek kiegészítésénél egyaránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teherbíróképességét és életszínvonal-politikánk követelményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó termékek (élelmiszerek, tüzelőanyagok, villanyáram) áremelkedését a kormány bér-, illetve jövedelem-kiegészítésekkel ellensúlyozza.

Bér-, illetve jövedeíemki- egészítésben részesül minden kereső és valamennyi társadalmi juttatásban részesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió kétszázezer fő. Jövedelemkiegészítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem részesült: az egy gyermekes családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak.

Az építőanyagok árának emelkedése növeli az építkezések költségeit, a lakásépítők terheit. Ezt figyelembe véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső határa.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztói áremelkedés nem egyformán érinti az egyes családokat. A bér- és jövedelemkiegészítések megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősorban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját háztartásunkban egyaránt. Az árszint jelenlegi emelkedését végső soron és teljes mértékben csak az egész társadalom közös erőfeszítéseivel lehet ellensúlyozni.

Befejezésül szeretném hangsúlyozni: pártunk és

kormányunk bízik abban, hogy a lakosság megérti a Minisztertanács döntésének szükségességét. Szocialista rendszerünk gazdasági alapjai szilárdak. Közös munkával el tudjuk érni, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőrizzük és további fejlődésünk feltételeit megteremtsük,