Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-21 / 169. szám

A COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi te­lepén havonta 1500 tonna áru fordul meg. Az árutömeg ra. kodását, a napi négy-öt kamionszállítmány mozgatását mo­dern motoros targoncákkal végzik Tizenöt éves Észtország és Szolnok megye testvérkapcsolata Megemlékezés Törökszentmiklóson az Észt SZSZK nemzeti ünnepén Közlemény a megyei pártbizottság 1979. július 16-i üléséről 3. oldal Gazdasági életünk néhány időszerű kérdése 5. oldal Megkezdődött a másodvetés Véget ért a gyorsforgalmi őt felújítása A szakemberek a felújított Ferihegyi gyorsforgalmi úton tegnap délelőtt tartották a műszaki szemlét, és megálla­pították: jó munkát végzett az építő Fővárosi Közterület­fenntartó Vállalat kollektí­vája, az útvonalon ma reggel­től ismét megindul a forga­lom. A Felsőcsatári út és a re­pülőtér közötti mintegy 4,5 kilométer hosszú útpálya fel­újításával egy héttel a határ­idő előtt készültek el a mun­kások. A Ferihegyi gyorsforgalmi utat a metróprogram kiegé­szítő részeként újították fel, A mezőgazdaság állami nagyüzemei az aratás három­negyed részén túlvannak. A felszabaduló gépekkel most az aratás járulékos munkáit gyorsítják meg, illetőleg hoz­zálátnak a /másodvetéshez. Az állami gazdaságokban erede­tileg 16 500 hektárra tervez­tek ismét növénytermesztést. A nyár eleji szárazság nyo­mán azonban némileg rom­lottak a gazdaságok takar­mánykilátásai, ezért a terve­zettnél nagyobb területre ke­rülnek másodvetésű növé­nyek. Mindenekelőtt rövid tenyészidejű kukoricát vet­nek. A Délsomogyi Állami Gaz­daságban korábban 750 hek­tárra vetnek túlnyomórészt silókukoricát, 600 hektáron már a földben van a mag. A Komáromi Állami Gazda­ságban befejződött a betaka­rítás, s ennek nyomán nagy erővel láttak az ismételt ter­mesztéshez; 250 hektárra szánnak silókukoricát. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát­ban 300 hektáros az előirány­zat. Mezőhegyesen 5000 hek­tárról aratták le a gabonát, s 350 hektárra vetettek siló- kukoricát. A Héki Állami Gazdaságban, ahol szintén véget ért a nyári szezonmun­ka, 120 hektáron kukoricát, további 100 hektáron pedig konzervipari alapanyagot ter­mesztenék. Épül az új telep első létesítménye de az 1924-es felkelésüket a burzsoázia elfojtotta. A fa­siszta elnyomás alatt élt Észtónia népe 1940. július 21-ig. Ekkor történt a nagy fordulat, győzött a kommu­nista párt vezette forrada­lom, s visszaállították a ta­nácsok hatalmát. Néhány nappal később, augusztus 6- án az észt tanácsi hatalom kérésére ä Szovjetunió, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének soraiba fogadta Észtországot, és lét­rejött az Észt SZSZK. Nagy áldozattal járt a köztársaság újjáépítése, hiszen a háború alatt az ipari üzemeinek 45 százaléka, lakóházainak pe­dig több mint fele elpusztult. A csodálatos természeti adottságokkal rendelkező köztársaságban, a Balti ten­ger és a Finn ölből partja mentén másfél millió ember él. A két nép ősi rokonsága napjainkban új és erős köte­lékké vált. Tizenöt esztende­je, hogy létrejött az észt fő­város Tallinn és Szolnok tnegye testvéri kapcsolata. Az együttműködés azóta az életnek szinte minden terü­letén kialakult, illetve, to­vábbfejlődött. A megye 16 vállalatának, szövetkezeté­nek, intézményének van észt partnere. Bár földrajzilag távol él a lkát nép egymás­tól, a kölcsönös információ és tapasztalatcsere, az állan­dó munkakapcsolatok, a kö­zös célokért indított munika- versenyek, a közös kulturá­lis és sportrendezvények ré­vén közel került egymáshoz — mondta többek között ,a gyűlés szónoka. A megemlékezés után az ifjú zenebarátok táborának műsora körvetkezett. Az Észt SZSZK nemzeti ünnepének tiszteletére tartott megemlé­kezés befejezéseként a műve­lődési központban megrende­zett észt .kisgrafiikai. fotó-és könyvkiáilítás megtekintésé­re hívták meg a résztvevő­ket. A kiállítást az észt ven­dég, Kaen Heino nyitotta meg. Víz helyett legelőn Országos kacsatenyésztési tanácskozás és bemutató Palotáson A kiállítás egyik érdekes részlete az a sarok, ahol az észt gyermek és- ifjúsági könyveket, valamint a legfiatalabb kor­osztályról készült hangulatos fotókat mutatják be Tegnap délután a török­szentmiklósi művelődési köz­pont pódiumtermében került sor az Észt SZSZK nemzeti ünnepe alkalmából rendezett megemlékezésre. A magyar, majd a szovjet himnusz után df. Farkas István, a HNF törökszentmiklósi bizottságá­nak elnöke köszöntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit, az elnökség tagjait, köztük dr. Boros Ottónét, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét, az észt vendéget, Kaen Hainot, az Eesti Raamat Könyvkiadó főszerkesztő-he­lyettesét, aki hétfőn érkezett Szolnok megyébe, Oszkolkov Fjodör Ivanovicsot, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Háza igazgatóját, Oláh Já­nost, a Hazafias Népfront megyei bizottságéinak titká­rát és Vad Andrást, a török­szentmiklósi városi pártbi­zottság titkárát. A köszöntő szavak után Ralf Panvej Haza című verse hangzott el Hollósi Frigyes­nek, a Szigligeti Színház művészének tolmácsolásában. A gyűlés szónoka dr. Garai Lajos, a HNF magyar-észt munkabizottságának megyei elnöke volt. Felidézte azokat a küzdelmes évtizedeket, amikor Észtónia népe a fa­siszta diktatúrától szenve­dett. Visszapergette az ese­ményeket 1918 végéig, ami­kor a Nagy Októberi Szoci- hüiista Forradalom példáját követve a burzsoá hatalom helyébe Észtországban is lét­rejött az észt munkáskom­muna. De néhány hónap után a német katonai invázió túlerejével szemben vereséget szenvedett. Az észt nép azonban nem nyugo­dott bele a vereségbe. A kommunista párt vezetésével a munkásság harcba indult. Az exportpiacon jól értékesíthető pecsenyekacsa tenyésztésé­ről rendezett tegnap országos tanácskozást és tartástechno, lógiai bemutatót a Magyar Agrártudományi Egyesület Kis­állattenyésztési Szakosztálya és a Kacsatenyésztési Rend­szer a Palotási Állami Gazdaságban. A tizenöt partnert tömö­rítő termelési rendszer ha­zánkban elsőként angol hib­rid kacsafajta tenyésztésére rendezkedett be. Évente mintegy 3 millió víziszár­nyast tenyészt és 7500 tonna kacsahúst értékesít. A bemu­tató alkalmával elmondották az érdeklődőknek, hogy ha­zai viszonylatban teljesen új körülmények között nem ví­zen, hanem szárazon, jól gondozott legelőkön tartják a kacsákat. A kijelölt helye­ken 1000—1200-as csoportok­ban helyezték el őket, s ellá­tásukról önetetős és önitatós rendszer gondoskodik. Az új tartási körülmények több előnnyel járnak. A száraz tartás, ellentétben a vízen való neveléssel, gyorsítja a testsúly-gyarapodást, a ka­csák 47—48 nap alatt érik el a 3—4 kilós vágósúlyt. A környezetvédelmet szolgál­ja, hogy tiszták maradnak a tavak, kizárólag haltenyész­tésre hasznosíthatók. • Az an­gol hibridek fertőzéstől tel­jesen mentesek, s a kacsák kisebb nevelési csoportokban való elhelyezése is elejét ve­szi az esetleges fertőzés ter­jedésének. A Palotási Állami. Gazda­ságban, a rendszer vezető 'gazdaságában hosszú táfcni pecsenyekacsa-tenyésztésre rendezkednek be. Jelenleg teljesen új telep építése van folyamatban, a jövő év szep­temberétől négy épület szol­gálja majd a nemes hibrid­fajta további szaporítását. Palotás lesz egyébként a ha­zai kacsatenyésztés új kuta­tóbázisa. Még ebben az év­ben létrejön a Gödöllői Kis­állattenyésztési, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Inté­zet, a Baromfiipari Országos Vállalat és a Palotási Álla­mi Gazdaság közös intézmé­nye, és a jövő évtől kezdve együttesen kezdik meg a ge­netikai program végrehajtá­sát, a termelési rendszer tu­dományos alapokra helyezett fejlesztését. A tanácskozás és bemutató résztvevői részletesen foglal­koztak a kacsatartás állathi­giéniai kérdéseivel, a kül­földi piacokon ugyanis csak kitűnő minőségű. ízletes hú­sú pecsenyekacsa értékesít­hető. A kereslet azt mutatja, hogy a megrendelők elége­dettek, az idén előállított kacsahús 90 százaléka kerül exportra. Kedvezőbb feltételek a munkához az építőiparban A korábbinál nagyobb ütemben dolgoztak a terme­lőberuházásokon az ÉVM ki- “ vitelező vállalatai, 8,2 száza­lékkal több munkát végeztek el, mint á múlt év azonos időszakában — állapítja meg az a gyorsjelentés, amelyet az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium készített a kivitelező építőipar első fél­évi eredményeiről. Általában erőforrásaik koncentrálásá­val, az építési feladatok gon­dosabb előkészítésével, sok helyen a munkaidőrend meg­változtatásával is kedvezőbb feltételeket teremtettek a fo­lyamatos, a gyorsabb mun­kához. Ezeknek az intézkedé­seknek hatékonyságát mutat­ja, hogy az ÉVM gyárépítő vállalatai a munkaerő 3 szá­zalékos csökkenésének elle­nére is növelték teljesítmé­nyüket. Más tárcák kivitele­zői közül a KPM építőipari vállalatai lényegében pótol­ták az éveleji kedvezőtlen időjárás okozta késéseket, de a tervük időarányos teljesí­tését a megrendelések és a szerződéskötések elhúzódása is akadályozta. A NIM építé­si vállalatai csaknem 6 szá­zalékkal több munkát végez­tek az első félévben, mint a múlt év azonos időszakában. A lakásépítő kivitelező vállalatok és szövetkezetek 17 679 új otthont adtak át az első félévben. Ez csaknem 300-zal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A szövetkezetek azonban több új lakást adtak át, mint egy évvel ezelőtt. Az ÉVM válla­latok 15 890 új otthont épí­tettek fel, alig százzal keve­sebbet a múlt év első felében átadottnál. Az ÉVM megyei vállalatai közül több mint ezer új lakás munkálatait fe­jezte be a borsodi, a veszpré­mi és a délmagyarországi. Budapesten egyedül a 43-as számú Állami Építőipari Vál­lalat 3610 lakást adott át, va­lamivel többet, mint egy év­vel ezelőtt. A Budapesti La­kásépítő Vállalatnál ugyan­akkor valamelyest csökkent az átadások ütemé, a fővá­rosban tehát továbbra is nagy szükség van az ÉVM megyei vállalatainak segítségére, hogy a közös erőfeszítés ré­vén az előirányzott ütemben gazdagodjanak Budapest új lakónegyedei. Továbbképzés Krhangelszkben Mesterszakmunkások a papíriparban A papíripar az elsők között kezdte meg — 1972-ben — a szakmunkások új rendszerű továbbképzését, amiben azóta évente átlagosan 190-en vesz­nek részt. A mesterszakmunkás-kép- zés is az elsők között kezdő­dött meg a papíriparban. Ed­dig 76 papírgyártó és 51 fel­dolgozó mesterszakmunkást képeztek ki; köztük 13 nődol­gozót. A szakmai ismeretek gya­rapításának sajátos formája­ként a dunaújvárosi hullám- papírgyár munkásainak be­tanításával Csepel és Nyír­egyháza mellett Sturovóban ás Arhangelszkben is foglal­koztak; A Szolnoki Papír­gyár rekonstrukciójának ter­veivel szinte egyidőben ké­szítették el a képzés-tovább­képzés terveit is. Ezek sze­rint 104 szakmunkásnak to­vábbképző tanfolyamon, 15- nek mesterszak munkás-kép­zésen, nyolcnak pedig veze­tőmunkás tanfolyamon kell résztvennie ahhoz, hogy lé­pést tarthassanak a jövőre kezdődő, s várhatóan a VI. ötéves tervidőszakban befe­jeződő fejlesztés követelmé­nyeivel. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 169. szám, 1979. július 2i” szombat a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents