Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

1979. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S A 4-es számú fő útvonal fegyvernek! bekötőútnál levő szakaszát mintegy 500 méter hosszan kiszélesítették. A megnövelt útfelületen biztonságos forduló és besorolósávokat alakított ki a KPM „ Képzelt apa és lakás Gyámhatóság Mezőtőrön A mezőtúri Városi Tanács V. B. rendszeresen figyelem­mel kíséri a gyámhatósági munkát. Más sziervekkel és intézményekkel karöltve ilyen vonatkozásban legfon­tosabb feladatnak a tervsze­rű megelőző és felderítő te­vékenységet tartják. A vá­ros jól működő gyermek­es ifjúságvédelmi hálózata segít ebben. Ha a veszélyeztetettség oka anyagiak hiányának tudható be, akkor rendkívü­li segélyben részesítik a kis­korúakat. Ilyen címen ta­valy is, tavalyelőtt is 46 ezer forintot utalta^ ki. Jelenleg a város 24 csa­ládjában kilencvenkét kisko­rút tartanak nyilván kör­nyezet, magatartási, anyagi és egészségügyi okok miatt. Örvendetes, hogy az alko­holizmus nem szerepel ok­ként. A veszélyeztetett gyerme­kek védelmét nagy mérték­ben elősegíti a gyámügyi segély nagy mérvű, növelése. Az ilyen célra felhasznál­ható összeg az 1976. évi 20 ezer forintról az idén 60 ezer forintra emelkedett. Ennek is köszönhető, hogy valamennyi általános iskolá­ban ingyen kapják a tíz­órait. a veszélyeztetett gyer­mekek. Sokat jelent az is, hogy Mezőtúron az anyagiakon túl a veszélyeztetett csalá­dokat lakás juttatással is se­gítik. Az utóbbi két évben például tizenöt olyan há­rom- vagy többgyermekes családnak utaltak ki lakást, akiknél a veszélyeztetettség a rossz lakáskörülmények mi­att állt fenn. A veszélyeztetett gyer­mekek jó úton tartásának egyik módja az állami gon­dozásba vétel. Jelenleg 79 állami gondozottat tartanak nyilván a városban. Ezek közül tizenkettő feótpói szü­lők gyermeke. Sok, későbbi kellemetlen­ségnek veszik elejét azzal, hogy nagy gondolt fordítanak a házasságon kívül született gyermekek családi jogállá­sának rendezésére. Tavaly például öt kiskorú családi jogállása rendeződött apai elismeréssel, négyé az apa­ság bírói úton való megál­lapításával, háromé pedig képzelt apa bejegyzésével. Ez utóbbira csak akkor ke­rítenek sort, ha az anya nem tudja vagy nem akarja megnevezni a gyermek apját. A gyámhatóság messze­menőkig támogatja az örök­be fogadást. ílymódon ta­valy három gyermek talált szülőkre. Az utóbbi időkben kisko­rúak házasságkötésének en­gedélyezésére nem került sor. Ez valójában semmi vál­tozást nem jelent, mivel a családjogi törvény módosí­tása folytán a nők már ti­zenhat éves kortól házassá­got köthetnek. Vasút villamosítá s nemzetközi hitellel Harmadszor kért és kapott kölcsönt a MÁV a Nemzet­közi Beruházási Banktól, amellyel a közelmúltban újabb 1,4 milláó transzferá­bilis rubeles hitelszerződést írt alá Moszkvában. Az összeget, amely július . 20-tól áll a Magyar Vasutak rendelkezésére, a Cegléd— Kiskunhalas közötti vasút­vonal villamosításával össze­függő kábelezési munkák fi­nanszírozására használják fel. A hitelt igen kedvező fel­tételekkel, hatévi törlesztés­re. előnyös kamatra kapta a vasút. Aratási körkép A tegnapi jelentések sze­rint, a visszatérő esőzések miatt, az ország nagy részén küzdelmes munka lett az ara­tás. Baranyában a gyakori csapadék miatt egy-egy nap mindössze néhány órát tud­nak dolgozni az aratók. A nehézségek ellenére a búza termésének mintegy kétharmadát betakarították már a baranyai határban, a legnehezebbnek azonban az aratás utolsó harmada ígér­kezik. A Hajdú-Bihar megyei ter­melőszövetkezetek csaknem Fejér megyei arányban vé­geztek eddig az aratással: a termés kétharmadát vágták le és csépeltek el. Többször átment felette a vonat Tanyázás a nagykapu árnyékában Kunhegyesen, a nyúlfarknyi Csokonai utca párat­lan oldalán koraesténként működik egy furcsa klub. A tanyázó, környékbeli öregek klubja. Alapító tagjai zömmel a nyolcadik ikszet tapossák, és bárkit szíve­sen befogadnak maguk közé. A „belépéshez” semmifé­le kötelezettség, írásbeli nyilatkozat nem szükséges. Mindössze egy kisszék vagy sámli, hiszen a sötétedésig tartó diskurzusok állva meglehetősen fárasztóak len­nének. Ha az érdeklődők valame­lyike nem rendelkezik ülő­alkalmatossággal, a 83 esz­tendős Vincze Sándor bécsi szívesen kölcsönöz egyet. Ugyanis ő a tiszteletbeli ve­zető, szóvivő, már csak azért is, mert a szürkületi terefe- rére mindig a kerítésének nagykapuja előtt zajlik. Hat, nyolc, . esetenként tízegyné­hány résztvevővel. Most például — zömmel csibuikösok lévén — a pa­pírdohányt szidják az öre­gek. Vagy flancos, szagos, akár a kölni, vagy akkora „finánclábak” virítanak ben­ne, hogy mankó helyett is elkelnének. Persze, a keres­kedők egy része se „csipke­di” magát. Bezzeg Krárner Benő! Öt igazi üzletemberként ismer­te a környék. Kis fculipin- tyójában a kocsikenőcstől a szögvasig, az élesztőtől a kapadohányig mindent lehe­tett kapni. Igaz. az utóbbi csempészáru volt, de ez a pipának nem tűnt fel. — Messzefötdön ravasz kereskedő hírében állt Benő bácsi a tízes, húszas években — kezdi Sándor bácsi. Egy­szer dicsekedett a környék­beli uraknak, felette már többször átment a vonat, és a haja szála se görbült. Azok nem hitték, így a fogadás díja egy pár ló lett. A köz­ség határában akkor is meg­volt és ma is megvan egy alacsony, kis vasúti híd. Alákucorodott az öreg. a gőzös meg átrobogott felette, övé lett a két csikó. Mesélés közben gyorsan múlik az idő. már vörösöditk az ég alja. Még Vadon lm Ve bácsi egészíti ki a hallotta­kat: dohányt is jópárszor csempészett Benő bácsi Kál- ból. A fináncok tűvé tették a házát: az istállótól a tető­ig, hiába. Pedig többször el­mentek alatta, ugyanis a kútgém végén egy felhúzott nagy lábosban lapult a ren­geteg leveles dohány. Fél nyolc. A hazafelé po­roszkáló gulya porfelhője is visszaérkezett már légi útjá­ról, mikor szedelőzködni kezd a vendégsereg. Jóéöca- kát kívánva búcsúznak egy­mástól. Nem mondják. de tudják, jó idő esetén a hol­napi délután újra itt talál­ja őket. Komótosan bandu­kolnak hazafelé: várja őket a család, az asszony, az uno­ka. Sándor bácsi is összeszedi a kisszékeket, szétnéz a szür­külő utcában, és bereteszeli a kiskaput. Tízegynéhány esztendeje özvegy, egyedül morzsolgatja a napókat. Megszívja a hülő csibukot: szürcsölő hang a válasz. Hej. mormogja, ha Krárner Benő még ma is élne, nála bizto­san lenne fináncláb nélküli vágott dohány... D. Szabó Miklós Olajkályhákon és varrógépeken kívül motorkerékpárok garanciális javítását is elvégzi a szolnoki Vasipari Vállalat kisújszállási gyáregységének szolgáltató részlege Az árrobbanás hatása árak hátrányosan II külkereskedelmi alakulnak Magyaror­szág számára a vi­lágpiacon, ahol olyan változások történ­tek, amelyek előnytelenek egy nyersanya­got Vásárló ország szempontjából. A hetvenes évek elejéig a világkereske­delemben az volt jellemző, hogy a nyers­anyagok és a mezőgazdasági nyers- (nem feldolgozott) termékék ára évente alig emelkedett valamit, miközben az ipar­cikkek, a feldolgozott termékek világpiaci ára évről-évre több lett. Rosszul jártak a nyersanyagokat exportáló országok ;— el­sősorban a gazdaságilag elmaradott, ma „fejlődődnek nevezett államok — ame­lyek nemzeti jövedelmiének sok esetben egésze attól függ, mennyi nyersanyagot és főleg milyen áron tudnak értékesíteni. A fejlett tőkés országok olcsón vásárolták a nyersanyagokat, . és abból készterméket gyártva azt drágán adták el. Jogos állíta­ni, hogy a tőkés országok gyors fejlődését, a tőkések nagy jövedelmét végső soron a nyersanyagtermelő, többnyire szegény or­szágok finanszírozták. Ez a kérdés egyik, feltétlenül világgaz­dasági feszültséget okozó oldala. Míg a másik, hogy a gazdaságilag elmaradott or­szágoknak, miközben nem kaptak eleget nyersanyagaikért, egyre többet kellett fi- zetniök az iparcikkéként a tőkés szállítók­nak. Ez hátráltatta a volt gyarmati orszá­gok fejlődését, szinte stagnálásra kény­szerítette azokat. Az ellentétes áralakulás, az ipari ár­olló rendkívül nagy feszültséget eredmé­nyezett a világon, a külkereskedelemben, de az egész világgazdaságban. S ez a fe­szültség robbanásszerűen oldódott meg 1973—74-ben, amikor szinte egyik napról a másikra a nyersanyagok és a feldolgo­zatlan mezőgazdasági termékek ára a ko­rábbinak négy-ötszörösére ugrott. Az árrobbanás után ugyan visszaestek az árak, de 1974—75-ben a korábbi mint­egy háromszorosán stabilizálódtak, s azóta lassan emelkednek, kivéve az olajait, ami viszonylag gyors áremelkedést mutat. A lényeg tehát az ,hogy az energia és a nyersanyag ma a korábbinak mintegy há­romszorosába kerül. Mi történt az iparcikkekkel? Ott nem következett be árrobbanás. Így miközben a termelési költségek fő tételei: az ener­gia, a nyersanyag (s mint előző részben írtuk a munkabérek) rendkívül drágák lettek, a késztermékek ára nem követte ezt a tendenciát. Sok országban az ipar­cikkek ráfizetésesek lették, gyakran csak veszteséggel lehet ezeket értékesíteni, ha egyáltalán lehet. Ez a helyzet nagy kárt okozott a nyers­anyagszegény, a nyersanyagot és energiát importáló országoknak, amelyek főleg készterméket adnak el külföldön. Import­juk megdrágult, miközben exportált ter­mékeik árai nem követték a drágulást. Külkereskedelmi mérlegük hiánnyal zá­rul, amit többnyire csak külföldről’ felvett kölcsönökkel lehet pótolni, természetesen átmenetileg. Említettük, hogy a tőkés országok a korábbi árolló-idején jól jártak, mert ol­csó nyersanyagot vásároltak és drágán ad­ták el az iparcikkeket. Most viszont, hogy az áralakulás ellentétes, mit csinálnak? Először is a tőkés gazdaság a világpiaci árrobbanásra a termelés csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével és az inf­láció felgyorsulásával, valutáik értékének csökkenésével reagált. Mindez azonban kevés. Van a tőkés gazdaságnak olyan bel­ső tartaléka, amely ebben a válsághely­zetben valójában eredményesen segítette a tőkéseket. Nevezetesen az árak és a mű­szaki fejlettség. A tőkés ipari országokban a termelői és a fogyasztói ár között' óriási volt a kü­lönbség. Sokkal drágábban adták el a termékeiket, mint amennyi a termelési költsége. Így aztán az árrobbanás fedezér- sére (beleértve a munkanélküliségeit, a valuták árfolyamának esését is) volt tar­talékuk és összességében néhány év alatt idomulni tudtak a megváltozott körülmé­nyekhez. Napjainkban pedig minden erő­feszítésük arra irányul, hogy a termelési költségeket minél alacsonyabbra szorít­sák: takarékoskodnak az energiával, a nyersanyaggal, a munkaerővel, stb. Segített ebben az egész folyamatban a tőkés országok iparánák magas műszaki fejlettségi szintje is: magának a gyártá­si folyamatnak korszerű gépesítettségé, a tömegtermelés, a munka tudományos szer­vezettsége stb. Eléggé közismert, hogy a tőkés termékek viszonylag kevés anyag­ból készülnek (jó a fajlagos, az egy ter­mékre jutó anyagfelhasználás), korszerű­ek és ennek megfelelően jó áron értékesít­hetők. ( hogy a műszakilag fej­Természetes letlen országok még a tőkés országok között is rosszabbul jártak az árrobbanás következ­tében, mint a fejlettebbek. Viszont ezek törekvése is abban az irányba hat. hogy éppen a kevés anyag felhasználásával, technikailag magas színvonalú, végső so­ron takarékos módszerekkel megtalálják számításukat. Az árrobbanás a világpiacon az ipari országokat mind ilyen irányba kényszeríti. (Folytatjuk) Gyulai István fl Mezőgépnél Jelentősen nőtt a tőkés export Száznégy százalékra tel­jesítette idei első félévi ár­bevételi tervét a szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A hat hónap alatt összesen 981 millió forint értekben szállított rotációs kaszákat, szárhúzókat, szemester­mény-, dohány és fafűrész- áru-szárító berendezéseket hazai és külföldi megrende­lőinek. Jelentős mértékben — a fél év alatt 36 száza-1 lékkai — nőtt a vállalat tő­kés exportból származó be­vétele. Az előirányzott 80 milliói helyett 110 millió fo­rint értékű mezőgépipari terméket, többek között 2000 fűkaszát értékesített a szolnoki Mezőgéptől NSZK exportra a Komplex Külke­reskedelmi Vállalat. Sok zöldbab, kevés barack termett A felvásárló szervek tá­jékoztatása szerint jó az idei zöldbabtermés a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A Zöldért a múlt héten kezdte a felvásárlását, eddig mint­egy hat vagonnal indított útnak Csehszlovákiába és az NSZK-ba. A tiszajenői, nagykörűi és kőtelki kister­melők szállítják a legtöbb zöldbabot, amelyből még 9— 10 vagon exportra számít a vállalat. Kajszibarackból vi­szont a vártnál kevesebb termett. A kenttulajdonosok- tól eddig átvett mennyiségből csak 4 vagonnal tudott ex­portálni a Zöldért. Változások a világgazdaságban (2.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents