Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-19 / 167. szám
1979. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kisújszállási Vas-, Fa-, Építőipari Szövetkezet Ramovill szervizében havonta kilenc községből mintegy 7-800 háztartási gépet éshiradástechnikai készüléket javítanak Egy eset kevés az ítélethez Néhány évvel ezelőtt, amikor az első bekerült Magyarországra, a termesztők tapsoltak: olyan búzafajta, amelyikket minden rekord megdönthető. És a várakozásnak megfelelően a jugoszláv búzák be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Meghálálták a gondos talajművelést, jól hasznosították a nagy adag műtrágyát, és ha öntözték őket, nem volt ritka az 50 mázsa feletti termésátlag sem. Idén pedig jó néhány szakember szemében mostohagyermekké változtak ugyanezek a növények. Szidják őket: nem jól bírják a telet, kifagynak. Nagyon kevesen vannak, akik reálisan értékelnek. Mert az igaz, hogy a hazai nemesítők meglehetősen ho- zamcentr^kusan ítélték meg a fajtákat, és nem sokat törődtek a fagy- és aszálytűrő képességgel, viszont most a kígyót-békát kiabálók beláthatnák: ilyen esztendő, mint az idei, csak minden 15 évben fordul elő. megkeserítve a búzatermesztők életét. Mert idén a rossz körülmények egész láncolata kísérte a kalászosok tenyész- idejét. Először is: száraz volt az ősz. Annyi csapadék sem hullott, amennyitől kikelhettek volna a növények. Sőt a magok éppen csak elkezdtek csírázni Decemberben esett egy kevés hó. Ekkor indulhatott csak fejlődésnek a búza. Ezt követte a nagyon enyhe január, illetve ilyen Űjabb fontos szakaszához érkezett Bélapátfalván a cementgyár építése. A Cement és Mészmű Vállalat átvette az építőktől a nyersanyag-előkészítő és -feldolgozó rendszert, s megkezdődtek az üzemi próbák. Most már a kőbányától a gyár bejáratáig az egész, A nagymaros—gabcsikovói vízlépcsőrendszer építése várhatóan a Visegrád—Esztergom és a Nagymaros— Szob közötti szakaszon befolyásolja majd a Dunakanyar üdülőterületi használatát, idegenforgalmát. Emiatt növekszik az Esztergom közvetlen közelében — az úgynevezett Vaskapunál — kiépítésre váró turistaközpont jelentősége — állapította meg tegnapi ülésén a Dunakanyar Intéző Bizottság elnöksége. volt a február első fele is. A növény fejlődött és ekkor beköszöntött a kemény, hótakaró nélküli fagy, a hideg megtizedelte a kultúrákat. Majd jött az ár- és a belvíz, ami csak tetézte a károkat. Már ez magában is elegendő lett volna ahhoz, hogy a múlt évi rekordterméshez képest a gazdaságok megelégedjenek egy közepes hozammal. De a szeszélyes természet még nem lőtte el minden puskaporát. Olyan aszály jött, amilyen már régen volt. így a búza nem tudott rendes kalászt növeszteni, rövidebb tenyészidö alatt fejlesztette ki termését. Ezek után következhetett be, hogy a termésátlagok talán még a tavasz eleji becsléseket sem érik el. És ezt nem lehet egyértelműen a délszaki búzák hibájának felróni. Hiszen ugyanúgy csődöt mondtak a hazai fajták is, kivéve talán egyet, az MV-Tiszatájt, ami igen jól tűrte az aszályt. Mindent összevetve a jugoszláv fajtákat egyértelműen hibáztatni nem szabad. Egyrészt azért, mert nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a mostani időjárás a közeljövőben még egyszer megismétlődik, másrészt, pedig, ha kivonnánk ezeket' a termesztésből, mintegy tíz százalékkal csökkenne a búza terméspotenciálja, mert a termesztők azért ezekkel a fajtákkal érték el a legszebb eredményeket. — he — úgynevezett nyersvonal ösz- szehangoltan végzi munkáját. Ezek az üzemrészek korábban már külön-külön kitűnően vizsgáztak. A nyersanyag feldolgozását már a gyár központi vezénylőterméből irányítják. A tervek szerint Bélapátfalván az év végéig kétszázezer tonna cementet készítenek. A testület, az esztergomi üdülőkörzet fejlesztéséről készült tájékoztató jelentés alapján egyebek között az új turistaközpont kialakítására készült tanulmánytervet, illetve a hozzá kapcsolódó fejlesztési programot vitatta meg. Eszerint Esztergom zöldövezetében a Vaskapu és a városhoz tartozó zártkertek között nagy forgalmú üdülőbázist építenek sportpályákkal, játszóterekkel. Tehenészeti telep Túrkevén Az ÉPSZER kivitelezésében befejezéséhez közeledik Túrkevén a Vörös Csillag Tsz 1040 férőhelyes tehenészeti telepének építése. Az öt tehénistálló, a borjúnevelő, az ellető, a fejőház és a négy, egyenként 400 vago- nos siló mintegy 105 millió forintba kerül. Augusztus 6-ra tervezik a műszaki átadást, a jövő hónap második felében pedig megkezdik a tehenészet betelepítését. A közös gazdaság erre a célra a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-től vásárolt üszőket. A tehenészeti telepről 1981- től évente öt és fél-, hatmillió kerül a piacra. Magyar—holland szerződés A Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat a Ganz- MÁVAG és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megbízása alapján együttműködési keretmegállapodást, áruszállítási és licenc szerződést írt alá a Thoma- ssen holland céggel. A szerződés úgynevezett portábilis gázkompresszorok magyar- országi gyártására vonatkozik, és további kooperációs kereskedelmi együttműködést irányoz elő. A kompresszorokat a Ganz-MÁVAG készíti majd az OKGT részére. A szerződés lehetővé teszi, a Ganz-MÁVAG-ban egy új, korszerű gyártmány bevezetését, Zsfrbél fehérje Zsírból fehérje állítható elő a Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézetben kidolgozott eljárással, ez értékes anyaghoz juttathatja az élelmiszeripart és a mezőgazdasági takarmányellátó üzemeket. A szabadalmaztatott módszer lényege, hogy úgynevezett fermentorokban — speciális edényekben — tápoldatba kis mennyiségű élesztőgombát helyeznek, ehhez pedig zsírt adagolnak. Az élesztő a szaporodáshöz a tápoldat ásványi anyagait és a zsírt elfogyasztja, s egy részét fehérjévé alakítja át. Ezeknek az élesztőknek az ötven százalékát fehérje alkotja. A tejszerű élesztőfolyadékból az eljárás során az élesztősejteket kiválasztják, megszárítják. s por alakban adják tovább az iparnak. A jó minőségű zsírból nyert fehérjepor különféle élelmiszerekhez keverhető. Bélapátfalván Megkezdődtek az üzemi próbák Turistaközpont épül Esztergomban CSEPELI GYÁR KAPOSVÁRON Kaposváron felavatták a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának nehézgépgyárát!. A kétszázötvenötmillió forintos költséggel korszerű nehéz gépgyártó bázist létesítelek, amely magas automafizáltságú csőgyártó berendezéseket, sorozatban előállítható vulkanizáló préseket és atomerőművi berendezéseket gyárt. Érdekes ség: az építkezéssel párhuzamosan — 1978 óta már termeltek is. Változások a világgazdaságban (L) Kisebb fogyasztás, csökkenő termelés része a világgazdaság- Hazánk nak, így ami a közeli és távoli országokban végbemegy, valamiképpen hatással van rá. Az utóbbi években egyre gyakrabban beszélünk külső káros gazdasági hatásokról. Egyszerűen azért, mert amikor jól megy minden, természetesnek tűnik, de amikor sűrűsödnek a gondok, érezni a nehézséget és annak kellemetlen következményeit, akkor azokat meg is fogalmazzuk. Napjainkban és várhatóan hosszabb írjéig, a második világháborút követő majdnem három évtizedhez mérten a tőkés világ- gazdaságban számottevő változások kezdődtek és történnek. Ennek sem méreteit, sem a következő évtizedekre várható hatásait teljes egészében sem H- szocialista, sem a tőkés közgazdászok felbecsülni nem képesek. Csak a Változások fő vonalai láthatók, s ami ennél sokkal fontosabb: hatásai, káros következményei máris széleskörűen érzékelhetők. Ami a változásokból legszembetűnőbb: a tőkés országok (e fogalom használata során mindig a legfejlettebb, mintegy 15 tőkésországról van szó) termelésének és nemzeti jövedelmük növekedésének üteme csökkent. A második világháborút követő 'két és fél évtizedben a tőkés országok termelése évente átlagosan 7—8 százalékkal nőtt (ezen belül pl. az Amerikai Egyesült Államokban 4—5, Japánban 12— 14 százalékkal). Az a hiedelem kezdett kialakulni a világban, hogy megszűnt a válság, és bekövetkezett a kapitalizmus aranykora. A hetvenes évek elején ez a képzet eloszlott, amikor szinte egyik napról a másikra sok tőkés országban visz- szaesett a termelés, súlyos válságjelenségek ütötték fel a fejüket. Majd ismét növekedett a termelés, de most már az évi átlag 3—4 százalék körül van, ami fele a háborút követő idők fejlődésének. Ma szinte minden közgazdász és más szakember egyetért abban, hogy a tőkés országok termelésének növekedése ennél nem lesz több. Jellemzővé válik hosszabb időszákra a lassú, viszonylag alacsony szintű növekedési ütem. Ez önmagában nem baj, hiszen egy gazdaság egészséges voltát, fejlődését nem kizárólag és nem is első helyen a termelés növekedésének üteme határozza meg, illetve helyzete csupán ebből nem ítélhető meg. A tőkés országokban a súlyosabb probléma, hogy a termelés lassú növekedését a munkanélküliek számának ugrásszerű emelkedése és a felgyorsuló infláció kíséri. A növekedési ütem, a munkanélküliség és az infláció együttesen már olyan tünet, amiből meg lehet ítélni a gazdaság egészének helyzetét, a változás lényegét. A termelés növekedésének alacsony üteme nem ösztönzi a4 tőkéseket új beruházásokra a termelés bővítésére. Elmaradnak a gépekre, berendezésekre, felszerelésekre a megrendelések, ami a nehézipari és a gépipari ágazatok vállalatainál a termelés csökkenéséhez vezet. S a tőkés viszonyok között, ha csökken a termelés, a feleslegessé váló munkaerőt elbocsátják. Ez az egyik oka a munkanélküliségnek. Míg a másik az infláció. Ugyanis az infláció jellegzetessége, hogy minden terméknek az ára szinte naponta emelkedik. A munkásak a drágulás következtében éles harcot vívnak életszínvonaluk csökkentése ellen, és béremeléseket követelnek. Ha megkapják, ezzel a termékek önköltségén belül a munkabér, mint költségtényező nagyobb lesz. Ez ismét a cikkek drágulása irányában hat, mert a tőkés nem hajlandó profitját csökkenteni, a terheket a fogyasztóra hárítja át. Tehát miközben a munkás életszínvonala biztosításáért küzd és jogos harcot vív, a tőkés hatalmi pozícióban lévén —■ a nép tömegeinek kárt okozva — a profitját védi, sőt növeli. Az infláció bizalmatlanná teszi a vásárlót, tart a helyzet rosszabbodásától — ráadásul a munkás fél az elbocsátástól — ezért tartalékol, kevesebbet fogyaszt. Ugyanebben az irányban hat maga az áremelkedés is, ami egy bizonyos ponton túl — még az egész jövedelem elköltése esetén is — kisebb árumennyiség megvásárlását teszi csak lehetővé. Végső soron tehát nemcsak a beruházási tevékenység csökken, hanem a személyes fogyasztás sem nő olyan ütemben, mint korábban. Ez szintén visszahat a termelésre, annak csökkentése irányában. S ha ehhez a már huzamosan munka nélkül levők sok milliós táborát is hozzávesszük, a fogyasztás viszonylagos csökkentésének irányzata még erőteljesebb lesz. Nem szükséges magyarázni hogy —a munkanélküli segély mellett is — a mun- kátlan ember fél a jövőtől, fél attól, hogy sokáig nem jut ismét munkához, fél a segély értékének csökkentésétől, mivel infláció van, s ezért tartalékol. A segély is kisebb, mint a fizetése volt, tehát kényszerűen is kevesebbet fogyaszt, ráadásul takarékoskodik is, így fogyasztása még kisebb. Tehát nem a termelés növekedési üteme, annak a korábbinál alacsonyabb szintje csak a probléma, az csupán következménye egyéb nehézségeknek, mutatója a mélyebb okoknak. Magyarország szempontjából is közömbös, hogy a tőkés országokban az ütem hogyan alakul, de az már nem, hogy ezen országok belső piaca bővül-e vagy stagnál, esetleg szűkül. nagyon nehéz eladni a tőkés piacokon, mert mind a termelő, mind a fogyasztó mérsékelte vásárlásait és még az adott tőkés ország saját termelését is nehezen tudja értékesíteni. Ezzel szemben óriási az árukínálat a tőkés piacokon, ami az importőrt, a külföldi vásárlót elkápráztatja. S ami ezzel együtt jár: a tőkés országokban, ha már vásárolnak külföldről, igényesek a minőségre, a< csomagolásra, a szállítás módjára, tüzetesen vizsgálják az árat és lehetne tovább sorolni. (Folytatjuk) Gyulai István Ma ugyanis
