Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 13. A szerkesztőség postájából Gazdálkodjunk okosan! Szép könyvek kedvelői A címet a kedvelt társasjátéktól kölcsönöztük, de korántsem játékról, ellenkezőleg: nagyon is komoly dologról van szó. Berente Ba- lázsné oktatási, és népművelési előadó a jászkiséri Lenin Tsz-ben. Tartalmas levelet kaptunk tőle, amelyben mindig aktuális gondokat feszeget. Igyekszünk „sűrítve” közreadni. Sokan önpusztító, veszélyes életmódot folytatnak. Pihenésre, üdülésre, kirándulásra, szórakozásra. — egyszóval a nélkülözhetetlen kikapcsolódásra, feltöltődés- re — alig, vagy egyáltalán nem szánnak időt. Ahol több gyerek van, rendszerint a szülők maguk festik-mázol- ják a lakást, a házat. Utána még a sok egyéb munka! Tavaszi, és őszi nagytakarítás! Mikor? Természetesen a szabadságidő alatt. Rengeteg időt, energiát felemészt, ha beteg van a családban. Gondozni kell, ellátni, gyógyszerért, orvosért rohangálni. És ha kórházba kerül? Utazni, látogat, ni. „hazaival” kedveskedni neki. A szabadság terhére. Néha még „fizetésnélkülivel” is meg kell toldani. Építkeznek a „gyerekek”. Világos, hogy ott sürögnek- forognak a szülők is. Amellett. hogy szívüket-lelküket adják, a legolcsóbb munkaerők ... Másik változat. Tételezzük fel. hogy megvan már a ház, pénz is szépen a takarékban. Akkor a maradi- sággal 'kell megbirkózni. ..Ugyan már. nem nevettetem ki magam. méghogy üdülni...” — Pedig sok derékfájásra. ízületes, reumás végtagra micsoda hatással vannak a gyógvfürdők! A fiatalok házért, lakásért „hajtanak” — szusszanásnyi szünet nélkül. Megvan? Akkor uccu neki: kocsi is kell! Észre sem veszik; elhidegül- nek egymástól, fáradtak, ingerültek lesznek. Következő lépés a válás, az osztozkodás. Vagyonon, gyereken ... A lakás-, a házépítésen kívül elengedhetetlen a családon belüli érzelmi kapcsolat „építése”. Egy közös kirándulás, nyaralás erősíti az összetartozás érzését, gazdagítja élményanyagunkat. A kis- és nagyobb gyerekeknek mindenféle csodajáték- nál többet ér egy vidáman, derűsen töltött nap anyuval, apuval. Különösen a közép- és az idősebb korosztályt nehéz rábeszélni az üdülésre — írta Berente Balázsné. Kibúvó akad bőven, egyetlen szóval is össze lehet foglalni: háztáji. Pedig rokonnal, jó ismerőssel erre is „egyezséget” lehet kötni. .. Ám ha egyszer sikerül! így jönnek haza: „Mintha kicseréltek volna! Milyen buta az ember, hogy sajnálja magától a jót”. Aztán már maguktól jelentkeznek. Végezetül álljon itt a levélből: hol, hogyan pihenhet, nek a jászkiséri Lenin Tsz tagjai. Balatonszéplak-felsőn tíz személyes üdülőt bérelnek. A családosok kedvelik nagyon, mert a szállás megvan, az étkezésről meg kiki úgy gondoskodik, ahogy akar. Lehet főzni is. Debrecenbe, a tsz-üdülőbe évente 30—40 tsz-tagot küldhetnek; ott teljes az ellátás, gyógyfürdőbe is mehetnek a nyaralók. A költségek felét a szövetkezet állja. Berente Balázsné levele így summázható: gazdálkodjunk magunkkal, egészségünkkel okosan! Nem „szegényház” Füleki Istvánná, az abád- szalóki öregek napközi otthonának vezetője írta: ma is sokan „szegényháznak” hívják az öregek napközijét, amely 1967. július 1-én nyílt meg. Nehéz a téves nézetet eloszlatni. Pedig akiknek ez a dolguk, mindent elkövetnek. hogy kényelmes, szép környezetben tölthessék idejüket az idős emberek. Az idei falugyűlésen Juhász István tanácselnök is foglalkozott az öregek szociális helyzetével, és a lakosság segítségét kérte: teremtsenek elő mindent, amire szükségük lehet. Hamarosan befejeződnek az otthonban a belső szépítő munkálatok. És következzék csak a felsorolás, mely kollektívák segítettek az épület csinosításában. A Fővárosi Kézműipari Vállalat Schönherz Zoltán, Klara Zetkin Szocialista Brigádja; az abádsza- lóki Lenin Tsz Széchenyi, Táncsics és Szorgalom Szocialista Brigádja; a puszta- taskonyi Petőfi Sándor Szocialista Brigád. Jó kapcsolatuk van a Vöröskereszttel„ a községi könyvtárral, a művelődési otthonnal. Még az óvodásokra, az iskolásokra is számíthatnak, ha egy-egy rendezvényt műsorral akarnak színesíteni. A szeretet szigetén Időzzünk még egy kicsit az idős embereknél, özv. Farkas Józsefné szolnoki olvasónk levelénél, aki 85 (!) éves, s a rekkenő hőségben maga vállalta a postás szerepét .. . Szeretné ugyanis, ha mindenki megtudná: Ábrahámhegyen két gyönyörű üdülője van a megyei tanácsnak, ahol előszezonban az idős emberek nyaralnak. Az iskolák „kapuzárása” után gyerekek költöznek a szeretet szigetére... Farkas néni nevezte ■ így Ábrahámhegyet. Nos, a szolnoki szociális otthonból és az öregek napközijéből május 23-án negyvenen indultak a hosszú útra, autóbusszal. Tíz felejthetetlen napot töltöttek Ábrahámhegyen, pontosabban Hévízen, Szigligeten, Fertődön, és sokfelé a Balaton partján, mert a szociális otthon autóbusza szinte mindig úton volt velük. Az autóbusz hazaérkezéskor mindenkit házhoz szállított, s délután már a mezőtúriakkal robogott Ábrahámhegyre. Hatosra osztályoznám Csökkentlátó vagyok, s ez nehezíti a bevásárlást. Ki várná meg türelmesen a boltok kasszáinál, amíg én előkotorom a szükséges ősz- szeget? Ezért erszényemet mindig odaadom olyan pénztárosnőnek, akiben megbízom: vegye ö ki gyorsan a pénzt belőle. Így volt ez május 29-én is az áruházban. Otthon vettem észre, hogy a pénztárcám nincs sehol. Emlékeztem rá, hogy a vásárlók pultján hagytam. Több mint kétezer forint volt benne, gyógyszer-recept, miegymás. Másnap szomorúan soroltam az üzletben, mi történt velem. A pénztárnál érdeklődni se mertem, nem volt hozzá lelkierőm. Megtette ezt helyettem más. S hinni is alig mertem, hogy visszakaptam a pénztárcám. Ha a becsületességet osztályozni lehetne, Görbéné Erzsikének hatost adnék. Nem is tudom szavakba foglalni, mit éreztem, amikor átvettem elveszettnek vélt kis vagyonkámat. Rucsányi Istvánná Jászárokszállás Június 6-án Kenderesen, a művelődési házban az ünnepi könyvhét alkalmából hangulatos, jól sikerült író-olvasó találkozó volt. Fábián Zoltánt, az írószövetség titkárát láttuk vendégül. Az Parkok, padok Meglehet, hogy olvasóinkat a környezetvédelmi világnap- (nemrég volt) késztette írásra, vagy mégis, valami más? ... Egyre panaszkodnak a környezetre. Szűcs Mihály Szolnokon, a Klauber úton lakik. A házak közötti füves területeken már teljesen elburjánzott a gyom — írta. Egyáltalán nem pázsitnak tűnik, pedig annak szánták. Inkább hasonlít a „park” elhanyagolt kaszálóhoz. Tavaly egyszer „lekaszálták a rétet” ... d,e a fű ott száradt el. tovább már senki nem törődött vele. Ugyancsak Szolnokról, a Kun Béla körút 9-es számú házból írt levelet 127 család közös képviselője. A ház előtti zöldterületet a lehetőségekhez mérten gondozzák, szépítik, virágot ültetnek. Sok szülő azonban nem bánja, ha tipegő kisgyermeke letapos mindent; a nagyobbak labdája, féktelen mozgásigénye sem ismer határt — utóbbit nem is szab nekik senki. Olvasónk úgy véli ;— és igaza van! —. hogy a gyerekeket kiskorukban eszmecserén sok érdekes műhelytitok feltárult előttünk. A képen Fábián Zoltán az egyik szocialista brigádnak dedikál. Ulveczki Mihályné Kenderes kell a környezet védelmére, szeretetére is megtanítani, A levélből kitűnik: előttük sincs pad! Kapnak, ha jut azokból, amelyeket most „reperálnak” — hangzott az ígéret. Az a házban lakók véleménye is: jobb a rögzített (és támlás!) pad, nem lehet eltulajdonítani. (Tavaly többször írtunk az „elvándorolt” ülőalkalmatosságokról. A szerk.) Hát még sakkasztaloknak hogy örülnének, és meg is becsülnék. Eljött a tavasz, a nyár, de a padok eltűntek valahová. Ed.dig minden évben rendesen meghozták őket, hol átfestve, hol anélkül. Most sehogy. A Liget úti lakótelepen élő, sok-sok kisgyermekes szülő nevében kérem az illetékeseket, hogy szánjanak meg bennünket. Ne ítéljenek minket ácsorgásra, amíg a kicsik játszanak. Ha netán megkapjuk a padokat. vállaljuk, hogy télen megóvjuk azokat, sőt, ha a szükség úgy kívánja, társadalmi munkában át is festjük. Pintér József Szolnok Kocsmák az utcán Rendelet írja elő: reggel 9 óra előtt tilos kiszolgálni szeszes italt a bisztrókban, a vendéglátó üzletekben. Csakhogy a rendelet nem ,,hozta” a várt eredményt, hisz az élelmiszerboltok, az ABC-áruházak pultjai roskadoznak az italoktól, s bizony vannak szép számmal, akik sajnálják a -— pultokat. S korán reggel: irány az élelmiszerbolt, az ABC — kinek mi van közelebb, mi esik útba munkába vagy nem munkába menet. S ezek. nek az üzleteknek a környéke válik reggelenként (mi több: délutánonként is) „osztályon aluli” kocsmává. Kit zavar, hogy rengeteg kis és hagy gyerek igyekszik naponta iskolába, óvodába, hogy sokan mennek az orUttörő mezőgazdászok vosi rendelőbe: egyszóval olyanok is „kocsmában van- ■nak”, akiknek egyébként ez nincs szándékukban! S amit látnak-hallanak? ... Mitagadás, nem felemelő! És ez tapasztalható egyre több helyen. Szolnokról érkezett ismét egy levél, amelynek küldője 214 családot képvisel. Sürgeti: rendeljék el végre á megyeszékhelyen is az élelmiszeráruházak környékén az alkoholfogyasztási tilalmat. A kunmadarasi tanács lapunkban is megjelent hirdetésére is hivatkozik: lám, ott nem mérlegeltek sokáig, rendeletet hoztak, közhírel- ték, s kész! Most már csak annak betartásán kell őrködniük! Június 7-én Fegyverneken volt a Tudományos Technikai Űttörőszemle keretében az úttörő mezőgazdászok me. gyei döntője. A vetélkedőt dr. Földi Dánielné, a megyei úttörő szövetség elnöke nyitotta meg. A zsűrit a helyi Vörös Csillag Tsz szakemberei alkották. A megyéből döntőbe jutott kilenc csapat tagjai izgalmas, színvonalas versenyt vívtak mind elméletből, mind gyakorlatból. Az értékelést követően a díjakat és a jutalmakat dr. Baráth Barnáné megyei vezető szakfelügyelő nyújtotta át. Az első helyezést a kisújszállási 784. sz. Arany János úttörőcsapat érte el. ök képviselik megyénket az országos d.öntőn. Második a jászszentandrásr 4388. sz. Csete B., harmadik a kunszentmártoni Vasvári Pál úttörőcsapat lett. Szász Imre igazgató Fegyvernek Szerkesztői üzenetek Vágó Ibolya, Üjszász: Ked. vés Krónikás! Két héttel korábban még közöltük volna leveled, és a küldött két szép fotó egyikét is. Máskor gyorsabban szánd el magad a levélírásra! H. K. M. Kisújszállás: A levelében említett két dolog nem ugyanaz! Ettől függetlenül panaszát az illetékesek tudomására hozzuk. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kilépett — elveszti a lakását Egy vállalat nős szerelőt alkalmazott és lakást is juttatott neki. A munkaszerződésben kikötötték: amennyiben a dolgozó munkaviszonyát tíz éven belül megszünteti, vagy fegyelmileg elbocsátanák, a lakás-használatbavételi díjra kikötött részletfizetési kedvezményt elveszti, ezenkívül a lakást tizenöt napon belül kiürítve köteles a munkaadó rendelkezésére bocsátani. Cserelakásra nem tarthat igényt. Másfél év múlva a szerelő munkahelyéről kilépett s másutt helyezkedett el, de a vállalati bérlakást felszólítás ellenére sem volt hajlandó elhagyni. Ezért korábbi munkaadója a lakás kiürítéséért a házaspár ellen pert indított. A tárgyaláson a szerelő azzal védekezett, hogy azért volt kénytelen munkaviszonyát megszüntetni, mert egészségére ártalmas munkahelyen foglalkoztatták. A járás- és a megyei bíróság ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: — A lakások elosztásáról és bérletéről szóló kormányrendelet értelmében vállalati bérlakás juttatása esetén az azzal rendelkező állami szerv kikötheti: ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyát meghatározott időn, de legfeljebb tíz éven belül megszünteti, a lakásra nem tarthat igényt, csak szükségelhelyezésre. Ebben az esetben a felek a cserelakásra vonatkozó igényt kizárták, és a szerelő ennek tudatában költözött be. A szerződésben foglalt kötelezettségének a dolgozó nem tett eleget, munka- viszonyát a vállalt idő előtt megszüntette, ezért a lakás kiürítésére kellett kötelezni. Ezenkívül rosszhiszemű, jogcímnélküli lakáshasználónak minősül, aki nem tarthat igényt arra, hogy elhelyezkedéséről volt munkaadója gondoskodjék. Kártérítés a kipermetezett méhekért Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet őszibarackosában 60—70 holdon permetezést végeztek. A fák még nem virágzottak, de a köztük lévő mandulafák már virágban voltak. A gyümölcsös egy nyugdíjas méhész lakásától mintegy 600—800 méterre fekszik. A permetezés következtében a méhállo- mányban tömeges pusztulás történt, amit a használt szer okozott. A nyugdíjas kárának megtérítéséért a tsz ellen pert indított. Az alsófokú bíróságok ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely azokat hatályon kívül helyezte és a másodfokú megyei bíróságot új határozat hozatalára utasította. — A növényvédelemről szóló rendelkezés megszegése miatt a tsz a felelősség alól nem mentesülhet — hangzik a határozat. Jogszabály szerint ugyanis virágzás tartama alatt a gyümölcsfákat mé- hekre veszélyes növényvédő szerrel kezelni tilos. Márpedig a szövetkezet által végzett permetezés idején az őszibarackosban lévő mandulafák már virágoztak. A tsz arra hivatkozott, hogy a kár bekövetkeztében a méhész is közrehatott azzal, hogy a kasokat a várható permetezés előtt nem zárta be, illetve nem szállította veszélytelen helyre, holott a permetezés idejét és helyét a községi tanácsnál a szövetkezet szabályszerűen bejelentette. — A bíróságok a bejelentés megtörténtére vonatkozó adatokat a községi tanácstól beszerezték. Ezekből megállapítható volt, hogy a tsz a barackosban tervezett permetezést a tanácsnak írásban valóban bejelentette. A levélre, a tanácsnál rávezetett kézírás szerint, az intézkedés megtörtént. Nincs azonban tisztázva, hogy az érdekelteket tájékoztatták-e. A nyugdíjas ugyanis azt állította: nem kapott értesítést, és hangosbemondón sem figyelmeztették. Tehát újból meg kell keresni a községi tanács vb szakigazgatási szervét, vagy esetleg a tanácsi ügyintéző tanúkénti kihallgatásával tisztázni kell, hogy a méhészt hogyan és mikor értesítették a permetezésről, s volt-e lehetősége arra, hogy a kár elhárítása érdekében a szükséges intézkedést megtegye. Hajdú Endre (Fotó: Köhidi) Turisták
