Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

1979. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mélyponton Fennállása óta aligha volt morálisan mélyebb ponton a magyar labda­rúgás. A közönség már hovatovább nemcsak egy-egy összecsapás ered­ményének tisztáságát kérdőjelezi meg, de egész bajnoki fordulók bunda­gyanújára tippel, és mind nehezebben választja ki azt a néhány meccset, ahol véleménye szerint valós eredmény születik. És nemcsak az első osz­tályban megy el a kedve a mérkőzéslátogatástól a szurkolónak az előre megjósolt győzelmek, döntetlenek, vereségek miatt, de az NB II-ben, mi több a megyeiben is fogynak a hívek, mivel ott is csorbát szenved a becsületesség. A nézőszám olyan mélypontra zuhant, ami­lyennel talán a futball őskorában számoltak. A Népstadion kettős tét­meccsét 14 ezer ember nézte végig, de a feltö­rekvő csapatok sem lesz­nek könnyebb helyzet­ben: az NB I-be jutott Volán „ünnepi” meccsén is mindössze ezer szim­patizáns lelkendezett. Egyszóval a labdarúgás örök bizonytalanságát — amiért a néző feláldozta szombat vagy vasárnap délutánját — felváltotta az előre látott bizonyos­ság, vagy a mindent meg­mérgező gyanakvás. Elvi­selhetetlen, rossz légkör mind a kettő a zöld gye­pen. A bajnoki hajrában érthetően nő a pontok becsülete, különösen azok a csapatok tesznek ko­moly és olykor gátlásta­lan erőfeszítéseket a be­gyűjtésére, akiknek az ki­esést vagy feljebbjutást jelent. A bizonyítás per­sze majdhogynem lehe­tetlen, ám az igazsághoz tartozik, hogy aligha tö­rekszik bárki is a való­ság feltárására. Nem ün­neprontás, de a Debre­ceni VSC—MTE bunda­| gyanú is mindössze a pi­ros-feketék háza táján kavart vihart, jóllehet ez­úttal nem ők voltak a „felbujtók”... Ebbe a nekikesere- 'dett pontkalmárkodásba alighanem az is beleját­szik, hogy a labdarúgók érzik, ez így nem mehet tovább. A következő baj­noki év alighanem szi­gorításokat hoz, így ad­dig kell ügyeskedni, amíg büntetlenül lehet. Ezt minden bizony­nyal jól érzik. Az MLSZ vezérkara biztos, hogy ta­vasztól meghirdeti a „statáriumot”, és lecsap minden gyanús esetre. Persze a labdarúgásunk szakvezetésének továbbra sem lesznek nyomozói: Sem Colombók sem Der- rickek nem szimatolnak majd a hétvégeken a le­látók, öltözők tájékán. Egy dolog azonban csal­hatatlanul jelezheti a „veszélyt”: ez a közönség elmaradása. A Rába ETO szakosztályi munkájáról például minden magya­rázkodó jelentésnél töb­bet mond a közönség tüntető távolmaradása. Érdemes tehát szétnézni annak a szakosztálynak a házatáján, ahol a hívek helye üresen tátong a le­látón. Mert hát nemcsak egyesületi érdek ez. Diós­győrben például, ahol fennen lobog a foci zász­laja, telt ház volt a válo­gatott összecsapásán, és és a jó formában lévő játékosok az olimpiai se­lejtező mérkőzésen sem hagyták cserben a piros- fehér-zöld színeket. A hátralévő néhány fordulóban — sajnos — csodát nem vár a közön­ség. Az őszi rajttól azon­ban megköveteli a tiszta lapot. Bízik abban, hogy sikerül gátat szabni a bundának, és sikerül ki­űzni a pályákról azt a szellemet, amely megfog­hatatlan, de neve van, úgy hívják: bundagyanú. — Pb — RÖPLABDA Kiesés? Feljebbjutás? NB I. Női: MVSC—Lehel SC 3:2 (—6, 10, 10, —11, 8). Miskolc, v.: Simái, Szekér. Lehel SC: Szatmári, Nagy E„ Baranyi, Lankus, Nagyné, Almási. Cs.: Móri, Sósné. Ed­ző: dr. Váradi Géza. Hasonló­an a pénteken Jászberényben lejátszott mérkőzéshez, Mis­kolcon is nagy küzdelemnek lehettek szemtanúi a nézők. A Lehel számára jól kezdő­dött a mérkőzés, biztosan nyerte az első szettet a csa­pat. A második játékrészben is vezetett 4:0 és 8:4 arány­ban, ekkor azonban erősen feljavult az MVSC. A negye­dik játszmában ragadta ma­gához a kezdeményezést új­ra a jászberényi csapat, a lendület az ötödik játékrész közepéig tartott, ahol -ínég 7:3-ra vezettek. Ekkor újra a miskolci lányok tudtak újí­tani, és ezzel megnyerték a nagyon fontos mérkőzést. A kiesés szempontjából sorsdöntő két összecsapás után bízhatunk abban, hogy jövőre is NB I-es röplabda­csapata lesz a megyének, ha az együttes lelkesedése a haj­rára is megmarad és a baj­nokság tiszta, sportszerű lég­körben bonyolódik. Jó: Já- vorkútiné, Bodolainé, ill. Nagy E„ Szatmári. Férfi: Szolnoki TIT ASZ— Kossuth KFSE 3:0 (12, 15, 6). Szolnok. Verseghy úti pálya, v.: Radicsai. TITÁSZ: Naba- tov, Nagy, Oláh, Mészáros, Balázs, Kiss. Cs.: Dudás, Var­ga. Edző: Jáger István. A ta­bella alsó régiójában helyet foglaló vendégek nem okoz­tak különösebb gondot a TI- TÁSZ-nak. A hazaiak mind ütőerőben, mind mezőnymun­kában felülmúlták ellenfelü­ket, s kisebb megtorpanásai­kat sem tudták a vendégek kihasználni. A TITÁSZ-ból Mészáros és Kiss játéka emelkedett ki. Tiszamenti Vegyiművek— Kazincbarcikai Vegyész 3:2 (—12, 11, —12, 14, 4). Kazinc­barcika, v.: Varga, Sólyom. Vegyiművek: Hegedűs S., Péter. Balogh, Boros, Hege­dűs Z., Nyári. Cs.: Policsányi, Tompa. Rekkenő hőségben került sor Kazincbarcikán a keleti csoport „vegyész rang­adójára”. A több mint két­órás mérkőzésen a két csa­patnak az ellenfelén kívül a nagy meleggel s az élénk széllel is meg kellett küzde­nie. Rendkívül lelkes játék­kal, értékes rangadót nyert a Vegyiművek, ismét idegen­ben. Jó: Hegedűs Z., Péter, Nyári. Versenytársam apuka és nagymama Soha ilyen népes és élet­korban eltérő nem volt még a jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Szövetkezet ud­vara, mint az elmúlt hét vé­gén, amikor a szövetkezet sportdélutánt szervezett a dolgozók és a hozzátartozók részvételével. A gyermekév jegyében rendezett sportve­télkedőre több mint félszáz család 175 tagja — kislány és kisfiú, anyuka és apuka, nagymama és nagypapa — nevezett be. A versenyzők ügyességi számokban, tréfás vetélkedőkben mérték össze erejüket. Részvételi díjként minden gyerek egy-egy labdát kapott, a legjobb teljesítményeket értékffe ajándékokkal— jüfál- mazták. A verseny fáradal­mait a bőséges uzsonnánál pihenték ki a résztvevők. Labdarúgó NB II állása Keleti csoport ORSZÁG—VILÁG 1. DVSC 36 27 6 3 80­■21 60 2. Nyíriegyh. 36 23 7 6 54­■19 53 3. Eger 36 19 10 7 60­•37 48 4. Papp SE 36 18 11 7 69­■36 47 5. K.-barc. 36 17 9 10 58­-36 43 6. DMTE 36 16 9 11 57­•39 41 7. SZMTE 36 16 9 11 51­■47 41 8. Szarvas 36 15 9 12 46­■34 39 9. Ózd 36 16 7 13 53­-46 39 10. Lehel SC 36 13 10 13 44­-44 36 11. Leninv. 36 12 12 12 48­-49 36 12. Szabó SE 36 11 10 15 29­-38 32 13. Hmv.-hely 36 11 10 15 50­•61 32 14. BTASK 36 12 6 18 42­■55 30 15. MVSC 36 9 10 17 41­-56 28 16. Sz. MÁV 36 9 10 17 39­■59 28 17. Gyula 36 11 5 20 33­■71 27 18. Gyöngyös 36 0 8 19 30­■48 26 19. Borsodi B. 36 6 8 22 34­-69 20 20. Kisvárda 36 2 10 24 26­-79 14 Eredmények: Leninváros— Borsodi Bányász 4:2, H. Papp J. SE—Békéscsabai TASK 5:0, DVSC—Nyíregyháza 2:1, Miskolci VSC—Kisvárda 3:2, Hódmezővásárhely—Eger 3:0, Kazincbarcika—DMTE 1:0. Vívás. Komoly tétje volt az or­szágos vívóbajnokságnak, hi­szen a világbajnokságra induló csapattagok ezúttal erősíthették vagy válthatták meg jegyüket Melbourne-be. örvendetes volt, hogy több ifjú tehetség adott •életjelt magáról. A húszéves Ste- fanek Gertrúdról eddig csak azt tudtuk, hogy feltűnően csinos, ezúttal azonban a vívótudásával bűvölte el a nézőket. Maga mö­gé utasította a magyar élme­zőnyt, s alighanem a világ- bajnoki csapatban is helyet szo­rított magának. Kardvívásban Gedővári és Gerevich a két biz­tos jelölt, de legalább féltucat­nyi fiatal pályázik a fennmara­dó helyekre. A legeredménye­sebb szakosztály az Újpesti Dó­zsa volt a kilencnapos verseny során, ám legjobb vívóink a bi­zonyítványt két és fél hónap múlva Ausztráliában osztják majd ki. Salakmotor. Nemzetközi csa­patversenyt rendeztek Nyíregy­házán, amelyet a Tátra Autó­gyár nyert meg. 2. Stal Rzesow 29 pont, 3. Nyíregyházi Volán, 4. Szolnoki Volán. Repülés. Húszezer néző előtt látványos légiparádéval nyitot­ták meg Békéscsabán a szocia­lista országok motoros műre­pülő válogatottjainak egyhetes versenyét. Sportakrobatika. Szegeden látvá­nyos versennyel és elsöprő szovjet fölénnyel ért véget a II. Európá­ba jnokság. A vasárnapi 14 szám­ból ll végződött szovjet győze­lemmel, két bolgár és egy len­gyel siker mellett. A magya­roknak 4 ötödik s egy hatodik hely jutott. LABDARÚGÓ NB II Bravúros győzelmek, kiábrándító vereségek Szolnoki MÁV—Gyula 1:0 (0:0) Szolnok, 3000 n., v.: Ki­rály. Szolnoki MÁV: Bar- tos— Ágh, Csontos (Szántai a 32. percben), Debreczeni, Tóth — Nagy, Szajcz — Pet- ró. Mező, László, Nász (Sza­bó a 71. percben). Edző: Himer István. Gyula: Szabó — Novák, Molnár, Csorba, Ótott — Ottlakán Tóth I., Kuti (Hirka a 87-. percben) — Tóth II. (Nagy II. a 80. percben), Kocsis, Steiger­wald. Mb. edző: Szűcs Mi­hály. Rendkívül heves iramban kezdődött a találkozó. A szolnoki rohamokat már az első percekben kemény, sőt néha durva ütközésekkel igyekeztek lefékezni a gyu­laiak. Változatos mezőnyjá­ték után a 12. percben csak­nem vezetéshez jutottak a vendégek: Steigerwald lépett ki a tétovázó szolnokiak kö­zül, a kapujából kétségbe­esetten kifutó Bartos mel­lett is elhúzott, a kapu kö­zepébe tartó labda útjába azonban a jó ütemben ér­kező Debreczeni önfeláldo- zóan belelépett, s így az a kapufa belső éléről a me­zőnybe vágódott. A 25. perc­ben Nász kapáslövése s2állt kevéssel a léc fölé. A 32. percben egy kemény össze­csapás végén Csontos súlyos vállsérülést szenvedett, he­lyét Szántai foglalta el. A félidő hátralevő részében a MÁV kezdeményezett töb­bet, a gyulaiak viszont tet­szetősebben. ötletesebben adogattak, a kapuk azonban egyik oldalon sem forogtak veszélyben. Szünet után is a szolno­Gyöngyös, 1600 n., v.: Ur- bán. Gyöngyös: Kovács — Eisemann, Adonyi, Ács. Ke­lemen — Ullmann, Galgóczy dr. (Vágó a 61. percben) — Párái, Horváth. Gábor (Bá­nyai a szünetben). Szilágyi. Edző: Czimmermann Gyula. Lehel SC: László — Mihályi, Kirchner, Lakatos, Kátai — Lukácsi (Fejes az 58. perc­ben), Postás, Kelemen — Sulyok. Váczi (Szívós az 58. percben), Szabó. Edző: Czi- gony István. Kezdés után Szilágyi sor­ra cselezte ki a jászberényi védőket, aztán 8 méterről nagy helyzetből mellé lőtt. Dléhány perc múlva ugyanő ugrott ki, de László felszed­te előle a labdát. Ezután 20 percen át jóformán semmi kiak ragadták magukhoz a kezdeményezést. A 48. perc­ben egyenlítettek a holtbiz­tos helyzetek kihagyásában. Nász csapott rá egy remek indításra, lefutotta őrzőjét, de 8 méterről a már vert helyzetben levő Szabóba lőt­te a labdát. Az 55. percben Kocsis húzott egyedül kapu­ra, ám 10 méterről leadott jobb alsó sarokba tartó lö­vését Bartos óriási bravúr­ral szögletre tornázta. Két perccel később ismét a szol­noki kapuvédő vált a mér­kőzés főszereplőjévé. Előbb Steigerwald közeli bombáját majd Tóth II. éles félmagas gólba tartó lövését tette lát­ványosan ártalmatlanná. Egyre élénkebb lett az iram, fokozódott a küzdelem, s a 77. percben eldőlt a mérkő­zés sorsa. Petró mesteri ke­resztlabdájával Szántai le­futott az alapvonalig, majd laposan a kapu előterébe adott, s a berobbanó Mező 3 méterről Szabó lábai kö­zött a háló közepébe lőtt, 1:0. A hajrában mindent el­követtek a gyulaiak az egyenlítésért, de a szolno­kiak rendkívül hősiesen vé­dekeztek, s ha némi szeren­csével is, de az eredmény már nem változott. A nagy­fontosságú találkozó végig izgalmas, küzdelmes 90 per­cet hozott, s ha nehezen is, de végül megérdemelt, fon­tos két pontot tartott ott­honában a MÁV. Jó: Deb­reczeni, Nagy. Mező, Tóth, László, ill. Ótott, Steiger­wald. — tamási — említésre méltó esemény nem történt a pályán. A szórványos és gyengécske Lehel-próbálkozásokat köny- nyűszerrel verték vissza a hazaiak. A félidő utolsó per­cében Szilágyi keresztlabdá­ját Kátai rosszul találta el. a labda a kapura tartott. László nem tudni mi okból, a kezébe tartó labdát láb­bal kísérelte meg hárítani, azonban lyukat rúgott, így Párái közvetlen közelről a hálóba lőtt, 1:0. A második félidőben Bá­nyai, a volt ferencvárosi já­tékos beállása hozott némi színt a játékba. A Lehel el­vétve jutott csak el a Spar­tacus kapujáig. A 67. perc­ben Horváth fejelt Bányai elé, aki az ólomlábú jászbe­rényiek között a sarokba he­lyezett, 2:0. Erőtlen jászbe­rényi ellentámadások végén Szívós beadását Sulyok mel­lé lőtte, majd Szabó lábáról szedte fel a labdát Kovács. Az utolsó előtti percben Vá­gó labdáját Bányai 30 mé­terről félmagasan bombázta a bal sarokba, 3:0. A Lehel Szarvas, 1500 n., v.: Ko­szó. M. Honvéd: Anger — Herédi, Takács, Mohácsi, Hódi — Fodor, Czanka (Széli a 67. percben), Batári — Cserháti (Magyar a 72. perc­ben), Kelemen, Tóth. Edző: Bencsik Gyula. Szarvas: Széplaki — Kajtár, Szőke, Petneházi, Filyó — Molnár (Rozsán I. a szünetben), Petykó (Ivanov az 54. perc­ben), Plastyik — Rozsán II., Jakab, Oravecz. Edző: Pal- lagi Róbert. A szarvasiak kezdték a játékot, és kezdetben úgy tűnt, hogy lerohanják a Honvédőt. Az első negyed­órában öt gólhelyzetet te­remtettek, • ám ezeket a ven­dégvédelem Angerral az élen átvészelte. A 16. perc­ben rákapcsolt a Honvéd is, és az első támadásnak a vé­gén Fodor nagy erejű lövé­sét Széplaki szögletre ütöt­te. A magára talált mező­túri gárda ezután több me­leg helyzettel veszélyeztette ja 'szarvasi kaput. iÁ 32. Özd, 2000 n„ v.: Bodó. Ózd: Fekete — Fehér. Bíró, Fükő II., Túrái — Ligeti, Bácskái II. (Murányi a 70. percben), Stanev — Gulyás, Csuhány (Sípos a 84. perc­ben), Tóth. Edző: Frenkó László. SZMTE: Boros — Kolláth, Sebők, Baran, Ká­bák — Porhanda (Hegedűs a 46. percben). Zakar, Lódi — Szatmári, Dákay (Ben- csik a 46. percben), Kóczián. Edző: Kóczián Antal. A hazai együttes nagy len­dülettel kezdett. Az első percben Csuhány kétszer is gólhelyzetbe került, de Bo­ros mindkét esetben védett. A 16. percben vezetést szer­zett az Ózd. Kolláth lábá­ról leperdült a labda. Tóth rácsapott, és mintegy 10 mé­terről a bal alsó sarokba lőtt, 1:0. A 21. percben Fükő II. került nagy helyzetbe, de Boros merész belevetődéssel tisztázott. A 26. percben el­nevéhez sem méltó, lélek­telen, minden elképzelést nélkülöző, lagymatag játék­kal, szánalmas látványt kel­tett, és mély csalódást oko­zott. Jó: Bányai (a mezőny legjobbja), Párái, Vágó, ill. Postás. — lioffer — percben Kelemen rúgást ka­pott a lábára és öt percig a partvonal mellett ápolták. A 43. percben Cserháti in­dította Kelement, aki kitűnő labdát tálalt Czanka elé, és a középcsatár élesen a há­lóba lőtt. 1:0. Szünet után átvette a já­ték irányítását a Honvéd. Az 54. percben Kelemen nö­velhette volna az előnyt, ám lövés helyett leadta a labdát. A hazai csapat a nagy hő­ségben elfáradt. A 70. perc­ben Széli bombáját védte bravúrral Széplaki. A veze­tés birtokában egyre jobban és nyugodtabban játszott a Mezőtúr, csak a befejezések nem sikerültek, elsősorban a kitűnően védő Széplaki jó­voltából. Végeredményben a Honvéd jobb erőnlétével és gólratörőbb játékával meg­érdemelten győzte lé először bajnoki mérkőzésen a Szarvas együttesét. Jó: An­ger, Hódi, Fodor, Batári, Kelemen, ill. Széplaki, Fi­lyó, Kajtár „Rozsán II. — sindel — lentámadást vezetett az MTE. Szatmári beadásából Lódi kapásból bombázott kapura, Fekete kiejtette, Dákay pedig nagy helyzet­ben elvétette á labdát. Tá­madott az Ózd. A 36. perc­ben Stanev elhúzott a bal szélen, az alapvonalról éle­sen lőtt a kapu elé, és a jó­kor érkező Gulyás közelről nem hibázot, 2:0. A 40. perc­ben a nagyszerűen játszó Stanev Tóthot indította és a bal szélső beadását Csu­hány előrevetődve fejelte a szolnoki kapuba, 3:0. Az 50. percben Bíró rossz hazaadását Zakar elcsípte, a labda Szatmári elé pat­tant, de a jobb szélső a ki- vqtődő kapusba lőtt. Egy perccel később Ligeti 25 ni­es bombája a későn vetődő Boros alatt a jobb alsó sa­rokba kötött ki, 4:0. Ezután csökkent az iram, feljött az MTE. A 60. percben Kolláth nagy erejű bal sarokra tar­tó lövését Fekete bravúro­san védte. A 68. percben szabadrúgáshoz jutott a szolnoki csapat. Lódi legu- rítósából Baran a felső léc­re bombázott. Jó iramú mér­kőzésen a nagy lelkesedés­sel és gólratörően játszó ha­zai együttes már az első félidőben eldöntötte a mér­kőzés sorsát. Szünet után a piros-feketék is vezettek tá­madásokat. ezek azonban nem jelentettek komoly gól­veszélyt a hazaiak kapujára. Jó: Ligeti, Stanev, Csuhány, Tóth, ill. Hegedűs, Bencsik. — verbók — Gyöngyös—Lehel SC 3:0 (1:0) Mezőtúri Honvád—Szarvas 1:0 (1:0) Ózd—Szolnoki MTE 4:0 (3;0) ... és a játékosok öröme Fotó: Tarpai A Szolnoki MÁV gólja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents