Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 27. Megkezdődött Moszkvában a KGST ülésszaka A szovjet kormányfő megnyitója (Folytatás az 1. oldalról) Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képvise­lője a KGST-ben, megjelent a szovjet kormány számos tagja. A tagállamok zászlóival feldíszített, ünnepi díszbe öl­tözött teremben négyszögle­tes asztal mellett foglaltak helyet a tagállamok küldött­ségeinek vezetői és a meghí­vott vendégek. Pontban tíz órakor nyitotta meg az ülés­szakot Alekszej Koszigin. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Méltatta a fennállásának har­mincadik évfordulóját ün­neplő tanács jelentőségét, kö­szöntötte az ülésszak résztve­vőit és vendégeit, majd fel­olvasta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke üdvözletét. _ Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felszólalásában a többi kö­zött megállapította: a szocia­lista közösség országai együt­tes erőfeszítéseik eredménye­ként a bonyolult és ellent­mondásokkal terhes nemzet­közi helyzetben is békés kö­rülményeket tudnak biztosí­tani fejlődésükhöz. Koszigin méltatta a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás eredményeit, hangsú­lyozva, hogy a testvéri együttműködés szolgáltat ala­pot számos kérdés megoldá­sához, így a nyersanyag- és fűtőanyagellátás megszerve­zéséhez. A szocialista orszá­gok nemcsak népgazdasági terveik, hanem külgazdasági programjuk összehangolásá­ban, egyeztetésében is jelen­tős sikereket értek el, s ugyanakkor a KGST államai olyan egységes államcsopor­tot alkotnak, amelyeknek gazdasága gyorsan fejlődik. A KGST tagállamaiban az em­beriség egytizede él csupán, de ezekben az országokban készül a világ ipari termelé­séből minden harmadik ton­na acél, ők adják a világ mű­trágyatermelésének kétötödét, a fémmegmunkáló gépek gyártásának egynegyedét s ezekben az országokban nagyjából ugyanannyi lakás épül, mint az Egyesült Álla­mokban és a Közös Piac tag­államaiban együttesen. A komplex program megvalósí­tása során a KGST tagjainak ipari termelése háromszor olyan gyorsan fejlődik, mint a Közös Piac tagjaié. A szovjet kormányfő ugyanakkor az eredmények méltatásával együtt rámuta­tott: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai­nak még sok nagyfontosságú feladatot kell megoldaniok. Ezek sorában a legfontosabb: a termelés hatékonyságának emelése, mert ez a legfonto­sabb, sőt sok vonatkozásban egyetlen lehetőség a fejlődés biztosítására. A hatékonyság növelése, a KGST e célt szol­gáló programjainak megvaló­sítása útján lehet megoldani a fejlődés legfontosabb prob­lémáit, mint például a nép­gazdaság ellátását fűtőanyag­gal, energiával és nyers­anyaggal, a gazdasági-műsza­ki fejlődés meggyorsítását, a lakosság növekvő élelmiszer­es közfogyasztási cikk igé­nyeinek kielégítését. Részletiesen szólt a szovjet küldöttség vezetője arról is, hogy a szocialista országok a békés egymás mellett élés elveiből kiindulva fejlesztik egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködésüket más gazdasági és társadalmi rendszerű országokkal, be­tartják a helsinki záróok­mány előírását és azok való­ra váltásáért tevékenyked­nek. „A KGST továbbra is fontos tényezője lesz az enyhülés elmélyítésének, az egyenjogú nemzetközi együtt, működés kiszélesítésének és a béke megszilárdításának” — mondotta a többi között. „Pártunk Központi Bi­zottsága, a szovjet kormány változatlanul elsőrendű fon­tosságú feladatának tekinti az együttműködés és a ba­rátság megszilárdítását — a szocialista országokkal — hangoztatta Alekszej Koszi­gin. — Ez egyik legfonto­sabb internacionalista köte­lességünk és teljes mérték­ben megfelel nemzeti érde­keink, a kommunista építés céljainak. Tudjuk, hogy a többi szocialista ország ve­zetőinek álláspontja is ez. Változatlanul ezeknek a cé­loknak megvalósítására tö­rekszünk. Ezért mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa to­vább erősödjék, korszerűsöd­jék tevékenysége a szoci­alista közösség, a béke és a haladás javára.” * * * Ezután a tagállamok kül­döttségeinek vezetői szólaltak fel, mégpedig az országok nevének az orosz ábc szerinti sorrendjében. Elsőnek a Bol­gár Népköztársaság nevében Sztanko Todorov. a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök mondott beszédet, majd Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke szólalt fel. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megnyitja a KGST XXXIII. ülésszakát Miniszterelnökünk felszólalása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében szí­vélyesen köszöntőm mai ün­nepi ülésünk valamennyi résztvevőjét. A magyar kom­munisták, egész dolgozó né­pünk nevében megkülönböz­tetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártiját, annak lenini Köz­ponti Bizottságát, vendéglá­tónkat, a Szovjetunió kormá­nyát, a testvéri szovjet népet. Jó érzés és öröm számunk­ra, hogy testvéri közösségünk legfőbb gazdasági szervezeté­nek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. év­fordulóját Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában ün­nepelhetjük, itt, ahol közös­ségünk létrehozásának nagy­szerű gondolata megszületett, s ahonnan a KGST elindult történelmi útjára. Őszinte örömünkre szolgál, hogy Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtárs — akit, mint tisztelt és kedves vendéget nemrég hazánkban üdvözöl­hettünk — az ülésszakhoz küldött üzenetében nagyra értékelte a KGST harminc­éves tevékenységét, és biztató szavakkal szólt együttműkö­désünk perspektíváiról. Való­ban, az elmúlt harminc év alatt olyan alapot hoztunk létre, amelyre támaszkodva sikerrel oldhatjuk meg a jö­vő nagyszerű, de hozzá kell tenni, nem könnyű feladata­it. Mély meggyőződésünk, hogy a KGST-ben megvaló­suló együttműködés a jövő­ben is nélkülözhetetlen erő­forrása lesz országaink to­vábbi sikeres fejlődésének, népeink boldogulásának. Célunk a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ez ra­gyogó távlatokat nyit meg népünk számára, de egyre bonyolultabb feladatokat is állít elénk. Szilárd elhatáro­zásunk, hogy a jövő feladata­it is — csakúgy, mint az el­múlt három évtizedben — a testvéri országokkal való ösz- szefogás útján, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés szüntelen fej­lesztésével, a KGST szervező erejének segítségével oldjuk meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében őszinte köszönetét mondok a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szocia­lista országok kommunista és munkáspártjainak azért a megkülönböztetett figyelem­ért, amit közös ügyünknek, a KGST-ben folyó együttmű­ködés erősítésének, a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésének szenteltek az el­telt harminc esztendő során. Végezetül engedjék meg, hogy átadjam önöknek pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, Kádár János elvtársnak szívélyes üdvözletét és jókívánságait, s felolvassam az ülésszak résztvevőihez küldött levelét. * * * A KGST 33. ülésszakának első munkanapján valameny- nyi küldöttségvezető ünnepi felszólalásban méltatta a szo­cialista gazdasági szervezet három évtizedes tevékenysé­gének eredményeit. Sztanko Todorov, a bolgár, Lubomir Strougal, a cseh­szlovák. Carlos Rafael Rod­riguez, a kubai, Meczyslaw Jagielsky, a lengyel, Zsam- bin Batmönh. a mongol, Willi Stoph, az NDK, Ilié Verdet, a román és Pham Van Dong, a vietnami kül­döttség vezetője nagyra érté­kelte a KGST-nek a tagálla­mok gazdasági fejlődésében betöltött szerepét. A KGST tagállamokban történt gyökeres társadalmi­gazdasági átalakulás jelentő­ségét méltatta Dragoljub Stavrev, a kormány alelnöke. a jugoszláv küldöttség veze­tője. A meghívott országok, Af­ganisztán, Angola, Irak, Je­men, Finnország, Laosz. Me­xikó, Mozambik és a szocia­lista Etiópia küldöttei mél­tatták a KGST országok gaz­dasági-társadalmi sikereit, a tanács tevékenységének de­mokratikus jellegét. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány tegnap este a Nagy Kreml palotában vacsorát adott a KGST 33. ülésszakán részt­vevő küldöttségek tiszteleté­re. A meleg, baráti légkörű vacsorán Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió, Minisztertaná­csának elnöke mondott po­hárköszöntőt. A KGST 33. ülésszaka ma délelőtt folytatja munkáját. Leonyid Brezsnyev üdvözlete Több testvérország kommunista- és munkáspártjának kezdeményezésére 30 esztendővel ezelőtt a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának létrehozásával kezdődött meg a sokoldalú gazdasági együttműködés elvileg új módszereinek kollektív felkutatása. Ma megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretei között kialakul és erősödik a nemzetközi munkamegosztás szocialista formája. Ez elősegítette azt, hogy a szocialista közös­ség a világ legdinamikusabb, legszilár­dabb és leghaladóbb gazdasági erejeként fejlődjék. Nagy és hasznos tapasztalatokat sze­reztünk az időszerű gazdasági kérdések összehangolt megoldásában. A szocialista gazdasági integráció közösségünk életének elválaszthatatlan része lett, olyan hatal­mas és szilárd tényező, amely elősegíti a testvérországok mindenoldalú fejlődését — hangzik egyebek közt a nyilatkozat, majd így folytatódik: Minden bizonnyal ez a KGST tevékeny­ségének legfőbb politikai eredménye az elmúlt harminc év során és különösen a legutóbbi évtizedben, amelyet a tanács XXIII. rendkívüli ülésén elfogadott és komplex programban megtestesülő straté­giai feladatok megvalósítása jellemez. Ép­pen a hetvenes években nyilvánultak meg különösen széles körben a szocialista nem­zetközi munkamegosztás alapvető előnyei. Ragyogóan kifejezésre jutott a KGST tevékenységének társadalmi irányzata, az, hogy az együttműködés és a kölcsönös se­gítségnyújtás egész rendszere a dolgozók érdekeinek van alárendelve, a szocializ­mus alapvető célja, a nép jólétének eme­lése célját szolgálja. Éppen ezért áll testvérországaink kom­munista- és munkáspártjai, kormányai figyelmének középpontjában a szocialista közösség országai sokoldalú együttműkö­désének, az együttműködés további elmé­lyítésének problémaköre. A KGST keretei között a történelemben első ízben valósult meg a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok igazi demokratizálása. Az egyenjogúság, az önkéntesség, a szuve­renitás, a belügyekbe történő be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a köl­csönös segítségnyújtás — a tanács tevé­kenységében ezek nem jelszavak, hanem gyakorlatot jelentenek. A KGST szervei­ben minden ország, függetlenül nagyságá­tól és gazdasági fejlettségétől, egyforma képviseletet, egyforma szót kap. Taná­csunkban senki sem parancsol. Szocialis­ta közösségünket a nemzeti és a nemzet­közi érdekek harmonikus összeegyezteté­se, minden egyes ország nézeteinek és nemzeti sajátosságainak tiszteletben tar­tása jellemzi. Nyilvánvalóan ez a KGST növekvő tekintélyének egyik forrása. A KGST országai, amelyeket a békés egy­más mellett élés elvei vezérelnek, nemzet­közi téren is határozottan állást foglalnak minden diszkrimináció ellen a kereskede­lemben, a gazdasági és a műszaki-tudomá­nyos együttműködésben. A KGST országainak együttműködése a béke, a népek biztonsága érdekében va­lósul meg. A tanács alapokmányát, prog­ramdokumentumait, gyakorlati tevékeny­ségét a béke eszméi hatják át. Meggyőző­désem, hogy a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tevékenysége a jövőben is fontos tényezője lesz a feszültség enyhí­tése elmélyítésének és konkrét, tárgyi megvalósításának, a tartós béke és a né­pek barátsága biztosításának. Ehhez két­ségtelenül hozzájárul majd a KGST nem­zetközi kapcsolatainak további fejlődése. Igen jó dolog, hogy a KGST jubileumi ülésszaka olyan széles nemzetközi fórumot jelent, amelyen 12 szocialista ország, négy világrész számos szuverén országa és több tekintélyes nemzetközi szervezet vesz részt. A KGST megfeszített munkával fogadja fennállásának 30. évfordulóját. Meg kell valósítani a hosszútávú együttműködési célprogramokat, amelyek az elkövetkező évtizedre meghatározzák az együttműkö­dés stratégiáját. A fő feladat most nyil­vánvalóan az, hogy konkrét megállapodá­sok formájába öntsük a hosszútávú prog­ramokat, az elkövetkező két ötéves terv­időszakot az intenzív termelési és tudo­mányos-műszaki kooperáció időszakává legyük. A KGST szerveinek elő kell segí­teniük azt, hogy a szocialista termelés a tudomány és technika legmagasabb fokára emelkedjék, segíteniük kell, hogy országa­ink hatalmas termelőerőit maximális ha­tékonysággal használják ki. Mindez meg­erősíti az alapot ahhoz, hogy az elkövet­kező években növeljük a szocialista orszá­gok népeinek életszínvonalát. A szocialista gazdaság a különböző or­szágok körülményei között fejlődik s ez széles lehetőségeket ad a hatékony gazda­sági formák és módszerek elterjesztésére és elsajátítására. Ügy vélem, hogy a kö­zös ügy javára aktivizálni kellene az élen­járó tapasztalatok általánosítására és fel- használására irányuló munkát. Ez mind­inkább fejlődésünk fontos tartalékává lesz. A KGST-nek, a szocialista integráció gyakorlati vezérkarának, mindazoknak, akik e fontos munkaterületen dolgoznak, azt kívánom, hogy erősítsék az együttmű­ködés új formáinak és módszereinek alko­tó felkutatását, hogy növekedjék az együttműködés hatékonysága, erősödjék a népek közötti barátság, szilárduljon a vi­lág békéje. Meggyőződésem, Kedves Elvtársak, hogy gyümölcsöző munkájukban új, nagy sike­reket érnek el. Kádár János levele Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében szívből üdvözlöm a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak jubileumi ülésszakát. Az elmúlt három évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hgy a KGST ke­retében megvalósuló együttműködés, a közös erőfeszítések nagy mértékben segítik minden egyes tagállam népgazdaságának fejlődését és korszerűsítését, a tudomány és a technika élenjáró vívmányainak gya­korlati alkalmazását. A KGST tagállamai­nak gazdasági együttműködése fontos té­nyezője annak, hogy a szocialista közösség egyre növekvő szerepet játszik a világ- gazdaságban és a legfőbb kezdeményező erő a nemzetközi enyhülés megszilárdítá­sában, a béke és a nemzetközi biztonság elmélyítésében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának megalakulásában és tevékenységé­ben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a testvéri szocialista országok mindenkor számíthattak a Szovjetunió baráti segít­ségére, támaszkodhattak hatalmas gazda­sági erejére, impozáns tudományos-műsza­ki eredményeire. Kapcsolatainkat szilárd elvek határoz­zák meg: a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az elvtársi segítségnyújtás. Ezek az elvek ki­állották a gyakorlat próbáját és érvénye­sülésük növekvő vonzerőt gyakorol a KGST-n kívülálló országokra is. A KGST tagországok hájrom évtizedes fejlődése kedvező feltételeket teremt sok­oldalú gazdasági kapcsolataink elmélyíté­séhez, a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Magyar Népköztár­saság kormányának szilárd álláspontja, hogy a KGST állandó erősítése, a KGST- országok közötti gazdasági együttműködés szüntelen fejlesztése jól szolgálja szoci­alista építőmunkánkat, a magyar nép fel-' emelkedését, minden tagország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a különböző tár­sadalmi berendezkedésű államok közöt­ti együttműködés fejlődéséhez. Pártunk és a magyar nép eltökélt szándéka, hogy a jövőben is cselekvőén részt vesz együtt­működésünk további mélyítésében, testvé­ri kapcsolataink szilárdításában, a szoci­alista gazdasági integráció gyakorlati megvalósításában. Kívánom, hogy a KGST érjen el továb­bi nagy sikereket szocialista közösségünk, népeink javára szolgáló tevékenységében. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára MOSZKVA Giulio Andreotti, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke és Margaret Thatcher brit miniszterelnök tegnap úton Tokió felé Moszkvába érke­zett. PEKING A vietnami küldöttség már Pekingben van, a tárgyalások egén azonban felhők tornyo­sulnak. Megfigyelők arra kö­vetkeztetnek, hogy Peking még mindig nem adta fel azt az elhatározását, hogy az erő pozíciójából tárgyal és ezen az alapon kísérli meg ráerő­szakolni akaratát Vietnamra. GENF Tegnap Genfben megnyílt a kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) érte­kezlete. A 13 tagország olaj­ipari minisztere — Irán kép­TELEXEN viseletében a nemzeti olajtár­saság vezetője — áttekintet­te a nemzetközi olajpiac helyzetét és várhatóan dön­tést hoz e fontos energiahor­dozó árának újbóli szabályo­zásáról. * * * A szocialista országok teg­nap újabb munkaokmányt terjesztettek a genfi leszere­lési bizottság elé. A javaslat a Szovjetunió által az ENSZ közgyűlés XXIII. ülésszakán előterjesztett, az atomfegy­verrel nem rendelkező álla­mok biztonságát szavatoló nemzetközi konvencióterve­zetet tartalmazza. TOKIO Tegnap befejeződött Carter elnök és Ohira kormányfő kétnapos találkozója, ame­lyen a felek a vezető tőkésor­szágok holnap kezdődő csúcs- értekezlete előtt egyeztették nézeteiket az energiaproblé­mákról, valamint nemzetközi kérdésekről. MANAGUA A sandinisták rádióadója tegnap már a „szabad Mata- galpából” jelentkezve számolt be a harci fejleményekről, Somoza a jelentések szerint bizakodó nyilatkozatokat tesz, s tömeges előléptetésekkel próbálja útját állni a nem­zeti gárda széthullásának.

Next

/
Thumbnails
Contents