Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

1979. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az ételmérgezések ellen Legjobb védekezés a tisztaság CUKRÁSZÜZEMEK, ÉTTERMEK, PRESSZÓK Régóta nem köszöntött be ilyen korán nyár, mint az idén. A szokatlanul heves és tartós kánikula tömegeket „kergetett be" a cukrászdákba és éttermekbe szomjat oltani. Nehezebbé vált a vendéglátóipari dolgozók munkája, fokozódott az egészség- ügyi szervek felelőssége, sűrűsödtek az ellenőrzések. Mit tesznek az esetleges fagylalt- vagy ételmérgezések meg. előzéséért a cukrászüzemekben, a konyhákon és az éttermek­ben? Ezt vizsgálta dr. Lerch Ferenc, a KÖJÁL jászbe. rényi kirendeltségének vezetője munkatársaival együtt a napokban megtartott közegészségügyi ellenőrzésen. A Jászapáti és Vidéke Afész jászladányi cukrász­üzemére még jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy jó adottságokkal rendelkező, korszerű vendéglátóegység. Elmondható viszont, hogy az ott dolgozók, szakmájukat értő és szerető fiatalok, akik mindent megtesznek azért, hogy a 100 éves épületbe be­préselt cukrászműhelyben az egészségügyi követelmények­nek megfelelően termelje­nek. „Házi ötletekkel”, újabb le­hetőségek felkutatásával és alkalmazásával gyarapítják a szerény adottságokat, te­remtik meg a fagylalt- és a süteménykészítés feltétele­it. Ajtót vágtak, hogy a fertő­zés veszélyét hordozó tojás, külön bejáraton kerüljön a műhelybe, minden művelet­nek megtalálták ■ a legmeg­felelőbb és egymástól elkülö­nített helyét. Nem ők fedezték fel, mégis előszeretettel és az előírá­soknak megfelelően ajkal- mazzák a sós-kalciumos víz­zel töltött hűtőspirált. Az ol­csó szerkezet előnye, hogy a 95 Celsius fokos fogylaltfő- zetet 3 óra helyett 25 perc alatt 5 fokra hűtik le. A zsúfoltságon példás rend­del és kifogástalan tisztaság­gal enyhítenek. Ennek ered­ménye, hogy a kánikula ide­jén is vállalkoznak a tejes és gyümölcs — nem por — fagy­lalt főzésére, a manapság ritkaságnak számító krémes készítésére. Szakmájukat jól értő, rend­szerető vendéglátósok dol­goznak az áfész jászladányi Vasút kisvendéglőben is. Saj­nos, a dolgozók szorgalma, dicséretes igyekezete itt se tudja pótolni a hiányzó adott­ságokat. Az italboltból 40 adagos konyhává átalakított egységet az elmúlt évek so­rán csak „foltozgatták”. Ma több mint százötven előfizető közétkeztetése há­rul a méreteivel inkább, egy mini falatozóra emlékeztető kisvendéglőre. Nehezíti hely­zetüket, hogy a kánikula idején az amúgy is szűkös hűtőkapacitásuk, egy-egy hű­tőszekrény gyakori meghibá­sodásával tovább csökken, javításukra hetekig kell vár­ni. Évek qta ideiglenes jelleg­gel, a tömeges ételmérgezés állandó veszélyével termel az Egyesült Jászsági Áfész jászalsószentgyörgyi cukrász­üzeme. Tarthatatlan a zsú­foltság, kicsi a mosogató, az előkészítő, a készáruraktár. A hűtőkamrához, az áruval megrakott tepsiket cipelő cukrász, csak „lapjára for­dulva” tud eljutni. A régi, széntüzelésű sütő­kemence már nem sokat ér, a cukrász vágyakozva emlege­ti: nagy segítség lenne, ha megkapná a jánoshidai étte­rem udvarán kihasználatla­nul heverő sütőkemencét. Re­ménykedik, hogy az áfész majdcsak beváltja régi ígére­tét -és az üresen álló, volt péküzemet cukrászüzemmé alakítja át. Jásztelken, az áfész presz- szóban gazdag a választék pálinka- és konyakféleség­ből, üveges sörből. Fogyasztó is akad bőven, a délelőtti órákban félóránként adják a« kilincset egymásnak az óvo­da és a pártszékház felújítá­sán dolgozó építők. Néhány süteményféle is akad a hű­tővitrinben, a gyerekek fagy­laltért lábatlankodnak a sö­rözők között. A presszóban, attól elte­kintve, hogy mind az 50 szék bőrülése fel van hasítva, tűr­hető a rend, annál elszomo­rítóbb látvány az udvar. A műemléknek számító WC három ajtaja egy-egy rozsdás zsanéron lóg, kilincs sehol, így a „kijáró” vendég a sze­métkupacok közt botladozva, kikeres egy-egy sűrű bokrot. Jászjákóhalmán az áfész cukrászüzemében, amennyire a zsúfoltság engedi, rend van. A cukrász „új seprű”, így nem tudja megmondani, hogy az egymás mellé állított két ke­mence közül miért a kiselej­tezett, rozsdásban sütnek. Végül kiderül, hogy a négy évvel ezelőtt felállított, zo­máncozott kemencének rossz a kéménye, samottozása sem sikerült. Zománca azóta megbámult a másik kemen­céből kitóduló füsttől. I. A. flz orvos és az édesanya egyet akarz Egészséges újszülöttek — Fiú lesz vagy lány? — találgatják a rokonok, ám a kismama utánozhatatlan mo­sollyal, ezeréves mozdulattal összekulcsolja két kezét a hasán. Neki nem kérdés a kérdés, ő gyereket vár: szé­pet, erőset, egészségeset. Volt idő, amikor az anya gyakran életével váltotta meg születendő gyermekét. Ha ugyan egyikük is életben maradt. Ma műszerek, gépek, berendezések segítségével, az orvosi kutatómunka eredmé­nyeként a terhesség, a magzat kihordása és a szülés nem okoz különösebb gondot. Ez az állítás azonban csak ak­kor igaz, ha a jövendő édes­anya és az orvos „együtt­működnek”. Mikor kezdődik? Az anya védelem — köztu­dott — már jóval a terhes­ség előtt megkezdődik. Azaz megkezdődnék. Mert bár jó­nak indult a fiatalok szexuá­lis felvilágosítása, sok helyen formálissá vált. Maguk a pe­dagógusok s,em kapnak ilyen irányú -felkészítést a főisko­lákon, egyetemeken — ezért aztán ahány ház. annyi szo­kás. Az általános, de főként a középiskolák legtöbbjében a „rendkívüli” osztályfőnöki órákat orvosok tartják. A gyerekek kérdéseire szaksze­rűen válaszolnak, eloszlat­ván a félreértéseket is. A körzeti orvosok és a szakor­vosok — temérdek tenniva­lóik mellett — szívesen vál­lalják ezt a feladatot. A tan­intézetek és az egészségügy ilyen kapcsolatai hasznosak, követésre méltók. Természe­tesen a nevelés ezen a téren is elsősorban a pedagógusok dolga. Közülük néhányan amúgy kínosam-keservesen jutnak túl a felvilágosító órán, pedig ha egy orvos se­gítségével állítanák össze a negyvenöt perc anyagát, ta­lán több sikert érnének el. épp az lenne a célja, hogy az esetleges gondokat, problé­mákat közösen megbeszéljék. Előfordul, hogy az orvos csak kitölti a formanyomtat­ványt, és ezzel vége, a fiata­lok mehetnek családot alapí­tani. Sokhelyütt azonban — szerencsére — komolyan ve­szik dolgukat az egészség­ügyiek. A szexuális felvilágosítás és a házasságkötés előtti ta­nácsadás azonban nem min­den. A kismamának meg kellene szívlelnie az orvos tanácsait: ne dohányozzék, ne igyék szeszes italt terhes­sége idején. Ha hallgatnának az intő szóra, akkor talán a statisztikái adatok is kedve­zőbbek lennének. 1) bűvös számok, és a terhesgondozás Szolnok megyében az el­múlt esztendőben 7 ezer 538 gyermek született. .Közülük 789 kilenc hónapnál koráb­ban jött-világra. Az újszülött további életére nézve már a koraszülés ténye sem kedve­ző, hiszen a magzatnak tel­jes kifejlődéséhez szüksége ' van a kilenc hónapra. Hát­rányos helyzetben vannak azok az apróságok is, akik világra jöttükkor nem érik el a normális — legalább 2 ezer 500 grammos — test­súlyt. A miagyar egészség­ügy sokat tesz azért, hogy a koraszüléseket megelőzze. Hazánkban egyre fontosabb szerepet kap az anyavédelmi munka, azon belül is a ter­hesgondozás. Megyénkben ez két nagy területen zajlik. A városokban és néhány köz­ségben szülész szakorvosok gondoskodnak a kismamák­ról, ők végzik a. vizsgálato­kat. A kisebb településeken azonban nincsenek szülészek. Itt a körzeti orvosok felada­ta a terhesgondozás. Munká­jukhoz a kórházak, a szülő­otthonok mozgó . szakorvosi szolgálata ad segítséget úgy, hogy havonta legalább egy­szer — de lehetőség szerint többször — szülész rendel ezekben a községekben. Ilyenkor elvileg csak a komp­likáltabb, problematikusabb eseteket vizsgálnák, ám ez a valóságban nem így van. A kismamák nyugodtabbnak érzik magukat, ha szakorvos felügyelete alatt állnak. Ez természetes. Más kérdés azonban az. hogy ezeken a napokon a tanácsadók váró­termei zsúfolásig megtelnek, és az orvos kénytelen csök­kenteni a vizsgálati időt. ha minden megjelentet látni akar. Rendkívül sokat segítenek ebben a felelősségteljes mun­kában a védőnők; akik ma­guk is részt vesznek a terhes­tanácsadáson. így pontosan tudják, hol kell gyakrabban látogatást tenniük, melyik kismamánál mire kell foko­zottabban figyelni. Minden látogatás után beszámolnak tapasztalataikról az orvos­nak, és együtt döntenek a to­vábbi teendőkről. Miután is­merik azokat a családi kö­rülményeket, ahova a baba születni fog. így már időben javaslatokat tehetnek foga­dására. Sok védőnő évek óta ugyanabban a körzetben dol­gozik, ezért az öröklés szem­pontjából fontos előzmények­ről is referálhat. Az egész­ségügyi dolgozók tehát igye­keznek minden akadályt le­győzni azért, hogy egészséges gyermekek szülessenek. De vajon így gondolkodnak-e a majdani édesanyák? „Orvoskerülők” Mozgóbolt az otthonban A kisújszállási Szövetség Áfész-nél a nemrégiben ala­kult Kisújszállás Brigád már­is hírnevet szerzett magá­nak: a Téglagyár úti öregek szociális otthonába — az elő­zetes igények felmérése után — két órára „kiköltöztek” mintegy 26 ezer forint értékű áruval. Elsősorban felsőru­házati cikkeket, cipőket, mé­ter- és darabárut kínáltak a „mozgó boltosok” az idős em­bereknek, akik kényelmesen válogathattak az áruk kö­zött. Hírlapszaküzlet Az alig egy éve nyílt kis­újszállási hírlapszaküzlet egyre népszerűbb, havi for­galma már meghaladja a 30 ezer forintot. A napilapokon kívül több mint harmincféle színes újság, folyóirat között válogathatnak a vásárlók. Ha a fiatal házasodni akar, meg kell jelennie az úgyne­vezett tanácsadáson. Itt is az orvossal találkozik. aki csalládtervezésről, fogamzás- gátlásról, szexuális és lelki harmóniáról, terhességről és sok egyéb hasznos dologról beszél. Az ifjú házasulandók pedig hallgatnak, és csak nagy ritkán kérdeznek. Pe­dig ennek a tanácsadásnak Szolnok megyében jelentős lemaradást regisztráltak a szakemberek a fogászati vizsgálatok terén: a kisma­máknak mindössze hatvan százaléka kezeltette a fogait. (Tudvalevő, hogy a magzat fejlődésekor sok kalciumot, és foszfort von el az anya szervezetéből, ez pedig a fo­gak romlásához vezethet.) A rossz fogazat befolyásol­hatja a táplálkozást, végső soron a magzat fejlődését. Előfordult tavaly (például a jászberényi járásban), hogy a terhesek jó része az első hárorrj hónapban meg sem jelent a tanácsadáson. így az oly fontos vizsgálatokat el sem végezhették. Elenyé­sző számban ugyan, de még mindig vannak olyan anyák, akik a szülésig egyáltalán nem kerülnek orvoshoz. És ennek nem az orvosok az okai. Van. aki eltitkolja ter­hességét, és van olyan is, aki nem tartja fontosnak, hogy áldott állapotáról bár­kit is értesítsen. Figyelmeztető számadat: a gondozásba vett terhesek kö­zül minden harmadik veszé­lyeztetett! Itt persze telepü­lésenként nagy eltérések ta- paszalhatók. Pusztamonosto­rán például 36 százalék volt ez az arány, míg Jászladány- ban csupán 4,7 százalék. Leggyakrabban azért kerül veszélybe a magzat, mert a terhességet néhány abortusz már megelőzte. A művi veté­léseket pedig szinte törvény­szerűen követik a spontán vetélések. Nem ritkább a toxemia sem — azaz az el­hízás, a magas vérnyomás és a fehérjevizelés. Még ma is sűrűn elhangzik: „Egyél lá­nyom kettő helyett is”, mert úgy tartják, hogy csak a kö­vér kismama az egészséges. Az első szülést megelőző abortuszok veszélyességére a házasságkötés előtt hívják föl az orvosok a nők figyel­mét, a toxómiáról pedig a terhes-tanácsadókon beszél­nek. Ha a kismama egészséges, ha az orvos utasításait be­tartja, akkor egészséges gyer­meknek adhat életet. Me­gyénkben jelenleg a négy kórházi osztályon és az öt szülőotthonban 412 szülészeti- nőgyógyászati ágy van. A koraszüléseknek közel felét a megyei kórház szülészetén vezették le, mert így azon­nal átszállíthatták az újszü­lötteket Szolnok megye ed­digi egyetlen koraszülött osz­tályára. Az egyre bővülő és tökéle­tesedő kórházi ellátásnak kö­szönhető, hogy az elmúlt év­ben szüléskor egyetlen anya sem halt meg, és minimális­ra csökkent a csecsemőhalá­lozás is. Az édesanyák védelme azonban nem ér véget a si­keres szüléssel. Az utóvizs­gálatokon — sajnos — a nők többsége már nem jelenik meg, pedig ekkor ellenőriz­hetnék az orvosok, hogy, a szülés nem okozott-e szervi elváltozást vagy bármiféle károsodást az anya szerveze­tében. Ezenkívül számtalan egyéb tanáccsal — a sze­xuális élettel, a nem kívánt terhesség elleni védekezés­sel, az új terhességgel kap­csolatosan — látnák el őket. A jelenlegi körülmények között az orvosok és a védő­nők mindent megtesznek az anyák és gyermekük védel­méért. Kétségtelen azonban, hogy a megye kórházainak szülészeti osztályai ma már korszerűsítésre szorulnak. Egyre több az olyan műszer, orvosi segédeszköz, amely szinte nélkülözhetetlen a szülőszobákból. A megyei kórház szülészeti osztálya csak 1981-ben költözhet be az épülő új pavilonba. Ott bizonyára már nem hiányoz­nak majd a szakemberek ál­tal emlegetett modem mű­szerek. A többi kórházban és a szülőotthonokban pedig fo­kozatosan — anyagi lehető­ségeikhez mérten — cserélik ki újabbakra az elhasználó­dott gépéket, berendezése­ket. Az egészséges új nemzedék érdekében — reméljük — mihamarabb. Hortobágyi Zoltán Nyár a tanyán Fotó: N. Zs. A lovas, a ló ... .. .és a lószerszámok

Next

/
Thumbnails
Contents