Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

Rajtuk múlik Mikor lehet aratni? — kér­dezem a mezőgazdasági üzem­ben dolgozó szakemberektől. Egyelőre még bizonytalan hümmögés a válasz. Van, aki már holnapra tippeli az indulást, a többség viszont legfeljebb Péter-Pálkor, vagy még később akar hozzálátni a betakarításhoz. Az időpon­tot természetesen még renge­teg tényező befolyásolja lesze- újabb eső, visszatér-e rekkenő hőség — az viszont bizonyos, hogy a korábbi évekhez képest az idén előbb érik be a gabona. A mezőgazdász, tsz-elnök, az állami gazdasági- igazgató- helyettes nap mint nap szét­néz a határban, morzsolgatja a kalászokat, becsüli a ter­mést. Nehéz hónapok utón várja az aratást a határ: az őszi vetésű növényeket meg­kínozta a szárazság, a fagy, a forróság, megtizedelte az ár­víz, és a belvíz. A tervezett­hez képest kisebb területen kevésbé jó hozamokra szá­míthatnak a gazdák, s ezt va­lamennyien tudják- S érzik a felelősséget is, ami a hely­zettel együttjár: a lehető leg­kisebb veszteséggel kell mag­tárba juttatni a termést. Az, hogy az 1979-es év nem hoz újabb rekordot, hogy meg kell elégedni egy szerényebb, ám még mindig nagyon tisz­tességesnek mondható ered­ménnyel, nem az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek dolgozóin múlott. A gé­peket viszont ők javították ki, a magtárakat ők fertőtle­nítették, a szállítójárműveket ők készítették fel a nagy munkára. S a kombájnok, gépkocsik traktorok nyergébe se ül fel helyettük senki, hogy levágja, fedett helyre fuvarozza a kenyérnek és a takarmánynak valót. Az el­következendő hetek sikere tehát rajtuk, és az őket segítő vállalatokon, intézménye­ken múlik. Megnyugtató, hogy szinte valamennyi szakember arról számolhatott be: a gépeket kijavítottuk, a szárítók mun­kára készen állnak, a mag­tárak üresek. A kampány­tervek elkészültek, az embe­rek személyre szólóan tudják a teendőjüket. Jó néhány üzem azzal a lehetőséggel is él, amit az északon később érő gabona nyújt, vagyis köl­csönös segítési szerződést kö­töttek olyan gazdaságokkal, amelyektől kombájnt kölcsö­nözhetnek, s a munka végez­tével visszadják őket. Nem kellemes viszont az a hír, hogy néhány — főképp NDK — berendezés alkatrészellá­tásával változatlanul baj van, és emiatt az üzemek tovább­ra is házi barkácsolásra kényszerülnek. A gazdaságok felkészülten, az emberek bizakodva várják az idei aratást. A korábbi bo­rús hangulatnak nyoma sincs, helyébe a józan, megfontolt gondolkodás lépett. S ezt kell megtartani az első perctől az utolsóig, hiszen nem az a leg­jobb gazda, aki legelőször fe­jezi be az aratást, vagy a leg­magasabb hozamot éri el, ha­nem az, aki mindezt úgy vég­zi el, hogy közben nem éri hiány az embereket, veszte­ség a termést és a gépek is egy darabban maradnak. Tudnillik akkor válik igazán ünneppé az aratás befejezése, ha mindenki nyugodt lelkiis­merettel mondhatja: az én munkám is hozzájárult ah­hoz, hogy az ország asztalára ismét új búzából sütött, jó minőségű kenyér került. B. A. 0 TARTALOMBÓL: Hz üvegdombon túl Tiszabö talpra akar állni Hz orvos és az édesanya egyet akar Lesz-e ismét munkáskórus Kisújszálláson ? Szolnok megye múltjából A hármas jelszó jegyében Takarékoskodó brigádok a cipőgyárban Társadalmi munka a kunszentmártoni gyerekekért Elérték az épület végleges magasságának felét a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat tízemeletes irodaházának építői a szolnoki városközpontban Az ünnepi ülés utolsó ak­tusaként a vállalatok, gazda­ságok, üzemek és a Tisza II. KISZ-védnökség képviselői aláírták azt a szocialista szer­ződést, amely az üdülőkör­zet kialakításával és környe­zetvédelmével kapcsolatos együttműködés föltételeit tartalmazza. Szocialista együttműködéssel Üdülőkörzet Kiskörén Tegnap délelőtt Tiszafüre­den, a járási hivatal nagy­termében tartotta ünnepé­lyes ülését a KlSZ-védnök- séggel épülő Tisza II. víz­lépcső környezetvédelmi és üdülési szekciója. Az ülésen részt vettek vízügyi, építési, kereskedelmi és idegenfor­galmi szakemberek, de meg­hívták az üdülőkörzet kiala­kításában érdekelt vállala­tok, gazdaságok képviselőit is. Az ÉVM osztályvezetője, dr. Balogh Béla kiemelte, hogy milyen nagy jelentősé­gű lesz az üdülési lehetősé­gekben oly szegény Alföldön a víztározó. A kialakítandó tó, amely 40 kilométer hosszú és 127 négyzetkilométer víz­felületű lesz, 45 ezer ember hétvégi pihenését biztosítja majd. Ehhez azonban még az üdülőkörzethez tartozó ti­zenegy települést fejleszteni kell, hiszen például a keres­kedelmi és vendéglátóipari hálózat jelenleg serri tudja az igényeket kielégíteni. Gondot jelent, hogy a bél­és külföldi vendégeknek egyelőre nincs szálláslehető­sége. Ezeknek a gondoknak a -megszüntetésére már elké­szültek a tervek, megvalósí­tásuk fokozatosan történik. Karcagi Gábor, a KÖTI- VIZIG főreferense a tározó­tóval kapcsolatos környezet- védelmi feladatokról beszélt. Palotás Lajos, a debreceni Tervező Vállalat szakfőmér­nöke Tiszafüred rendezési tervét ismertette. Sütő And­rás. a Szolnok megvei Beru­házási Vállalat képviselője pedig az 1981-ben már ven­dégeket fogadó. 400 férőhe­lyes tiszafüredi ifjúsági és kirándulócentrumról adott táiékoztatást. Ezekben a hetekben készülnek el a vállalatoknál az üzemek, ben a félévi „zárások”. Hosszabb vagy rövidebb számítás után kiderül, teljesítette-e tervéti az üzem, a gyár, s az is kide­rül, bogy teljesítette azt A hatodik hónapot követő számveté. sek idején nemcsak a nagyobb közösségek, hanem a kisebb kollektívák is megvizsgálják, hogyan álltak helyt a félév folya­mán. Hogyan teljesítették vállalásaikat, mennyiben tettek ele­get a hármas jelszónak: szocialista módon dolgozni, élni, tanulni) Jobb és szebb cipők külföldre A Tisza Cipőgyárban 220 szocialista brigád vesz részt a munkaverseny-mozgalom- ban, tagjaik összlétszáma meghaladta a 2 ezer 600-at. Év elején a gyár vezetése a vállalásokhoz irányelveket adott ki, ezekben rögzítették a megoldásra váró legfonto­sabb feladatokat. A kollek­tívák célkitűzései- szoros összhangban vannak a vál­lalati tervekkel, az egyes munkahelyek termelési prog­ramjával. Elképzeléseik kö­zött szerepelt például a vál­lalat terveinek megvalósítá­sa, a termelés hatékonyságá­nak növelése, a munka mi­nőségének javítása. Az első félévre tervezett minőségi mutatót például 0,5 százalék­kal teljesítették túl — ami nem kis eredmény, ha tud­juk, hogy cipők százezrei „utaznak” külföldre a gyár­ból. A martfűi üzem terme­lése nem kevés importanya­got kíván. Aligha mindegy tehát, hogyan takarékoskod­nak ezekkel a kellékekkel a brigádok tagjai. Ésszerű gaz­dálkodásuk eredménye: 11 millió forint értékű anyag megtakarítása. S még egy mutató: a tervezett 5,5 szá­zalékos termelékenységnöve­lést 11 százalékra javították. Kifogás nélkül A jászberényi aprítógép­gyári szocialista brigádok legfőbb gondja a félév fo­lyamán a termékek minősé­gének javítása volt. A vál­lalások teljesítése sikerrel járt — elkészítették például az első félévre tervezett szénőrlő malmokat, úgy, hogy az üzletben résztvevő Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a görög vevő szak­emberei nem találtak a gyártmányok minőségében kifogásolni valót. A forgá­csoló üzem kollektívái a gé­pek jobb kihasználására tö­rekedtek, a vasszerkezeti üzem brigádjai pedig ügyel­tek arra, hogy a gyár ki­emelt termékei mellett egyéb gyártmányok is elké­szüljenek határidőre. Önképzés brigádtagoknak A Tiszamenti Vegyiművek igen előkelő helyezést ért el a NIM vállalatok közötti újí­tási versenyben, amelynek eredményét nemrégiben hir­dették ki. Nem véletlenül, hiszen 41 újítást nyújtottak be a brigádok 1978-ban- A termelési feladatok mellett fontos hangsúlyt kapott a kollektívák vállalásaiban a tanulás, az oktatás. A bri­gádok tagjai — elsősorban vegyipari szakmunkások, la­katosok. műszerészek, vil­lanyszerelők — részt vettek a vállalat szervezte betanító tanfolyamokon. Persze van olyan munkahely, ahol „csak úgy” a kis közösségek szor­galmazzák az univerzális szakemberképzést. így pél­dául a forgácsoló kollektí­va tagjai, hogy ne legyen fennakadás a munkában, megtanulnak több gépen dol­gozni. Az univerzális szak­emberre szüksége van a TVM-nek, ezt bizonyítják azok az adatok, amelyek ar­ról beszélnek, hány munkás­kéz hiányzik a Vegyiművek­ben. Az oktatást maguk a bri­gádok szorgalmazzák — a szakszervezet szervezte ösz- szejövetetokén például társa­dalmunk, s a világpolitika időszerű kérdéseiről tartot­tak előadásokat. Sportpálya kisdiákoknak Míg a TVM-ben 82 brigád nevezett be a munkaverseny- mozgalomba, a BVM Kun­szentmártoni gyárában a ki­sebb létszám ellenére bizo­nyítva a mozgalom hagyo­mányait, 43 szocialista bri­gád vesz részt a vetélkedés­ben. A gyár kollektívája ter­mékeivel közretnűködik az állami nagyberuházások ki­vitelezésében, de munkájuk minősége — s azok határide­jének betartása — befolyá­solhatja más építkezések ütemét, befejezését. A kun­szentmártoni üzem készítet­te sablonokban öntötték ki a paksi atomerőműhöz szük­séges elemek egy részét, ugyanígy a dél-pesti kórház, valamint a budapesti nagy sportcsarnok építéséhez fel­használt épületrészeket. Ha­táridős munka volt az is, amellyel részt vettek a du­naújvárosi. illetve a miskol­ci társgyárak rekonstrukció­jában. Persze nemcsak a terme­lésben jeleskedtek a gyár brigádjai. A társadalmi mun­kák bizonyítják, eleget tet­tek a szocialista módon élni jelszó követelményeinek is. A Lenin Szocialista Brigád például a BVM dunaúivárosi gyárának hármas hajójához készített társadalmi munká­ban két szállító konténert — a munkabért a község gyer­mekintéz,menyeinek fejlesz-, tésére ajánlotta fel a kol­lektíva. A Zrínyi Szocialista Brigád pedig a csépai álta­lános iskolának létesített egy komplett sportudvart Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 146. szám, 1979. június 24., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents