Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
1979. június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A vendégkönyv tanúsága szerint több ezren nézték meg eddig a szolnoki Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Karcag.berekfürdői üveggyár alkotó kollektívájának mun. káiból álló kiállítást „Az üveg” című, rendkívül látványos tárlat valóban megérdemli az érdeklődést, mert a kiállított formatervezett használati eszközök, dísztárgyak sokasága különlegesség, egyedi darab. Képünkön egy részlei a július közepéig nyitva tartó kiállításról „mszK hElküI" II pódiumon: Ronyecz Mária FUMÄGYZET Sugarlandi hajtővadászat BETYAROLÓGIABÓL a filmforgalmazás mindenesetre színes, szélesvásznú képzésben részesíti a nézőket. A múlt héten egy száz évvél ezelőtti betyár „életműve” volt a tananyag — Ned Kelly — most meg a Sugarlandi hajtóvadászat két hőse, Lou Jean és Clovis kalandjaiból vonhattunk le tanulságokat. Ned Kelly is lopásért került először börtönbe, Clovis is. Az ausztrál betyár szabadulása után lovakat köt el, Clovis pedig „benzinparipákat”. Az alaphelyzetre kalandos, romantikus, szentimentális történetet fabrikáltak. A realitás, a logika a film első másfél órájában kizárva, szórakozzon kedvére a néző, csupán a történet záróképeiben teljesedik be, ami józan ésszel várható. Ned Kellyt a csendőrök, Clovist a rendőrök lövik le. Steven Spielberg filmje — a Sugarlandi hajtóvadászat rendezője — a bárgyú történet keretein belül nagyon ravasz modellt állít fel. Másodlagosan talán azt vizsgálja, hogy hol az emberi hiszékenység — butaságot is írhattunk volna — végső határa. Mennyit hiszünk el filmjéből? Mi semmit, de nem is nekünk készült, hanem azon társadalom átlagemberei számára, akik oly büszkék arra, hogy a korlátlan szabadság hazájában élnek. A „svéd csavar” azonban most következik: a főhős és élettársa oly annyira buta, orrukig sem látó emberek, hogy képtelenek észrevenni: korlátlan szabadságuk a rendőr- kordonon belül érvényesül, mindaddig amíg a sorsukról döntő Tanner kapitány ki nem adja a parancsot, hogy le kell lőni őket. Clovis és élettársa, Lou Jeon elképzelhetetlenül hamis illúzióban élnek — ketten a korlátlan szabadság hazájából — scsak csupán azért hihetnek lehetőségeikben, mert képtelenek felmérni helyzetüket. Vagyis: Steven Spielberg szerint csak a nagyon buta emberek hiszik el, hogy korlátlanul szabadok lehetnek. Fokozza a filmbéli . felismerés igazát, hogy a sztori alapja megtörtént esemény. Nem akarunk a kaland (?) filmben mindenáron igazságot keresni, de a kézenfekvők mellett nem mehetünk el szótlanul. A legfontosabb: a korlátlan szabadság hazájában a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár csupán játékszer az erőszakszervek kezében. A másik felismerhető mondanivaló: a gyilkosok hajlamosak arra, hogy a törvény nevében lépjenek fel. A tömeg embere végletesen ítélkezik: két vérszomjas vadász eszeveszetten lövöldöz a menekülőkre, akiket — néhány kockával később — hősként ünnepel a kisváros lakossága. A különös — alapjában véve zavaros — műfajú film 75—85. percében mintha a gyártó kinézne a vászonról, végigmérné a jól szórakozó közönséget: no, most már elég a játékból, figyeljetek ide. Szólok Tanner századosnak, az ő kezében van a hatalom, perceken belül véget vet a cirkusznak. Így is történik: főhőseink kocsiját halkszavú parancsára szitává lövik. S ekkor újra kibújhatna a vászon mögül a rendező: ne ugráljatok, ott a korlátlan szabadság hazájában, mert látjátok mi lesz a vége. A dramaturgiai lehetetlenségek borotvaélen táncoló film végül is megadja magát az erőszakoltságnak, a középszerűségnek. Goldie Hawn Lou Jean-ját egy percig sem tartjuk rokonszenvesnek, semmit sem érzünk meg a gyermekét visszaszerezni kívánó anyából, semmit sem hiszünk el ennek a primiíív, formás „kis tyúknak”. Clo- vost — William Atherton alakítja — az első pillanattól kezdve szánjuk mert a nagyon buta emberek sajnálatra méltóak. CSODÁK CSODÁJA a két rendőr, de különösen Tanner kapitány — művészileg is ragyogóan megoldott figura Ben Johnson remek alakítása — igazán szeretetre méltó kedves emberek. Elég sok korrupt, kegyetlen rendőrt „gyártott” mostanában is az amerikai filmipar, — s úgy látszik, most a jó rendőr divatja járja. Tiszai Lajos Harmadik alkalommal jelentkezett Szolnokon — csütörtökön este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban — a „Maszk nélkül” című irodalmi műsor, amelyben ezúttal Ronyecz Mária színművésznővel találkozhatott a közönség. „Maszk nélkül”, már a műsor címe is jelzi célját; közönségközeibe hozni, kendőzetlenül felmutatni a művész „arcát”, pályájának egy- egy állomását szerepeinek tükrében. Nos, hogy ez csütörtökön este sikerült, elsősorban a művésznőnek köszönhető, aki tiszteletet érdemlő szerénységgel mindig megtalálta az elhangzó kérdésekre azt a választ, amely leginkább kifejezte művészetének lényegét, színészetről vallott véleményét. Saját szavainak az előadott versek, József Attila, Ady Endre és Simonyi Imre költeményei adtak hitelt, de legérzékletesebben talán az erdélyi magyar író, Kocsis István „Árva Bethlen Kata” című monodrámájából bemutatott részlet. A monodrámát egyébként nagy sikerrel, százhúsz estén át játszotta, Ronyecz Mária a budapesti színpadokon. A műsor szerkesztésének és semmi esetre sem színvonalának rovására ' írható, hogy lényegében az „Árva Bethlen Kata” töltötte be az est jó részét, kevés idő maradt a művésznő „arcának másik oldalára”, a versekre, dalokra, az előadóművészet színész és közönség által is kedvelt műfajaira. Teljességében azonban kellemes este volt. T. E. „Aki belekóstol, megszereti” Eszperantó tábor a Tiszaligetben Negyedik alkalommal nyitotta meg kapuit Szolnokon a tiszaligeti Expressz-tábor. A tíz turnus idején közel két és fél ezer középiskolás diák veszi birtokba a hangulatos sátortábort. Közülük sokan már ismerősként térnek visz- sza az egyhetes nyaralásra. Nem először jár Szolnokon a kezdő turnus diákjainak nagy része sem. A hagyományokhoz híven az idén is eszperantisták nyitották a táborozási idényt. — Honnan érkeztek a fiatalok? — kérdezzük Szabó Imrétől, a Magyar Eszperantó Szövetség ifjúsági bizottságának elnökétől, a táborban folyó nyelvoktatás irányítójától. — Az ország különböző részeiből — Békés megyétől a Dunántúlig — kétszázharmincöt középiskolás vesz részt az egyhetes eszperantó táborban. Harmadik alkalommal találkozunk a Tiszaligetben a lányokkal, fiúkkal. A kellemes környezetben jól megy a nyelvtanulás. — A fák tövében, padokon, sátrak előtt kis társaságok ülnek. Csoportos oktatás folyik? — A régi „törzsgárda” mellett minden évben bővül az eszperantisták tábora, ezért kezdő, középhaladó és haladó szintű oktatást szerveztünk. Tizenhárom csoportra osztottuk a táborozó- kat. Mindenki felkészültségéhez, ismereteihez mérten kapja a feladatokat. — Kik a csoportvezetők? — Fiatal pedagógusok, egyetemisták, főiskolások, akik szeretik ezt a nyelvet, tudják nagyszerűségét, szívügyüknek érzik népszerűsítését. — Hányán beszélik Magyarországon az eszperantót? — Nehéz lenne meghatározni, de egyre többen. Aki belekóstol, megszereti, ez a tapasztalat. Az eszperantó szövetség állandóan tartja a kapcsolatot a fiatalokkal, körlevélben értesítik őket egy-egy fontosabb eseményről. Júliusban például Békéscsabán nemzetközi eszperantó építőtábort szerveztünk. Tizenkét országból annyian jelentkeztek, hogy képtelenek vagyunk mindenkit fogadni. Dézsi Ágnes keszthelyi diáklány. Szeptembertől lesz utolsó éves gimnazista. Az egyik csoport foglalkozását ő vezeti. — Hogyan találkozott az eszperantóval? — Ötödik osztályos voltam, amikor lehetőség nyílt az általános iskolában az eszperantó tanulására. Mindig tetszettek az idegen nyelvek, ezért ezt is megpróbáltam, rövid idő alatt megszerettem. — Azt mondják, könnyű ez a nyelv. — Ez így is van. Egyszerű, logikus a nyelvtana. Könnyen érthető, gyorsan tanulható. Jó lenne, ha minden országban egyre többen beszélnék. ’ Ma még nem lehet belőle „megélni”, ha az ember külföldre utazik. — Ügy tudom, eszperantóból is rendeznek tanulmányi versenyt. — Tavaly az országos középiskolai döntőt Gyulán bonyolították le. Második lettem. A „kezdők” csoportjának egyik tagja Tóth Mariann. Az elmúlt napokban érettsé- » gizett Gyulán, az egészség- ügyi szakközépiskolában. — Gyulán, a művelődési központban működik eszperantó szakkör — mondja. — A baráti társaságomból sokan jártak oda, egyszer-két- szer velük tartottam. Az eszperantó dallama, egyszerűsége megtetszett, ezért jelentkeztem ide a táborba. — Egy hét alatt nem sokat lehet tanulni. — ősztől Szegeden dolgozom majd, s a munka mellett folytatom az eszperantó tanulását. — v. fekete — Értékes leletek Páratlan értékű régészeti leletre, hun kori fejedelmi fegyverekre és lószerszámokra bukkantak Pannonhalmán. Nyolcvan centiméter mélységből került elő két jó állapotban levő vaskard. Az egyik díszítetlen, a másiknak keresztvasát bordás aranylemezekkel közrefogott féldrágakő díszíti. A közelében aranylemezekkel borított vaszablát, aranydíszítésű kantárPannonhalmán rózsát, kardhüvely-, és nyeregdíszítő aranylemezeket ástak ki a földből. A lemezeket halpikkely, fenyőfa és kettős kör mintákkal ékesítették. A legértékesebb darab egy arany íj, amelyet korabeli szokás szerint a hun fejedelem ajándékozott a szövetséges germán fejedelemnek. Az arany íj fejedelmi rang jelképe volt, de kifejezte a hunokkal szembeni alárendeltséget is. Ballagó diákok Tiszakiirtön A tiszakürti fiúnevelő otthon lakói közül húszán vesznek búcsút az intézménytől, a nevelőktől, a társaktól a holnap délelőtti ballagáson. A végzősök közül ketten szeptembertől gimnáziumban, a többiek pedig Szolnok megye szakmunkásképző intézeteiben folytatják tanulmányaikat. Ókort dallamok, ókori hangszerek Nem mindennapi hangversenyt élvezhetett csütörtökön este Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermének közönsége. Neves előadók tolmácsolásában ókori görög, zsidó, római, bizánci dallamok csendültek fel. A művészek színes ízelítőt adtak a görög városállamok művészetéből, muzsikájából. Valachi Mária és Szabó András révén — a költeményeken keresztül — bepillanthattunk a poliszok irodalmi életébe is. Igazi kuriózum számba menő hangszereket ismerhettek meg a nézők. Az auloszt, a pánsípot Bige József, míg az eol és dór kitharát Kecskés András szólaltatta meg. Dr. Kaba Melinda muzeológus remek előadással tarkította a koncert műsorát. Bemutatta az ötven évvel ezelőtt az aquincumi ásatások során feltárt orgona pontos mását, melynek a hangját is hallottuk a Bakfark Bálint trió jóvoltából. Az ógörög, bizánci és római himnuszokat a szolnoki Bartók Eela Kamarakórus, míg a héber himnuszokat a budapesti Goldmark énekkar szólaltatta meg. A mai hallgató számára szokatlan felépítésű, dallamvilágé műveket szépen formálták meg az énekesek. Tartalmas, hasznos zenetörténeti ismereteket nyújtó műsorvezetőiével, dr. Reviczky Béla közelebb hozta a közönséghez az oly sok érdekességet rejtő ókor muzsikáját. y. f. s. Tanulás közben gyakran felcsendül egy.egy dal eszperantó nyelven
