Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
KÖZÖS NYILATKOZAT a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására Leonyid lljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével 1979. május 30. és június 1. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a nek párt- és kormányküldöttsége. A szovjet küldöttséget mindenütt forró, baráti légkörben fogadták, amely hűen tükrözte Magyarország és a Szovjetunió, az MSZMP és az SZKP megbonthatatlan egységét, szolidaritását és kifejezte a magyar és a szovjet nép mélységes tiszteletét egymás iránt. A Szovjetunió párt- és kormányküldöt'tsége bensőséges kerétek között találkozott a magyar munkásosztály képviselőivel a Parlament épületében, ahol L. I. Brezsnyev átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának. A küldöttség megtekintette a magyar főváros néhány új létesítményét, ismerkedett a fejlett szocialista társadalmat építő testvéri magyar nép életével. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vett: — Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Fodor László, Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei, és Roska István, külügyminiszter-helyettes. — Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. U. Csernyen- ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára, I. V. Arhipov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. F. Dobrik, az SZKP KB tagja, Ukrajna Kommunista Pártja Lvovi területi Bizottságának első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint L. M. Zamjatyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztályvezetője, A. I. Blatov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, Ny. V. Sislin, az SZKP KB konzultáns csoportjának vezetője, V. G. Makarov, a Szovjetunió külügyrrjiniszte- rének főtanácsadója. A tárgyalások résztvevői megvitatták a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányait, véleményt cseréltek a békéért és a nemzetközi enyhülésért folytatott harc, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A magyar kommunisták és a dolgozó magyar nép nagyra értékeli a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak va- lóraváltásában elért nagyszerű eredményeit. A magyar fél elismeréssel szólt arról, hogy a szovjet nép lenini kommunista pártja vezetésével korszakalkotó eredményeket ért el a kommunista társadalom építésében. A, Szovjetunió tapasztalatai az új társadalmi rendszer létrehozásában elvi jelentőségűek az egyetemes társadalmi haladás számára. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kiemelkedő szerepet játszik a világbéke megőrzésében, a népek harcában a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért. A Szovjetunió és az SZKP' követkézetes - internacionalista politikát folytat, amely korunk forradalmi erői — a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom — egységének erősítésére irányul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy barátjának és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót és bizton számíthat cselekvő szolidaritására, elvtársi segítségére. A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszintén örül a magyar dolgozók jelentős sikereinek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusán kijelölt nagy feladatok valóraváltásában elértek. A szovjet küldöttség nagy érdeklődést tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fejlett szocialista társadalom, építésének, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetsége erősítésének, a párt és a nép kapcsolatai elmélyítésének,- a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatait. Megelégedéssel szólt a Magyar Népköztársaság és az MSZMP hozzájárulásáról az európai és a világbéke megőrzéséhez, a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom összeforrottságának megszilárdításához, a népek nemzeti és társadalmi felszabadító harcához. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagyra értékeli a magyar Kommunistáknak, a magyar dolgozóknak a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista, elvtársi és testvéri viszonyát. I. A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett 1974. évi látogatása alkalmából Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségékötött, majd az ezt követő legfelsőbb szintű találkozókon továbbfejlesztett és líonkretizált elvi megállapodások valóraváltásának menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok eredményesen és dinamikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967- ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével, az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjetunió testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a magyar—szovjet szövetség hatékonyságát, mely biztosítja a két ország érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista közösség összeforrottságának és nemzetközi befolyásának erősítését, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és. a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együttműködése fejlődésének mozgatóereje az MSZMP és az SZKP testvéri összeforrottsága. A rendszeres legmagasabb szintű találkozók, az állandó munkakapcsolat, a széleskörű véleménycserék gazdagítják a két párt tevékenységét, lehetővé teszik az előttük álló feladatok legkedvezőbb megoldását. Az MSZMP és az SZKP — a viszonyukra jellemző mély kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében — minden módon és minden szinten hozzájárul a pártkapcsolatok további szélesítéséhez, a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, állami és társadalmi szervezetei kapcsolatainak és együttműködésének bővítéséhez. A küldöttségek véleménycserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati gazdasági együttműködésének fő irányairól. Megállapították, hogy az árucsereforgalom dinamikus növekedése, a termelési együttműködés fejlődése, a hosszú távú gazdasági megállapodások hozzájárulnak Magyarország és a Szovjetunió népgazdasági feladatainak megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányfőinek a közelmúltban lezajlott találkozóján kidolgozott megállapodások valóra váltása előmozdítja a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok, elmélyítését. A felek szükségesnek tartják az együttes tervezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztését. Kiemelték annak fontosságát, hogy mielőbb fejezzék be a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb gazdasági ágazatait felölelő termelési kooperáció és szakosítás 1990-ig szóló hosszú távú programjának kidolgozását. Jelentős eredmények jellemzik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tudományos együttműködését. A felek időszerű feladatként jelölték meg a közös tudományos tevékenység népgazdasági hatékonyságának növelését és még szorosabb összehangolását a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok követelményeivel. A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együttműködésének fontosságát a nagy népgazdasági feladatok végrehajtásában, köztük az energia- és nyersanyaggondok megoldásában. Megállapították, hogy az összefogás nagyszerű példája a KGST-tagállamok többezres építőkollektívájának internacionalista együttműködésével elkészült és üzembehelyezett Szövetség gázvezeték, a Vinnyicát és Al- bertirsát összekötő, magasfeszültségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szovjetunió továbbra is hatékonyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozott tapasztalatok meggyőzően bizonyítják a testvéri államok közös erőfeszítéseinek nagy előnyét a gazdaságban, a tudományban és a technikában. A felek határozott intézkedéseket tesznek a jövőben is a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóraváltására, cselekvőén részt vesznek a KGST-tagországok hosszútávú együttműködési célprogramjainak megvalósításában. Magyarország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres társadalmi-gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előrehaladását. A küldöttségek nagy figyelmet szenteltek a magyar—szovjet ideológiai együttműködésnek. Kifejezték, hogy kölcsönösen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai intézményeinek, tömegtájékoztatási szerveinek alkotó együttműködését. A látogatás során aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcsolatok szélesítésére és elmélyítésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek kölcsönös szellemi gazdagodására. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése a társadalom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Kedvezően értékelték a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége széleskörű véleménycserét folytatott a nemzetközi élet kulcskérdéseiről. A felek megállapították, hogy ma is időszerű az az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1978 novemberi moszkvai nyilatkozatukban adtak a nemzetközi helyzetről. Az Európában és a világban végbemenő kedvező irányú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is aktívan tevékenykednek a „hidegháború” korszakának visszaállítására törekvő imperialista és reakciós erők. A NATO militarista köreinek az a célja, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, katonai fölényre tegyenek szert a szocialista közösség országaival szemben és megkíséreljék aláásni a nemzetközi enyhülés alapjait. II. Magyarország és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés többi szövetséges államával együtt — most és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamata megerősödjék, kiszélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná váljék. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európában. Erre irányul a szocialista államoknak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi állam kössön szerződést: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai enyhülés előmozdításában és az európai államok közötti bizalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhangban jelenleg is megvalósuló bizalomerősítő intézkedések kiegészítéseként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen bejelentik a nagyobb katonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgyakorlatokat, az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagyméretű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének új, jelentős kezdeményezése, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű értekezletét. Ez széleskörű lehetőséget nyit mindezen javaslatok érdemi áttekintésére és más államok olyan javaslatainak megvizsgálására, amelyek a, katonai: szembenáűlás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és biztonság megerősítéséhez- vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának küszöbön álló aláírása a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából. Életbelépése jelentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny korlátozásához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalások sikeres előrehaladásáért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor. hogy a javaslatokra konstruktív választ adjanak. Az európai földrész helyzetének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvének és megállapodásának következetes és teljes valóraváltása az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulását szolgálja. Ebben a folyamatban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten résztvevő országok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazdasági Közösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jószomszédság és az együttműködés erősödjék a Balkán-félszigeten. Kifejezték reményüket: a balkáni népek nem engedik meg, hogy e fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fészkévé váljék az enyhüléssel és a békével szembenálló erők cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggodalmát a közel-keleti események veszélyes alakulása miatt. Ismételten megerősítették, hogy szolidárisak az arab országokkal, amelyek határozottan elutasítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Izrael között megkötött arabellenes különbékét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folyamat megszakítását, új feszültség- gócok létrehozását, háborús konfliktusok kirobbantását célzó hegemonista, terjeszkedő politikája komoly fenyegetést jelent a békére, korunk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a Szovjetunió ismét megerősíti internacionalista szolidaritását a kínai Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára agressziót bátran visszaverő hős vietnami néppel, és valamennyi békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív álláspontját, amely Délkelet-Ázsia békéjének helyre- állítását és biztonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról, egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan támogatja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcukban. A küldöttségek kiemelték az el nem .kötelezett mozgalom pozitív szerepét ebben a harcban es reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb hozzájárulás lesz a népek békéjének és biztonságának erősítéséhez, az elnyomás és a diktátum imperialista politikája elleni harchoz. A felek ismételten kifejezték elhatározásukat, hogy a jövőben is minden módon elősegítik a szocialista közösség testvéri országai külpolitikai együttműködésének elmélyítését, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának és a világpolitikai légkör egészségesebbé válásának hatalmas mozgató ereje. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedéseket tesznek a Varsói Szerződés szervezetének — a béke és a nemzetközi biztonság megbízható eszközének — erősítésére. III. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos kérdéséről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kommunista és munkásmozgalom nemzetközi szerepe és befolyása. Elsősorban a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak kezdeményezései és együttes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kérdések kerültek a világpolitika középpontjába, mint a termonukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, a békés egymás mellett élés elvének megerősítése a különböző társadalmi rendszerű államok között, a hegemomizmus elleni harc, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés megszüntetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyümölcsöző ez a tevékenység, ha figyelembe veszi mind az osztályharc, mind a szocialista átalakulás általános törvényszerűségeit, mind pedig az adott országok konkrét történelmi feltételeit és nemzeti sajátosságait. A magyar és szovjet kommunisták következetesen síkra szállnak valamennyi kommunista és munkáspárt elvtársi együttműködésének fejlesztéséért, az egymás közötti viszony azon általánosan elfogadott elvei alapján, amelyeket a kétoldalú és a nemzetközi találkozókon dolgoztak ki, beleértve az 1976ros berlini értekezletet is. A tárgyalások résztvevői rámutattak a testvérpártok internacionalista szolidaritásának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellépés, az együttműködés és az összeforrottság erősítésének szükségességére. E cél érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, mint korábban, a jövőben is mindent megtesz. * * * A magyar és a szovjet fél mély megelégedettségét fejezte ki a szívélyesség, a testvéri barátság, a teljes kölcsönös megértés légkörében, az MSZMP és az SZKP, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió nézeteinek minden megvitatott kérdésben megnyilvánuló egysége jegyében lezajlott tárgyalások eredményei felett. Kifejezték meggyőződésükéi, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatása az internacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmélyülését szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, és újabb hozzájárulás a szocialista közösség megszilárdításához. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány nevében meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének' élén tegyen hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. Magyar részről a meghívást köszönettel elfogadták. Budapest, 1979. június 1. L. I. Brezsnyev az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke
