Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

KÖZÖS NYILATKOZAT a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására Leonyid lljics Brezsnyevnek, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének vezetésével 1979. május 30. és június 1. között hivatalos baráti lá­togatást tett a Magyar Népköztársaságban a nek párt- és kormányküldöttsége. A szovjet küldöttséget mindenütt forró, ba­ráti légkörben fogadták, amely hűen tükrözte Magyarország és a Szovjetunió, az MSZMP és az SZKP megbonthatatlan egységét, szolidari­tását és kifejezte a magyar és a szovjet nép mélységes tiszteletét egymás iránt. A Szovjetunió párt- és kormányküldöt'tsége bensőséges kerétek között találkozott a magyar munkásosztály képviselőivel a Parlament épü­letében, ahol L. I. Brezsnyev átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának. A kül­döttség megtekintette a magyar főváros né­hány új létesítményét, ismerkedett a fejlett szocialista társadalmat építő testvéri magyar nép életével. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vett: — Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Méhes Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Fodor László, Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei, és Roska István, kül­ügyminiszter-helyettes. — Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. U. Csernyen- ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára, I. V. Arhipov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, V. F. Dobrik, az SZKP KB tagja, Ukrajna Kommunista Pártja Lvovi területi Bizottságának első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint L. M. Zamjatyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztályvezetője, A. I. Blatov, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, Ny. V. Sislin, az SZKP KB konzultáns csoportjának vezetője, V. G. Makarov, a Szovjetunió külügyrrjiniszte- rének főtanácsadója. A tárgyalások résztvevői megvitatták a ma­gyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek fő irányait, véleményt cseréltek a béké­ért és a nemzetközi enyhülésért folytatott harc, valamint a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdéseiről. A magyar kommunisták és a dolgozó ma­gyar nép nagyra értékeli a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak va- lóraváltásában elért nagyszerű eredményeit. A magyar fél elismeréssel szólt arról, hogy a szovjet nép lenini kommunista pártja vezeté­sével korszakalkotó eredményeket ért el a kommunista társadalom építésében. A, Szov­jetunió tapasztalatai az új társadalmi rendszer létrehozásában elvi jelentőségűek az egyete­mes társadalmi haladás számára. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió kiemelkedő szerepet játszik a világbéke megőrzésében, a népek har­cában a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért. A Szovjetunió és az SZKP' követkézetes - internacionalista politikát foly­tat, amely korunk forradalmi erői — a szocia­lista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító moz­galom — egységének erősítésére irányul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy barátjának és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót és bizton számíthat cselekvő szolidaritására, elvtársi segítségére. A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszin­tén örül a magyar dolgozók jelentős sikerei­nek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusán kijelölt nagy feladatok valóraváltásában el­értek. A szovjet küldöttség nagy érdeklődést tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fejlett szocialista társadalom, építésének, a munkásosztály, a szö­vetkezeti parasztság és az értelmiség szövet­sége erősítésének, a párt és a nép kapcsolatai elmélyítésének,- a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének feladatait. Megelégedéssel szólt a Magyar Népköztársaság és az MSZMP hozzájárulásáról az európai és a világbéke megőrzéséhez, a szocialista közösség erősíté­séhez, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom összeforrottságának megszilárdítá­sához, a népek nemzeti és társadalmi felsza­badító harcához. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagyra értékeli a magyar Kommunistáknak, a magyar dolgozóknak a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista, elv­társi és testvéri viszonyát. I. A felek áttekintették a Magyar Népköztár­saság párt- és kormányküldöttségének a Szov­jetunióban tett 1974. évi látogatása alkalmából Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­kötött, majd az ezt követő legfelsőbb szintű találkozókon továbbfejlesztett és líonkretizált elvi megállapodások valóraváltásának mene­tét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok eredményesen és dinamikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967- ben aláírt barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződésével, az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjetunió testvéri barátságának szilárd alap­ja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus—leninizmus és a szocialista inter­nacionalizmus elveihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a magyar—szovjet szö­vetség hatékonyságát, mely biztosítja a két or­szág érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista közösség összeforrottságának és nemzetközi befolyásának erősítését, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és. a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együtt­működése fejlődésének mozgatóereje az MSZMP és az SZKP testvéri összeforrottsága. A rendszeres legmagasabb szintű találkozók, az állandó munkakapcsolat, a széleskörű vé­leménycserék gazdagítják a két párt tevékeny­ségét, lehetővé teszik az előttük álló feladatok legkedvezőbb megoldását. Az MSZMP és az SZKP — a viszonyukra jellemző mély kölcsö­nös tisztelet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében — minden módon és minden szin­ten hozzájárul a pártkapcsolatok további szé­lesítéséhez, a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, állami és társadalmi szervezetei kapcsolatainak és együttműködésé­nek bővítéséhez. A küldöttségek véleménycserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió táv­lati gazdasági együttműködésének fő irányai­ról. Megállapították, hogy az árucsereforga­lom dinamikus növekedése, a termelési együtt­működés fejlődése, a hosszú távú gazdasági megállapodások hozzájárulnak Magyarország és a Szovjetunió népgazdasági feladatainak megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányfőinek a közelmúltban lezajlott találkozóján kidolgozott megállapo­dások valóra váltása előmozdítja a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok, elmélyítését. A felek szükségesnek tartják az együttes ter­vezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztését. Kiemel­ték annak fontosságát, hogy mielőbb fejezzék be a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb gazdasági ágazatait felölelő ter­melési kooperáció és szakosítás 1990-ig szóló hosszú távú programjának kidolgozását. Jelentős eredmények jellemzik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tudományos együttműködését. A felek időszerű feladatként jelölték meg a közös tudományos tevékenység népgazdasági hatékonyságának növelését és még szorosabb összehangolását a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok követelményei­vel. A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együttműködésének fontosságát a nagy népgazdasági feladatok végrehajtásában, köz­tük az energia- és nyersanyaggondok megol­dásában. Megállapították, hogy az összefogás nagyszerű példája a KGST-tagállamok több­ezres építőkollektívájának internacionalista együttműködésével elkészült és üzembehelye­zett Szövetség gázvezeték, a Vinnyicát és Al- bertirsát összekötő, magasfeszültségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szovjetunió továbbra is hatékonyan hozzá kíván járulni a KGST te­vékenységének fejlesztéséhez és tökéletesíté­séhez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozott tapasztalatok meggyőzően bizo­nyítják a testvéri államok közös erőfeszítései­nek nagy előnyét a gazdaságban, a tudomány­ban és a technikában. A felek határozott in­tézkedéseket tesznek a jövőben is a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóraváltására, cselekvőén részt vesznek a KGST-tagországok hosszútávú együttműködé­si célprogramjainak megvalósításában. Ma­gyarország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres társadalmi-gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előrehaladását. A küldöttségek nagy figyelmet szenteltek a magyar—szovjet ideológiai együttműködésnek. Kifejezték, hogy kölcsönösen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai in­tézményeinek, tömegtájékoztatási szerveinek alkotó együttműködését. A látogatás során aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudo­mányos együttműködési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcsolatok szélesíté­sére és elmélyítésére, Magyarország és a Szov­jetunió népeinek kölcsönös szellemi gazdago­dására. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése a társadalom legszélesebb kö­reinek ügyévé vált. Kedvezően értékelték a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége széleskörű véleménycserét folyta­tott a nemzetközi élet kulcskérdéseiről. A fe­lek megállapították, hogy ma is időszerű az az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagálla­mai 1978 novemberi moszkvai nyilatkozatuk­ban adtak a nemzetközi helyzetről. Az Euró­pában és a világban végbemenő kedvező irá­nyú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is aktívan tevékenykednek a „hideg­háború” korszakának visszaállítására törekvő imperialista és reakciós erők. A NATO mili­tarista köreinek az a célja, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, katonai fölényre te­gyenek szert a szocialista közösség országaival szemben és megkíséreljék aláásni a nemzet­közi enyhülés alapjait. II. Magyarország és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés többi szövetséges államával együtt — most és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamata megerősöd­jék, kiszélesedjék, egyetemessé és visszafor­díthatatlanná váljék. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európában. Erre irányul a szocialista államoknak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő vala­mennyi állam kössön szerződést: nem alkal­maznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai eny­hülés előmozdításában és az európai államok közötti bizalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhangban jelenleg is megvalósuló bizalomerősítő intézkedések ki­egészítéseként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen bejelentik a nagyobb ka­tonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgya­korlatokat, az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagymé­retű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottsága budapesti ülésének új, je­lentős kezdeményezése, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű érte­kezletét. Ez széleskörű lehetőséget nyit mind­ezen javaslatok érdemi áttekintésére és más államok olyan javaslatainak megvizsgálására, amelyek a, katonai: szembenáűlás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrá­ciójának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és biztonság megerősítéséhez- vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának küszöbön álló aláírása a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy je­lentőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából. Életbelépése jelentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny korlátozásához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalások sikeres előre­haladásáért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyez­mény konkrét kidolgozása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor. hogy a javasla­tokra konstruktív választ adjanak. Az európai földrész helyzetének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvének és megállapodásának kö­vetkezetes és teljes valóraváltása az európai és az egész nemzetközi helyzet további javu­lását szolgálja. Ebben a folyamatban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten részt­vevő országok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazda­sági Közösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jószomszédság és az együttműködés erősödjék a Balkán-félszigeten. Kifejezték re­ményüket: a balkáni népek nem engedik meg, hogy e fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fészkévé váljék az enyhüléssel és a békével szembenálló erők cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggodalmát a közel-keleti események veszélyes alakulása miatt. Ismételten meg­erősítették, hogy szolidárisak az arab orszá­gokkal, amelyek határozottan elutasítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Izrael között megkötött arabellenes külön­békét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az eny­hülési folyamat megszakítását, új feszültség- gócok létrehozását, háborús konfliktusok ki­robbantását célzó hegemonista, terjeszkedő politikája komoly fenyegetést jelent a békére, korunk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a Szovjetunió ismét meg­erősíti internacionalista szolidaritását a kínai Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára agressziót bátran visszaverő hős vietnami néppel, és valamennyi békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív álláspont­ját, amely Délkelet-Ázsia békéjének helyre- állítását és biztonságának megerősítését szol­gálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi kül­politikájáról, egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján nor­mális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan támogatja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afri­kai és latin-amerikai népeket az imperializ­mus, a kolonializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott har­cukban. A küldöttségek kiemelték az el nem .kötelezett mozgalom pozitív szerepét ebben a harcban es reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfőinek 1979 szeptemberében Havanná­ban sorra kerülő értekezlete újabb hozzájá­rulás lesz a népek békéjének és biztonságá­nak erősítéséhez, az elnyomás és a diktátum imperialista politikája elleni harchoz. A felek ismételten kifejezték elhatározásu­kat, hogy a jövőben is minden módon elő­segítik a szocialista közösség testvéri országai külpolitikai együttműködésének elmélyítését, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának és a világpolitikai légkör egészségesebbé válásá­nak hatalmas mozgató ereje. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedéseket tesznek a Varsói Szerződés szervezetének — a béke és a nemzetközi biztonság megbízható eszközének — erősítésére. III. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos kérdéséről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kommunista és munkásmozgalom nemzetközi szerepe és befolyása. Elsősorban a szocialista és a kapitalista országok kom­munista és munkáspártjainak kezdeményezé­sei és együttes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kérdések kerültek a világpolitika középpontjába, mint a termo­nukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, a békés egymás mellett élés elvének megerősítése a különböző társadalmi rendszerű államok kö­zött, a hegemomizmus elleni harc, a gyarma­tosítás és a faji megkülönböztetés megszün­tetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szo­cializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyümölcsöző ez a tevékenység, ha figyelembe veszi mind az osztályharc, mind a szocialista átalakulás általános tör­vényszerűségeit, mind pedig az adott orszá­gok konkrét történelmi feltételeit és nemzeti sajátosságait. A magyar és szovjet kommunisták követ­kezetesen síkra szállnak valamennyi kommu­nista és munkáspárt elvtársi együttműködésé­nek fejlesztéséért, az egymás közötti viszony azon általánosan elfogadott elvei alapján, ame­lyeket a kétoldalú és a nemzetközi találkozó­kon dolgoztak ki, beleértve az 1976ros berlini értekezletet is. A tárgyalások résztvevői rámutattak a test­vérpártok internacionalista szolidaritásának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellé­pés, az együttműködés és az összeforrottság erősítésének szükségességére. E cél érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja, mint korábban, a jövőben is mindent megtesz. * * * A magyar és a szovjet fél mély megelége­dettségét fejezte ki a szívélyesség, a testvéri ba­rátság, a teljes kölcsönös megértés légköré­ben, az MSZMP és az SZKP, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió nézeteinek min­den megvitatott kérdésben megnyilvánuló egysége jegyében lezajlott tárgyalások ered­ményei felett. Kifejezték meggyőződésükéi, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldött­ségének a Magyar Népköztársaságban tett hi­vatalos baráti látogatása az internacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmé­lyülését szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, és újabb hozzájáru­lás a szocialista közösség megszilárdításához. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány ne­vében meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének' élén tegyen hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. Magyar részről a meghívást köszönettel el­fogadták. Budapest, 1979. június 1. L. I. Brezsnyev az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents