Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

1979. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A HÓNAP FOTÖJA című pályázatunkra érkezett: Városi fények (Kovács Tibor, Szolnok) Tények —és hátterek Bűncselekmény történt. Felbolydul a környék apraja-nagyja, izgatottan tárgyal­ják a történteket. Kiszállnák a rendőrök, és ezzel megkezdődik a felderítés. Ha is­meretlen a tettes, a bűnügyi osztály mun­katársaié a „főszerep”, de árnyékként ott vannak a vizsgálati osztály szakemberei is. Ha a tárgyi és az egyéb bizonyítékok egy vagy több ismert, vagy erősen gyanúsítha­tó személyre — személyekre — utalnak, a vizsgálati nyomozók lépnek a színre. Nincs kötött munkaidő, ünnep vagy hét­köznap. .. a vizsgálat folyamatos. Fagyis kanál, Hftgomb, könyvesbódé Tényék, vallomások. Van­nak esetek, amikor egyértel­műen bizonyítanak.'A kívül­álló hiheti: sima ügy, jegy­zőkönyv, majd az előzetes átkerül az ügyészségre. — A zni munkánkban a a közvetlen bizonyítás a leg­kevesebb — mondja dr. Pal- lai Sándor fővizsgáié, a Szol­nok megyei Rendőr-főkapi­tányság főhadnagya. — Ve­gyünk csak egy példát: a gyilkosság színhelyén ott a halált okozó véres -kés, az após pont akkor lépett be a szobába, amikor a ve je szúrt, és a tettes is beismerő val­lomást tesz. Együtt van hát minden, készülhet a jegyző­könyv, amely a tettessel együtt átkerül az ügyészség­re, ezzel a mi munkánk vé­get ért... Nem így van! Ez­után kezdődik az a nem min­dig hálás, de aprólékos, sok­szor idegőrlő munka, amely lépésről lépésre felépíti első­sorban a bűncselekmény ál­dozatának, majd a tettesnek szinte az egész életét. Kör­nyezettanulmány, családi háttér, életmód... Sok-sok ember véleménye, tapaszta­lata, a legapróbb megjegyzés is belekerül a jegyzetfüzetbe. — összefoglalóan nevez­zük mindezt háttérnek. Miért van szükség erre a nem lát­ványos, „pszichológiai gyűj­teményre?” — Saját tapasztalataimról beszélek. Tizenöt éve vagyok rendőr, hét évi© baleseti helyszínelő voltam, nyolc éve kerültem a vizsgálati osztály­ra, tehát ez a másfél évtized (a baleseteknél is ugyanezt tettük) talán reális ítélőké­pességgel ruházott fel. A hozzánk került tettesek nyolcvan százaléka úgyneve­zett első bűntényes, — ez már egyik magyarázata an­nak, hogy fény derüljön, mi juttatta eddig. Hirtelen felin­dulás? Évekig, évtizedekig tartó idegfeszültség? Hirtelen tudatkihagyás? Vagy az ál­dozat is hozzájárult a tett el­követéséhez? Ezekre a kér­désiekre pedig csak akkor ka­punk megnyugtató választ, ha a szórakozóhelyektől, a szomszédoktól, a munkatár­saktól, az orvostól, az isme­rősöktől — és még sok más emberitől véleményt kérünk. Valójában így kapunk teljes képet az ember jelleméről. — A háttértanulmány mennyiben befolyásolja a bí­rósági döntést? — Erre nem tudok vála­szolni. Talán egy bíró... — Mennyiben lehet „szub­jektív” egy nyomozó, úgy ér­tem, zokogó, külsőleg ösz- szetört ember szomorúan elő­adott, hányatott élete meny­nyiben „hatja meg” a jelen­tés összeállításában? — Különféle vérmérsékle­tű emberekkel találkozunk. Valóban van, aki krokodil­könnyekkel ecseteli tragikus életét; van, aki csendes zo­kogásában, fásultan, önmaga iránt vall. Egy valami biztos: minket elsősorban nem az él­követő, hanem a bűncselek­mény áldozatának az élete, magatartása érdekel a legin­kább. Egyébként egy régi igazság: a legelvetemültebb bűnözővel — és a hozzánk került tettesek túlnyomó ré­szével szemben a legtöbbet ér az -emberi, a csendes szó. — Mi rendíti meg? — Ennyi év után is a gyermekek és a gyermeknek a szülők ellen elkövetett bűn- cselekménye. Kiegyensúlyo­zott életet egy nyomozó csak akkor élhet magánemberként, ha elhagyva a munkahelyét „kikapcsol”. Ez több ízben sikerül is... csak az előbb említett esetekben nem. — Pályafutása alatt melyik bűncselekmény maradt a legemlékezetesebb? — Az egy vagy másfél éve történt kunhegyesi Gál-ügy, amikor az apát — negyven forintért —- megölte a fia. Is­meretlen tettesként indult a bűntény. A bejelentés hoz­zánk úgy érkezett, hogy az ifjú Gál rendőrségi bejelen­tést tett, miszerint hazaérve halva találta édesapját. Ki­szálltunk éjfél körül. A nyo­mozást csak reggel kezdhet­tük meg a tárgyi bizonyíté­kok felkutatása és a környe­zet tanulmányozása miatt. Közben beszélgettünk a fiú­val, bár túl sokra nem men­tünk, hiszen ittas volt. Ta­gadott. Másnap délelőtt újból leültünk vele beszélgetni az ügyésszel, és ekkor gyanús­sá vált: mellékesen sok olyan körülményt említett, amelyet csak az tudhatott, aki ott volt, aki elkövette a bűntényt; ilyen volt, hogy a rongyba burkolt kalapács feje letört, az édesapja személyi igazol­ványában még volt negyven forint, mikor — előző nap délelőtt — italra adott neki. Nem sokkal ezután némi tár­gyi bizonyíték ellenében be­ismerte a gyilkosságot. K,ét hónapig volt előzetesben, volt alkalmam vele többször szót váltani. Nincs rá kifeje­zés, mennyire bántotta tette. Közben megtudtam, hogy egy becsületes, kiegyensúlyozott családban nőtt fel, de el­hagyta a felesége, (ennek őis oka volt, mert már akkor iszogatott), a házastárs több­szöri közeledésére sem volt hajlandó vele tovább élni. Ügy érezte, nincs értelme éle­tének, csak az ital ad némi feledést. Kirajzolódott, hogy­ha a család, a környezet na­gyobb figyelmet fordít a fiatalemberre, átvészeli a csalódást. Magamban sajnál­tam, hiszen a-jó modorú, őszinte fiatalemberre — meg­ítélésem szerint kötél, vagy életfogytiglani szabadság- vesztés vár... Kár érte. Az utóbbit kapta. — Sok embernek meg le­hetne fogni a kezét: eddig és ne tovább... Valahogy gzon- ban — még akik látják, tud­ják is, hogy lefelé halad a lejtőn, nem tesznek semmit. A munkahely se... — A munkahely? Kérdez­zen már meg jó néhány ma­gas technológiával, vagy akár közepessel dolgozó vállala­tóknál, intézményeknél dol­gozót, mikor kérdezték meg arról, hogy miért változott meg, hogy él, mi a problé­mája? Nem azért, hogy anya­gilag segíthetnének... De az emberek jó része kiöntené a szívét, és megkönnyebbülne. Az az igazság: közömbösek vagyunk egymás iránt. — A Gál-esetben is ez tör­tént? — Részben. A vendéglősök egyöntetűen azt vallották, hogy be-betért, de senkihez sem szólt, megivott egy-két féldecit csendben, aztán szó nélkül elment. Soha Sotrányt nem okozott. A kihallgatot- tak véleménye is inkább po­zitív volt, mint negatív. A család... Talán ők tehettek volna többet. — Milyen háttérszerepet említene még? — Ismerünk olyanokat, akik rosszul élnek évek óta, dé se a feleség, se a férj nem szánja el magát a válásra. A leggyakoribb ok: a gyerek vagy a gyerekek, vagy az a megrögzött szólásmondás, hogy az asszony köténye sok mindent eltakar. Ez utóbbi­hoz: szinte menetrendszerűen összeverekszik egy házaspár, egyszer az egyik, máskor a másik szenved súlyos testi sé­rülést. Mikor érdeklődünk a láb- és egyéb testrész törése után, közös a válasz: leesett innen-onnan, levetette a ló, beütötte magá... Holott tud­juk, hogy mindketten italoz­nak, és akkor jön a csete­paté. A vége mi lesz?... — Milyen jellegű bűncse­lekményekkel foglalkoznak? — Nagy méretű sikkasz­tás, erőszakos nemi közösülés, vagy annak szándéka, ember­ölés, emberölési kísérlet, ha­lált okozó testi sértés és az összes halálos üzemi baleset. — Ön, ha eredményesen dolgozik, valaki vagy valakik börtönbe kerülnek. Milyen érzés ez? — Az igazságot keresem társaimmal. Ez valóban nem annak a jól végzett munká­nak az öröme, amelyet mond­juk egy gyártmányt készítő munkás érez, ha hazamegy. De gondoljunk bele! Mi az ember legfőbb értéke? Az élete, a testi épsége, az egész­sége és a nyugalma... Mi ezek megóvásáért — dolgo- gunk. T. Szűcs Etelka A középiskolákban befe­jeződött a tanítás, megkez­dődött a vakáció. Bár a bi­zonyítványosztás még tarto­gathat meglepetéseket, a di­ákok már felszabadultan ter­vezgetik a nyár programjait. Sokan utaznak a folyók, ta­vak mellé, a hegyekbe szü­leikkel, barátaikkal; mások külföldi úton, táborozáson vesznek részt. Van, aki meg­elégszik a strand nyújtotta lehetőségekkel, az úszás, na­pozás, a hideg cola melletci beszélgetés örömeivel. Közös azonban, hogy a Balaton- parton épp olyan „jól jön” a zsebpénz, mint a kerékpár- túrán. A gondtalan nyara­láshoz szükséges forintok három-négy hetes munkával megszerezhetők. 1200 fiatalnak — Milyen munkalehetősé­gek között válogathatnak a megyeszékhely diákjai — kérdezzük Bagi Bélámétól, a Szolnoki Városi Tanács terv- és munkaügyi osztályá­nak főelőadójától. — A Szolnok megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet által összeállított füzet 1000—1200 fiatalnak kínál nyári elfoglaltságot — az üzemek, a munkaköri és a kereseti lehetőségek megje­lölésével. A fiúkat szinte bármelyik vállalatnál szíve­sen alkalmazzák, könnyű fi­zikai munkára,’ de a mező- gazdaságban, a parkosítás­nál, a locsolásnál is szük­ség van munkaerőre. A lá­nyok bölcsődében gondozó­nőként, kórházban segéd­ápolóként kereshetik meg zsebpénzüket. Évek óta a legnépszerűbb munka a fia­talok körében a kabinos és a- büfés. Az idén is várják a Megjelent a História A történelmi filmek és könyvek sikere, a memoá­rok keletje, a messzi vagy- közelmúlt eseményeit tár­gyaló előadások látogatottsá­ga, a különböző újságokban, folyóiratokban közölt tanul­mányok, dolgozatok, riportok olvasottsága bizonyítja, hogy társadalmunkban milyen széles körű az érdeklődés az egyetemes és a nemzeti tör­ténelem legfontosabb kérdé­sei iránt. Mindez idáig még­is hiányzott a magyar sajtó­ból a tudományos hitelű, de a legnagyobb olvasótábornak szóló népszerű folyóirat, a História. Amikor a Magyar Törté­nelmi Társulat új folyóira­tát, a Históriát köszöntjük, elsősorban az előző, hézag­pótló funkcióra gondolunk. Ám a folyóirat első számá­nak olvasása után arról is meggyőződhettünk, többrgl van szó. A História nem csu­pán a tömegkíváncsiság ki­elégítésének gyűjtőhelyet ha­nem a történelemszemlélet változásainak rangos eszkö­ze. A szerkesztés tendenciái felismerhetők már az első szám elolvasásakor: a múlt történései következtetéseit feltárni a jelen számára. Lehetetlenség volna e rö­vid köszöntőben — és mél­tánytalan — az új folyóirat első száma cikkeit külön- külön említeni, olvasásra ajánlani. Inkább arra hív­juk fel a História leendő re­mélhetően nagyobb számú — olvasói figyelmét hogy a legkülönböző történelmi ko­rokról — mondjuk így: a trójai háborútól napjainkig — eseményekről, érdekesen, új látásmódban tárgyalt és leírt tanulmányokat, cikke­ket olvashatnak. A 34 oldalas, színes borí­tóval megjelent História is­mert történészek, neves ku­tatók szerzői, szerkesztői gondosságával egyelőre ne­gyedévenként juthat el új számával az olvasóhoz. Az első szám egyébként a Szolnoki Nyomda meglepően szép munkája. — ti — fiúkat, lányokat a város strandjain. — Hány forintot gyűjt­hetnek össze a diákok egy hónap alatt? — Van, akit órabér alap­ján fizetnek — általában 6 és 10 forint között — mások a szerződésben megjelölt összeget kapják. Attól is függ a bér, hogy hat vagy nyolc órát dolgoznak napon­ta. Körülbelül 1200—1600 fo­rint közötti összeg lesz a bo­rítékban. j — Milyen feltételei van­nak a munkavállalásnak? — Csak a 14. évet betöl­tött tanulók köthetnek szer­ződést, ha az iskola, illetve 16 éves kor alatt a szülő is hozzájárul. A javítóvizs­gára utalt diákok nem vál­lalhatnak munkát. A középiskolások zöme még most fújja ki magát, de a kevésbé fáradtak már a szünidő első napján munká­ba álltak. A vízügyi székház hatal­mas liftjét Ulviczki Tamás, a Verseghy gimnázium diák­ja kezeli. Harmincszor 17 emelet — Tavaly nyáron a cu­korgyárban dolgoztam, csö­veket festettünk, de ez a munka sokkal érdekesebb — mondja. — Tegnap legalább harmincszor mentem fel a 17. emeletig. — Mennyi ideig dolgozol? — Csak 14 napra kötöt­tem szerződést, mert utána építőtáborba megyek, majd a szüleimmel nyaralni. A pénzt bőven lesz alkalmam elkölteni. Az első, amit ve­szek rajta, az egy Santa Es­meralda lemez. Már régen kinéztem magamnak a hang­szerboltban. Ot évvel ezelőtt nyitot­ta megkapuit az ország legfiatalabb szabadtéri színpada az egri várban. Az Agria Játékszín néven ismertté vált „csillag, kupolás színház” nemes feladatot vállalt magá­ra: a már elfeledett ma­gyar drámai emlékek, színpadra állítását1, újjá. élesztését. I Az első mű, amelyről ’a rendezők lerántották a fele­dés fátylát, Szentes Regináid András kovács királysága cí­mű játéka volt, amely 1780- ban íródott. A színházavató premier nagy sikert aratott, estéről estére több százan nézték végig a komédiát. A második évadban Heltai Gáspár Magyar Dekameron- ja került színre, majd a kö­vetkező nyarakon már két- két bemutatót tartottak. Ba­lassi Bálint, Simái Kristóf, s ismeretlen magyar szerzők műveit keltették életre a több száz éves várban. Az évek során nemcsak a bemutatók száma növekedett, hanem közművelődési ren­dezvények sora tette színe­sebbé az Agria napokat. Az idei évad — amelynek előké­születei, az előadások próbái már javában folynak — meg­újulást ígér. A nemes hagyo­mány folytatása mellett utat engednek a kortárs iroda­lomnak is. A július 13-án sorra kerülő díszbemutatón Vámos Miklós történelmi tárgyú szatírája, a „Három­szoros vivát” című „képtelen krónika” elevenedik meg a színpadon. A mű a tatárjárás előestéjén, 1240—41-ben ját­szódik, valóságos megtörtént eseményeket dolgoz fel. A „krónikához” Cseh Tamás komponált zenét. A Jászai- díjas Valló Péter rendezte előadást július 14-én. 15-én, 19—22-ig és 26—27-ig nézhe­A Tünde presszóban hosz- szú sor kanyarog a fagylal- tos pult előtt. Két ,közgaz- daságis” diáklány bámula­tos gyorsasággal tölti a töl­cséreket. — Tavaly nyáron is itt dolgoztunk. így már van né­mi gyakorlatunk — mondja Nyolczas Judit. — A felszol gálók és a vezetők is na­gyon segítőkészek voltak, szívesen jöttünk újra vissza. A munka nagyon tetszik. Sokkal érdekesebb, mint iro­dában ülni. Itt minden perc­ben új arcokat látni. — Ilyen melegben akad munka bőven. — Tegnap kétezer forint áru fagyit adtam el. Igyek­szünk gyorsan dolgozni, csak a fagyasztógép bírja. Kellemes és basznos A hangszerbolt melletti könyvesbódéban szintén a közgazdasági szakközépiskola lányait találjuk. — Milyen a forgalom? — Tegnap ezer forint fe­lett árultam, ma ennek har­madánál tartok — válaszol­ja Farkas Anikó. — Vannak olyan könyvek, amelyek a könyvhét után jelentek meg, főleg ezeket keresik a vá­sárlók. — Mennyi időre vállalt munkát? — Egy hónapra szerződ­tem. A fizetést az eladott könyvek arányában kapom, az érték tíz százalékát. Per­sze, nemcsak ezért jöttem könyvet árulni. Szeretek ol- vásni, s amikor nincs vevő, kellemeset a hasznossal ala­pon olvasgatom a könyveket. tik meg az érdeklődők. Az előadások előtt a Dobó téren Vásári bábkomédiákat mu­tat be Kemény Henrik, a népművészet mestere. Tavaly nagy siker volt a XVIII. század elején élt er­délyi államférfi, Bethlen Miklós Noé galambja című művének bemutatóján a Földbástyán. A Nemeskürty István átdolgozta monodrá­mát Bánffy György érdemes művész adta elő. Idén jú­nius 28-án. 29-én és 30-án kerül újra a színre a Noé galambja. Az Agria napoíc program­jában az előadások mellett orgonahangversenyek is sze­repelnek. A székesegyházban július 9-én a lengyel Andr­zej Chrosinski, augusztus 6- án pedig a finn Matti Han- nula ad hangversenyt. A vár romkertjében augusz­tus 11-én a Benkó Dixieland Band koncertjére, egy héttel később, 18-án pedig a HVDSZ bihari néptáncegyüttes est­jére kerül sor. A megyei mű­velődési központban kiállí­tások, zenés esték várják az érdeklődőket. Az Agria Játékszín kereté­ben rendezik meg a műem­lékvédelmi és a filmművé­szeti egyetemet. A téma: né­pi építészeti emlékeink vé­delme, illetve Jancsó Miklós művészete. Az egri nyár, amelynek rendezvényeiből ízelítőt ad­tunk — sokszínű programja kellemes, hasznos időtöltést ígér a városba látogatóknak. Megyénkből — akár az el­múlt években — az idén is bizonyára sokan látogatnak el az egri játékszín előadá­saira, rendezvényeire. Felté­ve persze, ha sikerül jegyét szerezniük. Az érdeklődés el­lenére ugyanis az idén sem teremtettek lehetőséget Szol­nokon a belépők megvásárlá­sára. — tg — V. Fekete Sándor Agria Játékszín, Eger Színházi esték, orgonahangversenyek

Next

/
Thumbnails
Contents