Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
1979. Június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki téglagyárban havonta mintegy 400-500 ezer téglát égetnek ki. Képünkön a ■ nyers téglát tolják a kemencébe — Miért nem májusban látogat hozzánk — mutat a hátam mögött tornyosuló szürke felhőkre Varga Imre, a Héki Állami Gazdaság igazgató- helyettese. — Ha egy hónappal ezelőtt hozott volna esőt, még tiszteletbeli vízfakasz- tónak is megtettük volna. A hatalmas, amerikai öntözőgép monstrum mellett állunk. Az önműködően előregördülő berendezés a búzában hosszan elnyúlva permetezi a növényt. Ennek a táblának még érdemes vizet adni, itt még zöldek s nem kényszeréretten sárgák a kalászok. Mire jó a komplex brigád? — Március 23-a óta öntözünk — tájékoztat az igazgató-helyettes — 42 berendezésünk működik. Április elejétől napi 14, május második hetétől pedig 21 órán keresztül szórja a vizet minden gép. Az esőt viszont így se sikerült pótolni. A jó felkészülés, a szervezetten mozgatott hatalmas apparátus ellenére 100—300 milliméter csapadék hiányzik a talajból. A búza egyharmadát is megöntözték, ám ennek ellenére legalább 10—15 százalékkal kisebb lesz az átlagtermés, mint tavaly. — A répa és a kukorica viszont igen szépen mutat — vált témát Varga Imre. — A mesterséges vízellátás segítségével ezeknél a növényeknél még nem mondtunk le a tervezett hozamokról. Az állami gazdaság szakemberei a veszteségek pótlására is gondoltak. S az intézkedéseknek már most is_ látszik az eredménye, hiszen az üzem eddig az elmúlt évihez képest 22 százalékkal több tejet értékesített. A csapadékhiány pótlására is megmozdult mindenki. Ördög Sándor, aki a Fermhand egyik irányítója, a traktor nyergéből szállt le öntözni. — Nem olyan nagy ügy ez — vélekedik az esőköpenyes, gumicsizmás férfi. Most itt van rám szükség, hát ide jöttem. Majd -ha szorít az aratási gépszemle, visszaülök a traktorra. Munkácsi János kerületvezető elégedetten nyugtázza a választ. — Ez az előnye is megvan a komplex brigádoknak — mondja. — így senki se érzi magát sértve, ha a végeredmény érdekében néha az eredeti szakmájától eltérő munkát kell ellátnia. Mindenki tudja: ez is azért történik, hogy év végén ne kelljen szégyenkeznie senkinek. Víz és egy kis akarat Hatalmas zuháré dobol az ablakon, nem csoda, hogy Olasz József, a kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezet főmérnöke az irodai nyilatkozat mellett dönt. — Jaj, csak el ne állna még vagy három napig — bukik ki a kívánság a szakemberből. — A -kalászosok háromnegyed részén nálunk már nem segít az eső, de a többi növény sokat fejlődne. A Körösmenti Tsz-ben nem voltak elég előrelátóak a szakemberek, a 9 ezer 500 hektár szántóból alig több mint 1000 hektár megöntözé- sét tervezték. A berendezések nagy része is régi, elavult, a kultúrák igényeit megközelítő vízellátást a munkaerőgondok is nehezítik. — Most már éjjel-nappal öntözünk — szólal meg Olasz József. — A függetlenített vezetőket is beosztottuk a gépek mellé, így próbáljuk áthidalni azt az időt, amíg a diákokra nem számíthatunk. Bár túl sok jelentkezőben közülük sem dúskálhatunk... Kérdem a főmérnököt: korábban miért nem vásároltak több berendezést? — Nem nagyon jutott rá pénz — válaszolja, de aztán maga is úgy érzi, hogy az indoklás nem éppen állja meg a helyét, mert így folytatja: — Az biztos, hogy nagyobb teljesítményre lennénk képesek. Főképp ha az egyszerűbb, olcsóbb módszereket választjuk. Itt van például a felületi vagy a mélybarázdás öntözés. Ezekhez tulajdonképpen alig kel! más, mint víz és egy kis akarat. Sajnos, elállt a zápor, kisütött a nap. A fullasztó párában még nehezebb dolgozni. Különösen annak, aki nem szokta a. vascsövek cipelését. Tokaji Ferenc magtáros és Rónyai Sándor gépkocsivezető pedig az utóbbiak közé tartozik. Fésűs Sándor az év más napjain is a növénytermesztésben dolgozik, de most ő is az árnyékba húzódva pihenteti inas testét, amíg két társával beszélgetek. — Már leadtunk vagy hat kilót — vélekedik egyöntetűen a két férfi. — így legalább dupla, sőt tripla a hasznunk, mert az ingyen fogyókúra mellé jó kereset is társul, nem beszélve arról, hogy a megöntözött cukorrépa szinte a szemünk láttára éled fel és nő tovább. A kék köpenyes, feltűrt nadrágos, mezítlábas téesz- tagok tehát egyáltalán nem vették zokon, hogy most egyelőre „locsolniuk” kell. Dékány András, az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke így indokolja a döntést. Nemcsak rajtuk múlik — Nálunk is kevés az ember, de a 24 órás öntözésről ennek ellenére nem mondhatunk le. Már régen rájöttünk, hogy ebben a térségben mesterséges vízellátás nélkül biztonságos terméseredményekre nem számíthatunk. Ennek megfelelően bővítettük a gépparkunkat, és így készítettük a terveket is, ám a tovább fejlődésre nálunk se jut. mindig elegendő pénz. Most is szívesen vásárolnánk berendezést, ha kedvezőbb feltételek mellett hozzájuthatnánk. Kombájnt már 10 ezer forint lefizetése ellenében átvehet az ember, az öntözőgépeknél szó sincs ilyen akcióról. Pedig az aszályt nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók, hanem az egész ország érzi... A téeszelnök mondandójához még csak annyit: Szolnok megye egyik legszakszerűbben öntöző, de nem túl „gazdag” üzemét vezeti, és véleményével sokak problémájának adott hangot. Braun Ágoston Konténerben utazik a mész Befejeződött a mészszállí- tás és -rakodás korszerűsítése hazánk legnagyobb timföldgyárában, Ajkán. Évente itt 50 ezer tonnányi meszet használnak fel, s ennek mozgatása hosszú évekig nagy gondott okozott. A szállí .ás korszerűsítésére a gyár szakemberei összefogtak a váci Hajó- és Darugyárral, ahol elkészítették a közös tervezésű, 10 tonnás mészszállító konténereket, összesen 150- et gyártottak, -s velük teljes egészében kiszorították a hagyományos szállítási formát. A rakodást zárt rendszerű mészmű helyettesíti, így nemcsak a fizikai munkát szüntették meg, hanem megóvják a környezetet a mész- portól is. A korszerűsítéshez a vállalat támogatást kapott az országos rakodásfejlesztési alapból. A rendszer bemutató célokat is szolgál: példájára alakítják ki a szállítást és a raktározást a többi hazai timföldgyárban. Kevesebb üzemanyaggal nagyobb teljesítmény Üj típusú Diesel-motorok gyártását kezdték meg — több évig tartó kísérletsorozat után — a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Az úgynevezett hangolt feltöltésű motorok a Rába- MAN gépek t ovábbfejlesz- tett változatai. Kisebb a fogyasztásuk és nagyobb a teljesítményük az eddig gyártott motorokénál. Mezőgazdasági erőgépekbe és kamionokba építik be őket. Véget ért Gáspár Sándor kétnapos megyei programja (Folytatás az 1. oldalról.) szociális helyzete indokolja. Ugyanakkor ne fogják pártját a notórius segélykérőknek. A beteglátogatás tapasztalatait elemezve szóltak arról, hogy nem minden beteg beteg igazán. Némelyikük csak így álcázza otthoni elfoglaltságát. Az üzemi rekonstrukció kedvező hatásainak méltatása mellett szóba került az is, hogy a keverőműhely régi berendezéseinek kiszolgálásához mázsányi súlyokat kézi erővel kell mozgatni. Ilyen tények indokolják a további korszerűsítést. Gáspár Sándor a szakszervezeti bizalmiak előtt hangsúlyozta, hogy ebben a nemzetközi gazdasági helyzetben nagy érdem, hogy a mostani szintet tartja a gyár. Fejlődik az üzem, meg tudja újítani önmagát. Minden ják az üdülőhálózat fejlesztését, és a lehetőségek szerint kérésük meghallgatásra is talál. A jog és kötelezettség együttes érvényesüléséről szólva Gáspár Sándor hangsúlyozta : aki nincs tekintettel a közösségre, az nem várhatja, hogy a közösség tekintettel legyen őrá. A SZOT főtitkárának programja tegnap délután Szolnokon, az SZMT szék- házában folytatódott, ahol az SZMT titkárai, osztály- vezetői, a szakmai szakszervezetek megyei titkárai, és a szakszervezeti kulturális szervek képviselőinek jelenlétében Árvái István tájékoztatta a vendéget a megyei szakszervezeti szervek munkájáról. A megbeszélés résztvevői több kérdést intéztek a SZOT főtitkárához :— így- például azt, hogy várható-e az újítójektív okok. A tények arra vallanak, hogy az üzemeket a gazdasági kényszer egyre inkább sarkallja az újításokra, az eddiginél korszerűbb műszaki eljárások alkalmazására. A SZOT főtitkára a továbbiakban szólt arról, hogy a szakszervezeti tisztségviselők képzését felülvizsgálják. A dolgozókkal gondjainkról való többszöri beszélgetésről szólva azt mondta el Gáspár Sándor, hogy a Központi Bizottság határozataiból, állás- foglalásaiból adódó következtetéseket minden üzem gazdasági és mozgalmi szerveinek le kell vonni és azon az alapon kell — saját feladatukat mérlegelve — szót érteni a dolgozókkal. A SZOT főtitkára derűlátóan szólt távlatainkról. Hangsúlyozta, hogy jó politikával. alkotó munkára kész emberek tömegével, jó iparEszmecsere az SZMT székházában. Képünkön (balról jobbra) Gáspár Sándor, Árvái István és Andrikó Miklós gondjával együtt jó helyzetben van. A szakszervezeti munka különböző területeit érintve a SZOT főtitkára megemlítette, hogy az utóbbi nyolc évben tízezer hellyel nőtt a szakszervezeti üdülők befogadóképessége, mégis kevésnek bizonyul a beutalók száma. A SZOT vezetői egyébként a kormány tagjaival való tárgyalásaikon mindig központi kérdésnek tartmozgalom fejlődése, hogyan alakul gazdasági helyzetünk, lesz-e változás a tisztségviselők képzésében, miért nem beszélünk többet gondjainkról a dolgozókkal. Gáspár Sándor részletesen válaszolt minden kérdésre. Többek között hangsúlyozta, hogy a műszaki értelmiség alkotó kedvének újításokban is megnyilvánuló kibontakozását most sem gátolja semmi — legfeljebb néhol szubral és mezőgazdasággal rendelkezünk — csupán —, képletesen szólva — az iránytűt kell pontosabban beállítani és a kompressziót növelni, sok mindent jobban beszabályozni. Gáspár elvtárs kétnapos programja végeztével, tegnap az esti órákban visszautazott a fővárosba. Simon Béla Fotó: Temesközy F. Szürmeszövők Nem tévedés a cím: a szövésnél alkalmazott módszerrel készítenek természetes nyersanyagból lakást díszítő szőrmetakarókat a békés- szentandrási Háziipari Szövetkezet öcsödi részlegében. Hogy hogyan: ezt mutatják be képeink. Az előre gondosan megtisztított birkabőr.maradékot a kifeszített szálak közé húzza Légrádi Istvánné. Ezután az együtt dolgozó asszonypár keresztbe is húz szálakat, és azt egy kerettel üti össze a szőrmedarabokkal Az egybeszőtt birkaszőrt erős vasfésűvel „botolják" fel: nagy lendületet, erőt követelő munka A végeredményhez már csak a gondos nyi. rás, formázás hiányzik. Aztán a szőrme már hiánycikké is válik: bár itthon is keresett lenne, így is kevés, amit az ARTEX-en kérész, tül az öcsödiek exportálnak Kőhidi Imre
