Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
xxx. évf. 144. szám, 1979. június 22., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eszmék és célok közössége Véget ért Gáspár Sándor kétnapos megyei programja Látogatás a Tisza Cipőgyárban Megbeszélés szakszervezeti tisztségviselőkkel Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tegnap reggel And,rikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára kíséretében Martfűre, a Tisza Cipőgyárba látogatott. Az üzemben Nádas József, a járási pártbizottság első titkára, Telek Zoltán, az üzemi pártbizottság titkára, Maczó László, a gyár vezérigazgatója és Szabó Attila, a gyár szb-titkára üdvözölte a vendégeket. A Tisza Cipőgyár életéről a vezérigazgató tartott rövid tájékoztatót. A technikai fejlesztés ismertetése mellett kiemelte a gyártmányfejlesztésben elért eredményeket, és azt, hogy a dolgozók képzettsége, gyárhoz való ragaszkodása nagy mértékben emelkedett az utóbbi években. További feladataikról szólva hangsúlyozta a gyártmányfejlesztés, az újabb piackutatás, a szociális létesítmények korszerűsítésének fontosságát. A vezérigazgató szólt gondjaikról, köztük a kereskedelmi vállalatok szerződéses kötelezettséget sértő eljárásaiból adódó nehézségeikről. A tájékoztató után üzem- látogatásra került sor. Gáspár Sándor élénk érdeklődést tanúsított a munkafolyamatok iránt. A gumigyárban megkérték arra, hogy néhány sort írjon a Tisza Antal Szocialista Brigád naplójába. Az üzemlátogatás után a SZOT főtitkára a gyár művelődési házában eszmecserét folytatott az üzem szak- szervezeti bizalmijaival. A helyi szakszervezeti munkáról, a bizalmiak jogkörének érvényesüléséről Szabó Attila sáb-titkár tartott vitaindító tájékoztatót. Többek között szólt arról, hogy az emberi tényezők, a dolgozókat érintő különböző hatások figyelembe vétele nélkül nem lehet eredményes §y t‘ ■ . , ,£***’" i§t Gáspár Sándor (középen) a Tisza Cipőgyár termékeivel ismerkedik sem a termékszerkezet korszerűsítésére, sem más fontos munkára irányuló törekvés. Ennek felismerése jegyében fejt ki sokrétű tevékenységet az üzemben a szakszervezet. A dolgozók ügyes-bajos dolgainak intézésében például sokat jelent a jogsegélyszolgálat, melynek szolgálatát tavaly 490 esetben vették igénybe. A szakszervezeti' bizalmiak jog- és hatáskörének érvényesülését kielégítőnek tartotta az szb-titkár. Ez annak is köszönhető, hogy idejében felkészítették a bizalmiakat, másrészt érvényt szereztek annak, hogy a gazdasági vezetők tiszteletben tartsák a bizalmiak jogait. Mindennek eredménye; a bizalmiak többsége jól ismeri és idejében tolmácsolja csoportjának véleményét, így szolgálja az alaposabb döntés előkészítést. A tanácskozáson résztvevő szakszervezeti bizalmiak közül Kispál Mihály, Habro- nyi Antalné, Varga Éva, Kovács Sándor és Kocsis Ferenc fejtette ki véleményét. Szóltak arról, . hogy bérrendezési, kitüntetési, lakás- és egyéb ügyekben kikérik véleményüket, s ők szívesen tesznek javaslatot. Mindezek mellett a termelést segítő tevékenységüket alapvető feladatuknak tartják. Részt vesznek a termelési tervek előkészítésében,' a dolgozókkal való megismertetésükben és _ valóraváltásukban. Munkájukat megkönnyíti és jobbá teszi rendszeres képzésük. A bizalmiak elismeréssel szóltak arról is, hogy az üzemi demokrácia fórumai jól működnek, széles körben lehetővé teszik a dolgozók véleményének, javaslatainak megismerését. Segélyezési, beteglátogatási és üdülési ügyek is napirendre kerültek, méghozzá megszívlelendő tanulságokkal. így például, hogy a bizalmiak segély folyósítását I annak is javasolják, aki szerénységből nem kéri azt, de (Folytatás a 3. oldalon) Jobb földön több termés \ Kevesen alkalmazzák a mósztrógyát Rövid három napig tartott a magyar'párt- és kormány- küldöttség bulgáriai látogatása. A szófiai tartózkodás rövidsége ellenére tartalmas, hasznos megbeszélésekre adott alkalmat a két testvéri ország vezetői között. Magyarország és Bulgária kapcsolatát Kádár János és Todor Zsivkov elvtársak méltán nevezhették hagyományosnak, jónak és gyümölcsözőnek, az országokat vezető pártok viszonyát testvérinek. A bolgárok és magyarok közötti történelmi kapcsolatok ezerévesek. Ez a viszony azonban az elmúlt három és fél évtizedben új tartalommal telítődött: mind a két ország a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocialista közösség tagjaként tevékenykedik a nemzetközi életben. A szófiai út eseményei, a tárgyalásokon elfogadott dokumentumok azt bizonyítják: megvan a lehetőség arra, hogy új távlatait tárják ki az együttműködésnek. A két delegáció az 1990-esévig terjedő időszakra érvényes együttműködés alapelveit vitatta meg, s erről fogadott el dokumentumot, s aláírták az új kulturális és tudományos együttműködési egyezményt is. Bulgária és hazánk gazdasági helyzete sokban hasonló, azonosak fejlődési lehetőségeink is. Ez az oka annak, hogy mind- nagyobb jelentőségre tesz szert a kooperáció, a közös gyártás, a harmadik országok piacain való együttes fellépés. Ebben az évben már 240 millió rubel értékű a magyar;—bolgár árucsere, s ennek az összegnek igen jelentős százalékát a szakosítás alapján gyártott gépek teszik ki. A két testvéri ország vezetői többször is hangsúlyozták: minden fontos külpolitikai kérdésben teljes az egyetértés a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság között. Országaink együttesen lépnek fel a szocialista közösség együttműködésének fejlesztéséért, a tőkésországokkal való enyhülés kibontakoztatásáért, szolidárisak a fejlődő országokkal és a szabadságukért küzdő nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Különös figyelmet fordítanak a katonai feszültség csökkentésére, s ezért teljes erővel támogatják a Varsói Szerződés legutóbbi kezdeményezéseit, s nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött SALT—II szerződésnek. 1 A tárgyalások folyamán a két küldöttség foglalkozott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével is. A közlemény szerint: „a tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—lendnizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésén”. Ez az elvi álláspont határozza meg Magyarország és Bulgária viszonyát Kínához is. A magyar párt. és kormányküldöttség bulgáriai látogatása ismételten aláhúzta a szocialista országok egységének és együttműködésének jelentőségét, minden bizonnyal újabb lehetőségeit tárja fel a két ország sokoldalú együttműködésének. Ez ma már kiterjed az élet szinte minden területére. (KS) Évente átlagosan 5—6 ezer hektárt javítanak kémiai anyagokkal, 700—800 hektárt digófölddel, és mintegy kétezer hektáron végeznek aí- talajlazítást a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Karcagi Főmérnökségének dolgozói Szolnok megyében. A vállalat tevékenysége iránt a mezőgazdasági üzemek részéről nagy az érdeklődés, mivel a javított földekről lényegesen több termést takaríthatnak be a gazdaságok. Megyénkben' szükség ís van a szántók „renoválására”, hiszen az összes mezőgazdaságilag művelt terület több mint 30 százaléka szikes, vagy homoktalaj és a többi szántóföld jelentős része is javításra szorul. Mindent ösz- szevetve, megyénkben a már javított 180 ezer hektáron kívül, még mintegy 130 ezer hektár földnek érdemes a termőképességét kémiai anyagokkal és digófölddel javítani. Ebben az évben kisebb terület meliorálására kapott megrendelést a vállalat, mivel ezekhez a munkákhoz a gazdaságok korábban jelentős állami támogatást kaptak, idén azonban nem futja olyan mértékű dotációra, mint az előző években. Éppen ezért Szolnok megyében 1979-ben kevesebb mint 2500 hektárt javítanak. De a vállalat más megyében is dolgozik, így kihasználatlan kapacitása az idén sem marad. A talajjavító, a gazdaságok megrendelésére úgynevezett nagyadagú — hektáronként 25—30 mázsa — mésztrágyázást is vállal. Azonban a szolgáltatás iránt is kicsi az érdeklődés, pedig indokolt lenne a kalcium visszapótlása a talajba, hiszen a nitrogén, foszfor és kálium műtrágyák hatásfOKa lényegesen javul, ha a Tőidben megfelelő mennyiségű mész is van. Kevesen veszik igénybe a vállalat aránylag új szolgáltatását is. a szervestrágya- szórást. Az idén a tervek szerint 60 ezer tonnát terítenek szét a talajjavító gépei, mázsánként 5—6 forintért, a szállítási távolságtól függően. Ez nem sokkal több, mintha az üzem önerőből oldaná meg ezt a feladatot, és azért is előnyös, mert így a gazdaságoknak nem kell lekötniük saját kapacitásukat a szervestrágyázásra, amelynek igen nagy az erőgépigénye. A- Mezőtúri Állami Gazdaság vezetői is érdemesebbnek tartották, ha a talajjavítónál rendeli«* meg ezt a munkát, mégpedig úgy. hogy a szervestrágyát mésszel összekeverve juttatják ki’ a földekre. A két munka összekapcsolása így nemcsak szervesanyagban, hanem kálciumban is gazdagítja a táblákat,, amelyeken így a termés is nagyobb lesz, A Szikra Lapnyomda ofset rotációs üzeme a tervek szerint! 1980 őszén kezdi meg a munkát. Itt készül majd a Népszabadság és a Népszava is. A gépek kapacitására jellemző, hogy néhány óra alatt több mint egymillió újságot: képesek kinyomtatni. Beemelik a nyomómű oldalfalát Befejeződött a finn-magyar barátsági hét Az ötödik magyar—finn, illetve finn—magyar barátsági hét eseménysorozatának befejeztével a tizenhárom magyar testvérvárost képviselő 300 tagú társadalmi küldöttség — élén Rónai Rudolffal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- kével, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével, a politikai delegáció vezetőjével — csütörtökön az éjszakai órákban hazaérkezett Budapestre. Ugyancsak csütörtökön elutazott fővárosunkból a barátsági hét magyarországi eseményein részt vett finn társadalmi küldöttség, élén a politikai delegációval, amelyet Jaako Itälä, a Liberális Néppárt elnöke vezetett. A Ferihegyi repülőtéren Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a barátsági hét magyar szervező bizottságának elnöke köszöntötte a hazaérkezett politikai delegációt, illetve vett búcsút az elutazó finn küldöttségtől. A delegációk búcsúztatásánál, illetve fogadásánál jelen volt Vaarlo Yrjö-Koski- nen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Megkezdődött a XVIII. közgazdász vándorgyűlés Tegnap délután Szekszár- don, a Babits Mihály Művelődési Házban nyílt meg a XVIII. közgazdász vándor- gyűlés. A Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága, a TIT Közgazdasági Választmánya és Tolna megyei szervezeteik által közösen szervezett háromnapos rendezvény vezértémája: Gazdaságpolitika — szabályozórendszer —, a vállalati gazdálkodás hatékonysága. A résztvevők négy szekcióban vitatják meg a központi és a vállalati árpolitikát, a fejlesztések témakörét, az exporttevékenységet, és — tekintettel a helyszínre ,— a megye gazdasági teendőit. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz tápkeverő üzemében havonta 80 vagon hízótápot készítenek
