Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-20 / 142. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 20. A szerkesztoseg postájából Csapatparlament Június 16-án volt Rákóczi- falván a 2624. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat csapatparlamentje. A pajtások hároméves tevékenységéről Majercsik Katalin úttörőtanácstitkár tartott beszámolót. Volt mit hallgatniuk, jegyzetelniük az elnökségben helyet foglalóknak. Húsz pajtás szólalt fel. Tejivíót, játszóteret kértek, örülnének, ha rövidebb lenne a téli és a tavaszi szünet; így több idő jutna a nyári vakációra. Javasolták, hogy kezdeményezzenek a felnőttek „Tiszta, virágos Rákócziíalva” akciót. Vállalják szüleik „beszervezését”, s maguk sem riadnak vissza a munkától. Kifogásolták a gyerekek az iskolai táblák minőségét. Szüleik segítségével felújítják, megjavítják az iskolapadokat, székeket. Célszerűnek tartják a tanulószoba és a napközi bővítését. Az iskolarádió a gyors információszerzést szolgálná, de a szünetekben testmozgásra is csábítaná a pajtásokat. Szeretnének a tsz szocialista brigádjaival karöltve javítóbrigádot létrehozni. Kifogásolták, hogy az órarend nem alkalmazkodik eléggé az iskolatelevízió adásaihoz. Bővíteni kellene az iskolai könyvtárat — mondták. Bírálták az ifivezetők tevékenységét is: megjelenésük rendszertelen. Rövidnek tartják az egyhetes úszóoktatást. Igyekeznek rendszeressé tenni a veteránokkal való találkozást. Tudatosabb á kell tenni a nyári közhasznú munkát. A szakkörben tevékenykedik nem értik és érzik kellően, hogy a sport- és énekkari tevékenység az úttörőmunka szerves része. N. V. Rákócziíalva Három konténer Akárki találta ki, akárki vitte véghez: jó húzás volt, hogy a Damjanich uszodához csatoltak egy kiadós területet a Marx parkból. A megyeszékhely kedvelt uszodájának látogatói így végre több pázsithoz jutnak, a labdajátékokat kedvelő fiatalok is „zöld utat” kapnak. Mert mi volt eddig? Tábla, felirattal: Labdázni tilos! Amit úgyis megszegtek ... Élvezet elnyúlni a gyönyörű zöld „szőnyegen”, ráadásul lehet választani. Van napos és árnyékos terület. És „árnyékos oldal”; két szeméttároló konténer a strand tövében, a Lengyel Légió út végén, közvetlenül a megyeháza „sarkán”. Az ugyan a strandolókat nem zavarja, hogy elfoglalja két gépkocsi parkolóhelyét. (Bár ebből is kevés van.) A terjengő „illat” azonban ... Néha elviselhetetlen a közelben! Meggymagos rétes Június 14-én egész este dúdorásztam: „... felmegy a legény a fára, meggyfa tetejébe, lerázza a meggyet.. Aztán valaki felszedi (nem biztos, hogy a legény babája a kötényébe), kosárba rakja és eladja ott, ahol megveszik, így kerülhet valahogy a cukrászüzembe is, ahol a meggyesrétest sütik. Én balga, eddig azt hittem, hogy mielőtt a gyümölcsöt a rétesbe teszik, kimagvazzák. Ama bizonyos „nótás napon” változott meg a véleményem. Ügy gondolom, mégsem magvaznak ... Az Árkád cukrászdában vásárolt két (azaz kettő) meggyesrétesben ugyanis — megszámoltam! — 19 magot találtam. Kiskertemben elültetem, hátha kikel, s fája meggyesrétest terem. Nem lenne rossz üzlet... D. F.-né Szolnok „Nagyfeszültségű" futballkapu Többen' lakunk a Vörös Csillag úti toronyház földszintjén. Ablakaink a Zagyvára néznek. Előttünk szép füves terület van, illetve volna, ha a házban és a szomszédos házakban lakó felnőttek, gyerekek nem használnák futballpályának. (Megjegyzem, hogy nem messze van egy rendesen kiépített futballpálya, csak éppen nem azt látogatják ...) A játék miatt sokszor kerülünk kényelmetlen helyzetbe. Kínos dolog felnőtteket figyelmeztetni, ariia kérni, hogy másutt zajongjanak, amikor erre maguktól is gondolhatnának. Ha a gyerekeknek szólunk? — „Nemzetközi” jelekkel „válaszolnak” ... A kényelmetlenségen kívül azonban egy ténnyel számolnunk kell! Nevezetesen: a labda röpül, s néha bizony egyenesen az ablaküvegnek ! Előfordult már nálunk is, a szomszédoknál is ablaktörés. Mindezt tetézi, hogy ezen a területen két nagyfeszültségű villanyoszlop van: éppen jó futball- kapunak, Hiába a figyelmeztető tábla, azzal senki nem törődik. A kisebb gyerekek szüleik szeme láttára másznak az oszlopra. Több helyen van a városban (Kun Béla körút. József Attila lakótelep) magas dróthálóval bekerített játéktér. Miért nem lehet ezt nálunk is megcsinálni? A rá- való összegyűlt volna már a feleslegesen fecsérelt villanyáramból. Sötétedéstől másnap reggelig ugyanis emeletenként két szárító van „díszkivilágításban”. M. Gy.-né Szolnok Ennyi kedvesség, figyelmesség egyetlen napon. Soha nem feledjük el — és köszönjük! Farkas Antalné Szolnok Rettegésben Több aláírással érkezett a szolnoki Széchenyi út 3—5— 7-ből a következő levél: „Néhány éve — negyvenkét boldog család — költöztünk új otthonunkba. Sokat vártunk rá, még ennél is többet rakosgattuk a forintokat, hogy összegyűljön a szövetkezeti lakásra való ... Mindannyian azon voltunk, hogy mielőbb megszerezzük magunknak a családi fészket. Be is rendezkedtünk szépen, boldogan élünk, dolgozunk és neveljük gyermekeinket. És közben rettegünk értük! A kis lurkókat ugyanis képtelenség a lakásban, az erL. M., Karcag: Az általános iskolák hetedik, nyolcadik osztályos tanulói csak könnyű fizikai munkával foglalkoztathatók. Elsősorban szabad levegőn, napi négy órában, kizárólag nappal;1 lehetőleg délelőtt. A gimnáziumi tanulók könnyű és közepesen nehéz fizikai munkát végezhetnek, napi hat, legfeljebb azonban nyolc órában, kizárólag nappali időszakban. Tanulók az egészségre káros munkahelyen vagy munkakörben nem foglalkoztathatók. A tanulókat lehetőleg — az általános iskolásokat elsősorban — a lakóhelyükön vagy az iskola székhelyének megfeleAz ünnepi könyvhét fontos eseményeiről, rendezvényeiről munkatársaink naponta írtak, tájékoztatták a lap olvasóit. Ettől függetlenül érkezett információ levélben, telexen. A sikeres könyvhét „zárásaként” álljon itt két levél. o Az ünnepi könyvhét méltó megünneplésére a mezőtúri Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya, a Móricz Zsigmond Kiváló Könyvtár és az áfész pályázatot hirdetett a városban dolgozó kikirakatok készítésére. Az rakatrendezők között könyv- „alkotások” kedves színfoltjai voltak a rendezvénysorozatnak, s nagymértékben hozzájárultak a népszerűsítéséhez. Nagy István, a Móricz Zsigmond Könyvtár igazgatója az értékelő zsűri nevében adta át az évfordulóra készített Móricz-emlékpla- kettet Violáné Fekete Júlia első, Kovács Tamás második és Túri Artúr harmadik hekélyen megtartani, ez nem is lehet célunk. Természetes, hogy lemennek a ház előtti kis „terecskére”, amit magunk felástunk, fűvel beültettünk. Jól is érzik magukat ott a gyerekek. Csakhogy az utca meglehetősen forgalmas, s mi, szülők, állandóan reszketünk: mikor, melyikünk 'csemeStéjje szalad ki meggondolatlanul az úttestre egy labda után. s kerül egy autó kerekei alá. A gyermekbaleseti statisztikát ismerjük... Függetlenül a nemzetközi gyermekévtől, aminek ez is jelszava lehetne: mindent értük! — nem értjük a következőket. Korábban már kértük a tanácstól, hogy a ház előtti területet kerítsék el. Hasztalan. A ház — a lakásokkal — a miénk, a terület a tanácsé — közterület. Tehát tehetetlenek vagyunk. Pedig mi már szinte mindenre vállalkoznánk, csakhogy biztonságban tudjuk gyerekeinket!” lő település területén foglalkoztathatják. Ha naponta járnak munkába, szállítsák őket. A munkahely csak olyan távolságra lehet az iskolától, hogy az oda visszautazás a várakozási idővel együtt a napi 2—2,5 órát ne haladja meg. Táborszerűen csak akkor foglalkoztathatók a tanulók, ha állandó jellegű tartózkodásra alkalmas, fűthető épületekben vannak elhelyezve, s ha táborok üzemeltetésére előírt egészségügyi feltételek megteremthetők. Általános iskolások az említett feltételekkel is csak rendkívül indokolt esetben foglalkoztathatók táborszerűen. lyezett dekoratőröknek színvonalas munkájukért. Katona Imre Mezőtúr o Az ünnepi könyvhét 50. évfordulóját méltóképpen ünnepelte meg az ország. Számos neves író, költő találkozott olvasóival. Maradandó élmény volt a zagy- varékasi általános iskolások számára is az az irodalomóra, amelyet Lengyel Dénessel, a híres pedagógussal, a Magyar mondavilág szerzőjével töltöttek. Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára emlékezve június 8-án az író fogadott fiával, dr. Móricz Imrével (aki Zagyvarékason nevelkedett) találkozott a község lakossága. Ez alkalommal felelevenítette gyermekkort emlékeit, méltatta a nagy író munkásságát. A Móricz Zsigmond helytörténeti szakkör számára értékes Móricz-kéziratokat ajándékozott. Kurucz Istvánné Zagyvarékas Könyv, könyv, könyv SZERKESZTŐI ÜZENETEK Szóvá tették, megvizsgáltuk... A Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyárában tartott Néplap-ankéton az üzemben dolgozó olvasóink panaszkodtak az úgynevezett „G-falu” ellátására. „Legjobb, ha már csütörtökön megvesszük a húst vasárnapra, mert a hét végén már csak malachús van, azért is sorba kell állni... Volt rá példa, hogy hétfőn csütörtöki kenyeret adtak... Általában háromkilós kerek kenyér van a városban, jobban szeretnénk kétkilós, egy kilós veknit ... Az áfész-boltban többnyire csak előjegyzésre lehet kapni zsúrkenyeret, fonottkalácsot ...” Szóvá tették azt is, hogy a bisztró építése gyorsan halad, bezzeg más építkezés nem. A megyei tanács vb illetékes osztálya, valamint a törökszentmiklósi tanács vb termelés-ellátásfelügyeleti osztálya közreműködésével megvizsgáltuk a panaszokat. Azok többsége nem ismeretlen a város vezetői előtt, hiszen az említett városrész problémáiról számos fórumon esett szó. * * * Ezen a vasúttól délre eső — a mezőtúri és a tiszaföldvári út által bezárt szögben — lendületesen fejlődő, mintegy 3 négyzetkilométernyi településrészen 1971-ben adták át az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat csaknem 200 négyzetméter alapterületű 300-as boltját, amelynek elődje egy apró vegyesbolt volt. Azóta „kinőtték” a környéken lakók. A 300-as bolttal egy épületben volt a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat bisztrója, amelyet a bolt bővítése érdekében átadtak a Kiskernek, helyette újat építenek a közelben. Valóban gyorsan készül, úgyszólván éjjel-nappal csinálják (kivitelezője egy magánkisiparos, aki hétvégeken a vállalati dolgozók társadalmi munkáját is segítségül kapja). Ügy tervezik, e hó végén, vagy a jövő hónap elején megnyitják. Ugyanakkor az élelmiszerbolt bővítését a házilagos műszaki előkészítés hiányosságai hátráltatták. Kivitelezésre a tanács költségvetési üzeme kapott megbízást (köztudottan gyorsaság jellemzi munkájukat, nem rajtuk múlt, hogy a vártnál lassabban haladnak.) * * * Ottjártunkkor a szóvá tettnél is kedvezőtlenebb tapasztalatokat szereztünk: a raktárak, a húselőkészítő és hűtőkamra lefalazása folytán tőkehús árusítására már nem is volt lehetőség a 'boltban, s a további munkák miatt (falbontás) két-három héten belül be is zárják az üzletet. Várhatóan augusztus közepére a jelenlegi üzlettér kétszeresére növelve áll ismét a vásárlók rendelkezésére, tiddig bizony csak a legfontosabb napi cikkek árusítására vállalkozhat egy közeli kis bolthelyiségben. Egyébként kétszer kapott hétköznap tőkehúst és háromszor húskészítményeket. A malachús, amit a Szenttamási Állami Gazdaság szállított, már „kereten felüli” áru volt, vagyis többletként javította az ellátást. Ami a kenyeret illeti: a Sütőipari Vállalat helyi kapacitása sem a kenyér, sem a süteménytermelésben nem elégíti ki az igényeket. A helyben készülő 3 kilós kerek kenyér mellé Karcagról, Szolnokról kapnak kétkilós veknit, süteményt ugyancsak Szolnokról szállítanak, hogy jusson elég. Ha a sütő üzem többféle termét készítésére állna át, ezzel a jelenlegi termelés mennyiségét veszélyeztetné. Lényeges változásra nem is számíthatnak a város lakói, amíg új üzem nem épül. Ide kívánkozik egy megjegyzés: a kenyér szavatossági ideje 72 óra. Hajlamosak rá az emberek, hogy csak a meleg kenyeret tekintik frissnek, holott emberi fogyasztásra alkalmasként eladható még a háromnapos is. Túlzásnak tartjuk, hogy hétfőn csütörtöki sütésű kenyeret árusítanának a törökszentmiklósi kereskedők. (Ilyen észrevételt egyébként egyetlen boltban sem találtunk a vásárlók könyvében!) * * * A G-faluban élők alapellátásába besegít még két régi típusú vegyesbolt is, a Sallai út elején és végén. Rajtuk kívül vasúton innen, az egyik sorompó közelében az áfész Munkásboltja, a másik átjáró szomszédságában az Ifjúság ÁBC sincs messze a G- falusiaknak. Előbbi ugyan tőkehúst nem árusít, viszont a Baromfifeldolgozó Vállalattal közös fenntartásban üzemeltetik, libamell, comb, csomagolt aprólék, csirke és tyúk bő választékát fedeztük fel a hűtőpultban. Az utóbbi üzlet viszont a túrkevei Vörös Csillag Tsz mintaboltja. Ott szép marhahúst, sertéscombot, friss csülköt, fejhúst vehettünk volna, kenőmájas, disznósajt, pőre, csécsei szalonna egészítette ki az aznapi áruk sorát. Az említett üzletek mindegyikében kaphattunk volna előjegyzés nélkül kalácsot, zsúrkenyeret, a nehéz vajas sütemények kisebb- nagyobb választékát kínálták, volt ahol több mint tíz félét. És ahol nincs tőkehús, ott az ételkonzervek, a hús- és halkonzervek, sajtok nagy választéka sorakozott a polcokon. * * * Az igazsághoz, hozzátartozik az is, hogy Törökszent- miklósnak jelenleg is van a G-falunál ellátatlanabb területe, a város nyugati részében ugyanis még kedvezőtlenebb a helyzet. A hatodik ötéves terv időszakában még két-három nagyobb ÁBC áruház építését tervezik, azokból egy a Sallai útra kerül. Addig is — az átmeneti nehézségek után a duplájára bővített 300- as igyekszik majd jól szolgálni a város peremén élők ellátását. — re — Amikor a parkban fűnyk rás volt, kellemes szénaillat lengte be a környéket, csupán egy közeli „vándorkonténerből” áramló bűztől lehetett szédelegni. Ez a „vándorkonténer” régebben a Marx parkban levő szobor- csoport mellett díszelgett. Ami szemetet a tetején bedobáltak, oldalt kifújta a szél. Rájöhettek: nem jó helyen van ott. Most sincs jó helyen! Az óvoda játszóhelye és a gázfogadó között éktelenkedik. Nem is esztétikus, nem is egészséges. Az óvoda vezetői is bizonyára tiltakoztak már ellene. Nem vitatható, szükség van a konténerekre, de gondoskodni kell rendszeres ürítésükről, s hogy ne „kiabáljanak” messziről — esetenkénti fertőtlenítésükről. H. F.-né Szolnok fgy élni oly jó ... A Tiszamenti Vegyiművek Vöröskereszt alapszervezetének jóvoltából június 12-én egésznapos kiránduláson vehettünk részt Budapesten. A szociális otthonból, az öregek 1-es és a 2-es számú napközijéből negyvenen mehettünk. És már nem először! Most a Citadellán, a Mátyás templomban, a Nemzeti Múzeumban és az állatkertben jártunk. Ismét sok-sok élménnyel „megrakodva” tértünk haza. Na és a vendéglátás! Az autóbusz ülésén ajándék: mindenkinek egy-egy Tomi- kollekció. A 4-es főút melletti Rétesben lángost és édességcsomagot kaptunk. A városligeti Ezerjóban bőséges, ízletes ebédet fogyasztottunk. Visszafelé ismét a Rétesben — stílszerűen — friss rétes, fagylalt és cóla! Túri Artúr versenykirakata Violáné Fekete Júlia grafikái
