Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június. 19. Közép-Dunántúl leghatalmasabb várrendszeré volt egykor a Bakonyban a cseszneki vár. A IV. Béla király idején megindult várépítkezés o XVI. század végéig tartott és Cseszneket a környék bevehetetlen erősségeként tartották számon. A hatalmas várat földrengés és tűzvész pusztította el, de romjaiban is fenséges. Az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói konzerválják a megmaradt romokat A képen: A vár helyreállítási munkáit a Dobosi brigád végzi Keresik Székely Bertalan és Donét János képeit A XIX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, Székely Bertalan és a klasz- szicista stílusú arcképeiről, valamint mitológiai tárgyú kompozícióiról és oltárképeiről ismert festőnk Donát János képeit keresi — tudományos feldolgozás céljából — a Nemzeti Galéria. Székely Bertalan — akinek portréi, élet- és tájképei mellett a közönség körében elsősorban az „Egri nők” című történelmi tablója, továbbá az 1870-es években készült két nagy történelmi kompozíciója (az „V. László és Czillei”, a „Thököly Imre búcsúja”) és a „Murányi Vénusz” című festménye a legismertebbek, összesen több mint 1200 képet festett. E nagyszabású életműnek azonban csupán kétharmada hozzáférhető. Több mint száz képe magángyűjtők birtokában van, s hiányzó 400 művéről a szakemberek ma sem tudják, hogy hol található. A „Japán nő” című híres festményének eredeti változatát például évek qta hiába keresik a kutatók. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának tervei között szereplő — és már készülő — Székely Bertalan monográfia e festmények nélkül nem lenne teljes. Ugyanakkor a Nemzeti Galéria hiányos nyilvántartásának kiegészítése is megkívánná, hogy az értékes és ismeretlen helyen levő képek előkerüljenek. Másik, kevésbé ismert, de jelentős, 1744—1830 között élt festőnk Donát János egyebek között Kazinczyról, és Virág Benedekről is készített portrét. Munkásságát eddig csupán 80 műve alapján tudták „feltérképezni”, de legalább ugyanennyi képe kallódik valahol. Ez utóbbiak — sajnos — többnyire általa nem szignált festmények, ami szintén megnehezíti a kutatást. Elképzelhető azonban, hogy egyes gyűjtők, akiknek birtokában vannak, tudják róla, hogy Donát ecsetje alól kerültek ki. A Magyar Nemzeti Galéria ezért kéri azokat a má- gángyűjtőket és közéleteket, akiknek a két festőről származó kép van a tulajdonukban, hogy erről— a 161-100 vagy a 160-170-es telefonszámon — értesítsék. Vasárnap megnyitotta kapuit a tiszaligeti expressz tábor. A középiskolás fiatalok tíz hétig pihenhetnek, élvezJ hetik a kellemes környezetet, a ligeti strandot. Az első turnusban eszperantisták költöztek a sátortáborba. A nyaralás, kikapcsolódás mellett a délelőttöket nyelvtanulás-1 sál töltik. Emelkedő színvonal — igényes produkciók Befejeződött az országos szövetkezeti dalostalálkozó Színt hozott Szolnok megye zenei életébe a hét végén a VII. országos szövetkezeti dalostalálkozó. A húsz énekkar közel ezer dalosa négy helyszínen látványos felvonuláson, hangversenyeken és szerenádon mutatkozott be a közönségnek. Szombaton este Jászalsó- szentgyörgyön, Kunhegyesen, Tiszaföldváron és Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a négy zsűri előtt megkezdődtek a bemutató koncertek. A pódiumra lépő együttesek — mindenütt öt kórüs — műsorválasztását dicséri, hogy repertoárjukban megtalálhattuk a népdalcsokrokat, népdalfeldolgozásokat, mozgalmi dalokat, de ízelítőt hallhattunk a reneszánsz, a klasszikus, a romantikus kórusmuzsikából, de gyakrán szólaltak meg Kodály. Bárdos. Karai és Balázs Árpád művei is kiváló tolmácsolásban. Nem mindennapi zenei csemege volt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban meghallgatni a pécsi Áfész Janus Pannonius női kara előadásában Karai József Töredék a muzsikából című művének bemutatóját. melyet a szerző kísért zongorán. A KÖTA nagydijával kitüntetett szolnoki Áfész Kodály kórusa a vasárnapi felvonuláson magukkal ragadták a közönséget. Az első nap programja esti szerenáddal fejeződött be. Vasárnap délelőtt Szolnokon az együttesek színpompás felvonuláson vettek részt, majd megkoszorúzták a Lenin-szobrot. A díszhangversenyre, a díjkiosztó ünkórusblokkokat adtak elő, melyben zömmel mozgalmi dalok és népdalfeldolgozások szerepeltek. A VII. országos szövetkezeti dalostalálkozót Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára értékelte, zárta. Örömmel szólt arról, hogy a szövetkeA dalostalálkozón — amelyen megyénket három együttes, a szolnoki Áfész Kodály kórusa, a mezőtúri Petőfi dalkör, valamint a tiszaföldvári férfikar képviselte — a kórusok produkcióinak értékelése után kiosztották a díjakat. A szolnoki Áfész Kodály kórusa Buday Péter vezetésével elnyerte a Kórusok Országos Tanácsának nagydíját, valamint a KPVDSZ különdíját. A mezőtúri Petőfi dalkör (karnagya Kávási Sándor), a dombóvári Kapos kórus (karnagya Pásztor Jánosné), a sárbogárdi Áfész vegyeskara (karnagya Huszics Vendel), valamint a zirci szövetkezeti munkáskórus (karnagya Bozzay József) nívódíjat kapott. — v. fekete — Elismerés illet, a kórusokat a kulturált éneklésért, a szép, homogén szólamhangzásért. A művek a stílus, a hangulat egységében szólaltak meg. Az ízes népdalelőadások mellett lelkesedéssel formálták meg a munkásmozgalmi dalokat. Figyelemre méltó szólistáknak tapsolhatott a közönség, örvendetes volt. hogy sok új arcot láthattunk a kórusok soraiban, ami az utánpótlás biztosításának jele. A bemutató hangversenyen sikerrel szereplő tamási Pro Cul- tura Humana együttes dalosai A szombat esti bemutatókat záró összkari művek átélt előadásával, a dalosok népségre a tiszaligeti sport- csarnokban került sor. A szövetkezeti dalostalálkozó zárókoncertjét az össz- kar Lendvay: Dal a Tanács- köztársaságról című művével nyitotta. Az ezer dalost számláló monumentális kórus énekéből sugárzott a muzsika szeretete, a közös dalolás varázsa. A bemutató hangversenyek együttesei zeti dalosmozgalom mind mennyiségben, mind minőségben nagyot fejlődött. Sokat csiszolódott az együttesek dalkultúrája igényes műveket, kidolgozott előadásban szólaltattak meg. Kiemelte a dalosok dicséretre méltó népzenei hagyományápolását. a szívügynek érzett munkásmozgalmi művek lelkes előadását. Elismeréssel szólt az együttesek vállalkozó szelleméről, a mai magyar komponisták magas fokú technikai tudást igénylő alkotásainak műsorra tűzéséről. Méltatta a találkozó szakmai jelentőségét, baráti, közvetlen légkörét, az együttesek között kialakult jó kapcsolatokat, s ennek továbbvivő erejét. A hónap fotója című pályázatunkra érkezett Csík Ferenc Szolnok: „Kikötőben” Képzőművészeti alkotótábor Berekfürdőn Negyedik alkalommal nyitják meg az idén Berekfürdőn az amatőr képzőművészeti alkotótábort. A július 1-től 12-ig tartó táborozásra 30—40 alkotót várnak a házigazdák. A részt vevő ama- / tőrök négy szakágból — grafika, festészet, szobrászat és kerámia — választhatnak. A csoportok munkáját képzőművészek — Buna Konstantin, Györfi Sándor, Tilles Béla irányítják. A foglalkozások mellett előadások teszik változatosabbá, hasznosabbá a táborozást, A résztvevők többek között a mai művészet filozófiai hátteréről, Kandinszky és Klee munkásságáról, valamint a konstruktivizmusról hallgatnak meg előadást. Vácott véget ért a humorfesztivál Csaknem 20 ezres vendégsereg vidám, felszabadult hangulatban búcsúztatta vasárnap Vácott az első Rátóti Humorfesztivált. A fesztiválbúcsú résztvevői — hasonlóan a szombat délutánihoz — tanácsháza előtti tér minden sarkában találhattak látni- és hallgatni- valót. Ismert együttesek zenéje szólt reggeltől estig a színpadokon. Népszerű humoristák, előadóművészek, sportolók, újságírók, filmesek, a rádió és a tv szerkesztői gondoskodtak arról, hogy a játékos jókedv egy percre se hagyjon alább. A sátrakban kékfestők, ötvösök, kerámikusok és sok más mesterség művelői kínálták portékáikat, a vásárfiát. Aki ezen a napon Vácra érkezett, minden bizonnyal jól szórakozott. Humorfeartlvúl A Rádió Kabarészínházának gyengécske májusi bemutatója után azzal vigasztaltam magam: már a júniusi, a rátóti humorfesztivál idején adásba kerülő kabaréra tartogatják erejüket — és poénjaik javát — a humoristák. A rátóti humorfesztiválra, amely — az előzetes hírverésből. beharangozásból ítélve — derűs perceket — sőt: órákat — ígért a rádió- hallgatóknak' is. A júniusi kabaré „Felfelé a létrán” címmel, a „Rátóti humorfesztivál gálaestje” alcímmel, nyilvános, élő adásban hangzott el. Ezzel tulajdonképpen össze is foglaltunk minden lényegeset a műsorról, mert ami a nyitó és a záró szignál közötti egy órában elhangzott, elég hervasztó volt. Pedig nagy és jó nevekből állt a szerző- és előadógárda: Komlós János, Árkus József. Fekete Sándor. Moldova György. Peterdi Pál. Sándor György. Karinthy Ferenc, Abody Béla — és mások. A kiváló szerzők korántsem adták színük-szívük javát ehhez a kabaréhoz. Sok volt a kabaréban az idegen elem — a terjengős és előre kiszámítható fordulatokon tovavonszolódó anekdota. Az általános szürkeségből csak Komlós János és Fekete Sándor tűnt ki ..elmeéles” szövegeivel, a többiek — a legjobban Sándor György — mélyen „alulmúlták” saját színvonalukat. A rátóti humorfesztivál első rádiós adása nagy lehetőség lett volna — nem éltek vele. A héten elhangzott néhány más „rátóti” műsorral csöndesen eltelt a fesztivál, amelynek egyelőre csak a füstjét éreztük, a lángját nem. Még az oly érdekesnek ígérkező, másfélórás „A telefonnál: Hofi Géza és Marton Frigyes” című program is meglehetősen unalmasra sikeredett, bármennyire igyekezett a műsor két vendége és riportere, Horvát János. Röviden Ha megszólal a rádióban. Darvas Ivánra figyelni kell. Heinrich Mann „Az alattvaló” című regényének ismétlésben elhangzott rádióváltozatában örülhettünk megszólalásainak, s csodálhattuk — az éteren át is megérezve — milyen finom szálakból szövi. építi föl szerepét egy nagy művész. „A világ másik fele” című adás volt a vasárnap délután meglepetése. A nagyon okos, átgondolt szerkesztésű műsor Latin-Ameriika forrongó, napról napra változó világába kalauzolta el a hallgatót, az elhangzott interjúkban a földrész kiváló, haladó gondolkodású írói, művészei beszéltek történelemről, politikáról. Érdemes lesz figyelni a* sorozat további, hasonló témájú programjaira. — eszjé — Élménybeszámoló 263 napról A helyi honismereti szakkör meghívására szerdán, június 20-án este Jászjákóhaí- mán tart diafilmmel szemléltetett élménybeszámolót Jaka- bos Ödön romániai magyar utazó. A Kézdivásárhelyen élő fiatalember néhány évvel ezelőtt 263 nap alatt járta végig Körösi Csorna Sándor útját a székelyföldi Köröstől az indiai Dardzsilingig. A hagyománytisztelő uta-' zó, mindvégig hű maradt nagy Tibet-kutatónk szelleméhez. Gyalog, hajón, tevekaravánon tette meg a több ezer kilométeres utát, hogy a szülőföldről vitt földet elJ hinthesse a dardzsilingi síron, Eszperantisták a Tiszafigetben
