Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 19. 2 Szovjet—amerikai közös közlemény A bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozó záró napján, tegnap az osztrák főváros­ban közös közleményt hoz­tak nyilvánosságra, amely megvonja Leonyid Brezs- nyev és James Carter 1979. június 15—18. között tartott tárgyalásainak mérlegét. „Az eszmecseréket — állapítja meg az okmány — az a tö­rekvés jellemezte, hogy ki­terjesszék a kölcsönös meg­értés területeit, és mindkét fél számára az elfogadható megoldásokat találjanak a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekre. Vitáikban különleges figyelmet fordí­tottak a háború veszélyének csökkentésére, a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sával, valamint más fegyver­kezéskorlátozási és leszere­lési erőfeszítésekkel”. A négy fejezetből álló kö­zös közlemény bevezetőbe rámutat, hogy az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke és az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnöke közös meg­egyezés alapján Bécsben tár­totta találkozóit, amelyeket szovjet részről Andrej Gro- miko külügyminiszter, Dmit- rij Usztyinov honvédelmi miniszter, mindketten az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai, Konsztantyin Csernyenko, a PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Nyikola Ogarkov marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyve­res erők vezérkari főnöke, amerikai részről Cyrus Vance külügyminiszter, Harold Brown hadügymi­niszter, Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és David Jo­nes tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke vett részt. A közös közlemény felso­rolja azokat a további sze­mélyeket, akik belekapcso­lódtak a tárgyalásokba, majd rámutat, hogy Leonyid Brezsnyev és James Carter szerződést írt alá a hadá­szati támadó fegyverrend­szereik korlátozásáról, továb­bá megtárgyalta a szovjet— amerikai viszony legfőbb kérdéseit és a fontosabb nemzetközi problémákat. A közleménynek a szovjet —amerikai viszonnyal fog­lalkozó első fejezete hangsú­lyozza, hogy a két ország kapcsolatai alapvető jelentő­ségűek népeik érdekei szem­pontjából és számottevően befolyásolják az egész nem­A 19 cikkelyből álló ok­mány bevezető része aláhúz­za az aláíró feleknek azt a meggyőződését, hogy a hadá­szati támadó fegyverrendsze­rek korlátozását célzó újabb intézkedések hozzájárulnák majd a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához, elő­segítik a nukleáris háború veszélyének csökkentését, a nemzetközi béke és biztonság megerősítését. A szerződő feleket az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elvei vezérlik. Megerősí­tik törekvésüket a hadászati fegyverrendszerek további korlátozására és csökkentésé­re. szem előtt tartva az ál­talános és teljes leszerelés megvalósításának igényét is. Kijelentik, hogy a legköze­lebbi jövőben tárgyalásokat kívánnak kezdeni a hadásza­ti támadó fegyverrendszerek további korlátozásáról és csökkentéséről. A szerződés értelmében mindkét fél kötelezi magát á hadászati támadó fegyver- rendszerek mennyiségi és minőségi korlátozására, va­lamint arra, hogy mérsékle­tet tanúsít a hadászati táma­dó fegyverzetek új fajtáinak k i fej les ztésében. A szerződés hatálybalépé­sével a felek kötelezik ma­gukat arra, hogy korlátozzák az interkontinentális ballasz- tikus rakéták, a tengeralatt­járóról indítható ballasztikus rakéták. a nehézbombázók, valamint a levegő—föld tíon- sú ballasztikus rakéták indí­tó berendezéseinek számát zetközi helyzet alakulását. A felek tovább munkálkod­nak a szovjet—amerikai vi­szony szilárdabb és konst­ruktívabb megalapozásán, bővíteni szándékoznak az együttműködés területeit. Nagy fontosságot tulajdo­nítanak a viták Békés ren­dezésének, annak, hogy a konfliktus-helyzetek ne ve­zessenek a nemzetközi fe­szültség fokozódásához. Különleges fontosságú együttműködési területnek tartják a fegyverkezési ver­seny megszüntetését és a háború megelőzését. E cél­ból konzultációkat tartanak szükségesnek egymás között és más kormányokkal az ENSZ-ben és másutt. Hangsúlyozva az interpar­lamentáris kapcsolatok' je­lentőségét, a közös közle­mény kitér a két állam ve­zetőinek személyes kapcso­lataira, kontaktúsaira, ame­lyeket a jövőben rendszeres­sé kívánnak tenni, mindkét fél számára megfelelő idő­pontban. A nukleáris és a hagyo­mányos fegyverzet korláto­zásával foglalkozó második fejezet rögzíti, hogy a felek egyike sem törekszik katonai fölényre, lépéseket tesz az atomfegyverek korlátozásá­ra, majd teljes felszámolá­sára, egyengeti a leszerelé­si tárgyalások útját. A találkozó zárónapján Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet —amerikai szerződést. az ehhez csatlakozó jegyzőköny­vet, a további SALT-tárgya- lások elveit és fő irányvo­nalait rögzítő közös nyilat­kozatot, valamint még egy okmányt, amely értelmezé­seket és egyéb közös állás- foglalásokat tartamaz. Ezek a megállapodásokat a két fél érdekeinek kölcsönösen el­fogadható egyensúlyát rög­zítik az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alap­ján. A felek megerősítették, hogy szigorúan tartani fog­ják magukat a SALT—II. rendelkezéseihez. A közös közlemény nyug­tázza a „teljes atomcsend­ről” folytatott szovjet—ame- rikái—brit tárgyalások ered­ményes előrehaladását, ál­lást foglal az atomfegyverek eterjedésének hatékonyabb megakadályozása mellett, méltatja a bécsi közép-euró­pai haderőcsökkentési tár­gyalások fontosságát. Sorra kitér azokra a témákra, amelyekről szovjet—ameri­oly módon, hogy azok össze­sített mennyisége ne halad­ja meg a 2400-at. A szerző­dés értelmében 1981. január 1-ig a fent említett hadásza­ti támadó fegyevrzetek össze­sített mennyiségét 2250-re korlátozzák, és hozzákezde­nek azoknak a fegyvereknek a leszereléséhez, illetve meg­semmisítéséhez, amelyek meghaladnák ezt az összesí­tett mennyiséget. Mindkét fél kötelezi magát arra. hogy nem kezd újabb, helyhez kötött rakétaindító berendezések építésébe, s nem is telepíti át jelenlegi helyükről ezeket az indító berendezéseket. A szerződés által előirány­zott összesített mennyisége­ken belül mindkét fél kötele­zi magát az osztódó vagy egymástól függetlenül kü­lönböző célpontokra irányít­ható, több robbanófejes, úgy­nevezett MIRV-rakéták szá­mának korlátozására. Az ilyen típusú interkontinentá­lis ballasztikus rakéták, ten­geralattjáróról indítható bal­lasztikus rakéták. levegő- föld típusú ballasztikus raké­ták indítóberendezéseinek, továbbá a hatszáz kilométer­nél nagyobb hatótávolságú szárnyas rakétákkal felsze­relt nehézbombázóknak a száma nem haldhatja meg az 1320-at. A szerződésben foglalt kor­látozások kiterjednek a had­seregek harci állományában levő, valamint az építés befe­jező fázisában vagy tartalék­ban és raktárban levő. illet­kai kétoldalú tárgyalások folynak, így a műholdelhá­rító rendszerek korátozására, a nemzetközi fegyverkeres­kedelem visszafogására, a vegyi fegyverek és a radio­lógiai fegyverek betiltására, az Indiai-óceánnal foglalko­zó tárgyalások felújítására. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok állást foglal amellett, hogy az ENSZ- közgyűlés második rendkívü­li leszerelési ülésszakát le­szerelési világkonferencia kövesse. Harmadik fejezetében a közös közlemény a nemzet­közi kérdéseket áttekintve a felek támogatásáról biztosít­ja az enyhülési folyamatot, fokozott nemzetközi együtt­működést sürget a gazdasá­gi fejlesztésben, a környezet­védelemben. a világűr békés hasznosításában. Síkraszáll az ENSZ szerepének fokozá­sa mellett. A felek elégedetten álla­pítják meg. hogy az utóbbi években pozitív fejlemények következtek be az európai kontinensen. Szorgalmazzák a Helsinkivel fémjelzett fo­lyamat továbbvitelét, és a maguk részéről igyekeznek előmozdítani az 1980-ban esedékes madridi értekezlet konstruktív lebonyolítását. Ez a fejezet végezetül rö­vid áttekintést ad a közel- keleti. az afrikai és a dél­kelet-ázsiai helyzetről, jelez­ve, hogy a felek mindegyike kifejtette a találkozón véle­ményét az adott kérdések­ről. Végül a közös közlemény negyedik fejezete a kétolda­lú együttműködés kulturá­lis, tudományos és műszaki területeit tekinti át, külön figyelmet szentelve a prob­lematikus gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatoknak, amelyek vonatkozásában „munkálkodni kell az aka­dályok kiküszöbölésén”. „Carter elnök és Brezs­nyev elnök megelégedéssel nyilatkoztak tárgyalásaik eredményeiről. Meggyőződé­sük, hogy a felek között a' találkozó eredményeképpen számos területen elmélyülő kölcsönös megértés és a lét­rejött megállapodások követ­kezetes végrehajtása meg­könnyíti a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődését és a két ország közös hozzájáru­lása lesz az enyhülés erősí­téséhez. á nemzetközi biz­tonsághoz és a békéhez” — állapítja meg végezetül a bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozóról 'kiadott kö­zös közlemény. ve karbantartás alatt álló fegyverzetekre is. A szerződés egyik pontja kimondja, hogy azok a ne­hézbombázók, amelyekre most nem vonatkozik a meg­állapodás, azonnal a SALT— TI hatálya alá kerülnek, mi­kor ailkalmassá teszik őket 600 kilométernél nagyobb ha­tótávolságú szárnyas .rakéták hordozására. Ezenkívül mind­két fél kötelezi magát, hogy nem hajt végre kísérleteket 600 kilométernél nagyobb ha­tótávolságú szárnyas raké­tákkal abban az esetben sem, ha ezeket nem nehézbombá- zókról, hanem egyéb, repülő eszközökről indítják. Nem terveznek, nem pró­bálnak ki és nem fejleszte­nek fegyverrendszerekké a szerződés értelmében megha­tározott típusú ballasztikus ra­kétákat, indító berendezése­ket stb. Tartózkodnak az egyéb repülő eszközökről in­dítható. 600 kilométernél na­gyobb hatótávolságú osztódó robbanófejes szárnyas raké­tákkal való repülési kísérle­tek végrehajtásától. A szerző­dés megfelelő előírásainak betartása mellett mód van a hadászati támadó fegyver- rendszerek korszerűsítésére és felcserélésére. Meghatározott határidőt szab a szerződés azoknak a hadászati támadó fegyverze­teknek a leszerelésére, illet­ve a megsemmisítésére, ame­lyekkel bármelyik fél a szer­ződésben meghatározott ösz- szesített mennyiségen felül rendelkezik, Azzal a céllal, hogy bizto­sítsák a szerződés életképes­ségét és hatékonyságát, a fe­lek kötelezik magukat: nem fogják megkerülni a szerző­désben foglalt előírásokat va­lamely más államon vagy ál­lamcsoporton kersztül. illet­ve bármely egyéb módon. Egyik fél sem vállal bármifé­le olyan nemzetközi kötele­zettséget, amely a szerződés­nek ellentmond. A szerződés hatálybalépése után a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek annak érdekében. hogy a lehető leghamarabb megállapodást érjenek el a hadászati fegy­verrendszerek további korlá­tozását és csökkentését célzó intézkedésekről. Ezenkívül feladatul tűzik ki, hogy ide­A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, a továbbiakban a szerződő felek megegyezve a hadászati tá­madó feyverrendszereknek a szerződésben rögzített kor­látozásáról, megegyeztek az alábbi ki­egészítő korlátozásokban ar­ra az időtartamra, amelynek során a jelenlegi jegyző­könyv érvényben marad: I. CIKKELY A felek mindegyike köte­lezi magát arra, hogy nem fejleszt ki mozgatható kilövő állású IBM-berendezéseket, és nem folytat repülési kí­sérleteket ilyen kilövő ál­lású IBM-típussal. II. CIKKELY 1. A szerződő felek mind,- egyike kötelezi magát arra, hogy nem fejleszt ki 600 ki­lométernél nagyobb hatótá­A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, a továbbiakban a szerződő felek, megkötvén a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló megállapo­dást, megerősítve, hogy a stra­tégiai egyensúly megszilárdí­tása megfelel a szerződő fe­lek valamint a nemzetközi biztonság érdekeinek, kifejezésre juttatva meg­győződésüket. hogy a hadá­szati fegyverrendszerek to­vábbi csökkentéséről és kor­látozásáról szóló megállapo­dások mielőbbi elérése elő­segítené a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását és csökkentené a nukleáris háború kitörésének veszé­lyét, megegyeztek az alábbiak­ban: ELŐSZÖR: a felek tárgya­lásokat folytatnak az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elvei alapján a hadá­szati fegyverrendszerek to­vábbi mennyiségi korlátozá­sát és csökkentését valamint további minőségi korlátozá­sukat előirányzó intézkedé­sekről. A felek között a hadászati fegyverrendszerek korláto­zásával és csökkentésével kapcsolatos kérdésekről lét­rejött szerződések fejlesztése során a felek — azzal a cél­jekorán, tehát még 1985 előtt megkössék azt a SALT-meg- állapodást, amely a most alá­írt szerződés helyébe léphet. A szerződésben foglalt elő­írások betartásának biztosí­tására mindkét fél a rendel­kezésre álló nemzeti techni­kai ellenőrző eszközöket ve­szi igénybe. Méghozzá oly módon, hogy ne sértse meg a nemzetközi jog általánosan elismert elveit. Vállalják azt is. hogy nem fogják zavar­ni a másik fél nemzeti tech­nikai ellenőrzési eszközeit. A felek minden egyes in­terkontinentális ballasztikus rakéta indításáról jó előre ér­tesítik a másik felet, kivéve azokat az egyedi indításokat, amikor a rakétakísérleteket volságú cirkáló szárnyasra­kétákat sem tengeri, sem földi kilövő állású beren­dezésekkel. 2. A felek mindegyike kö­telezi magát arra. hogy nem folytat repülési kísérleteket sem tengeri, sem földi kilö­vő állásról 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú olyan cirkáló számyasrakétákkal, amelyek egymástól függetle­nül különböző célpontokra irányítható több robbanófej­jel vannak felszerelve. 3. A jegyzőkönyv vonatko­zik azokra a pilóta nélküli cirkáló szárnyasrakétákra, amelyek saját hajtóművel vannak ellátva, fegyverek célbajuttatására alkalmas berendezésük van, repülésü­ket pályájuk nagy részén az aerodinamikus felhajtóerő biztosítja, és amelyek repü­lési kísérleteit tengeri vagy földi kilövőállásról, illetve mindkettőről végezték, azaz a tengeri és földi telepítés­lal, hogy megelőzzék a nuk­leáris háború kitörését és csökkentsék annak veszélyét — további intézkedések ki­dolgozásán fáradoznak a stratégiai egyensúly megszi­lárdítására, többek között a stratégiai egyensúlyt legin­kább destabilizáló hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásának útján, vala­mint olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik a várat­lan támadás veszélyének csökkentését, illetve annak megelőzését. MÁSODSZOR: a hadászati fegyverrendszerek további korlátozását és csökkentését a megfelelő nemzeti techni­kai eszközökkel kell ellen­őrizni, szükség esetén pedig olyan összehangolt kiegészí­tő intézkedések felhasználá­sával, amelyek elősegítik a nemzeti technikai eszközök­kel történő ellenőrzés haté­kony megvalósítását. A vál­lalt kötelezettségek megbíz­ható betartása érdekében a felek igyekeznek megszilár­dítani az ellenőrzést és töké­letesíteni az állandó konzul­tatív bizottság tevékenységét. HARMADSZOR: a felek e tárgyalások sörán — figye­lembe véve a stratégiai hely­zetet meghatározó tényező­ket 7- törekednek az alábbi '■'élők elérésére: 1. a hadászati támadó fegyverrendszerek mennyisé­gének jelentős és lényeges csökkentése; saját határaikon belül hajt­ják végre. A SALT—II szerződés cél­jainak és előírásainak vég­rehajtását hivatott elősegíte­ni az az állandó konzultatív bizottság, amelyet egy 1972. december 21-én aláírt em­lékirat értelmében hoztak létre. A SALT—II ratifikálása mindkét országban a felek alkotmánya által előírt mó­don történik. A szerződés a ratifikációs okmányok kicse­rélésének napján lép hatály­ba, és 1985. december 31-íg marad érvényben, amennyi­ben ezt a dátumot megelő­zően nem váltják fel egv új. a hadászati támadó fegyver­rendszerék további korláto­zását biztosító megállapodás­sal. re alkalmas cirkáló szárnyas- rakéták. III. CIKKELY A szerződő felek mindegyi­ke kötelezi magát arra, hogy ilyen rakétákkal nem végez repülési kísérleteket, illetve hogy nem fejleszt ki ilyen rakétákat. IV. CIKKELY A jelen jegyzőkönyv a szerződés elidegeníthetetlen részének tekintendő. Érvé­nyes attól a naptól, amikor a szerződés hatályba lép és 1981. december 31-ig marad érvényben, ha e határidő le­járta előtt nem váltja fel egy másik, a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozását célzó további in­tézkedésekről szóló megálla­podás. Készült Bécsben 1979. jú­nius 18-án. két-két példány­ban orosz illetve angol nyel­ven, mindkét szöveg egy­aránt hiteles. 2. a hadászati támadó fegyverrendszerek minőségi korlátozása, beleértve a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek új típusai létrehozá­sának, kipróbálásának és ki- fejlesztésének, valamint a meglevő támadó fegyver- rendszerek korszerűsítésének korlátozását; 3. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Álla­mok között létrejött megál­lapodáshoz fűzött jegyző­könyvben érintett kérdések megoldása a jelen dokumen­tumban rögzített elvek és cé­lok megvalósításával kapcso­latos tárgyalások keretében. NEGYEDSZER: a felek megvizsgálnak más intézke­déseket a stratégiai egyen­súly biztosítására és meg­szilárdítására, a felek egyen­lőségének és egyenlő biz­tonságának szavatolására, valamint a fent említett el­vek és célok megvalósításá­ra. A felek mindegyike sza­bódon vethet fel bármilyen, a hadászati fegyverrendsze­rek további korlátozására vo­natkozó kérdést. A felek — szükség esetén :— további közös intézkedéseket vizsgál­nak meg a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítá­sára, a nukleáris háború ki­törése veszélyének csökken­tésére. Bécs, 1979. június 18. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről L. BREZSNYEV az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Az Amerikai Egyesült Államok részéről JIMMY CARTER az Amerikai Egyesült Államok elnöke II SALT-II szerződés összefoglalása Jegyzőkönyv a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról létrejött megállapodáshoz L. BREZSNYEV az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke JIMMY CARTER az Amerikai Egyesült Államok elnöke Közös nyilatkozat a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló további tárgyalások alapelveiről ós lő irányairól

Next

/
Thumbnails
Contents