Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 17. A TANÁCSOKÉ A S7f*) ... Az ugródeszka Egynek sok, kettőnek kevés Amikor Jászdózsáról elkerült az orvosházaspár, a meg­üresedett helyre öten is pályáztak - de mindannyian csak egyedül. Mint a mesében, a „legkisebbre” esett a válasz­tás. fgy lett dr. Jáger Mihály a körzeti orvos. Rendelő kánikulában A másik körzet státusa betöltetlen. Űjabb orvosra egyelőre remény sincs. Nem­csak azért, mert az orvos „hiánycikk”, hanem azért sem, mert lakást nem tud­nak számára biztosítani. Előbb-utóbb megüresedik ugyan az egyik szolgálati la­kás, mert a benne élő ápo­lónő házat épít, de nem való­színű, hogy az egyszobás, komfort nélküli lakás csá­bító lenne egy orvos számá­ra. így hát a község három­ezer emberének ellátása, to­vábbá Jászteleken és Jász- jákóhalmán a helyettesítés Jáger doktorra hárul. Jog­gal vallja: — Ez a munka egy orvos­nak sok, kettőnek kevés. Tavaly rendelésen megje­lent 15 ezer 542 beteg, ott­hon pedig 741-et kellett el­látni. Az a fontos, hogy egyelőre bírja az orvos. Gyurkó József, a községi pártbizottság titkára szerint ennek magyarázata: — Fáradhatatlanul szor­galmas az orvos. A dózsaiak „gondoskod­nak” arról, hogy ne unat­kozzon. B erényi Jánosné, a jászberényi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályá­nak véleményét sűrítette a Jászdózsa egészségügyét tár­gyaló községi vb-ülésen: — Nagyon emelkedik a táppénzes napok száma. A statisztika őt igazolja. 1977-ben 8 ezer 451 volt a táppénzes napok száma, ta­valy viszont majdnem elérte a 12 ezret. A községben háromszázhu- szan szenvednek magas vér­nyomásban, harminchatan pedig daganatos megbetege­désben. A táppénzes napok száma azonban nemcsak az ilyen betegeken múlik. HÉTFŰI BETEGEK — Növelik azt a „hétfői betegek” is, — vallja Gyur­kó József. — Az orvos még nem ismer mindenkit. A házépítés, meg néhány fél­deci könnyen beteggé teszi az embert. Érdekes, hogy a kétlaki- ság már nem játszik szere­pet a „betegállomány” ala­kulásában. A dózsaiak a vá­roslakók erősödő földszerzé­si vágyával ellentétben in­kább szabadulni igyekeznek a földtől. Ezt bizonygatja Gu­lyás József tanácselnök: — A régi zártkerti részt az 'új vasútvonal elvágta a községtől. Csereingatlanként tíz hektárt biztosítottunk, de csak négyet vettek igénybe. Sokan a régi kertet sem mű­velték nem kellett nekik a föld. Inkább máshol keres­nek és találnak is munkát. — Jászdózsáról is elván­dorolnak a fiatalok — mond­ja az orvos, — öregszik a falu. Ez is oka a betegállo­mány növekedésének, meg az is, hogy egyre többen vál­lalnak munkát, s ezáltal gyarapítják a biztosítottak körét. ESTE IS... A községben hétszázhat- van „eljáró” van. Ezért kér­ték falugyűléseken, hogy ne csak reggelenként, hanem esténként ís legyen rendelés. Március óta esténként is felkereshetik a betegek az orvost. A rendelési idő tehát a la­kosság igénye szerint meg­oldódott. Gond csak akkor adódik, ha egy másik köz­ség orvosa ügyel. Azt kérte, ilyen esetekben kocsit biz­tosítsanak a betegnek. Jog­gal méltatlankodnak ezért a dózsaiak, mondván, hogyha kocsira teszik a beteget, ak­kor már meg sem állnak a berényi kórházig. Az orvoshiány indokolná, hogy az egészségügyi mű­szerek, felszerelések beszer­zését egyszerűsítsék, ne a körzeti orvosoknak kelljen azok vásárlásával vesződni. Dr. Jáger Mihály szerint a nagykátai járásban megol­dották az ilyen gondokat; a rendelőintézet intézi a be­szerzéseket. A jászberényi járásban egyelőre egyenként szaladgálnak ilyen ügyekben a körzeti orvosok. BESZERZÉS EGYÉNILEG Az orvosok helyzetének javításához is hozzájárulna a beszerzések egyszerűsítése. Egyike lehet azoknak azin- tézkedéseknek, melyek job­ban helyhez kötik a körzeti orvosokat. Most még a falu­hoz kötődés kevésbé tapasz­talható. — Az utóbbi évtizedben öt orvosunk volt, — jegyzi meg Gulyás József. — Ha fi­gyelembe vesszük, hogy egyi­kük ösztöndíjasként tanult, s ezért hét évet itt töltött, még rosszabb a kép. Joggal volt néha olyan érzésem, hogy néhány orvos csak ug­ródeszkának használja a fa­lut. Régebben nem így volt. Dr. Antoni Mihály például harminc évig gyógyította a község lakóit. Házat épített, itt élt közöttünk... Az orvosok kedvéért pe­dig lehetősége szerint min­dent megtesz a községi ta­nács. — dehát ez nem min­dig elég. Jászdózsa egészségügyéhez tartozik még az is, hogy szo­ciális gondozói állást szer­veztek az idős. egyedülálló emberek érdekében. Anya- és csecsemővédelmi tanács­adás hetente van. Nővédelmi tanácsadáson szintén heten­ként jelenhetnek meg a la­kosok. Egészében rendben van tehát (ideértve az isko­laegészségügyet is) a község egészségügyi helyzete. — Csak a nyári szabadság ne jönne, — sóhajtozik a ta­nácselnök —, mert nekünk kell gondoskodni az orvos helyettesítéséről. Annál pe­dig könnyebb dolgot is el tudok képzelni.­— Jaj, de melegem van! — sóhajtott föl több apróság is Törökszentmikloson, a rende­lőintézet előterében. A „vá­ró” falán színes rajzok, mese­figurák vonnák el a gyere­kek figyelmét a hosszadalmas ücsörgésről, ment bizony a kis betegeknek sokat kell vá­rakozniuk. Egy-egy délelőt- tön több százan megfordul­nak itt — a hely szűk. a friss levegő kevés, a korai kánikula pedig csak nehezí­ti a helyzetet. — Eddig huszonhat gyere­ket vizsgáltam meg — szusz- szán egy percet dr. Medgyés- sy György gyermekszakorvos. — Odakinn még legalább annyian várnak, és még csak tíz perccel múlt tíz óra. A rendelés kilenctől 11-ig tar­tana, de biztos lesz egy óra is, mire végzünk. Csörren a telefon, Medgve- sy doktor gyorsan behajtja az ablalkszámyakat. hiszen a 4-es főúton robogó jármű­vektől egymás szavát is ne­hezen értjük. — Most már ragyogó kö­rülmények között dolgozunk — szól a nyilvántartásokat rakosgatva dr. Hainal Ba- lázsné asszisztensnő. — Az­előtt a volt járásbíróság alag­sorában volt a rendelés, de azt felejtsük el. Négy éve költöztünk be ebbe a vilá­gos, modem épületbe, a régi dolgokra már nem gondo­lunk. Ide még a gyerekek is szívesebben jönnek. — Két gyermekkörzetet lá­tok el. mert egy kolléga hiányzik. Négy helyett hár­man vagyunk — jegyzi meg Medgyesy doktor. A városi főorvos, dr. Sülé Mihály megerősíti az előbb hallottakat. — Enyhén szólva túlter­heltek a körzeti gyermekor­vosok. öt és fél ezer körül van az ellátandók száma. Ha ezt négyfelé osztja. akkor majd ezemégyszáz gyerek Mi ez a minden? Mire volt és van lehetősége a nagyköz­ségi tanácsnak e feladatok megoldásához? Molnár Illés főelőadó szerint: — Az utóbbi öt évben költ­ségvetésből, fejlesztésből több mint egymillió forintot köl­töttünk a megfelelő körülmé­nyek megteremtésére. Ehhez jön még a társadalmi mun­kások segítsége. Minden tan­termünk parkettás, olajfűté- ses, két iskola kivételével mindenütt vízöblítéses WC-k vannak, a folyosókon, az ebédlőkben folyóvíz. A tan­termek világítását is korsze­rűsítettük. A településen egy általános iskolai igazgatósághoz két te­rületi egység tartozik. A 24 tanterem öt épületben van, a tanulók száma megközelíti a hétszázötvenet. (A gimná­ziumot most nem említem, mert az nyolc tantermével korszerű, szép, új iskola.) Nincs váltott tanítás, de a napközis csoportok itt is tantermekben vannak, egy csoportban negyven-negy- venkét gyerek. Az iskolai konyha nagyobb létszámra is tudna főzni, de az ebédlő kicsi, a gyerekek több tur­nusban tudnak csak étkezni. — Nagy gondunk — foly­tatta Molnár Illés, — hogy nincs tornatermünk. Télen a művelődést ház nagytermé­ben tartják a testnevelőórá­kat, bár azt sem tudjuk fel- fűteni. Jó időben az iskolaud­varon tornásznak a gyerekek. Nagyon jó a kapcsolatunk a különböző munkahelyek szo­cialista brigádjaival, minden osztálynak van patronálója. Jól dolgozik a szülői munka- közösség. Nekünk különösebb szervezőmunkát nem kell vé­geznünk, a brigádok játék­szereket építenek az iskola­udvarokon. Beszélgetés közben eszem­be jutott, amit dr. Budavári Éva főorvostól, a KÖJÁL is­kolaegészségügyi osztályának jut egy orvosra. Ez így rop­pant soknak tűnik, bár sze­rencsére nem minder* srác beteg egyszerre. A tavaszi­őszi betegséghullámok idején azonban be sem férnek a rendelőintézetbe. Ehhez még számítsuk hozzá a nyolc ál­talános és a három középis­kolát, ahol iskolaorvosiként kell vizsgálatokat végezniük. Jókora energiát fordítanak a megelőzésre is. És akkor még nem beszéltem az óvodákról meg a fekvőbetegekről. — Ez valóban tömérdek feladat. Hogyan segíthet a tanács ? — Négy éve fölépült az új rendelőintézet, ezzel nemcsak a gyermekorvosi, hanem a szakorvosi ellátás színvonala is óriásit emelkedett. A kül­területi gyerekkörzet orvosá­nak a saját gépkocsija hasz­nálatáért átalányt fizetünk. Segítünk a lakásgondok meg­oldásában. Azt hiszem, a fi­zetésükre sem lehet panasz. A vidéki orvosi állásokért nem törik magukat a fiata­lok — legyint dr. Sülé Mi­hály —, ezért is nem tudjuk betölteni az egyik gyermek- körzeti állást, és ezért nincs még önálló iskolaorvosunk. vezetőjétől hallottam: keve­set vannak a gyerekek a le­vegőn, keveset mozognak. A közelmúltban kétezer általá­nos iskolás antrópometriás vizsgálatát végezték el és ki­derült, hogy legtöbbjüknek gyenge a törzs-, a vállizom- zata, rossz a tartása. És mind­ez a mozgás, a sportolás hiá­nyára utal. — Itt a nyár, újból meg­szervezik a gyerekek úszás- oktatását? — kérdeztem a fő­előadót. — Eddig két évben össze­sen százhúsz gyereket utaz­tattunk be naponta vonattal Szolnokra úszásoktatásra, de ezt most már egyik nevelő sem vállalja, akinek megvan hozzá a szükséges vizsgálata. Az uszodák viszont nem ad­nak oktatót. Így az idén le kellett mondanunk az úszás­tanításról. Marad a napközi. — A tanteremben? — Részben. Ugyanis a parkerdőbe is kivisszük a gyerekeket. Háromnapos tur­nusokban váltják majd egy-, mást, a többi időt az isko­lában töltik. Egyszerre negy­ven gyereknek van helye a sátortáborban. Ez lesz az el­ső év, amikor ilyen nyári napközit szervezünk, remél­jük többen igénybe {veszik majd, mint tavaly, amikor mindössze tizenhét gyerek kért nyáron is ellátást. — Mi a tornaterem hiányá­ra nem panaszkodhatunk, — mondta Kis István, a zagy- varékasi Közös Községi Ta­nács vb-titkára, amikor ér­deklődtem, ők hogyan tud­nak gondoskodni az iskola­egészségügyi, a higiéniás ellá­tásról. — Amióta összefogás­sal fölépült a tornaterem, szinte minden órában vannak ott gyerekek. Az elmúlt va­sárnap rendeztük meg a tor- naünnepélyt, öröm volt néz­ni. Egyébként már torna­szakkörünk is van. " Ebben a községben is egy iskolai igazgatóság van, Mindenesetre keressük őket. Medgyessy doktor a kert­jét mutatja, ahol a fárasztó nap után fölfrissülni próbál. Bokrok, fenyők, rózsatövek. A kert végében az Alkotás utca tán legszebb háza — a törökszentmiklósi tanács építtette kétszintesre. hogy Medgyessyék a hat gyerekkel elférjenek. — Sok a munkám — mond­ja elgondolkodva a középko­rú orvos —, de gyógyítani szent dolog, meg aztán így védekezem az. öregedés ellen. A gyerekek között fiatal ma­radok. Felderül az arca, amikor a városi főorvost idézem: ha­marosan megoldódik a ren­delőintézeti gond. A rendelés ugyanis az emeleten folyik, de odafönn nincs se mosdó, se vécé. Rövidesen munkához látnak a kőművesek, hogy ezen segítsenek, ha a zsúfolt­ságon egyelőre nem is tud­nak enyhíteni. Talán ha sor­számot kapnának a kis be­tegek. akkor a szülők nagy­jából kiszámíthatnák, mikor kerülnek sorra. így elejét vehetnék a tumultusnak, a hosszas várakozásnak. Zagyvarékason nyolc tante­rem két épületben, és az úgy­nevezett öreg iskolában a napközi, a konyha, Szászber­ken pedig a kastélyból átala­kított általános iskola három tanteremmel, egy tornaterem­mel tartozik hozzá. — Folyóvíz minden iskolá­ban van, de a WC-ék űrgöd­rösek, és nincs pénzünk, hogy folyóvizes WC-ket építsünk. A zagyvarékasi iskolákban a világítást már korszerűsítet­tük, a tantermek parkettások. Az idén az összes felújításra jutó pénzt az iskola kapta meg, ez 359 ezer forint. Eb­ből az emeletes iskola épüle­tének szigetelését csináltat­juk meg, felújíttatunk né­hány tantermet, Szászberken az iskola tetejét kell kijavít­tatni, mert beázik. És ha jut­na a pénzből, ott is korsze­rűsíteni kellene a világítást. Tudjuk, hogy ennél többre lenne szükség, de az anyagi lehetőségek megszabják, mit tehetünk. így is társadalmi munkában takaríttatjuk ki nyáron az iskolát, szülők kis­iparosok, szocialista brigádok segítenek. Tény, hogy a tanácsok a lehetőségekhez mérten igye­keznek biztosítani az egész­ségügyi feltételeket, — így például mindenütt van isko­laorvosi ellátás — de ez sok pénzbe kerül. A KÖJÁL fő­orvosnője szerint a megyé­ben is növekszik a rövidlátó gyerekek száma — és ebben része van annak, hogy sok régi iskolában még mindig nem elegendő a fényerősség. És az általános iskolások kö­rében még eléggé gyakori a „piszkos kéz betegsége”, a bélféreg, a hepatitisz, a dizen­téria. Vízöblítéses WC-k kel­lenének, folyóvíz a kézmo­sáshoz. A nyár jó alkalom ar­ra is, hogy ahol nincs torna­terem, ott az iskolaudvaro­kon olyan játékot szereljenek fel, amelyek ősztől lehetősé­get nyújtanak a gyerekeknek a testedzésre^ Nem ezreket érő felszerelésekre van szük­ség, inkább sok ötletre, a fel­nőttek további segítőkészsé­gére. Simon Béla Megkezdődött a kiszolgáló létesítményeknek otthont adó épület szerkezeti építése a szol­noki Hetényi Géza kórház új 400 ágyas pavilonja mellett. A háttérben látható épületben pedig a szakipari munkákat végzik. (K. I.) H. Z. Szükség és lehetőség- Nálunk a tanács a lehetőségein belül mindent meg­lesz azért, hogy az iskolában az egészségügyi, a higiéniai körülmények megfelelőek legyenek, - mondta Nász Imre, az újszászi iskola igazgatója. — V — A rendelés kezdete előtt fél órával már szép számmal gyüle­keznek

Next

/
Thumbnails
Contents