Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

XXX. évf. 138. szám, 1979. június 15., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tegnap az 1978, évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Ma folytatódik a vita — Interpellációk Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán meg,- jelentek: Losonczi Pál, cr Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Hu­szár István, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kor­mány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Buda­pestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságáról. — Bélák Sándor képviselőtársunk 1963-tól volt Keszthely város és a keszthelyi járás országgyűlési képviselője. A mező- gazdaság területén folytatott kiemelkedő tudományos és ok­tatói tevékenységének eredményeit képviselői munkájában is gyümölcsöztette, elsősorban a mezőgazdasági bizottságban, amelynek előbb tagja, majd több éven keresztül elnöke volt — hangzottak a méltató szavak. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülés részvevői néma felállással adóztak Bélák Sándor emlékének. , Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az orszá­gos választási elnökség jelentését az időközi képviselő vá­lasztásról; Óvári Miklós és dr. Végh György országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ugyancsak tudomásul vette az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését a téli ülés­szak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A továbbiakban Péter János bejelentette, hogy a Minisz­tertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter be­nyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. A pénzügyminiszter expozéja Ezért — hangsúlyozta a mi­niszter — a szerkezetválto­zást központi intézkedésekkel is serkenteni kell. A továbbiakban egyebek között arról beszélt hogy, halaszthatatlanok az ener­gia-takarékosság és az ez­zel kapcsolatos ésszerűsítés feladatai. Az egyik legfonto­sabb cél az, hogy a felhasz­nálók reális áron kapják az energiát és az energiahordo­zókat. Mindenekelőtt azért — mondotta —, hogy érzé­keljék a valóságos költsége­ket s azt is, mennyire fontos számukra a megtakarítás. Ez­zel kapcsolatban szóvátette: a központi intézkedéseken túl a vállalatok és a lakosság egyaránt sokat tehet a taka­rékosabb energiafelhasználás érdekében. A miniszter ezt követően arról is beszólt, hogy ipa­runk és mezőgazdaságunk sok olyan importanyagot és -terméket használ fel. amely­nek a hazai ára még mindig alacsonyabb a tényleges vi­lágpiaci áraknál, mondotta, de hozzátette azt is: — az importtal való takarékossá­got sem szabad azonban végletesen értelmezni. A gaz­dálkodásnak az a helyes mód­ja. ha az importanyagokat és termékeket is ésszerűen, ta­karékosan használjuk fel, s ha az importtermékeket más, például a szocialista országok­ból olcsóbban beszerezhető, vagy itthon gyártható ter­mékekkel helyettesítjük, min­den olyan esetben, amikor arra lehetőség van. (Folytatás a 3. oldalon.) — Az 1978-as gazdasági esztendő az ötödik ötéves tervidőszak harmadik — mondhatjuk úgy is — kulcs éve volt. Az éves népgazda­sági terv és az állami költ­ségvetés az öt évre kitűzött gazdaságpolitikai céloknak a változó körülményekhez iga­zodó megvalósítását szolgálta — állapította meg expozéjá­nak bevezetőjében a minisz­ter, majd átekintette, hogy az 1978-as esztendő gazdasá­gi eredményei mennyire se­gítették a fejlődés, az egyen­súly és a hatékonyság együt­tes követelményeinek valóra- váltását. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üte­me 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél: a nemzeti jö­vedelem csak 4 százalékkal nőtt. Ez azonban nem járt együtt a hatékonyság javu­lásával és az elosztási ará­nyok kívánatos változásával sem. A behozatali többlet a tervezett csökkenés helyett növekedett. A felhalmozás nagyobb, mint ahogy tervez­tük. 1978-ban 197 milliárd fo­rintot, 15 miilliárddal többet költöttünk beruházásokra, mint amennyivel az éves tervben számoltunk. Ez meg­haladja mai gazdasági lehe­tőségeinket. Aránytalanul megnőttek a készletek is. A vállalatok és a szövetkezetek ugyanis nagyobb termelésre készültek fel, mint amire utólag az értékesítés lehető­ségei — elsősorban az ex­portpiacok — igazoltak. A lakosság életkörülmé­nyei mérsékelten, de folya­matosan javultak. A tervidő­szak három éve során a la­kosság fogyasztása 10 száza­lékkal — ebből 1978-ban 3 százalékkal — lett nagyobb. Ez némileg kisebb a terve­zettnél. A bérek és a kere­setek növekedése 1978-ban erőteljesebb volt, mind az előző évinél, mind az elő­irányzottnál. A keresetek nö­vekedésének legnagyobb há­nyada a vállalati hatáskör­ben végrehajtott béremelé­sekből származott, ami — több mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű ns volt. Faluvégi Lajos ezután rész­letesen elemezte a népgaz­daság egyensúlyának alaku­lását befolyásoló tényezőket és a többi között szólt arról, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésében már mu­tatkoznak bizonyos kezdeti eredmények. Sajnos, azonban — mutatott rá — ma még elég gyakori, hogy a műsza­ki korszerűsítés nem elég ha­tékony : drágán üzemeltetik a berendezéseket, vagy nem elég korszerű a termék, amit gyártanak velük, s így nem lehet jó áron eladni. Sok vál­lalat nem is érzi eléggé, mi­lyen fontos termékszerkeze­tének alakítása, s ebben el­sősorban az irányítás és a szabályozás a hibás, mert nem teremtett elég szigorú feltételeket a gazdálkodás­ban, s a vállalatokkal nem éreztette a termelés, az ér­tékesítés és a fejlesztés szi­gorú, sürgető körülményeit. Biszku Béla és Kádár János az ülésteremben (Telefotó - KS) Magyarországon először sikerült egy nap alatt „talpraállítani" egy híddarut tegnap délelőtt, Szolnokon. Közel ötven tonnát', egy 49 méteres fesztávú, 10 Mp teherbírású híddarut emelt fel két Berger-Kato autódaru a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Mövek szolnoki felepein. A berendezést a Szovjetunió szállította. Az al­építményekkel, a tizenkét méteres cölöpökön nyugvó sínpályával együtt ötmillió forintos beruházás a vagonkirakást fogja meg­gyorsítani (K. I.) Losonczi Pál és Lázár György fogadta a svéd külügyminisztert Találkozó újságírókkal Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta a hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Hans Martin Blix svéd külügyminisztert. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak tegnap fogadta a svéd kül­ügyminisztert. A szívélyes légkörű esz­mecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Je­len volt Torsten Hylander, a Svéd Királyság magyarorszá­gi és Iván Tivadar, hazánk svédországi nagykövete. A délelőtt folyamán Hans Martin Blix a Hilton Szálló­ban találkozott a hazai és a külföldi sajót képviselőivel. Hans Martin Blix tegnap elutazott hazánkból. A barátsági hétre Helsinkibe magyar küldöttség utazott, Budapestre finn delegáció érkezett Az V. magyar;—finn, illet­ve finn—magyar barátsági hét finnországi eseménysoro­zatára tegnap reggel — ti­zenhárom magyar testvérvá­ros képviseletében — 300 ta­gú magyar társadalmi kül­döttség utazott el Budapest­ről. A politikai delegációt Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke vezeti. A magyar küldöttség el­utazásával egyidejűleg meg­érkezett Budapestre a barát­sági hét magyarországi ese­ményein résztvevő 300 tagú finn társadalmi küldöttség. A tíztagú politikai delegációt Jaakko Itälä, a Liberális Néppárt elnöke vezeti. A finn politikai delegáció délután látogatást tett a nép­frontnál, majd este Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára adott va­csorát tiszteletükre.- * * * A hazánkban tartózkodó finn delegáció egyik csoport­ja tegnap délután Szolnokra érkezett. Ebéd után városné­zésen vettek részt, majd este Bíró Boldizsár, a városi ta­nács elnökhelyettese fogadást adott a vendégek tiszteletére, akik között ott van Szolnok testvérvárosának, Riihimäki tanácsának két képviselője is. Holnap Tószegre látogatnak, holnapután baráti találkozón ismerkednek a KÖTIVlZIG dolgozóival, vasárnap pedig megtekintik az országos szö­vetkezeti dalostalálkozó gá­láját. A finn vendégek - a Csanádi körúti iskolával ismerkedve - megtekintik a fizikai-kémiai előadótermet

Next

/
Thumbnails
Contents