Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-02 / 127. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 2. FÓRUM *79 Gyermekeink joga i----------gyermekeknek — A egészséges fejlődé­sük érdekében — a világon minde­_______ nütt különleges g ondoskodásra és megkü­lönböztetett figyelemre van szükségük — állapította meg az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 1959-es, a gyer­mekek jogairól szóló dek- ralációja. Most, a nyilakozat elfoga­dáséinak 20. évfordulóján, június 2-től 7-ig hazánkban, a Parlamentben rendezik meg a kormányszintű nem­zetközi fórumot, mely a gyermekév kiemelkedő ese­ménye. Nyolcvan - ország képviselői, kormányszakér­tők, az ENSZ és szakosított szervei, megfigyelők jöttek el a több napos tanácskozás­ra, hogy megvitassák a nem­zetközi együttműködés le­hetőségeit a gyermekek bol­dogabb és biztonságosabb jövőjéért. A fórum célja, hogy szerte a világon ér­vényre jussanak a gyerme­kek jogai — fajra, színre, nemre, nyelvre, vagyonra, vallásra, társadalmi szár­mazásra tekintet nélkül. . — Mihez van joga a gyermeknek? — A vá­lasznak Európától Ameri­káig, Ázsiától Afrikáig egy­formán- kell hangoznia: — Hogy boldogabb le­gyen; hogy saját és a tár­sadalom javára fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lel­kileg fejlődjék, egészséges környezetben a szabadság és a méltóság viszonyai között; hogy születésétől kezdve szeretet és megértés, szülői gondoskodás vegye körül, anyagi biztonságban. A gyermeknek joga van az oktatásra, legalább ele­mi iskolás fokon lehetővé kell tenni, hogy elsajátítsa az általános műveltséget, s képességei szerint a társa­dalom hasznos tagja legyen. Joga van a játékhoz, a szórakozáshoz. A felnőttek kötelessége, hogy védjék a gyermekeket az elhanyagolás, a kizsák­mányolás, a kegyetlenség minden megnyilvánulásával szemben. Gyermekeinket a népek közötti barátság, a béke és testvériség szelle­mében kell nevelnünk, az önzetlenségre, a közösségi életre, hogy képességeiket a társadalom javára kamatoz­tassák. A világ különböző részé­ből itt tartózkodó küldöttek a hatnapos program alatt országjáró látogatásaikon meggyőződhetnek arról, hogy nálunk, Magyarországon a legnagyobb kincs a gyer­mek. minden az ő érdeké­ben történik, nekik építjük a jövőt. Az elmúlt húsz év alatt minden eddigi — a világ haladó közvéleményétől tá­mogatott — igyekezet elle­nére sem sikerült megnyug­tató körülményeket terem­teni a Föld valamennyi gyer­mekének, melyek alapvető jólétüket biztosítanák. Még mindig sok — főleg a -fej­lődő országokban — az elég­telenül tápláltak száma, az egészségügyi szolgáltatások­ról nem is beszélve. Meg­rendítő, hogy ezek a gyer­mekek nem ismerik az élet legelemibb örömeit. fórum nagymérték­ben hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyer­mekek helyzetének felülvizsgálására ösztönözze a világot, és moz­gósítson a jólétükhöz szük­séges támogatásra. A legif­jabb nemzedék védelmét szolgáló nemzetközi méretű erőfeszítések egyben a tár­sadalmi haladást is szolgál­ják. És a békét, melytől a gyermekek élete, boldogsága függ'. JáKóhalmi „források” Fejlesztés közerőből Jászjákóhalmán már min­denki természetesnek tartja, hogy a település fejlesztését szolgáló tervek készítésénél elsősorban két szempontot vesznek figyelembe. Az egyik: mennyi pénze van a tanácsnak, a másik, hogy mi­vel tudnak és akarnak segíte­ni a gazdasági szervek, a munkahelyi kollektívák. A Béke Tsz az 1979-re szó­ló megállapodásban vállalta, hogy 50 ezer forinttal járul hozzá az ifjúságpolitikai fel­adatok végrehajtásához. — Mintegy félmillió forint érté­kű társadalmi munkával — gépi erővel — segíti a belte­rületi utak felújítását. A jászjákóhalmi iskolások nyá­ri táborozását támogatja az­zal. hogy díjtalanul szállítja a táborozáshoz szükséges felszereléseket. A Jászsági Cipőipari Szö­vetkezet helyi telepe 20 ezer forinttal a sportkör és a rá­diós szakkör munkáját se­gíti. A szövetkezet Kossuth Szocialista Brigádja az elmúlt évhez hasonlóan az idén is több mimt 20 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával járul hozzá az óvodák és a napközi otthon karbantar­tásához. Az Egyesült Jászsági Áfész ebben az évben 16 ezer fo­rinttal segíti a községfejlesz­tést. Értékes „ajándék” volt a több mint 300 ezer forint költséggel készült piactér. A Jövő. Asztalos Szövetke­zet tavaly hetvenezer forint­tal segítette a tanácsi mun­kát. Ezzel jelentős mérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy korszerű központi fűtést ka­pott az általános iskola és az óvoda, sportudvart, ját­szóteret vehettek birtokukba az iskolás gyerekek. Az idén a szövetkezetben húszmillió forintos fejlesztés kezdődik, ezért a készpénz­támogatásról az év második felében állapodnak meg. Szegediek hangversenye a Anton Bruckner IX. szim­fóniáját és a Te Deumot mutatta be szerdán este az Országos Filharmónia ren­dezésében a Szegedi szim­fonikus zenekar és a Sze­gedi Zenebarátok Kórusa Karolos Kaspar Trikolidis vezényletével a szolnoki Szigligeti Színházban. Köz­reműködtek: Karikó Teréz (szoprán), Lengyel Ildikó (alt), Réti Csaba (tenor) és Sinkó György (basszus), a szegedi színház operaéneke­sei. A tévéből már jól ismert szimpatikus, népszerű. te­hetséges görög karmester ez­úttal az előadók számára igen nehéz feladatot jelentő, nem éppen „szórakoztató” filozofikus tartalmú gran­diózus művet illetve műve­ket választott bemutatásra. A kiváló osztrák zeneszerző a XIX. század nagy roman­tikus komponistájának mű­veiben kétségkívül Wagner hatása érezhető a legerőseb­ben. Építkezésmódja, tema­tikus kidolgozási rendszere viszont a bécsi klasszikus zene alapjaira, elsősorban Beethoven szimfóniáinak építkezésmódjára támaszko­dik. Harmóniavilágát, főleg Bruckner IX. szimfónia és a Te Deum hangszerelésj technikáját Wagner döntően befolyásol­ta. Óriás zenekarra kompo­nál, melyben a fúvósok, különösen a rézfúvók több­szörösen is megerősítve ját­szanak. Igen nagy létszámú, kitű­nő vonóskar Jtépes csak egyensúlyt teremteni az eny- nyire felerősített fúvóskar­ral szemben. Ez esetben a nyolc kürt. három harsona, három trombita, tuba és a hármas fák mellett igen­csak erőtlennek tűnt az egyébként sem legjobb for­máját nyújtó, mintegy negy­ven vonóshangszeres. Egy­aránt adósak maradtak a kifejezően szép, tiszta, ki­egyenlített hangzással. Bár igaz, hogy ilyen nagy me­legben elég nehéz össze­hangolni a sokféle és meny- nyiségét tekintve is igen sok hangszert. A szimfóniát szünet nél­kül folytató Te Deum — Szigligetiben mely szintén az igen ter­mékeny 1879—85-ös idő­szakból való — sem nyúj­tott igazán felemelő, nagy zenei élményt. Talán csak a változatosság, az énekkar megjelenése volt frissítő a sok-sok felfokozott dinami­kai hatás után. A kóru&. ál­talában nem tudott fénye­sen, érthetően, tisztán áttör­ni a zenekari hangzás fö­lött. Nem tudta a zenében azt a pluszt jelenteni, me­lyet az élő szép tiszta em­beri hangtól egy ilyen nagy kórustól már joggal elvár­hatunk. Valmennyi szólista nagyon kulturáltan illeszke­dett a mű zenei gondolatá­hoz az együttes munkájá­ban. Sinkó György hangja és hangszíne, Réti Csaba tiszta intonációja külön em­lítést érdemel. Mindent összevetve a telt ház ellenére elmondhatjuk, hogy a nagyon temperamen­tumosán, látványosan, nagy­szerűen vezénylő karmester sem tudta pótolni, feledtet­ni a: hiányosságokat. A vastaps ezen az estén csak a rokonszenves Karolos Kas­par Trikolidisnek szólt. Egyed Ferenc Gazdagabbak lettünk néhány módszerrel Beszélgetés Boian Nyikiforov Davidovval, a Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil megyei Bizottsága titkárával A megyében tartózkodó Bóján Nyikiforov Davidov, a BKP Kjusztendil megyei Bi­zottságának mezőgazdasági titkára vezette bolgár párt­delegáció tegnap Szűcs Já­nosnak, a megyei pártbizott­ság titkárának kíséretében a szolnoki Mezőgép Vállalat­hoz 'tátogatott. Ezután dél­előtt a delegációt fogadta Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A tegnap délutáni hazautazás előtt megkértük Bóján Nyi­kiforov Davidovot, összegez­ze a látogatás tapasztala- • tait: — Delegációnk látogatásá­nak célja az volt, hogy meg­ismerkedjünk a Szolnok me­gyei mezőgazdaság eredmé­nyeivel. Igyekeztünk szert tenni tapasztalatokra, hogy mindazt, amit lehetséges, a mi feltételeink iközött hasz­nosítani tudjuk. Meglátogat­tunk két termelőszövetkeze­tet. a túrkevei Vörös Csilla­got és a jászszentandrási Haladás Tsz-t. Információkat kaptunk a termelőszövetke­zetek múltjáról, jelenéről a megyei TESZÖV-nél, s kü­lönösen hasznos beszélgetést folytattunk Andrikó Miklós­sal. a megyei pártbizottság első titkárával. Nagy hatás­sal volt ránk a mezőgazdaság elért szintje — érdekes volt például a jászszentandrási elvtársak munkája. A para­dicsom termesztésében olyan korszerű technológiát alkal­maznak, amellyel sikerült magas átlagtermést elérniük az öntözés nélküli viszonyok között is. — A TESZÖV-nél látoga­tásukkor élénken érdeklőd­tek a háztáji gazdaságokról. — A magyarázat: a mi or­szágunkban a BKP Központi Bizottságának határozata ér­telmében nagy munkát vég­zünk azért, hogy a háztáji gazdaságok termelése fejlőd­jék. Mi most gazdagabbak lettünk e téren néhány Szol­nok megyei módszerrel. — A szolnoki Mezőgép Vállalatnál sok kérdést tet­tek fel a dohány szárítókkal kapcsolatban. — Megyénk az egyik spe­ciális dohánytermesztő terü­let Bulgáriában. Nálunk na­gyon jó minőségű dohányt termesztenek — alkalmas er­re a terület természeti adott­sága. A termelőszövetkeze­teink jövedelmének ötven százaléka a dohányból szár­mazik. Sok kiváló dohány- termesztő dolgozik nálunk — munkájuk eredményét fejezi ki, hogy eddig százötven ter­melő gazdaság kapott már Állami-díjat. Ebben az ága­zatban különösen nagy gond a munka gépesítése. Ez a magyarázata az érdeklődés­nek. — Az állattenyésztésről eddig nem esett szó. Tudom, hogy programjukban szere­pelt sertés és szakosított szarvasmarhatelep, valamint egy húsfeldolgozó megte­kintése. — Szép kukorica- és búza­táblákat, lucerna- és borsó­táblákat láttunk, amelyek a szárazság ellenére magas át­lagtermést ígérnek. Ez bizto­síték egyben az állattenyész­tés fejlődéséhez. Láttuk a túrkevei korszerű ezerférő­helyes szakosított szarvas­marhatelepet például. Ná­lunk találhatók hasonlóak, s a látogatás segít abban, hogy megoldjunk néhány problé­mát. amely az ilyen szakte­lepek építésénél napvilágra kerül. — Milyen benyomásokkal utaznak el .Szolnokról? •— Megkapott az emberek, különösen vendéglátóink ked­vessége. Nagy hatással volt ránk a nagyarányú lakásépí­tés. Természetesen Kjusz­tendil megyében is cél, hogy a munkások lakásigényeit ki­elégítsük, s emellett épülje­nek óvodák, szociális és kul­turális létesítmények is. H. J. Aranykoszorús brigád a cipögyári bölcsödében Hat éve együtt Nem éppen gyakori hír, hogy egy - bölcsőde dolgozói­ból álló szocialista brigád aranykoszorús kitüntetésben részesült. Az elismerés vajon mit takarhat, mivel érdemel­ték meg a dadák? Erről be­szél a martfűi Tisza Cipőgyár üzemi bölcsődéjében dolgozó — tizenegy tagból álló — Semmelweis Ignác Szocialis­ta Brigád három tagja: Mol­nár Istvánná brigádvezető, Nagyné Véninger Teréz és Szakács Sándorné. — Nagyon örülünk az elis­merésnek, de az is a valóság­hoz tartozik, hogy csak egy hajszál választott el bennün­ket a vállalat kiváló brigád­ja kitüntetéstől, aminek az elérése bizony nagy fegyver­tény lett volna, hiszen a gyárban csaknem 300 brigád dolgozik. No, rossz szájíznek semmi nyoma, csakhát ez a „háttér” — mondja a brigád­vezető. A hat esztendeje együtt dolgozó brigád tizenegy asz- szonya az egyik legszebb pá­lyát választotta: csöppnyi emberkéket óvnak, tanítanak, a sízó legteljesebb értelmé­ben az édesanyát helyettesí­tik naponta több órán át. Ök az első „idegenek”, akikkel a kicsik találkoznak. Hivatás. Minőségében kü­lönböznek a mesterségtől, a foglalkozástól, hiszen az em­ber egész lényét igényli a munkában töltött órák min­den 'perce. Brigádvállalásuk sokrétű, színes. A teljesség igénye nél­kül nézzük, mi^' tettek, "mit .tesznek a reggel'-5-Kor nyitó és délután 4-ig nyitva tartó gyermekintézmény dolgozói? Mint mindenhol, ebben a bölcsődében is gond a mun­kaerőhiány. Évente a fizetett szabadságok és a szabadna­pok 440 órát vesznek igénybe, ilyenkor térítés nélkül he­lyettesítik a távollévőket. (Amíg nem volt brigád, fi­zették a plusz munkát, hi­szen speciális helyről lévén szó, „beugrót”, helyettesítőt nem alkalmazhatnak.) Évente négyszer a KÖJÁL fertőtlenítést — rovarirtást — tart a bölcsődében, általában a szabad szombat előtti pén­teken. Hat éve — feláldozva szombatot, vasárnapot — vállalta a kollektíva a „nyo­mok” eltakarítását. Jó szolgálatot tesz nemcsak a bölcsődei ruhák varrásá­ban, javításában, a bábjáték­készítésben az a kiszolgált, de még működő varrógép is, amelyet a gyártól kaptak. Az Tigyes kezű asszonyok hem egyszer a martfűi munkás- szállásoknak is varrnak — természetesen társadalmi munkában. Évek óta akadozik a nagy­községben a zöldség- és a gyümölcsellátás. A kisgyer­mekek napi étkeztetésének pedig egyik legfőbb eleme a főzelék, a zöldség és a gyü­mölcs. A vállalkozó kedvű asszonyok az idén úgy pró­bálnak segíteni a kisgyerekek ellátásán, hogy béreltek egy kis darab „hobbi-földet”, sza­bad idejükben megtermelik a bölcsőde konyhájában fel­használandó zöldféléket. Sok gondot fordítanak a — sajnos egyre több — beszéd­hibás kisgyerekekre: végte­len türelemmel, következetes módszerekkel, magnetofonnal igyekeznek segíteni rajtuk. Ugyancsak várják őket a ho­moki Gyógypedagógiai Inté­zet diákjai is, akiket kirán­dulni visznek, kerékpárral, könyvvel, játékokkal lepik meg alkalmanként őket. Patronálnak idős házaspá­rokat is.* Mindannyian részt vesznek szervezett önképzésben. Min­denki választott valamiféle „testre szabott” egyéni fel­adatot: van, aki tanul, mások klubot, kört szerveztek. S mindezt szűkre szabott szabad idejükben a családról való gondoskodás, a nagy fe­lelősséggel végzett munka .mellett. T. Szűcs Etelka „Micsoda nap! - Ha fényképezkedünk, csináljunk úgy, mint a fo­cisták ..(T. Z.)

Next

/
Thumbnails
Contents