Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-02 / 127. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 2. FÓRUM *79 Gyermekeink joga i----------gyermekeknek — A egészséges fejlődésük érdekében — a világon minde_______ nütt különleges g ondoskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük — állapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es, a gyermekek jogairól szóló dek- ralációja. Most, a nyilakozat elfogadáséinak 20. évfordulóján, június 2-től 7-ig hazánkban, a Parlamentben rendezik meg a kormányszintű nemzetközi fórumot, mely a gyermekév kiemelkedő eseménye. Nyolcvan - ország képviselői, kormányszakértők, az ENSZ és szakosított szervei, megfigyelők jöttek el a több napos tanácskozásra, hogy megvitassák a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért. A fórum célja, hogy szerte a világon érvényre jussanak a gyermekek jogai — fajra, színre, nemre, nyelvre, vagyonra, vallásra, társadalmi származásra tekintet nélkül. . — Mihez van joga a gyermeknek? — A válasznak Európától Amerikáig, Ázsiától Afrikáig egyformán- kell hangoznia: — Hogy boldogabb legyen; hogy saját és a társadalom javára fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg fejlődjék, egészséges környezetben a szabadság és a méltóság viszonyai között; hogy születésétől kezdve szeretet és megértés, szülői gondoskodás vegye körül, anyagi biztonságban. A gyermeknek joga van az oktatásra, legalább elemi iskolás fokon lehetővé kell tenni, hogy elsajátítsa az általános műveltséget, s képességei szerint a társadalom hasznos tagja legyen. Joga van a játékhoz, a szórakozáshoz. A felnőttek kötelessége, hogy védjék a gyermekeket az elhanyagolás, a kizsákmányolás, a kegyetlenség minden megnyilvánulásával szemben. Gyermekeinket a népek közötti barátság, a béke és testvériség szellemében kell nevelnünk, az önzetlenségre, a közösségi életre, hogy képességeiket a társadalom javára kamatoztassák. A világ különböző részéből itt tartózkodó küldöttek a hatnapos program alatt országjáró látogatásaikon meggyőződhetnek arról, hogy nálunk, Magyarországon a legnagyobb kincs a gyermek. minden az ő érdekében történik, nekik építjük a jövőt. Az elmúlt húsz év alatt minden eddigi — a világ haladó közvéleményétől támogatott — igyekezet ellenére sem sikerült megnyugtató körülményeket teremteni a Föld valamennyi gyermekének, melyek alapvető jólétüket biztosítanák. Még mindig sok — főleg a -fejlődő országokban — az elégtelenül tápláltak száma, az egészségügyi szolgáltatásokról nem is beszélve. Megrendítő, hogy ezek a gyermekek nem ismerik az élet legelemibb örömeit. fórum nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek helyzetének felülvizsgálására ösztönözze a világot, és mozgósítson a jólétükhöz szükséges támogatásra. A legifjabb nemzedék védelmét szolgáló nemzetközi méretű erőfeszítések egyben a társadalmi haladást is szolgálják. És a békét, melytől a gyermekek élete, boldogsága függ'. JáKóhalmi „források” Fejlesztés közerőből Jászjákóhalmán már mindenki természetesnek tartja, hogy a település fejlesztését szolgáló tervek készítésénél elsősorban két szempontot vesznek figyelembe. Az egyik: mennyi pénze van a tanácsnak, a másik, hogy mivel tudnak és akarnak segíteni a gazdasági szervek, a munkahelyi kollektívák. A Béke Tsz az 1979-re szóló megállapodásban vállalta, hogy 50 ezer forinttal járul hozzá az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásához. — Mintegy félmillió forint értékű társadalmi munkával — gépi erővel — segíti a belterületi utak felújítását. A jászjákóhalmi iskolások nyári táborozását támogatja azzal. hogy díjtalanul szállítja a táborozáshoz szükséges felszereléseket. A Jászsági Cipőipari Szövetkezet helyi telepe 20 ezer forinttal a sportkör és a rádiós szakkör munkáját segíti. A szövetkezet Kossuth Szocialista Brigádja az elmúlt évhez hasonlóan az idén is több mimt 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá az óvodák és a napközi otthon karbantartásához. Az Egyesült Jászsági Áfész ebben az évben 16 ezer forinttal segíti a községfejlesztést. Értékes „ajándék” volt a több mint 300 ezer forint költséggel készült piactér. A Jövő. Asztalos Szövetkezet tavaly hetvenezer forinttal segítette a tanácsi munkát. Ezzel jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy korszerű központi fűtést kapott az általános iskola és az óvoda, sportudvart, játszóteret vehettek birtokukba az iskolás gyerekek. Az idén a szövetkezetben húszmillió forintos fejlesztés kezdődik, ezért a készpénztámogatásról az év második felében állapodnak meg. Szegediek hangversenye a Anton Bruckner IX. szimfóniáját és a Te Deumot mutatta be szerdán este az Országos Filharmónia rendezésében a Szegedi szimfonikus zenekar és a Szegedi Zenebarátok Kórusa Karolos Kaspar Trikolidis vezényletével a szolnoki Szigligeti Színházban. Közreműködtek: Karikó Teréz (szoprán), Lengyel Ildikó (alt), Réti Csaba (tenor) és Sinkó György (basszus), a szegedi színház operaénekesei. A tévéből már jól ismert szimpatikus, népszerű. tehetséges görög karmester ezúttal az előadók számára igen nehéz feladatot jelentő, nem éppen „szórakoztató” filozofikus tartalmú grandiózus művet illetve műveket választott bemutatásra. A kiváló osztrák zeneszerző a XIX. század nagy romantikus komponistájának műveiben kétségkívül Wagner hatása érezhető a legerősebben. Építkezésmódja, tematikus kidolgozási rendszere viszont a bécsi klasszikus zene alapjaira, elsősorban Beethoven szimfóniáinak építkezésmódjára támaszkodik. Harmóniavilágát, főleg Bruckner IX. szimfónia és a Te Deum hangszerelésj technikáját Wagner döntően befolyásolta. Óriás zenekarra komponál, melyben a fúvósok, különösen a rézfúvók többszörösen is megerősítve játszanak. Igen nagy létszámú, kitűnő vonóskar Jtépes csak egyensúlyt teremteni az eny- nyire felerősített fúvóskarral szemben. Ez esetben a nyolc kürt. három harsona, három trombita, tuba és a hármas fák mellett igencsak erőtlennek tűnt az egyébként sem legjobb formáját nyújtó, mintegy negyven vonóshangszeres. Egyaránt adósak maradtak a kifejezően szép, tiszta, kiegyenlített hangzással. Bár igaz, hogy ilyen nagy melegben elég nehéz összehangolni a sokféle és meny- nyiségét tekintve is igen sok hangszert. A szimfóniát szünet nélkül folytató Te Deum — Szigligetiben mely szintén az igen termékeny 1879—85-ös időszakból való — sem nyújtott igazán felemelő, nagy zenei élményt. Talán csak a változatosság, az énekkar megjelenése volt frissítő a sok-sok felfokozott dinamikai hatás után. A kóru&. általában nem tudott fényesen, érthetően, tisztán áttörni a zenekari hangzás fölött. Nem tudta a zenében azt a pluszt jelenteni, melyet az élő szép tiszta emberi hangtól egy ilyen nagy kórustól már joggal elvárhatunk. Valmennyi szólista nagyon kulturáltan illeszkedett a mű zenei gondolatához az együttes munkájában. Sinkó György hangja és hangszíne, Réti Csaba tiszta intonációja külön említést érdemel. Mindent összevetve a telt ház ellenére elmondhatjuk, hogy a nagyon temperamentumosán, látványosan, nagyszerűen vezénylő karmester sem tudta pótolni, feledtetni a: hiányosságokat. A vastaps ezen az estén csak a rokonszenves Karolos Kaspar Trikolidisnek szólt. Egyed Ferenc Gazdagabbak lettünk néhány módszerrel Beszélgetés Boian Nyikiforov Davidovval, a Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil megyei Bizottsága titkárával A megyében tartózkodó Bóján Nyikiforov Davidov, a BKP Kjusztendil megyei Bizottságának mezőgazdasági titkára vezette bolgár pártdelegáció tegnap Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében a szolnoki Mezőgép Vállalathoz 'tátogatott. Ezután délelőtt a delegációt fogadta Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A tegnap délutáni hazautazás előtt megkértük Bóján Nyikiforov Davidovot, összegezze a látogatás tapasztala- • tait: — Delegációnk látogatásának célja az volt, hogy megismerkedjünk a Szolnok megyei mezőgazdaság eredményeivel. Igyekeztünk szert tenni tapasztalatokra, hogy mindazt, amit lehetséges, a mi feltételeink iközött hasznosítani tudjuk. Meglátogattunk két termelőszövetkezetet. a túrkevei Vörös Csillagot és a jászszentandrási Haladás Tsz-t. Információkat kaptunk a termelőszövetkezetek múltjáról, jelenéről a megyei TESZÖV-nél, s különösen hasznos beszélgetést folytattunk Andrikó Miklóssal. a megyei pártbizottság első titkárával. Nagy hatással volt ránk a mezőgazdaság elért szintje — érdekes volt például a jászszentandrási elvtársak munkája. A paradicsom termesztésében olyan korszerű technológiát alkalmaznak, amellyel sikerült magas átlagtermést elérniük az öntözés nélküli viszonyok között is. — A TESZÖV-nél látogatásukkor élénken érdeklődtek a háztáji gazdaságokról. — A magyarázat: a mi országunkban a BKP Központi Bizottságának határozata értelmében nagy munkát végzünk azért, hogy a háztáji gazdaságok termelése fejlődjék. Mi most gazdagabbak lettünk e téren néhány Szolnok megyei módszerrel. — A szolnoki Mezőgép Vállalatnál sok kérdést tettek fel a dohány szárítókkal kapcsolatban. — Megyénk az egyik speciális dohánytermesztő terület Bulgáriában. Nálunk nagyon jó minőségű dohányt termesztenek — alkalmas erre a terület természeti adottsága. A termelőszövetkezeteink jövedelmének ötven százaléka a dohányból származik. Sok kiváló dohány- termesztő dolgozik nálunk — munkájuk eredményét fejezi ki, hogy eddig százötven termelő gazdaság kapott már Állami-díjat. Ebben az ágazatban különösen nagy gond a munka gépesítése. Ez a magyarázata az érdeklődésnek. — Az állattenyésztésről eddig nem esett szó. Tudom, hogy programjukban szerepelt sertés és szakosított szarvasmarhatelep, valamint egy húsfeldolgozó megtekintése. — Szép kukorica- és búzatáblákat, lucerna- és borsótáblákat láttunk, amelyek a szárazság ellenére magas átlagtermést ígérnek. Ez biztosíték egyben az állattenyésztés fejlődéséhez. Láttuk a túrkevei korszerű ezerférőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet például. Nálunk találhatók hasonlóak, s a látogatás segít abban, hogy megoldjunk néhány problémát. amely az ilyen szaktelepek építésénél napvilágra kerül. — Milyen benyomásokkal utaznak el .Szolnokról? •— Megkapott az emberek, különösen vendéglátóink kedvessége. Nagy hatással volt ránk a nagyarányú lakásépítés. Természetesen Kjusztendil megyében is cél, hogy a munkások lakásigényeit kielégítsük, s emellett épüljenek óvodák, szociális és kulturális létesítmények is. H. J. Aranykoszorús brigád a cipögyári bölcsödében Hat éve együtt Nem éppen gyakori hír, hogy egy - bölcsőde dolgozóiból álló szocialista brigád aranykoszorús kitüntetésben részesült. Az elismerés vajon mit takarhat, mivel érdemelték meg a dadák? Erről beszél a martfűi Tisza Cipőgyár üzemi bölcsődéjében dolgozó — tizenegy tagból álló — Semmelweis Ignác Szocialista Brigád három tagja: Molnár Istvánná brigádvezető, Nagyné Véninger Teréz és Szakács Sándorné. — Nagyon örülünk az elismerésnek, de az is a valósághoz tartozik, hogy csak egy hajszál választott el bennünket a vállalat kiváló brigádja kitüntetéstől, aminek az elérése bizony nagy fegyvertény lett volna, hiszen a gyárban csaknem 300 brigád dolgozik. No, rossz szájíznek semmi nyoma, csakhát ez a „háttér” — mondja a brigádvezető. A hat esztendeje együtt dolgozó brigád tizenegy asz- szonya az egyik legszebb pályát választotta: csöppnyi emberkéket óvnak, tanítanak, a sízó legteljesebb értelmében az édesanyát helyettesítik naponta több órán át. Ök az első „idegenek”, akikkel a kicsik találkoznak. Hivatás. Minőségében különböznek a mesterségtől, a foglalkozástól, hiszen az ember egész lényét igényli a munkában töltött órák minden 'perce. Brigádvállalásuk sokrétű, színes. A teljesség igénye nélkül nézzük, mi^' tettek, "mit .tesznek a reggel'-5-Kor nyitó és délután 4-ig nyitva tartó gyermekintézmény dolgozói? Mint mindenhol, ebben a bölcsődében is gond a munkaerőhiány. Évente a fizetett szabadságok és a szabadnapok 440 órát vesznek igénybe, ilyenkor térítés nélkül helyettesítik a távollévőket. (Amíg nem volt brigád, fizették a plusz munkát, hiszen speciális helyről lévén szó, „beugrót”, helyettesítőt nem alkalmazhatnak.) Évente négyszer a KÖJÁL fertőtlenítést — rovarirtást — tart a bölcsődében, általában a szabad szombat előtti pénteken. Hat éve — feláldozva szombatot, vasárnapot — vállalta a kollektíva a „nyomok” eltakarítását. Jó szolgálatot tesz nemcsak a bölcsődei ruhák varrásában, javításában, a bábjátékkészítésben az a kiszolgált, de még működő varrógép is, amelyet a gyártól kaptak. Az Tigyes kezű asszonyok hem egyszer a martfűi munkás- szállásoknak is varrnak — természetesen társadalmi munkában. Évek óta akadozik a nagyközségben a zöldség- és a gyümölcsellátás. A kisgyermekek napi étkeztetésének pedig egyik legfőbb eleme a főzelék, a zöldség és a gyümölcs. A vállalkozó kedvű asszonyok az idén úgy próbálnak segíteni a kisgyerekek ellátásán, hogy béreltek egy kis darab „hobbi-földet”, szabad idejükben megtermelik a bölcsőde konyhájában felhasználandó zöldféléket. Sok gondot fordítanak a — sajnos egyre több — beszédhibás kisgyerekekre: végtelen türelemmel, következetes módszerekkel, magnetofonnal igyekeznek segíteni rajtuk. Ugyancsak várják őket a homoki Gyógypedagógiai Intézet diákjai is, akiket kirándulni visznek, kerékpárral, könyvvel, játékokkal lepik meg alkalmanként őket. Patronálnak idős házaspárokat is.* Mindannyian részt vesznek szervezett önképzésben. Mindenki választott valamiféle „testre szabott” egyéni feladatot: van, aki tanul, mások klubot, kört szerveztek. S mindezt szűkre szabott szabad idejükben a családról való gondoskodás, a nagy felelősséggel végzett munka .mellett. T. Szűcs Etelka „Micsoda nap! - Ha fényképezkedünk, csináljunk úgy, mint a focisták ..(T. Z.)
