Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

xxx. évf. 137. »ám, 1979. június i4., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Melegben, melegen A fotó önmagáért beszél. A Szili káittechnifca című lap első oldalán egy munkás fél­meztelenül alakítgatja fogó­jával a kancsó fülének „in­duló” üvegcseppet. Izzad. A legszínesebb képaláírás sem fejezhetné kli jobban, hogy meleg van. Érthető, hogy nincs rajta ing, de vajon mit szól ehhez a gyár munkavé­delmi — inkább munkásvé­delmi — előadója? Hőség ide, hőség oda, megállapítja, hogy szabálytalanság történt. Ezekben a hetekben, hóna­pokban amikor a hőmérő hi­ganyszála lassan-lassan fel­tornássza magát a 30 Celsius- fok fölé. gyakoriak az üze­mekben — különösen ott, ahol munkaeszköz a kemen­ce — az inggel, a sisakkal összefüggő viták. Egyik mű­szaki vezető a jelenlétemben kifakadt: — Én már oda se nézek. Könnyen megkapom ugyan­is —. jöjjön ide, cseréljünk, s akkor meglátom, bírja-e munkaruhában ? A meleg, meleg helyzetet teremt. Szóval a munka ked­véért, s időnként a békes­ségért is rugalmasak a fele­lősök. A rugalmasságuknak azután vagy van következ­ménye, vagy nincs... Az említett meleg helyze­tek persze egy-egy vezető életében előfordulnak nem­csak nyáron, télen is. Jól tudják ezt például abban a vegyesipari szövetkezetben, amelynek dolgozói karácsony este szállították a nagyválla­lathoz a kooperációban ké­szült terméket. Ahhoz a nagyvállalathoz, amely kará­csony és szilveszter között szünetelteti a munkát. Lesz kötbér, nem lesz kötbér? — kérdezgették magukban a szövetkezetiek. Nem lett, mert a nagyvállalat rugal­masan „oda se nézett”. Szük­sége volt a gyártmányokra. Jobb a békesség — mond­ja a beruházóüzem vezetője. Csak semmi rosszat a kivi­telezőkről, mert megsértőd­nek. Melege van, de nem csupán a tikkasztó napsütés­től. Szorított helyzetében számlálja a napokat, mun­kást ad — saját garnitúrájá­ból — csak menjen az épít­kezés. Termelni^ keik mert közeleg a határidő, szorít a pénzügyi kötelezettség. Mit ér nekem a kötbér? — mond­ja. — Határidőre kell a lé­tesítmény.. Hasonló okok miatt nem­csak egy ember, hanem több is izzadhat. Tél volt, mégis gyöngyözött időnként, a túr- kevei városgazdálkodási vál­lalat vezetőinek homloka, amikor néhány hónap alatt fel kellett építeni az új üzemi épületet, hiszen a régiben, rossz állapota miatt nem folytathatták a termelést. A melegtől és a megfeszített munkától lett vizes az ingük a TVM karbantartóinak, ak­kor amikor nyersanyaghiány miatt előbbre hozták egy- egy üzem felújítási idejét. Meleg helyzetek, tehát nemcsak nyáron adódnak. Van olyan ágazat, ahol egész évben feszített a „tempó” — a világpiaci tendenciák — ugyanis időnként a hazai üzemeknél, vállalatoknál is felforrósítják a levegőt. A napsütés ellen szervezéssel, minőségi munkával, a szer­ződési fegyelem betartásá­val védekezni bajosan lehet. Az évközben adódó meleg helyzetekkel szemben vi­szont már annál jobban. H. J. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. A Minisztertanács elfogad­ta az építésügyi és város- fejlesztési miniszter előter­jesztését a balatoni üdülő­körzet regionális rendezési tervéről; jóváhagyólag tudo­másul vette az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének je­lentését a Balaton vízminő­sége és az üdülőövezet kör­nyezetvédelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat vég­rehajtásának helyzetéről; el­fogadta a balatoni vízgazdál­kodás fejlesztési programjá­nak korszerűsítéséről készí­tett előterjesztést; valamint tudomásul vette a Somogy, a Veszprém és a Zala megyei tanács elnökének beszámo­lóját a balatoni üdülőkörzet terület- és telekgazdálkodá­sáról szóló kormányhatáro­zat végrehajtásáról. A kormány összhangban az illetékes pártszervek állás- foglalásával. áttekintette a cigány lakosság helyzetével, társadalmi beilleszkedésük elősegítésével foglalkozó ha­tározatok végrehajtását és ki­jelölte a további feladatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. MKiKUR tti Vissza az emberek közé Ismét dolgozó nyugdíjasok 3. oldal Kórtermek kortünetekkel Riport az egykori bábaképzőről 5. oldal Könyvheti gyorsmérleg Színes programok dúsították a könyv ünnepét Csaknem százmillió értékű könyv talált gazdára az országban Az idei jubileumi könyvhét! országos forgalma a gyors­mérleg szerint minden ed­digit felülmúlt; 97,5 millió forint értékű kötet talált gazdára. A kiadók össze­sen 105 kötetet kínáltak, 2,8 millió példányban. Az 50. ünnepi könyvhetet első­sorban az emelte ki a szo­kásos koranyári könyvakci­ók sorából, hogy számos történeti visszatekintésre, jubileumi rendezvényre, megemlékezésre is alkal­mat adott A múlt hét, minden napján megyeszerte zajlottak az ün­nepi' könyvhét eseményei. A könyvtárosok, népművelők, könyvterjesztők most készí­tik a számvetést: milyen volt, hogy sikerült e nagy kultu­rális rendezvénysorozat. Az első összegezések szerint az idén sikerült talán a legma- radéktalanabbul.megvalósí ta­ni a célkitűzéseket, elsősor­ban annak köszönhetően, hogy a rendezvények legtöbb­je nem direkt módon, ám nagyon hatékonyan szolgálta a könyvterjesztést is. A könyvheti „gyorsmérleg” szerint: a korábbi ’ évek könyvünnepeihez képest, sok­kal több rendezvényt tartot­tak az idén, s különösképp sok volt az olyan esemény, amely egy-egy réteg, megha­tározott érdeklődésű csoport igényeit szolgálta. Több író­olvasó találkozót rendeztek diákok, munkásolvasók rész­vételével, a gyermekek hang­versenyeket, szórakoztató műsorokat „kaptak”, a szín­házkedvelők találkozhattak színházunk művészeivel, a képzőművészet barátainak a lebilincselő stílusú László Gyula professzor mutatta be Borsos Miklósról szóló új könyvét; sőt a kismamáknak, a kisgyermekes szülőknek, a hivatásos nevelőknek is ju­tott rendezvény — a Ransch- burg Jenő pszichológussal rendezett találkozó szinte az éjszakába nyúlt, akkora volt az érdeklődés. Nem volt hiány színes ese- ményekbén sem. Szolnokon például a népművelés-könyv­tár szakos levelező főiskolai hallgatók kínálták — rögtön­zött utcai műsor keretében — a könyvudvar és a könyv­utca portékáját, Tiszafüreden a könyvtár udvarán minden délután amatőr művészeti csoportok szerepeltek. Szol­nokon több rendezvénynek az új művelődési központ adott otthont. Tulajdonképpen ezekkel az eseményekkel vet­ték birtokukba az emberek az új intézményt — telt ház volt Sólyom Katalin és a Szélkiáltó együttes, a Kolin- da együttes, a Radnóti Mik­lós irodalmi színpad műsora­in, az aranyérmes úttörő és középiskolás művészeti cso­portok bemutatóin is. Egy héten át írók, költők, szerkesztők, kritikusok, iro­dalomtörténészek, előadómű­vészek járták a megye fal- vait, városait — sok ezer em­ber vendégeként. Az irántuk és a munkásságuk iránt meg­nyilvánuló érdeklődés jellem­zésére csak egyetlen adatot: Kiss Tamás „így élt Móricz Zsigmond” című könyvéből Kisújszálláson hatszáz pél­dány fogyott el. De a többi, megyébe látogató szerzőnek sem nagyon maradt könyve a boltok és a könyvsátrak polcain. A Verseghy könyv­tár kiadásában megjelent Iluh István-kötetből — pél­dául — mintegy ezerötszáz fogyott el. Végleges adat még nincs, a < becslések szerint azonban könyvkereskedelmi szempontból is sikeresebb volt az idei könyvhét a ko­rábbiaknál. Néhány könyv szinte órák alatt elfogyott: nemcsak a népszerű „Ra-Re” sorozat néhány új kötete, de Nagy László: Adok néktek arany vesszőt, Zsolt Róbert: Labdarúgók, sportolók című könyvének vagy László Gyu­la minden kapható művének példányai is. Sz. J. Az idén mintegy 28 millió forint értékű textilgép-alkatVészt és textilipari műszert gyártanak a METEFÉM Ipari Szövetkezet kisújszállási üzemegységében. Képünkön textilszálak ellen­állóképességének vizsgálatára szolgáló, úgynevezett elemiszál-hajtogató gépeket szerelnek össze. A pontos műszerekből harmincat készi tenek Kisújszálláson szovjet, bulgáriai és ro­mán megrendelésre (T. F.) Az oroszlányi szénmedencében épül a Márkushegyi bánya. Ha elkészül, az ország legnagyobb és legkorszerűbb szénbá­nyája lesz. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat bányaépítői az első negyedévi tervet húsz’ százalékkal túlteljesítették, száz méterrel többet haladtak előre a tervezettnél. A képen: Robbantáshoz készítik elő az egyik vágatot Megemlékezés az Országos Béketanácsnál Aktivistákat tüntettek ki A béke és barátság hónap­jának lezárása alkalmából, valamint az első magyar bé- kekongresszus 30. évforduló­jára emlékezve ünnepi ülést tartattak tegnap az Orszá­gos Béketanácsnál. Az ün­nepi megemlékezésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, és Romesh Chand,- ra, a Béke-világtanács elnö­ke. Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a béke és barátság hónapjá­nak rendezvényein százez­rek tettek hitet a béke, a haladás, a szolidaritás mel­lett, s megemlékeztek a nemzetközi, valamint a ma­gyar békemozgalom három évtizeddel ezelőtti zászló­bontásáról. Ezt követően az OBT el­nökhelyettese idézte a há­rom évtizedes múlt törté­nelmi pillanatait, elemezte a magyar békemozgalom tevé­kenységét. Az ünnepi megemlékezést követően Kovács Béla, az OBT főtitkára a szocializ­mus építésében és a béke­mozgalomban kiemelkedően tevékenykedő 35 aktívának átnyújtotta a Békemozgalom kitüntető jelvényét. A tartalékok egy része már előkerült Ésszerűbb munkaerő-gazdálkodással értékesebb termelés A gyárkapuk egy részéről az utóbbi időben levették a munkaerő-felvételt hirdető táblát, a kapukon belül pe­dig kevesebb az anyagra, munkára váró dolgozó — ezek most már határozott je­lei annak, hogy a magasabb követelmények hatására mind több vállalati vezető már va­lóban gazdálkodik a munka­erővel. A Csepel Művekben most 300-zal kevesebben dolgoz­nak, mint egy évvel ezelőtt. A tröszt első félévi tervét — az előzetes számítások szerint — mégis körülbelül egy szá­zalékkal túlteljesíti, exportja pedig legalább hét százalék­kal lesz magasabb, mint ta­valy ilyenkor. Kedvező for­dulatot jelent a munkában, hogy néhány száz többszak­más dolgozó segítségével lé­nyegesen javult a feldolgozó üzemek alapanyag-ellátása. Évtizedekig okozott fennaka­dásokat az, hogy a martin­üzem, a kovácsológyár, az öntöde munkaerőhiány miatt nem tudta kellő időben ki­bocsátani az alapanyagokat. Most magasabb bérért, külön jutalomért a feldolgozó üze­mek csaknem 200 munkása vállalta, hogy a csúcsidőszak­ban kisegít a kovácsműhely­ben. Hasonlóképpen maga­sabb bérért a martin-üzem is átvett jó néhány dolgozót a tröszt más gyáraitól, s így most már mind a négy ke­mence teljes kapacitással gondoskodik például a cső­gyár alapanyagellátásáról. A Mechanikai Művekben szakmával rendelkező irodai dolgozók vállaltak kulcsfon­tosságú gépek mellett mun­kát. A Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál — fő­ként. közvetett módon — szintén fontos termelőüze­mek számára szabadítanak fel munkaerőt irodai státu­szok megszüntetésével. Fő módszerük az, hogy a nyug­díjba . vonulók és a kilépők helyett már az év eleje óta nem vettek fel újakat, né­hány irodai dolgozónak pedig különböző fizikai munkákat ajánlottak fel a budapesti fo­nó, továbbá a csillaghegyi és a győri szövőgyárban. Az érintettek — néhány kivétel­től eltekintve — elfogadták a felkínált új munkalehetőség valamelyikét. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát erdé­szetei egymást segítik. A munkaerővel jobban álló kál- di erdészet dolgozói például a kőszegi erdészetben 1900 köbméter, a körmendiek és a vasváriak pedig a szombat- helyi erdőkben 3500 köbmé­ter fát termeltek ki. A kör­mendi és a vasvári erdészet­ből Szombathelyre, a térele­mek és épületszerkezetek gyártásához is átcsoportosí­tottak munkaerőt, amelynek termelékenysége is ugrássze­rűen megnőtt. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is fokozottan megbecsülik a jó munkát. Aki jerbban, termelékenyeb­ben dolgozik, sok száz forint­tal keres többet havonta, mint kényelmesebb társai. A dolgozóknak egy része vál­lalkozott arra, hogy több egy­máshoz kapcsolódó művele­tet együttesen is elvégez a magasabb bérért, s a tapasz­talatok szerint időnként még így is jut idejük némi pihe­nőre.

Next

/
Thumbnails
Contents