Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1979. május 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 lspaRTOSPaRT£^TOm Nemzetközi kajak-kenu verseny a Holt-Tiszán Tegnap délután a szolnoki Holt-Tiszán megkezdődtek az Űjpesti Dózsa nagyszabású kajak-kenu versenyének küzdelmei. A kétna­pos nemzetközi versengés főszereplői a szov­jet versenyzők, akik a Szovjetunió válogatott­ját is alkotják. Az első számot, a kajak egye­sek 1000 méteres versenyét a tavalyi szovjet bajnok. Truskin nyerte a világbajnok Fábián és a szovjet ívelj előtt. A további eredmé­nyekről kedden számolunk be. Fotó: Kőhidi Nyolc lakóterület „•gyesülete" r CSAKNEM FEL A SZOLNOKI ÉVE ALAKULT JUBILEUM SE Szolnokon néhány zökke­nőtől eltekintve — amelyek elsősorban a begyepesedett szemléletből származnak — szinte viharos gyorsasággal hódított életteret magának a tömegsport. A hagyományos versenyformák, mint példá­ul a munkahelyi spartakiád. azonban már szűknek bizo­nyultak az utóbbi években, így meg kellett találni a to­vábbi fejlődés lehetőségét. A legjárha’tóbb útnak — fél tu­catnyi országos példa nyo­mán — olyan sportegyesület megteremtése ígérkezett, amely kizárólag tömegsport­jelleggel tevékenykedik. A hasznos ötlet tavaly már valósás. lett: a december 10-i alakuló közgyűléssel kezdetét vette a Szolnoki Jubileum Lakóterületi Tömegsport Egyesület története. A ne­mes célt — a lakosság sport iránti igényiek felkeltése, testedzésének és felüdülésé­nek biztosítása és szervezése — a társadalmi öntevékeny­ség és a közösségi élet ki­bontakoztatásával kívánják valóra váltani, együttműköd­ve a város állami, ‘társadal­mi, tömegszervezeti, gazdasá­gi, valamint szövetkezeti ter­veivel. Az egyesület nyolc lakó­területre támaszkodik. Az egyes körzetekben úgyneve­zett sportcsoportok alakultak, amelyeknek bármely szolno­ki lakos tagja lehet csekély díj ellenében — a felnőtték havi öt, a diákok pedig 3 forintért. Eddig 162-en fizet­ték be a tagsági díjat, és kö­rülbelül még ugyanennyien akarják magukra ölteni a klub kék-sárga színű mezét. Vajon elégedettek-e az ér­deklődéssel az egyesület ve­zetői ? — Igen — feleli a kérdés­re Auguszt Géza, az egyesü­let elnökhelyettese. — Rend­kívül jó visszhangra talált a tömegsport-egyesület életre- hozása. Mivel az első évet kísérletinek szántuk, így ere­detileg is két-háromszáz tag­ra számítottunk, ezt a létszá­mot tartjuk ideálisnak. De nem is a tagokkal van a Iránytű a megye tömegsportjában probléma, hanem az aktivis­tákkal. Olyan hozzáértő em­berekre van szükségünk, akik egy-egy sportcsoportban ösz- szefogják a tagságot, intézik ügyeiket, valamint olyanok­ra, akik az egyes szakosztá­lyok munkáját tartják kéz­ben. A másik kérdés az. hogy hol sportolhatnak az egye­sületi tagok. Bár a város va- lemennyi, közterületen levő sportpályáját használhatjuk, de ezekét a pályákat fel kell újítani, s persze nem mel­lékes a karbantartásuk sem. Csak úgy lehet ezt megolda­ni, ha a város vezetői és a sportolni vágyók összefog­nak. Hogy mennyire égető probléma ez, arra jó példa a Széchenyi lakótelep, ahol kétezernél több család lakik már, de még nincs sportpá­lyájuk. — Miből és miként gazdál­kodik az egyesület? — Éves költségvetés alap­ján abból a pénzből, ami a tagdíjakból összejön, illetve a városi sportfelügyelőségtől valamint egyelőre a ME- SZÖV-től, a Jubileumi és a a Gagarin Lakásszövetkezet­től kapott támogatásból. PilJ lanatnyilag mintegy 80 ezer forinttal rendelkezünk. Eb­ből az összegből egységes juttatást kap minden sport- csoport. Ezen felül a befize­tett sportcsoportonkénti tag­díjak ötven százalékát utal­juk vissza, a másik felét a központi rendezvényekre használjuk fel. Tulajdonkép­pen ezt a pénzt is visszakap­ják a tagok, csak más for­mában. A hagyományos dí­jazáson kívül ugyanis az eredmények alapján például felszerelést vásárolunk a csa­patoknak. — Milyen szakosztályok várják a mozogni vágyókat? A Pingpong-suli Fotó: Orgovónyi — Labdarúgó, asztalitenisz, sakk, torna, természetjáró, karate és az egyéb sportága­kat tömörítő vegyes szakosz­tály. Természetesen a lehe­tőségek ennél jóval tágab- bak. A természetjárókhoz kí­vánjuk csatolni például a túramotorosokat, később pe­dig az autósokat, akik szer­vezett program alapján ki­rándulhatnak járműveikkel. Külön is gondoltunk a leg- fiatalabbakra — s nemcsak a nemzetközi gyermekév alJ kaiméból. Nekik szerveztük a Pingpong-sulit, a Pettyes­focit, a Tanulj meg úszni mozgalmat, valamint a lakó- területi spartakiádoí és a játékos sportvetélkedőt. Té­len — noha ez még nem szerepel idei versenynaptá­runkban — igyekszünk kor- csolyázási lehetőséget terem­teni számukra. Egyébként valamennyi program terve­zésénél figyelmébe vettük az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalom követelményeinek teljesíthetőségét is. A szakosztályok közül máris bevált a torna. A lá- nyok-asszonyok kondicionáló foglalkozásán minden pénte­ken mintegy negyvenen vesz­nek részt 17-től 20 óráig a Tallinn körzeti iskola torna­termében. A mintegy 80 ka- ratéző közül néhányan már elérték a versenysport szint­jét, s határainkon túl is kép­viselik egy-egy viadalon az egyesület színeit. Nem lebe-1 csülendő Furkó Kálmán ka­rateoktató munkája, hiszen a tömegsport-egyesület remél­hetően más sportág számára is felszínre hozza a tehetsé­geket, akik idő múltán a vá-' ros versenyszakosztályaiban folytathatják pályafutásukat. A Jubileum SE csaknem féléves fennállása alatt már bebizonyította, hogy létreho­zói jó utat választottak. Bi­zonyos, hogy az első, a kísér­leti esztendő elteltével sokkal kézzelfoghatóbb eredménye­ket mutatnak fel a megye­székhely tömegsportjában — irányt mutatva a megye más városainak is. Constantin Lajos ? Sípszó előtt Ma délután újabb rangadót vív a Szolnoki MTE NB Il-es labda­rúgócsapata: a tiszaligeti stadi­onban a dobogós helyre pályázó Kazincbarcika együttesét fogad­ják. ősszel 3:0-ra a pirqs-feke- ték győztek, és most is bíznak a sikerben. A csapatnál egyetlen változás van: a sérült Demjén helyére Bencsik került. A keret: Boros, Kolláth, Sebők, Baran, Simon, Kábák, Porhanda, Ben­csik, Lódi, Kóczián, Szatmárt, Dákay, Zakar, Kupeczki. Jászberényben nehéz 90 perc előtt áll a Lehel SC gárdája, hi­szen a listavezető Debreceni VSC együttesével mérkőzik. A talál­kozó esélyese a vendégcsapat, kérdéses, hogy a jászberényiek megtorpanásra tudják-e őket késztetni a bajnokság megnye­rése felé vezető úton. A Mezőtúri Honvéd együttese Nyíregyházán lép pályára, ahol az elmúlt fordulónál sókkal jobb játékra és nagyobb erőbedobás­ra lesz szüksége ahhoz, ha tisz­tes eredményt akar elérni. Dá­vid, Balázs és Takács még min­dig sérült, így az utazó keret a következő: Anger, Merlei, Heré- di, Sólyom, Hódi, Mohácsi, Fo­dor, Batári, Kelemen, Szilágyi, Magyar, Cserháti. Simái, Papp. A Szolnoki MÁV legénysége Leninvárosban játszik, s mivel a 8. forduló óta csak a DMTE el­len hagyták el vesztesen a játék­teret, érthető bizakodással tekin­tenek a mérkőzés elé. A jó so­rozat ellenére a múlt héten aka­dozott a kék-fehérek játéka, je­lentős formajavulás pedig nem várható. A kérdés az, elég lesz-e a lelkesedés és a küzdeni akarás a jobb és rutinosabb játékerőt képviselő hazai csapat ellen. A múlt vasárnapi keretben mind­össze egy változás lesz: Juhász helyére Szántai kerül. Események Atlétika. Megyei felnőtt, ifjú­sági és serdülő, férfi-női A-ka- tegóriás összetett bajnokság: Szolnok, Mátyás király úti if­júsági sporttelep 9. Asztalitenisz. NB II, férfi: Szolnoki MEZŐGÉP—Ikarus, Szolnok, Ságvári krt. iskola 11. Megyei ifjúsági * fiú 'és serdülő leány csapatbajnokság: Szolnok, Kilián Főiskola tornaterme 10. Kajak-kenu. Az Újpesti Dózsa nemzetközi versenye: Szolnok. Holt-Tisza 14. Kézilabda. NB II, férfi: Lehel SC—Váci Fonó, Jászberény, vá­rosi sporttelep 11. Megyei baj­nokság, nők, zárójelben az ifjú­sági csapatok kezdési ideje: ÁFOR SE—Kisújszállás 9, Túr- kevei VCS SE—Szolnoki Sparta­cus 10 (9), Mezőtúri AFC-Kun- szentmárton 10 (9), Törökszent­miklós Bercsényi—Lehel SC 11 (10), Jászköt SE—Tiszaföldvári Hajnóczy 11 (10), ifi: Tisza Ci­pő SE—Kisújszállás H. Férfiak: Zagyvarékas—Rákóczifalva 11 (10), Jászszentandrás—Kunszent- márton 11 (10), Lehel SC II.—Sz. Olajbányász II. 9.30 (8.30). Gyu­lai SE—Túrkevei AFIT 9. Tö- rökszentmiklós—Jb. Tanítókép­ző 10.30, Kunhegyesi ESE—Me­zőtúri AFC U (10), Tisza Cipő SE—Tiszapüspöki 9.30 (8.30), ifi: Tiszaföldvár—Túrkevei AFIT 11. Vívás. Országos III. o. női tőr­verseny: Szolnok, MÁV-torna- csarnok 9.30. Vízilabda. Országos serdülő baj­nokság: Szolnoki Vízügy SE— FTC, Szolnok, Damjanich úszo- da 16. Ifjúsági bajnokság: SZVSE —FTC. Damjanich uszoda 17. Labdarúgás. NB II: Lehel SC —DVSC, Jászberény. 16.30, Eőry, Szolnoki MTE—Kazincbarcika. Tiszaliget 16.30. Győri. Megyei bajnokság: Kunhegyes—Tószeg 16.30, Orbán, Túrkeve—Középti­szai MEDOSZ 16.30, Szebenyi, Törökszentmiklós—Szolnoki Ve­gyiművek 16.30 (Békés megyé­ből), Karcag—Jászberényi Vasas 16.30. Abonyi. Rákóczifalva—Jász­jákóhalma 14 (Hajdú megyéből). Jászkisér—Abádszalók 16.30 (Heves megyéből), Üjszász—Ti­szaföldvár 16.30. Barta, Tisza Ci­pő SE—Szolnoki Cukorgyár 16.30 (Csongrád megyéből). tehetség hiányzik A megye tomaélete hasonlatos egy bő­vizű búvópatakhoz. A „felszín” alatt — az iskolákban — ott buzog a sportág Iránti jószándék, a tenniakarás, de a nyilvánosság elé csák egy-egy iskolai verseny során jut el e nemes és szép sport. Nem egyszer próbáltuk kibogozni — tegyük hozzá erediménytelenül —, miért mostoha gyermeke a torna a megye sportéletének. A magyará­zatot nehezíti, hogy országosan elismert bázisa van a sportágnak. Kisdobosversenyeken, úttörő-olimpiákon születnek szerény sikerek. Szerények, mert egyesületi támogatás nélkül többre nem vihetik. A középiskolás bajnokságokon már jóval figyelemre méltóbb eredmé­nyeket érnek el tornászaink — aztán az iskola kapu­ján kilépve legtöbben a szerektől is búcsút vesznek. Igazi fényűzés a tehetségek e nagyvonalú elherdálása. Hogy mennyi energia és szakértelem ment veszendőbe, erről beszéljenek a közelmúlt eredményei. 1976-ban a területi verseny két első helyezettjeként a karcagi Gábor Áron Gimnázium és a szolnoki Varga Katalin Gimnázium leány versenyzői jutottak a duna­újvárosi országos döntőbe. A karcagi lányok iskolájuk 300. születésnapjára 6. helyezéssel tértek haza', a var- gások pedig a 11. helyen kötöttek ki az összetett csa­patversenyben. A szakemberek a karcagi csapat egy­ségét, a szolnoki lányoknál pedig Muzamel Erzsébet és Greiz Ágnes tehetségét dicsérték elsősorban. Egy évvel később ismét az országosra jutott mind a két női csapat. A döntő színhelye a pompás szegedi sportcsarnok volt, és a verseny rangját mi sem fém­jelezte jobban, mint az, hogy a nézőtéren ott volt töb­bek között d,r. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH ak­kori elnöke is. A Szolnok megyeieknek ismét nem kel­lett szégyenkezniük. A karcagiak a „B” csoportban megőrizték hatodik helyüket, a szolnoki lányok pedig a nyolcadik helyre rukkoltak elő. Az egyéni verseny­ben a megye eddigi legszebb egyéni tornász sikerét érte el Greiz Ágnes a 7. helyével. Ellenfelei között szá­mos egyesületben versenyző leány volt; olyanok, akik nemcsak a délutáni sportfoglalkozásokon, a szabad időből ellopott félórákban sulykolták be a gyakorla­tokat. Üjabb év telt el az érdektelenség jegyében; egyet­len Szolnok megyei egyesület sem kapott a tehetséges középiskolások után. mindez azonban nem keserítette el sem őket, sem testnevelőiket. Az 1978-as esztendő­ben Makón rendezték a területi versenyt, ahol a szol­nokiak és a kalocsaiak szerezték jogot az indulásra, ám az országos szövetség a kiugróan magas színvonalra való tekintettel a 3. helyezett karcagiakat is meghívta az országos döntőre, amelyet ismét a szegedi sport­csarnokban bonyolítottak le. A „B” kategóriás csapat- versenyben a Varga Katalin Gimnázium 4. lett, a kar­cagiak pedig 10. helyükkel hálálták meg a szövetség vezetőinek bizalmát. Közben a fiúknál is egyre többet hallatott magá­ról a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szakkö­zépiskola tornászcsapata. Színre lépésük az idén vár­ható volt: a megyei bajnokságot erős anyaggal nyerték a „C” kategóriában, tovább jutottak a területi ver­senyről is. és az országoson elért 5, helyük alighanem csak a kezdetét jelenti a túrkevei tomaéletndk. A Var­ga Katalin Gimnázium leánycsapata ezúttal a „C” ka­tegóriában ezüstérmet nyert. Ha ennyi tehetségből nem lehet ütőképes torna­sportot csinálni, akkor semmiből. Hiszen ez az a sport­ág, ahol nem fenyeget a „szolnoki átok”, a továbbta­nulás miatti elvándorlás, hiszen az Európa-bajnokságon szereplő csapatunk legtöbbje még úttörő korú. Ügy tűnik, ezt végre a szakemberek is észrevették, hiszen a Szolnoki MTE a közelmúltban szervezte át torna- szakosztályát, s fedél alá ikerült — méghozzá milyen impozáns fedél alá! — a túrkevei tornasport is. Ám, ha valahol, hát ebben a sportágban nélkülözhetetlen a szakértelem. Egy órásmester precizitásával, türelmével és lelkiismeretességével kell csiszolgatni a gyakorlat anyagot ahhoz, hogy száfnottevő eredmény kerekedjék belőle, fgyhát a kezdeti lépések után azt kell számba venni, hogy állunk szakemberekkel; kik képesek a dunaújvárosihoz, békéscsabaihoz hasonló iskolát terem­teni a tornában Szolnokon, illetve a megyében-. — pb. — Nem Egykor sportolók — ma tanárok Karcagon, a 629. sz. Ragó An­tal Ipari- Szakmunkásképző In­tézetben tizenegy évvel ezelőtt kezdődött a tanítás. A rövid fennállás alatt egyre szebb si-. kereket értek el a sportban is. Nemcsak a testnevelési órákon törekednek a fiatalok mozgás­készségének a csiszolására, jó fi­zikai felkészítésre, hanem elin­dulnak minden középiskolás ver­senyen, és egyre tevékenyebb részt vállalnak a város sport­életében is. Pedig nincsenek könnyű helyzetben. — A környékről bejáró fiata­lok olyan általános iskolákba jártak, ahol nem volt tornate­rem, és alig ismerték a labda­játékokat, ezért elsődleges cé­lunk a harmonikus mozgás ki­alakítása. Ennek érdekében ren­dezünk a kollégiumban hétfőn és szerdán tömegsportestéket — mondotta Tömösközi Zsuzsanna igazgató. Ezekhez igyekeznek megterem­teni a feltételeket is. Az iskola udvarán kézi- és röplabdapályát építettek, valamint dobóhelyeket alakítottak ki. s újabb sporto­lási lehetőségeket terveznek. — A négy évvel ezelőtt kialakí­tott sportudvaron bitumenes ké­zilabda- és salakos röplabdapá­lya. azonkívül dobóhely és ug­rógödör van. Tanulóink a kézi- labdapálya építésében százötven- ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Tavaly meg­nyertük az ifjúsági Vasas Ku­pát, ezért ötvenezer forint jutal­mat kaptunk, s az összegből az idén bitumenborítást kaD a rön- labdaDálya. Augusztus 20-ra el­készül négv újabb' tanterem, amelynek átadása után töhhsá- vos salakos futópályát építünk az intézet mellett, A legnagyobb vállalkozásuk ta­lán egy medence építése lesz. amelyben lehetőség nyílik majd az úszásoktatásra. — A diáksportkörünk elnöke. Illés Sütő József az ifjúsági par­lamenten javasolta, hogy épít­sünk egy medencét. Ezt azzal indokolta, hogy Karcagon a vá­ros lakóinak egyharmada harminc éven aluli, de nincs a városban olyan medence, ahol úszni ta­nulhatnának. Kérte a fiatalokat, hogy vállaljanak fejenként tíz óra társadalmi munkát. Ezzel egyet Is értettek. Tervünket a KISZ városi bizottsága is tá­mogatja. ők a város ifjúságát, kérik fel társadalmi munkára. A diáksportkör anyagiakat is tud adni. számíthatunk pénzre a vá­rosi ifjúsági alapból és a város üzemeitől is. Ha minden rend­ben lesz, két vagy három év múlva elkészül egy kis méretű medence — újságolta örömmel az igazgatónő. — A tantestület milyen segít­séget nyújt a tanulók sportolá­sához? — öt tanárunk — Tapasztó, Ri­maszombati, Mikola, Türke és Balogh —/NB Il-es kosarasok, sőt Tapasztó jelenleg is ját­szik. A versenyek előtt vala­mennyien vállalják egy-egy csa­pat felkészítését. Rendszeresek a tanár-diák és a tanár-szakok­tató találkozók. Hétfőn és szer­dán délután tömegsport-foglal­kozások, házibajnokságok van­nak, amelyek szervezésében, le­bonyolításában a tanárok nagy részt vállalnak. S ha elkészül a négy új tanterem, és délután nem lesz tanítás, a gyerekek még rendszeresebben járhatnak majd edzésekre. A testnevelők minden tanév kezdetén felmérést készítenek az új tanulókról. Atlétikai szá­mokban, tornában, labdázásban, súlypontemelkedésben nyilván­tartást készítenek, s évenként kétszer ellenőrzik a fejlődést. Milyen eredménnyel? — Az eddigi tapasztalatok sze­rint a tanulók hetvenöt százalé­kánál fejlődés tapasztalható, mintegy tíz százalékánál vissza­esést látunk, a többinél nincs változás. Monori Sándor például elsőéves korában huszonöt fek­vőtámasszal kezdte,-s most, har­madéves korában százharminc­nál tart. Az intézet diákjai al­kotják az SZSE labdarúgóinak és NB Il-es kosarasainak ifjúsági csapatát. Közöttük sok olyan játszik, akit általános iskolás korában tornából felmentettek. Sajnos olyan diák is van, aki 175 centimétert ugrik magasba, de mivel bejáró, nem látogatja rendszeresen az edzéseket — je­gyezte meg Tapasztó Lajos test­nevelő. Az intézetben nincsenek csil­logó eredmények, kétes értékű statisztikai adatok. De amire erejükből, adottságaikból telik, mindent megtesznek a sport, a testedzés érdekében. Sakkozóik például a megyei középiskolás versenyeken harmadik helynél rosszabbak nem voltak, Kó­nya László az országos döntő­ig is eljutott, ökrös Zoltán, Ege- di Imre, és Kábái Erzsébet lö­vészetben megyei szakmunkás olimpiát nyert, atlétikai, kézi­labda szakosztályuk és ország­járó diákkörük működik. S örömmel nyugtázzák, hogy a három év után távozó tanuló­ik ügyesebbek, felkészültebbek, sportosabb mozgásúak. (pataki)

Next

/
Thumbnails
Contents