Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

1979. május 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Tanuljunk meg örülni

A. napokban hallott párbeszéd az utcán:

— Na, mit szólsz a sportolóinkhoz?

— Ugyan, cirkusz az egész! Láttad a görögök elleni meccset? Hogy mit mérgelődtem . .. ! És innentől kezdve a kérdezett szurkoló leszedte a keresztvizet a játékosokról, szakvezetőkről a szertároson át egészen a pályagondnokig. Pedig a kérdezőt ezúttal nem a Népstadion-beli szereplés érdekelte. Egyszerűén büszke volt arra, hogy sakkozóink olimpiai bajnokságot nyertek, női kézilabda-csapataink ezüstérmesek lettek a kupákban, asztaliteniszezőink csapatvilágbajnoki trófeát mondhatnak magukénak, vízilabdázóink pedig elnyerték az első ízben kiírt Világ Kupát.

A példa nem egyedülálló. A közvélemény egy része hajlamos a magyar sport és a labdarúgás pillanatnyi helyzete közé egyenlőségjelet tenni. Ez a futballcentrikus szemlélet némileg érthető is, hiszen nincs az a parányi község, amelynek vasárnap délutáni attrakciója ne a labdarúgás lenne. A mésszel vonalzott vásártereken, egykori libalegelőkön — de a városok villanyvi- lágította stadionjaiban is a háló zörrenése, az összeverődő tenyerek zenéje szabja meg a napi közérzetet. Magára veszi hát a labdarúgás a sport egészével való azonosítás minden terhét. A gyökerek tán addig nyúlnak, amikor is — úgy a helsinki- olimpia táján — ä lehengerlő magyar sporteredmények között a labdarúgók is világszenzációkat szállítottak.

Az eltelt évtizedekben azonban történt egy s más a sportvilágban. A győzelmekhez ma már nem elég a nemzeti virtus, a fehér izzású nekibuzdulás; szinte valamennyi sportágnak megvan a műhelye világszerte és egy-egy nemesfémen a sportemberek egész hada munkálkodik. Mind drágább mulatság tehát a sport ott fenn a csúcson, így egy kis országtól alig várható el, hogy miként 1952- ben, ismét marékszámra mérjük az olimpiai aranyat. .

Adjuk fel tehát nemzeti hagyományainkat, és legyünk igénytelenek sportolóinkkal szemben.? Természetesen nem erről van szó, de talán nem ártana a magyar sport valamennyi „gyermekét” egyformán szeretni. Phenjanban ugyan nem mi szereztük a legtöbb érmet — „csak” másodikok lettünk az éremlistán. Hát ezzel az eredménnyel a kínaiakon kívül bármelyik asztali- tenisz világhatalom kiegyezett volna! A kint lévő tudósítóink első kommentárjaikban nem hallgatják el azt a különbséget, ami a kinti ünneplésünk között — és az asztalitenisz igen szerény hazai elismerése között van. De ugyanezt mondhatják el vízilabdázóink is. Nemrég voltunk tanúi egy bányász- város szombat délutánján annak, hogy a labdarúgó-mérkőzés 15 ezer nézője közül bizony csak alig egy tucat tévedt be a fedett uszodába OB I-es vízilabda-meccsre. Jóllehet e sportág pillanatnyilag a világon No. 1. De bővíthetnék a panaszlistát olimpiai sakkozóink is.

Alighanem meg kell tanulni értékén mérni az eredményeket. Por- tisch Lajos montreali nagyszerű szereplése, Taróczy Balázs egy-egy zajos sikere, röplabdá- zóink kubaiak felett aratott győzelme, kötöttfogású birkózóink Európa- bajnoki szereplése töltsön el büszkeséggel akkor is bennünket, ha fociban netán nem verjük végig a világot.- Pb - '

Pontgyűjtögetés a férfi kézilabdázóknál

Matúz szerez gólt az Olajbányásznak

NB I/B: Alföldi Olajbányász—Békéscsabai Vízmű 17:17 (8:8). Szolnok, 200 n„ v.: Schóber, Tüske. Olajbányász: Szintai — Kocsis (4), Danyi T., dr. Szász, Ratkai (4), Csajbók (1), Ratkai (3), Masáth, Matuz (4), Szilágyi, Berényi (1), Túróczi. Edző: Horváth József.

Izgatott, feszült légkörben kezdődött a találkozó, mindkét oldalon biztos gólhelyzetek maradiak ki. A hazai csapat vette át a kezdeményezést, és végig vezetett a félidőben, de az utolsó percben büntetőből felzárkóztak a vendégek. A második félidőben magabiztosan kezdett az Olajbányász, és három góllal elhúzott. A vendégek nem adták fel, gyors támadásokkal próbálták a hazai támadókat megzavarni. Ez a kevés mozgás sikerrel járt, és 16:16-ra felzárkóztak. Az Olajbányász szép, gyors akcióból 17:16-ra újra vezetett, és már győztesnek látszott, amikor fél perccel a befejezés előtt egy felesleges rossz

átadást a vendégek kihasználtak.

NB II: Tiszaföldvár—Szarvas 23:18 (13:9). Tiszaföldvár.

350 n., v.: Kaposi, Farkas. T.-földvár: Nemes — Fe- kecs (1), Kovács (4), Nagy (8), Burján (1). Danku I., Bíró (2), Danku II. (2). Néposz, Antal, Szabados (5), Ferenczi.

Szarvasi gólokkal kezdődött a mérkőzés, amelyekre a hazaiak néhány perc múlva válaszoltak, majd egvre nagyobb iramot diktálva fokozatosan elhúztak. A második félidőben folytatódott a földvári fölény. Az 50. percben eldőlt a mérkőzés sorsa, a hazaiak már 20:12-re vezettek.

Lehel SC—III. kerületi TTVE 21:21 (12:10). A Budapesten játszott nagy iramú mérkőzésen az újonc Lehel Szöllősi vezényletével megérdemelten hozta el az esv pontot. G.: Szöllősi (14). Mudrák (3), Majoros (2). Langmár (1), Győr (1). Jó: Szöllősi. Mudrák. Majoros.

'

| SPORT O SPORT O SPORT Magyarországon a Világ Kupa

Labdarúgó MB II

Keleti

csoport

1. DVSC

32

25

4

3

73-17

54

2. Nyíregyh.

32

20

7

5

46-15

47

3. Eger

32

18

8

6

53-29

44

4. Papp SE

32

16

10

6

58-32

42

5. K.-barc.

32

16

9

7

54-28

41

6. SZMTE

32

15

8

9

46-40

38

7. DMTE

32

14

8

10

50-36

36

8. Szarvas

32

14

8

10

43-30

36

9. Ózd

32

15

6

11

44-36

36

10. Lehel SC

32

12

8

12

39-37

32

11. Leninv.

32

11

10

11

40-42

32

12. BTASK

32

12

5

15

40-46

29

13. Hmv.-hely

32

10

8

14

43-54

28

14. Szabó SE

32

9

9

14

25-33

27

15. SZMAV

32

7

8

17

30-52

22

16. Gyula

32

9

4

19

28-67

22

17. MVSC

32

6

9

17

34-52

21

18. Gyöngyös

32

7

7

18

33-15

19. Borsod

32

6

7

19

30-60

19

20. Kisvárda

32

2

9

21

22-69

13

Eredmények: DVSC—Gyula 8:1, Nyíregyháza—DMTE 2:1, Békéscsabai TASK—Eger 1:1, Ózd— Kisvárda 3:1, Miskolci VSC— Hódmezővásárhely 3:0, H. Papp J. SE—Kazincbarcika 2:1, Gyöngyös—Leninváros 1:1.

Befejeződött Jugoszláviában az első ízben kiírt vízilabda Világ Kupa küzdelemsorozata. Bár a magyar csapat az utolsó mérkőzésen 8:7 arányú vereséget szenvedett a házigazdák együttesétől, már az előző napon a rangos torna győztese lett. Szombaton este Rijekában 4:3 arányban diadalmaskodott az- amerikai csapat ellen, s ezzel visszahódította a világ- elsőséget. A Jugoszláviában szép számmal jelen levő nemzetközi szakembereket kissé meglepte, hogy elmaradtak a várt színvonalas összecsapások — kevés volt az igazán mutatós produkció

a belgrádi és a rijekai medencében. A Világ Kupán a magyarok sem villogtak, ám a döntő pillanatokban ki tudták használni az ellenfelek legkisebb megingását is.

Phenjan. Ugyanúgy esett az eső vasárnap a Koreai NDK fővárosában, mint hat nappali ezelőtt, a csapatfinálék idején és ugyanúgy magyar asztaliteniszezőkért izgulhattunk, mint akkor. Reménykedni is lehetett: a férfi párosok egyik elődöntőjében a Jónyer—Klampár kettős rendkívül magabiztos játékkal megverte a legjobb kínai duót, Liang Ki-liangot és- Kuo Yao-huát. A másik

ágon is kedvezően alakult a helyzet, hiszen a Surbek, Sztipancsics jugoszláv páros szintén kínaiakat ütött el a döntőtől, így az elsőségért velük kellett megküzdeni a magyaroknak. Az ellenfelek 18:18-ig együtt haladtak, innen azonban simán nyertek a jugoszlávok. A folytatásban a magyar kettős 19:16- ra is vezetett, majd 20:18-ra, de ez is kevésnek bizonyult: a jugoszlávok négy poént ütöttek sorozatban. A harmadik já'tszmában sem sikerült újítani, 21:26-ra nyertek a jugoszlávok, s ezzel megszerezték az aranyérmet.

LABDARÚGÓ NB II

Lélektelen megyei rangadó, keserves győzelmek

Mezőtúri Honvéd— Szolnoki MTE 1:1 (0:0)

Mezőtúr, 1800 n., v.: Lázin. M. Honvéd: Anger — Herédi, Sólyom, Hódi, Papp (Mohácsi a szünetben — Fodor, Kelemen, Batári — Simái, Szilágyi Cserháti a 60. percben), Magyar. Edző: Ben- csik Gyula. Sz. MTE: Boros

— Kolláth, Sebők, Porhanda, Kábák — Bara'n, Lódi, Kó- czián — Szatmári, Zakar (Demjén a 62. percben), Dá- kay. Edző: Kóczián Antal.

A megyei rangadó második felvonását mezőtúri rohamok vezették be, s úgy tűnt, mindent elkövet a hazai gárda hogy visszavágjon az őszi, Szolnokon elszenvedett 2:0- ás vereségért. Nem így történt, noha csatárai és középpályásai többször jutottak lövőhelyzetbe, ám vagy rosz- szul céloztak, vagy elügvet- lenkedték a kínálkozó lehetőségeket. Mindkét oldalon sok hiba csúszott a játékba, s a közönség bosszúságát csak fokozta a játékvezetői hármas néhány tévedése.

Jellemző, hogy Kelemen a 25. percben kecsegtető helyzetben — szinte a kapu torkában — fölévágta a labdát, s alig ült el a csalódott mo-‘ raj, amikor a saját kapusának adott könnyelműen haza. Nem is jutott el a labda Angerig, mert Dákay elcsípte és beadását Szatmári éppen hogy föléfejelte. Mindinkább ellaposodott az amúgy sem színvonalas mérkőzés, a szünetig változatos küzdelemmel, nem pedig játékkal teltek a percek.

A pihenő jót tett a csapatoknak, élénkebb iramban kezdték a hátralevő 45 percet. Ezúttal is a hazaiak kezdeményeztek többet, és immár tudatosabban szövögették fámadásaikalt. Azt hihette az ember, számbeli fölénybe kerültek — mindig akadt olyan játékosuk, akinek tisztán adhatták át a labdát. Ennek ellenére rit-’ kán került veszélybe az MTE kapuja. Az 57. percben Simái húzott el a jobb oldalon, beadásából Szilágyi tüzelt, de Boros belevetődött a labda útjába. A következő tetszetősebb akcióra kereken tíz percet kellett várni, ekkor Batári lövését kiejtette ugyan a kapus, ám a védők menteni tudtak. A másik oldalon Lódi mutatta meg, hogy kell távolról szépen kapura lőni

— Anger szögletre tolta a labdát, aztán a 73. percben végre megzördült az egyik háló. Kavarodás támadt a hazai kapu előtt, Porhanda találta fel magát a leghamarabb, néhány csel után elhozta a labdát a kapus mellett is, s a többi már gyerekjáték volt, 1:0.

A gól újabb rohamokra ösztönözte a mezőtúriakat, akik ekkor mintha elfeled1 keztek volna a szélsőkről: mindent középen erőltették, fgy is akadt helyzetük, csakhogy ezeket ‘ elrontották. Mindössze Fodor lövése, illetve Hódi fejese borzolta a kedélyeket, de labdájuk kapuscsemegének bizonyult. A 86. percben Kelemen tört be balról a megzavart védelem mögé, és a tehetetlen Borps mellett elegánsan gurított a kapuba, 1:1.

A mezőtúri visszavágó színvonala nem érte el a SzolnoJ kon lejátszott megyei rangadóét, pedig azt sem lehetett a nívós mérkőzések közé sorolni. Annyi bizonyos, egyik fél sem erőltette túl magát, és megelégedett a lélektelen játékkal. . Ennek megfelelően igazságosnak ítélhető a pontosztozkodás, hiszen győzelmet sem a meJ zőtúriak, sem a szolnokiak riem érdemeltek, annál is inkább, mert nem is törekedtek rá. Jó: Anger, Herédi, Sólyom, Batári, ill. Boros, Sebők, Baran, Kóczián.

— cl —

Szarvas—Lehel SC

2:1 (2:1)

Szarvas, 1800 n., v.: Dévényi. Szarvas: Széplaki — Kajtár, Szőke, Petneházi, Fi- lyó — Molnár, Rozsán I. (Petykó a 64. percben), Plás- tyik — Jakab, B. Tóth, Ora- vecz. Edző: Pallagi Róbert. Lehel SC: László — Mihályi. Kirchner, Lakatos, Kátai — Postás, Lukácsi, Kelemen — Szívós (Szabó a 75. percben), Sulyok, >Bacher (Váczi a 64. percben). Edző: Czi- gony István.

Hazai támadásokkal kezdődött a mérkőzés, Lászlónak már a 2. percben Plástyik lövését kellett védenie, öt perccel később Bacher ívelte Postás elé a labdát, de a középpályás lövése erejét vesztve egy védőn a kapus zsákmánya lett, majd ismét Széplakinak akadt dolga — Bacher szabadrúgását hárította.’ A 11. percben nagy védelmi hibából Jakab közelről vette be a jobb felső sarkot, 1:0.

Hét perccel később az in- diszponáltan játszó jászberényi védők mellett Molnár beadását Plástyik fejelte a bal sarokba, 2:0. Magához tért a Lehel, és egyre-másra vezette támadásait. Előbb Lukácsi kapáslövése szállt magasan fölé, majd a 36. percben Szívós bal oldali beadását ritkán látható lövéssel küldte a jobb felső sarokba, 2:1. A félidő végéig Bacher egyenlíthetett volna, de lövése elakadt a védőkön. Szünet utón nyomasztó fölénybe került a Lehel, a középpályás sor feljavult játékának jóvoltából, ám hátrányát nem sikerült behoznia.

A végig jó iramú mérkőzésen a szerencsésebb csapat nyert. A jászberényiek hiába támadtak hetven percen keresztül, a két pont Szarva-1 son ríjaradt. Jó: Filyó. Plástyik, Jakab, ill. Lukácsi, Sulyok.

Szolnoki MÁV— Borsodi Bányász 2:1 (1:1)

Szolnok, Véső úti pálya, 3000 n., v.: Simon Gy. Sz. MÁV: Bartos — Ágh, Csontos, Debreczeni, Tóth — Nagy, Szajcz — Petró (Kántor a 67. percben), Mező (Juhász a 67. percben), László, Nász. Edző: Himer István. B. Bányász: Kasza I. — Dalnoki, Matiszcsák, Svak, Pin- csák — Varga, Kovács I-, Kopa — Csányi (Botzki a 66. percben), Kvaszta, Fekete II. Edző: Deák István.

Az első húsz percben szinte alig történt említésre méltó esemény a kiesési rangadón, mindkét oldalon csak egy-egy távoli lövéssel próbálkoztak az ellenfelek. A kék-fehérek a várakozással ellentétben adósak maradtak a mindent elsöprő fergete-1

ges rohamokkal, és szemmel láthatóan inkább a játék lassítására törekedtek. A körülményes, középen erőltetett és elképzelést nélkülöző támadások rendre elhaltak a vendégek 16-osának előterében.

A 22. percben mégis vezetést szerzett a hazai gárda: Nász bal oldali szögletét a jó ütemben érkező Nagy csúsztatott fejessel küldte a léc alá, 1:0. Nyolc perccel később a védelemben egyébként is sok zavart keltő Kvaszta lerázta magáról Deb- reczenit, s az alapvonal közeléből a 11-es pont tájékára gurította a labdát. Ágh csak röviden tudott felszabadítani, s az egyedül hagyott Csányi a megdermedt Bartos mellett a kapu bal oldalába bombázott, 1:1.

Az 50. percben Varga lépett ki az állva maradt szolnoki védők közül, keJ resztbe lőtt Csányihoz, ám a szélső ezúttal abszolút helyzetben kapu mellé küldte a labdát. Hat perc múlva László nyolcméteres bal alsó sarokba tartó lövését hárította nagy bravúrral Kasza

I. A 75. percben Szajczot felvágták a 16-oson belül, s a megítélt büntetőt a kapuvédő Bartos lőtte a bal sarokba, 2:1. A hajrára is tarJ togatott izgalmat a két csaJ pat. A 87. percben László hibázott ziccerhelyzetben,

gyors ellentámadás végén viszont a gólvonalról mentett kétségbeesetten a betömörült szolnoki védelem.

Csak a második játékrészben volt vérbeli rangadó- jellege a kiesés elkerüléséért küzdő együttesek találkozójának. Ebben az időszakban fölényben játszottak a kékfehérek, s ha nehezen is,#de megérdemelt győzelmet arattak. Jó: Ágh, Csontos, Nagy. Tóth, ill. Matiszcsák, Pin- csák, Kovács I.

— tamási —

A MÁV második gólja, amelyet Bartos szerzett 11-esböl

Fotó: Tarpai