Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 6. Sztárkollekciók a porondon P'1111 ípl L<0> ■ ^ ★★★★ FIATAIO fr^r£r£rírtrír£r£rtr£r, KNAK Ml A MÓDI? Nincs új a nap alatt Visszajön a negyvenes évek divatja, ami ismételten azt igazolja, hogy a módi terén nincs új a nap alatt. Attól tartok nem lesz könnyű dolga annak, aki az egyéniségéhez igazítva az előnyös motívumokat hangsúlyozva ' igyekszik követni az új irányzatot. A dúsan redőzött holmik, a derékon ráncolt szoknyák, avagy az angol lordok eleganciáját idéző szögletes, már-már merevnek tűnő kosztümök még a légies karcsúságú manökeneken sem festenek valami fessen. Két alapvető irányzat vonul ugyanis végig a női divaton. Az egyik a franciás jelleg, itt aztán sziporkázhat a fantázia, jöhet a húzás, a bőség, a hímzés, a csipke, a fodor, az alsószoknya. A másik áramlat az elegáns, sima vonalú angolos. Szögletes vállak, nyújtott szűkített sziluett, tartózkodó vonalak, talán több évig is használható. ruhadarabokat ígérnek. Ennek megfelelően értékes, finom anyagból készülnek. Sejtetni engedi az új divat, hogy a gyapjú- szövetek, jerseyek, madeirák, hímzett batisztok, a nemrég még oly népszerű kartonnal, flokonnál vagy flanellnál lényegesen többe kerülnek majd. Gyenge vigasz, hogy ezekből a drágább anyagokból kevesebb kell. mert az anyagfaló körgloknik, az Többek között művészettörténetet is tanít, a négy közül az egyik érettségi előtt álló osztály osztályfőnöke, ezúttal azonban az sem mellékes. hogy azt tartják róla, a tanári karban ő öltözik legötletesebben, legválasztékosabban és legdivatosab- ban. így mutatták be Szántai Katalint, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanárnőjét. Nagykockás szoknyája és bézs színű garbója felett a karcsúsított vonalú, de a fesztelen mozgást biztosító fehér köpenye sem rejti el szinte valószínűtlen karcsúságát. — Nem lehet baja a kilókkal, így igazán könnyű bátran követni a divatot. — Különösebben nem kell vigyáznom, de rendszeresen sportolok: úszom, korcsolyázom, síelek és túrázom rengeteget. — A diákjaival is megkedveltette? — Megpróbáltam. Nem a divat miatt, meggyőződésem, hogy az egészséges életmód elengedhetetlen tartozéka a sport. És ami igaz az igaz, a legraffináltabb szabásvonallal, a legfinomabb anyaggal sem lehet elkendőzni a felesleges kilókat. — Mi a véleménye diákjai öl- tözködéséről? .— Elméletileg az iskolaköpeny kötelező de a negyedikesek már jobban lazítanak. A gimnáziumban egyöntetűen elfogadott viselet a farmer és a rövid köpeny. — A tanárok nem tiltakoznak ellene? — Nem. Egyetlen kikötés, hogy ne legyen rongyos, koszos. Egyébként praktikusnak tartom. Az iskolabútorok durvák, nem kímélik a nylon harisnyát, finom anyagból készült ruhát. A lányoknak, természetes vágyuk, hogy tetszeni akarnak másoknak és maguknak is. Ezért aztán, ha elkészül egy- egy új divatos holmijuk, legalább egyszer felveszik, hogy az iskolában megcsodálják, megdicsérjék a többiek, utána már nem érdekes. — Osztályfőnöki órán szoktak beszélgetni a divatról? — Hogyne. Most a ballagási ruhák tervezésének láemeletes szoknyák, az iszonyatos bőségű Demis-Rus- sós klepetusok szelídülnek. Az öltözés vonala ismét a testhez közelít. Az új divathullám azért kellemes meglepetéseket is hozott, legalábbis ami a színeket illeti. Lejárt a bánatos tónusok kora. Ismét favorit a türkiz, a zöld, a muskátlipiros, a napsárga, a kék, a mandarinszín, a púderrózsaszín, a málnakrém, a padlizsánlila, a spárgaszín, a fehér és a fekete. No és még valamit vigaszul: sportos szerelést kedvelő fiatalok semmi vész. Változatlanul tartja magát a kordbársony, a vászon a frottír, a plüss, a kötött-horgolt anyagból készült „tréningruha” fazon. De vigyázat! A nadrág szára szűk. Boka táján, de inkább afölött végződik. Mindent lehet hozzá hordani. Ingblúzt, dzsekit, trikót. Apropó, nadrág! Újdonság a ruhával hordható, többnyire azonos anyagból készülő nadrág. A ruha . ilyenkor egyenes, derékig slicceit. Ez van hát a divatlapokban, ami azt hiszem kissé zavarba hozott bennünket. S mint minden divatváítás- nak szüksége van egy kis kifutási időre. Ez a kifutási idő igaz nálunk kissé hosszúra szokott nyúlni, legalábbis ami a konfekcióipar termékeit illeti. zában égtek a gyerekek. Irányítottuk őket, de végül maguk döntöttek. Mind a négy osztályban más szinú és más fazonú összeállítást választottak. Divatos, de nem hivalkodó egyik sem. (Szoknya, blúz és kiskosztüm.) Megbeszéltük a szalagavató báli ruhákat is. Megmondtam mi tetszett és mi nem. — És mi nem? — A franciabársonyból készült ruhaköltemények. Nem azért mert drága, hanem mert koravénné tette őket* — Elfogadják a véleményét? — Úgy gondolom, igen. Az is előfordul, hogy lemásolják egyik-másik ruhám fazonját, utánozzák az ötletesnek tartott részletmegoldásaimat, de én ezt egy csöppet sem bánom. „Túl flancos, ráadásul ebben a szűk lurex nadrágban meg lehet főni” — a Magyar Divatintézet fiatal lányoknak ajánlott discomodelljéről a Pelikán discobárjában ez voli a vélemény Csak azt akartam megtudni, meglátni, hogy mi a divat a discoban, mondjuk a szolnoki Pelikán vasárnaponkénti discobárjában. Azt reméltem, hogy keresztmetszetei kaphatok arról, hogyan öltözködnek ma a táncoló fiatalok, ha jó a zene. ha szellemes a lemezlovas, és ha mindez együtt úgynevezett jobb helyen van. Azt hiszem, elvetném a sulykot, ha Aki újdonságot várt, bizonyára csalódott. Aki praktikus, olcsó nyári ruhákat akart látni a szolnoki Sztár Árúház kollekciójából rendezett legutóbbi divatbemutatón, az többnyire elégedetten távozott. Farmer- nadrágok, trikók, ingek, dzsekik minden színben. A bemutató első részében ezekben sétáltak, forogtak a női és férfi manökenek. Utána nyári ruhák és fürdőruhák következtek. Az utóbbiak szokatlanul nagy szin- és formaválasztékban. (Talán a bőség zavara tette kissé unalmasan hosszadalmassá a bemutatásukat.) Milyenek voltak a nyári ruhák? Két néző véleménye: a huszonnégy éves tanítónő. Góczi Ida szerint helyesek. — A piros pöttyös szoknya, a ráncos fehér blúzzal tetszett a legjobban. Lehet, hogy megveszem. Remélem nem készült ezerszám belőle. — Na és a bemutató végén a Divatintézet csattanónak szánt estélyi modelljei? — Ida barátnője, Nagy Györgyi (húszéves óvónő) merésznek találta őket. — Talán túlzottan is azok — mondta. — Egyiket, a rózsaszín gyöngyvászon szoknyát, a hasonló színű bő, ráncos ujjú selyemblúzzal azért szívesen elfogadnám. — Elérhetetlen? Mit csinál a dlvalbizottság? — Egy hónappal ezelőtt például megszervezte, mi kerüljön a megyeszékhely egyik belvárosi kirakatába — ezzel kezdte munkájuk bemutatását Tóth Béláné, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója, a háromtagú megyei ifjúsági divatbizottság vezetője. — Látványos munkáról nem tudok számot adni. Mi nem szólunk bele a divatba, nem alakítjuk, pusztán népszerűsítjük a fiatalok körében. Divatbemutatókat rendezünk klubokban, középiskolákban. Egy-két helyen, például Karcagon, Berekfürdőn és Jászberényben nagy sikerük van ezeknek a házi bemutatóknak, ahol a ruhákat amatőrök: diáklányok, szakközépiskolások vonultatják fel. Ezeket, a sajnos nem túl gyakori alkalmakat használjuk fel szaktanácsadásra, az új divatirányzatok megismertetésére. Hát ez egyelőre nem sok. További terveik szerint a bizottság munkája színesebbnek, sokoldalúbbnak ígérkezik. Majd ha megvalósítják, szólunk róluk. csak a vasárnap este látottak alapján ítélnék. A fiatalemberek többsége ugyanis elhasznált, kopott, gyűrött farmerben, trampli cipőben, fakó trikóban ropta. A lányok hada tarkább, ellentmondásosabb képet mutatott. Voltak vastag pulóverben, elnyúlt kardigánban, de köztük már akadt, ki csinos ráncos vagy egyenes szabású szoknyában, testre szabott (vagy igazított) farmerben, könnyű blúzban ringatta ritmusra a csípőjét. Maximum ezt tehették, mert mint azok a bizonyos haringek a dobozban préselődtek össze a táncosok a tenyérnyi placcon. Nem tetszett az összkép. Nemcsak a sok hányaveti szerelés miatt. A bosszantó zsúfoltságtól, a fülsiketítőén felerősített zenétől, a fúl- lasztó levegőtől inkább megpróbáltatásnak. mint szórakozásnak, szórakoztatásnak tartottam ezt a discot. Pedig önmagában az ötletért csak elismerés illeti a Pelikánt, a kivitelezésért már kevésbé. Nem túl bátran, de meg merem kockáztatni, elképzelhető, hogy a farmertoprongyok nemcsak az igénytelenségről árulkodtak, inkább egyfajta ésszerűségről: egy heringes dobozba kár lenne a jobb ruháért. — Nem. Jó varrónő kell hozzá. — Varratja a ruháit? — Részben. — Egész jó importfarmereket lehet már kapni az állami üzletekben. Örülök neki, mert javíthatatlanul nadrágpárti vagyok. Lehet, megérjük majd, hogy előbb- utóbb divatos, sportos és magassarkú puha bőrcipőkből is elfogadható lesz a kínálat. — Még nem az? — Nem. Nincs egyedül a véleményével. Tóth Aliz, a Sztár Áruház huszonnégy éves igazgatóhelyettese sem túl elégedett azzal a lábbelikor lekcióval, amely a vásárlóikat várja. — Mintha egy kaptafára készülnének. Nem túl régimódi fazonúak, de nem is igazán modernek. Inkább a divat mérsékeltebb irányzatát követő középkorúak és idősebbek ízlésének felelnek meg. Kivéve talán a lapos sarkú peremes, nyersbőr színű sportcipőket. Dehát a mai fiatalok most a legdivatosabbat, a tűsarkút keresik. Nincs az a drága imported pő, amit napok alatt" ne kapkodnának el. — Egy valóban csodaszép, világosszürke spanyol szandált mutatott. Néhány pánt, ára 950 forint. Méregdrága. Akkor ott rögtön felhívtuk Szolnok valaJ A farmer továbbra is makacsul tártja magát Tiszafüreden beszélgetünk a tizenévesek divatjáról, öltözködéséről. Vendégelnie középiskolások, fiatal, . szakmunkások. — A tinik divatja ma háromféle, legalábbis mifelénk — kezdi Kas zó Beáta. — Az egyik a „digó” divat. Lent hegyes cipővel kezdődik, ennek: „pókrúgó” a neve. A lábbeli orrára, sarkára rezet vernek, hogy menőbb legyen a szerelés. Az öLtözék rendszerint öltöny, a fiúkat mintha skatulyából húznák kj: a nyekkend ő, a mellény és a simlis sapka sem hiányozhat. — A másik véglet — folytatja Váczi Gabriella :— a csöves viselet. Feszülő, szűk nadrág, csapzott, hosszú haj, topis szerelés. Mosdás? Ha záporeső kapja el az illetőt. Füreden efféle madárijesztő csak a fővárosba eljáró hétvégi hazatérők között akad. — Farmer, blúz, ing, pulcsi. A fiatalok zöme ezt hordja. A haj félhosszú, a kéz, a köröm ápolt. Ami a bársonyfarmert illeti, az is fel-felítűnik már, de még nem annyira népszerű, mint a nagyvárosban — veszi át a szót Szabó Tün.d,e. A vásárlás módja? Kaszó Bea szerint: — Mi. lányok rendszeresen látogatjuk az áfész, és a Sztár áruházak ruházati osztályait. Ha sikerül egy jó cuccot kinézni, otthon meg- konzultáljiük. Női szokás, de egy fillér nélkül is félóráig vizsgáljuk a kínálatot. — Mi fiúk. — nevet Vass Zoltán. — ilyesmit el sem képzelünk. Én már keresek, de csak akkor megyek be a' divatrészlegbe, ha pénzem is van, és azt veszek, amit a többi srác hord. A fiúkat nem feszélyezi az azonos szerelés. Hogy mi kell ma egy timennyi cipőboltját. „Spanyol szandál? Hol van az már, mint a cukrot elkapkodták!” — Az áruház készruhaosz- tályán is előfordulnak ilyen kapós cikkek? Tél végén az átmeneti, lezser, valóban új vonalú moJ dern ballon, szövet és színes orkánból készült esőkabátok voltak a legkeresettebbek. Na és a farmerek. Tessék: Lee, Ranger, kék, barna, drapp mikrokordbársonyból, minden méretben. De sajnos csak szólóban. A hozzávaló zakót, mellényt nagyon keJ resik. Hiába. Nem gyártja a magyar ipar. Ellenben van dzseki sokféle anyagból, sokféle színben. — Valóban, és nem is rosz- szak. A kamasz- és a férfi-1 öltönyök sem. Pepita zakók, egyszínű pantallók, a zakó vagy a nadrág anyagából készült mellények, mindez az új férfidivatnak megfelelően. A zakók fazonja keskeny, a nadrágok egyenes vonalúak, a másfél emelettel lejjebb kapható ingek gallérja is összezsugorodott, megszűnt a testhez simuló karcsúsága. Tinédzser fiúk öltönyben! Ez az, ami még nehezen jön össze. Talán ha a túl komor, konzervatív öltönyök helyett tovább bővül a lezserebb, sportosabb szabású, pasztellszínű öltönyök választéka. zenéves ruhatárába? A hosz- szú vita uitán íme a rövid lista: három-négy nadrág, lányoknak ugyanannyi szoknya és pulcsi. 8—10 póló és blúz. Fiúknak 6—8 garbó. Abban viszont egyöntetűen megegyeznek: jó ha valaki tud varrni, hiszen nagyon olcsón ízlésesen variálhatja a ruhatárát. * * * Egyöntetű volt a vélemény: a negyedikes Szed- lacsek Judit élen jár választékos öHözködésével. Otthonukban édesanyja büszkén mutatja lánya ruhatárát. — Nincs ebben egyetlen drága holmi sem. Olcsó, fiatalos blúzok, garbók mind. Ezeket alakítgatja a lányom, hozzátold egy fodrot, nagyobb nyakkivágást készít, és máris megújhodik a ruhadarab. Judité a szó: — Négy nadrágom közül kettőt én varrtam. Szerencsére 166 centis magasságomnak kedvez a divat. Ha szabad időm akad. előveszem egy-egy régi szoknyám, blúzom, és félnapi bütykölés után lesz egy saját elképzelésű tini-darabom. .Magam jövök rá mindenre, nem nagyon segítenek, de nem is igénylem. Tényleg nagy a ruhatáram, pedig az ezresek helyett rendszerint tűvel, cérnával, ollóval, némi leleménnyel, színek anyagok kombinációjával gyarapítóm a ruhatáram. így általában elkerülöm, hogy ruháim szembe sétáljanak velem az utcán. * * * Az autóbuszállomás peronján csupákosz huszonéves fiú. Fölényesen kioktat. — Nézze, én Pesten hajku- rászom a lóvét. Hétvégeken hazasurranok, a többi estén még az Astoria aluljáró falát támasztom. A szerelésem tavalyi, de ezt az évet még kihúzza — mutatja csupa- rongy szűk nadrágját, amely a szárán lévő lyukhalmaz miatt az egyenletes levegőáramlás megtestesítője. Kihúzott, hajdanvolt fehéf inge combközépig ér. és a tavaszi porfelhők talaj színre mintázták. A közelben álló fiatalok kikerülik ezt a madárijesztőt. Ez is olcsó „divat” igaz, és őszintén örülök, mert úgy látom, nemcsak nekem nem tetszik. Az oldalt írták: Kovács Katalin és D. Szabó Miklós Fotó: Kőhidi Imre és De- de Géza A pedagógus szemével A DISCOBAN Segít az olló, a tű és a fantázia Nem bikini, nem is egybe- részes. A lényeg, hogy raf- fináltan karcsúsít Divatos kiegészítők: keskeny nyakkendő, vékony bársony szalag. Figyelem I Az öv kötelezői Keskeny falon, kicsi gallér, vékony nyakkendő Nyári ruha
