Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 30. Miben különbözik a régitől adalékok az új Büntető Törvénykönyvből Gyermeknap, minden mennyiségben Nem hiába van nemzetkö­zi gyermekév, alig telik el nap, hogy ne érkezne levél, telex a különféle rendezvé­nyekről. És lap sincs, amely­ben ne számolnánk be róluk. E helyen mutatóba csak egy levelet közlünk. Találomra (vagy mégsem véletlenül?) Molnár apuka (Molnár Gá­bor, Törökszentmiklós) sorai­ból idézünk. „Vidám hangulat, kellemes szórakozás, jéghideg Pepsi- Cola — ez a közismert rek­lámszöveg illett a török­szentmiklósi városi sportte­lepre. amikor a központi óvoda szülői munkaközössé­ge a. hagyományos tomabe- mutatót rendezte. Mintegy hatszázan jöttek el; gyere­kek, szülők. Először a legki­sebbek mutatták be szép gyakorlatukat, majd a kö- zépsősök. végül a búcsú­zok ... Nagy taps köszöntöt­te produkcióikat, amelyeknek egy része természetesen az óvónőket illeti. Ezután — 30 fokos hőség­ben — az apukák labdaker- getése következett. A mérkő­zés elején a „kiscsoportos” apukák támadtak, de hamar kifulladtak. A ..nagycsopor­tos” apukák vették át az irá­nyítást, s hat góllal terhelték meg az „ellenfél” hálóját. Így ők nyerték a szép kupát. Közben természetesen nem unatkoztak a gyermekek sem. A tombolán 50 nyere­ménytárgyakat sorsoltak ki. Volt, aki négyszer is nyert. A bevétel a gyermekeké, csakúgy, mint a maradandó élmény.” „Borbélyötperc” Tiszaszőlősre Füredről jár ki fodrász. Hetente kétszer — hétfőn és csütörtökön — a férfiakat szedi rendbe, ked­di és pénteki napokon a lá­ny okat-asszony okát. Május 17-én nagynehezen én is rá­szántam magam, hogy elme­gyek „szépítkezni”. Azért volt ez a nagy készülődés, mert beteges vagyok, nem szívesen mozdulok ki az otthonomból. Tíz órakor még nem volt nyitva az üzlet, így hazabal­lagtam. Délután kettőkor tárva volt dz ajtó, csak a „mesterlány” hiányzott. Az ablakban viszont volt egy tábla: Ebédelni vagyok ... Ebédelni kell, ezt senki se vitatja. Nemsokára megérke­zett a fodrászlány. A szer­számokat akkor már úgy kellett előszednie. Hajvágást, borotválást kértem. Sajnos csak a kobakomat nyírta meg, a szakállam lenyesését már nem vállalta. öt éve lakom Tiszaszőlő- sön. Egyszer akartam üzlet­ben borotválkozni, akkor se sikerült. Nem tudom, miért? Egri István Tiszaszőlős (Lehet, „félkész fodrász- terméknek" szánták! — A szerk.) Cigány népi együttes Tiszaburán, ankét Tiszaföldváron 1 Szekeres János Tiszabura vb-titkára levelében arról írt, hogy május 20-án a mű­velődési ház nagytermében mutatkozott be a cigány né-' pi együttes, amely két éve alakult a cigányklubból. A jól szerkesztett műsorból nagy fegyelmezettség mellett az igazi, természetes jókedv áradt. A fiatalok régi, még a cigány vándorlást ábrázoló; majd szilaj, temperamentu­mos dalokat, táncokat mu­tattak be színvonalasan. A szóló- és csoportos táncok színpompáját a kölcsönzött jelmezek, ruhák tették még hitelesebbé. Versekben, szó­ló- és kóruséneklésben is gyönyörködhetett a nagyter­met megtöltő közönség. „ ... A műsort, a lelkese­dést látva nagyon örültem. Községünkben szaporodik a cigánylakosság. Ezzel pár-1 huzamosan nő azoknak a szá­ma is, akik bekapcsolódnak a kulturális életbe. Az után­pótlás biztosított, hiszen a gyermekklubba is szép szám­mal járnak cigánygyerekek. A lakosság 34 százaléka ci­gány, s én mégis bizakodom. Lehet velük bánni. Csak rá­juk kell figyelni, úgy, mint ahogy a Bőgős házaspár tet­te. Bőgős Gyuláné az együt­tes vezetője, aki megnyitójá­ban ezt mondta: Nem művé­szek állnak a színpadon, ha­nem dolgozó emberek, akik Harminc évvel ezelőtt öl- venhatan érettségiztünk a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Az idén háJ rom társunkat már hiába hívtuk a találkozónkra... Május 19-én harminchat „gyerek” érkezett az’ ország minden tájáról: munkás, or­vos, mérnök, tanár, jogász, s fel sem lehet sorolni; ki, mi­lyen poszton áll helyt, dolgo­zik. Egy biztos: mindannyian szeretik munkájukat, hivatá­sukat, családjukat, az élet örömeit. Erre nevelt minket az iskola, amelyre ma is büszkék vagyunk, amelyre ma is szívesen gondolunk vissza. Az osztályfőnöki órát az első emelet 27-es sz. tante­egész napi munka után, fía- zajövet az italbolt helyett a művelődési házba jönnek; tanulni, együtt énekelni, tán-' colni, s talán együtt élni. Az együttes áz évadzáró klubestre készül, és ország­járó kirándulásra indul.” 2 Ankétra várták Tiszaföld­váron a napokban a helyi cigány lakosságot. A műve­lődési ház, a Vöröskereszt és a TIT járási szervezetének fórumán mintegy ötvenen vettek részt. Este hat órakor elcsendesedett a klubterem, és a résztvevők hanglemez­ről átszellemülten hallgatták Major Tamás tolmácsolásá­ban József Attila Levegőt cí­mű versét. Ezután Czuczu Tibor, a megyei tanács ta­nulmányi felügyelője tartott előadást a munka, a tanulás, a kulturált életmód fontos­ságáról (erről szólt Kislaki Gyuláné iskolaigazgató és dr. Tóth József főorvos is); a cigányság kialakulásáról, he­lyéről, szerepéről a szocialis­ta társadalomban. Kötetlen beszélgetés követ­kezett. A személyes sérelme­ken túl hallhattunk arról is, hogy az államtól kapott se­gítséget jobban meg kell be­csülni, s becsületes munká­val bizonyítani, hogy hasznos tagjai társadalmunknak. Az ankét a cigány lányok­ból álló néptánp-csoport mű­sorával ért véget. Csabai Kamilló Tiszaföldvár remben tartottuk. A tanári kart Hack Márton és Száz Kázmér képviselte. Érdeklő­déssel hallgattuk beszámoló­jukat életükről, nyugdíjas napjaikról, örömeikről, gond­jaikról. Nem csalódtak ben­nünk — mondták —, mun­kájuk, fáradozásuk nem volt hiábavaló. A tantárgyak mel­lett az életre, a. helytállásra is felkészítettek minket. Ez-' után harminchatan —„öreg” diákok — számoltunk be a legutóbbi találkozó óta eltelt öt év eseményeiről. A két óra hamar elröpült... Elfeledtünk bút-bánatot, a fiatal éveinket megkeserítő második világháború borzal­mait, a küzdelmeket. Nehéz volt a búcsú. A vigasz csu­1984-ben ismét találkozunk KÉT HÉT JOGSZABÁLYAIBÓL a módosított szabálysértési törvényről, a kivételes nyugellátásról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1979. évi 10. számú törvényerejű ren­deletével módosította a sza­bálysértési törvényt. Az el­járás korszerűsítését szol­gáló célok mellett szüksé­gessé tette a módosítást az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése is. Az egyes szabálysértési tényállásokat megállapító jogszabályt a Minisztertanács a 19/1979. számú rendeletével módosí­totta. Az új szabályozás sze­rint a keresked.elmi és szol­gáltatási szabálysértések kö­rében pénzbírsággal sújtható az, aki kereskedelemben bárki részére árut jogtala­nul visszatart. Mindkét jog­szabály teljes szövege a Magyar Közlöny 26. számá­ban olvasható. Ugyancsak az új Büntető Törvénykönyv hatálybalé­pésével kapcsolatban módo­sította a Népköztársaság El­nöki Tanácsa 11. sz. tör­vényerejű rendeletével a büntetések végrehajtásának szabályait. A büntetés cél­ja ugyanis csak korszerű büntetésvégrehajtással ér­hető el. Az új szabályozás ennek érdekében biztosítja az elítéltek és a külvilág kapcsolatának eddigi, sőt fo­kozott fenntartását. A jól bevált, javító-nevelő munka végrehajtásának ellenőrzését a bíróságokra bízza. Meg­jelent a Magyar Közlöny 27. számában. Az egyes kitüntetések után járó kivételes nyugel­látásról szóló jogszabályt a Minisztertanács a 18/1979. számú rendeletével módosí­totta. (Magyar Közlöny 26. száma.) A lakások, üdülők, pihe­nés, üdülés és más szállás céljára történő hasznosításá­nak feltételeiről, az adózás módjáról, a bejelentési kö­telezettség teljesítéséről az érdekelt tárcák közös állás- foglalást adtak ki. Az ál­lásfoglalás a Kereskedelmi Értesítő 1979. évi 11. számá­ban is megjelent. VI. Alkoholizmus és kábítószer pán az, hogy ismét találko­zunk 1984-'ben. Reméljük, megérjük! B. S. Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez, Fiatal, de udvariatlan Május 3-i lapunk e rovatá­ban M. J. szolnoki lakos ész­revételét közöltük. Ez volt a címe: „Kereskedő?". Keres­kedő-e az, aki a fizetni szán­dékozó, hosszú sor láttán — és kérésre — megkérdezi: „És ha nincs másik pénztá­rosunk?” — S máris húzta elő zsebéből a kasszakul­csot ... Pásztrai György, a Szolnok és Vidéke Áfész áruforgalmi főosztályvezetője többek kö­zött a következőket írta: „... Mint vizsgálatunk nyo­mán kiderült, H. E. fiatal dolgozónk a történteket iga­zolta, és beismerte, hogy ma­gatartása nem volt elfogad­ható ... Az üzlet dolgozói is igazolták ugyanezt.” S ami még fontos a levél­ből: H. E.-t figyelmeztették: magatartása méltatlan a mai kereskedelmi dolgozókhoz. A vásárlótól pedig — akivel udvariatlanul, meg nem en­gedhető hangnemben beszélt az áfész dolgozója — elné­zést kérnek. Sok vizet „iszunk” Olvasóink jelzései alapján jelent meg május 23-i la­punkban a „Vízszegénység”. Konkrétan Száj ólról és Zagy- varékasról, illetve a megye- székhelyt övező helységekről volt szó. Nos, azóta sok víz lefolyt már a Tiszán... Szolnokon és másutt is kü­lönböző fokozatú vízkorláto­zást rendelték el. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szolnok városi Üzemvezetősége levél­ben válaszolt a panaszokra. Mivel rövidesen érdemi tá­jékoztatás jelenik meg la­punkban e témában, a levél­ből nem idézünk, a közérde­kű panaszok beküldőitől tü­relmet kérünk. Szerkesztői üzenetek J. B. Kunszentmártoni Több száz aláírást is gyűjthettem volna... — írta többek kö­zött levelében. Kérjük, leg­alább a saját aláírásával „hi­telesítse” panaszát, panaszu­kat ... Mi azzal is megelég­szünk. O. I.-né Kunmadaras: Le­velét megkaptuk, örülünk, hogy sérelme kedvezően ren­deződött. Közismert, hogy az alko­holizmus és a bűnözés kö­zött szoros kapcsolat van. A szeszes ital mértéktelen fo­gyasztása az ember szemé­lyiségére, egészségére, kör­nyezetére káros hatású. Meg­előzése, csökkentése elsősor­ban társadalmi feladat. A Az egyik: a kényszergyó­gyítás. Ezt a bíróság akkor rendeli el, ha az elkövető alkoholista életmódjával függ össze a bűncselekmény elkövetése, és hat hónapot meghaladó végrehajtható szabadságvesztés kiszabásá­ra kerül sor. A kényszergyó­gyítást a szabadságvesztés alatt hajtják végre a bünte­tésvégrehajtási intézetben. Ennek a törvényi rendelke­zésnek ismeretében önkén­telenül is felvetődhet a kér­dés, mit tehet a bíró, ha az alkoholista elkövetővel szem­ben kiszabott büntetés a hat hónapi szabadságvesztést nem haladja meg. Ilyenkor a bíróság értesíteni fogja az illetékes egészségügyi szer­vet, hogy az alkoholisták gondozásáról és gyógykeze­léséről szóló jogszabályok alapján a gyógykezelés ér­dekében tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. Vagy elrendeli a kényszergyógyí­tás másik formáját, a mun­Az új Büntető Törvény- könyv megalkotásakor ha­zánkban a kábítószer élve­zetének vagy készítésének nem voltak hagyományai. A világ más országaiban azon­ban rohamosan terjed a ká­bítószerfogyasztás és az ez­zel összefüggő bűnözés. Ha­zai elterjedésének megelőzé­se érdekében került sor ar­ra, hogy a kábítószerrel va­ló visszaélést bűncselek­ménnyé nyilvánítsuk. A tör­vény egy évtől öt évig ter­jedő szabadságvesztés kisza­bását teszi lehetővé azzal szemben, aki a hatósági előírások megszegésével ká­bítószert készít, megszerez, tart. forgalomba hoz. az or­szágba csempész, onnan ki­visz. vagy az ország terüle­tén átviszi. Ugyanígy rende­li büntetni azt is, aki tizen­nyolcadik életévét be nem töltött személynek kábító­szert ad.. A törvénykönyv nem ha­tározza meg, hogy mi te­kinthető kábítószernek, mert azok köre a kémia fejlődé­sével változik. Az egészség- ügyi miniszter azonban ren­delet formájában meghatá­rozza a kábítószerek jegy­zékét. Ilyenek az ópium, a jog is figyelmet fordít az alkoholizmus visszaszorítását szolgáló eszközök kialakítá­sára. Az új Btk kétféle olyan intézkedést vezet be, amely a bűncselekményt elkövető alkoholisták gyógyítását biz­tosítja. katerápiás intézeti kezelést. Az elkövető Nagyfára kerül és ott legalább egy évig, de legfeljebb két évig zárt kö­rülmények között gyógyke­zelik. Az. alkoholtól befolyásolt állapotban elkövetett bűn- cselekmény esetén természe­tesen nem mindig kerül sor ezekre az intézkedésekre; csak akkor, ha az elkövető alkoholista. Az új Btk változatlanul fenntartotta azt az alapvető szabályt, hogy az önhibából eredő ittasság senkit nem mentesít a büntetőjogi fele­lősség alól, sőt az ítélkezési gyakorlat az ittas elkövetést általában továbbra is sú­lyosító körülményként fog­ja értékelni. Megemlítem, hogy az ittas járművezetés esetén válto­zatlanul folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy mellékbüntetésként jármű- vezetéstől eltiltásra is sor kerüljön. morfin, a kokain és vegyü- letei, stb. Ezek mellett azon­ban vannak olyan anyagok, amelyek nem kábítószerek, dé kábító hatást tudnak okozni, és bűncselekmény elkövetéséhez is vezethet­nek. Ilyen szereknek tekint­jük például az LSD-t. vagy egyes ragasztóanyagok belé- legzéses alkalmazását, ami­vel kapcsolatban elég szo­morú tapasztalataink van­nak. Az új Btk ezeket a szereket a kábítószerekkel egy tekintet alá veszi, és kimondja, hogy aki a ti­zennyolcadik életévét be nem töltött személynek ká­bító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy őt arra rábírni törekszik, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabad­ságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbünte­téssel büntetendő. Bízom abban, hogy a Büntető Törvénykönyv em­lített rendelkezéseit a me­gyénkben működő igazság­ügyi szervek ritkán lesznek kénytelenek alkalmazni. Dr. Jenővári László a megyei bíróság elnöke Vége KényszergYógyítás 0 megelőzés érdekében Reggel 6-tól eíte 6-ig három nyugdíjas brigád számolja a 4-es főúton az áthaladó gépjár­műforgalmat különböző helyeken. Képünk a Kossuth téren készüld

Next

/
Thumbnails
Contents