Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

1979. május 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Teremtő munkánk ünnepén — A proletár nemzetközi­ség ünnepe alkalmából —• a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében — tiszte­lettel és szeretettel köszön­tőm hazánk dolgozóit, a szo­cializmus építésében nemze­ti egységbe forrott népün­ket, — kezdte beszédét, majd egyebek közt hangoztatta: — Kilencven esztendeje, hogy május elseje a mun­kásosztály, a dolgozók nem­zetközi ünnepe. — Május elsejét, ezt a harci napot mindig az jel­lemezte. hogy a közös nagy eszmék és az id,őszerű fel­adatok jegyében zajlott. Ez adta meg a jelentőségét, ez. magyarázza messzegyűrűző hatását, ezért érvényesül ma is mozgató ereje. A májusi seregszemle újra és újra erőt ad, bizakodást áraszt, hogy szembenézzünk a valóság­gal, hogy kötelezettségeink teljesítéséhez serkentést és derűlátást kapjunk. Hiszen május elseje hangulata első- rosban a dolgozók együttes erejébe vetett töretlen biza­lom. — Elődeink munkát és kenyeret követeltek, a pusz­ta megélhetésért küzdöttek. A mi jelszavunk a becsüle­tesen, szocialista módon végzett munka. Tudjuk, hogy a tőkés országokban van munkanélküliség. Nálunk nyitva áll az érvényesülés útja az alkotó, dolgos kéz, a teremtő ész előtt. — Amit a szocializmus építése során elértünk, azt a teremtő munkának köszön­hetjük. Ez ad mindenkor megbízható alapot társadal­mi céljaink megvalósításá­hoz. A dolgozók tenniakará- sából született tömegméretű vállalások és teljesítések mutatják a szocialista mó­don végzett munka óriási al­kotó erejét. Mind többen, a munkaköri kötelezettsé­gen túl. önként és öntudatból cselekednek a közös célok érdekében. Nagyra becsül­jük azokat, akiknek törek­vése arra irányul, hogy töb­bek legyenek tegnapi önma­guknál, akik többet akar­nak tudni, hozzáértőbben akarnak dolgozni; akik szo­cialista emberhez méltóan akarnak élni. — A munka ünnepén új­ra átgondoljuk tennivalóin­kat, dolgainkat. Elkötelez­zük magunkat, hogy töretle­nül folytatjuk hazánkban a szocializmus építését, gyara­pítjuk erőinket és ugyan­akkor felszámoljuk gyenge­ségeinket, kijavítjuk hibáin­kat. Ha mindezt célunkhoz, a fejlett szocialista társa­dalom felépítéséhez mérjük, akkor látjuk, hogy még mennyi a dolgunk. Ez konk­rét feladatot ró minden dol­gozóra. a minisztériumoktól a műhelyekig. Együttes erő­feszítésre van szükség, hogy elhárítsuk a külső körülmé­nyekből és munkánk fogya­tékosságaiból fakadó nehéz­ségeinket. Május elseje al­kalmából is szólnunk kell erről, hiszen a májusi gon­dolat egyik lényeges monda­nivalója az összefogás, az együtt cselekvés. Saját ta­pasztalatainkból tudjuk, hogy az összefogásnak min­dig van értelme, ereje és eredménye. — Nemzetközi méretekben ugyancsak összefogásra, együttes cselekvésre, szolida­ritásra van szükség Ezt a készségünket fejezzük ki, amikor az ünnepi felvonu­lásokon magasra emeljük a munkás nemzetköziség vörös zászlaját és a hazafiság pi­ros—fehér—zöld lobogóját. — Köszöntjük a szocialis­ta közösség országainak dol­gozóit. akikkel a célok és eszmék azonossága köt ösz- sze bennünket. Köszöntjük a szovjet embereket, akik megannyi dicső példáját ad­ták és adják a nemzetközi szolidaritásnak, a társadal­mi haladásért vállalt áldoza­tos helytállásnak. — Együtt küzdünk azért, hogy az enyhülés ellenségei ne fordíthassák vissza azt az irányzatot, amelynek határ­köve a helsinki okmány alá­írása volt. Együtt munkál­kodunk azon, hogy a politi­kai enyhülés tartós marad­jon, a békés egymás mellett élés eszméje terjedjen ki más földrészekre is. Köves­se a fegyverkezési hajsza csökkenése, majd megszűné­se, kövesse a leszerelés, va­lósuljon meg az európai biz­tonság és az egész világ bé­kéje. Vas Jánosnak, a SZOT titká­rának ünnepi köszöntője, amely elhangzott a Kossuth Rádióban és a televízióban hétfőn este. Vöröskeresztes r aktivaules Ujszaszon Tegnap dr. Kaposvári Jú­lia, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének fő­titkár-helyettese a Vörös- kereszt megyei vezetőségé­nek és a Hazafias Népfront megyei elnökségének meghí­vására a megyében tett láto­gatást. Délelőtt Szolnokon a megyei vezetőség végrehaj­tó bizottságának ülésén meg­vitatták a Magyar Vöröske­reszt 1977-ben tartott, V. kongresszusának időarányos '.végrehajtásának tapasztala­tait. A megbeszélés végén a főtitkár-helyettes kiemelte, elismerésre méltó az a munka, amelyet a tömeg- szervezeti jelleg erősítésé­ben, valamint a tartalmi cél­kitűzések közül a tisztasági mozgalom fejlesztésében és az időskorú lakosság társa­dalmi gondozásában elértek. A megyeszékhelyről Új­szászra vitt a vendég útja, ahol délután megtekintette a Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet helyi pszichi­átriai és rehabilitációs osz­tályát. Itt felkereste a ma már negyven taggal működő antialkoholista klubot, és megnézte a betegek számá­ra nem régen átadott új fog­lalkoztatót is. Ezután ,— bekapcsolódva a május első hetében a nagyközségben folyó Vörös­keresztes hét programjába — a „Környezetvédelem az emberért” című aktívaülésen előadást tartott. II zöldség-gyümölcs kereskedelem Javítani kell a szállítás költségeit Különösen a zöldségterme­lés lendült fel igen rövid idő alatt, a gyümölcsterme­lésben hasonló fellendülés még nem tapasztalható, bur­gonyából viszont kínálati piac alakult ki — állapítot­ta meg a SZÖVOSZ elnök­sége tegnapi ülésén. A tes­tület Szlamenicky István el­nökletével a szövetkezeti zöldség—gyümölcs kereske­delem fejlesztésére 1977- ben hozott határozatok vég­rehajtásának tapasztalatait elemezte. Az eredmények nyugtázása mellett az elnök­ség összegezte azokat a ten­nivalókat, amelyek a forgal­mazás hatékonyságának fo­kozása érdekében végrehaj­tásra várnak. A fogyasztás elsődlegessége alapján ki kell dolgozni például a szállítók bizományosi jellegű tevé­kenységének feltételeit, cél­szerűen kell megszervezni a termelők fokozottabb rész­vételét az áruelőkészítésben és a csomagolásban is. Milliók ünnepelték május elsejét Ünnepeltek Karcagon is, a felvonulás után a Barátság Parkban a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola népitánc-együttese szórakoztatta a közönséget Fotó: Dede Nagygyűlés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) Május elsején zenés éb­resztő köszöntötte Szolnok lakóit. Nem sakkal később a város dolgozóinak ezrei vo­nultak a gyülekező helyekre, ahonnan szemet gyönyör­ködtető színpompával indult menetük az ünnepi nagy­gyűlés színhelyére, a Kos­suth- térre. A kitüntetett vállalatok, iskolák képvise­lői az emelvénnyel szemben helyezkedtek el. A sokaság nagyszerű lát­ványának hatását a szemer­kélő eső sem csökkentette. A több mint húszezres tömeg fegyelmezett erőt sugárzott; a gazdasági eredményeket, célkitűzéseket, politikai hit­vallásunkat hirdető transz­parenseket zászlóerdő övez­te. Az emelvényen a megye és a város politikai és tár­sadalmi szerveinek vezetői, veteránok és kitüntetett dol­gozók foglaltak helyeit. Az ünnepi nagygyűlést Tóth Já­nos, az SZMT elnöke nyitot­ta meg, majd átadta a szót Andrikó Miklósnak, a me­gyei pártbizottság első titká­rának. Andrikó Miklós beszéde A felvonulók köszöntése után a megyei pártbizottság első titkára a következőket mondotta: — Május elsején Szolno­kon beszélni nagy tisztesség. Ezen a napon e helyről szól­ni nagy felelősség. Szolnok régen beírta nevét a magyar forradalmi munkásmozgalom történetébe. E város az Al­földnek régóta jelentős mun­kásbázisa. munkásai már a múlt század harcaiban is ott voltak, amikor a szoci­alista földmunkásmozgalom még a napi 12 órás munka­időért küzdött A város mun­kásait a kommunista párt el­ső szervezeteiben, a legne­hezebb időkben is ott talál­tuk. A Szolnoki Munkás 1919. május 1-i számában a nagy napról így írt: „Eljött a májusok máju­sa. A vörös lobogó fennen hirdeti a proletariátus nagy győzelmét, a kizsákmányoló kapitalista rend felett.” Szolnok lakói az első sza­bad május 1-én lelkesen ün­nepeltek, de nemcsak ünne­peltek, hanem, a Tanácsköz­társaságért folytatott harc­ban is példát mutattak. Leg- jobbjaik a küzdelmet a Ta­nácsköztársaság megdöntését követő ellenforradalmi kor­szak súlyos megpróbáltatást hozó éveiben sem hagyták abba. Felszabadulásunk után a szolnokiak, a vasútépítők, a hídépítők soraiban, majd a szocialista mezőgazdaság el­ső szervezői között is ott voltak, és ma ott vannak Szolnok és a megye egyre bővülő ipari és mezőgazda- sági nagyüzemeiben, a szo­cialista Magyarország építői­nek élvonalában. A megyei pártbizottság el­ső titkára a továbbiakban hangsúlyozta: — A „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszó a múlt században született. Ez a jel­szó a proletár internaciona­lizmust fogalmazta meg. Azt az igazságot, hogy a nem­zetközi tőkés kizsákmányolás ellen nemzetközinek kell len­nie az ellene folyó harcnak is. Ma ebben a harcban leg­biztosabb iránytű a marxiz­mus—leninizmus, a létező szocializmus gazdag tapasz­talatai, mert a munkásosz­tály érdeke és célja a szo­cialista társadalom megva­lósítása. Századunk a kapitaliz­musból a szocializmusba va­ló átmenet történelmi kor­szaka. Ez a történelmi kor­szak az utóbbi években új szakaszába lépett. A népek egész sora választotta a tör­ténelmi útkeresésben a fej­lődés szocialista alternatívá­ját, azzal a szándékkal, hogy kivívott függetlenségüket és társadalmi felemelkedésüket a szocialista fejlődés útján biztosítsák. Ez vezérli a fej­lődő országokat a szocialis­ta országokkal való egyre szorosabb kapcsolat megte­remtésére. A világban hatalmas vál­tozások mennek végbe. Ezek a változások időnként éles konfliktusokkal járnak és megoldásukban, a háború el­kerülésében a Szovjetunió­nak. a szocialista világnak és a munkásosztály nemzetközi összefogásának felmérhetet­len szerepe van. Ez kiáltott megálljt a kínai agresszió­nak a Vietnam elleni táma­dáskor, ez ítéli el az egyip­tomi—izraeli, különbékét mint a háborús veszély ál­landósított közel-keleti for­rását, és ez érte ed, hogy az enyhülés, a politikai siker mellett hasson a leszerelés­ben is. A további előrehala­dás, a béke megőrzése is csak ezen az úton képzelhető el. — Az ünnep mindig mó­dot ad a számvetésre — mondotta ezután Andrikó Miklós, majd így folytatta: — Jogos önbizalommal —; de nem elbizakodottsággal,— köszöntjük május elsejét. Azzal: mert megyénkben is következetesen és sikeresen folyik a XI. pártkongresszus határozatának és a megyei pártbizottság cselekvési prog­ramjának végrehajtása. Ered­ményeinket pártunk útmuta­tásával, a munkásosztály, a termelőszövertJkezeti paraszt­ság és az értelmiség össze­fogásával fegyelmezett, jó munkával értük el. Megyénk gazdasági életére az elmúlt évben is a terme­lékenyebb, a gazdaságosabb, a hatékonyabb munka, a fo­lyamatos fejlődés volt jel­lemző. Ünnepségek a megyében A szolnoki nagygyűlés mellett megyeszerte ünnep­ségeket tartottak május 1-én. Tiszafüreden például a Holt- Tisza melletti Felvonulás té­ren mintegy hatezer résztve­vővel tartottak nagygyűlést. Ünnepi beszédet Mándi Sán­dor, a járási pártbizottság első titkára tartott. A megye más területein is jelentősé­gének megfelelően köszöntöt­ték május elsejét, a munka, a proletár nemzetköziség ün­nepét. A nagygyűlés szónoka, Andrikó Miklós További feladataink ösz- szegzése közben a megyei pártbizottság első titkára a következőket húzta alá: — Gazdasági előrehaladá­sunk kulcsa népgazdasági terveink maradéktalan telje­sítése. Ez tőlünk a termelés hatékonyságának további nö­velését, jövedelmezőségének fokozását követeli. Munkánk nyomán olyan körülmények közé kerültünk, hogy elért eredményeink megszilárdí­tását és továbbfejlődésünket csak a jobb, a felelősségtel­jesebb munka teszi lehető­vé. Ma már nem kizárólag a termékek mennyisége az el­ismerés alapja. Gazdasági fejlődésünk feltétele, hogy mindenki felelőséggel, becsü­lettel oldja meg feladatát azon a területen, ahol dol­gozik. Jobban érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy mindenki képessége szerint dolgozzék, és a vég­zett munkája alapján jus­son jövedelemhez. A képes­ség szerinti munka a fejlett szocializmus építésének alap­vető forrása és erős bázisa. Céljainkat csak és csak­is úgy érhetjük el, ha min­denegyes ember — dolgozzék tervező asztalnál vagy mun­kapadnál, vezetőként vagy beosztottként — az ország gazdájaként, legjobb tudása és lelkiismerete szerint cse­lekszik. Az idei népgazdasági ter­vünk reális célokat tűz ki akkor, amikor előtérbe ami­nőséget és a hatékonyságot állítja. Szocialista céljaink a korábbiaknál színvonalasabb, aktívabb munkával, a hatá­rozatok következetes végre­hajtásával, a szavak és tet­tek nagyobb egységével vált­hatók valóra. Amikor a mostani köve­telményeknek meg akarunk felelni, tudjuk, hogy nem egy vagy két látványos ro­hamra kell szervezni erőin­ket, hanem hosszabb távra szóló szívós munkára kell felkészülnünk. Feladataink bonyolultab­bak. ezért a közös gondolko­dásra, az egységes cselekvés­re nagyobb figyelmét kell fordítani. Mindez feltételezi a szocialista demokratizmus kibontakoztatását, további erősítését. A szocialista de­mokratizmus erősítése az új ember formálásának nagy lehetősége. Ünnepi beszéde befejező részében a 'következőket hangsúlyozta a megyei párt- bizottság első titkára: — Eddigi vívmányaink megfelelő biztosítékot adnak arra, hogy hazánkban a fej­lett szocialista társadalom építése 1979-ben is sikeresen folytatódjék. Arra van szük­ség, hogy kritikus és önkriti­kus magatartással mérlegel­jük továbbra is munkánkat. Arra van szükség, hogy min­den magyar állampolgár — nők és férfiak, munkások, szövetkezeti parasztok és ér­telmiségiek, fiatalok és idő­sebbek — tudásukhoz mérten vállaljanak részt a munká­ból, szocialista hazánk felvi­rágoztatásából, a nemzetkö­zi haladásért folyó harcból. Ma a haza szeretetét, a pro­letár internacionalizmus ügyének előbbre vitelét ez jelenti. Üzemeink, vállalata­ink, szövetkezeteink, intéz­ményeink dolgozói — úgy mint eddig — legyenek va- lóraváltói, előrelendítői nagy nemzeti ügyünk megvalósítá­sának, a fejlett szocialista társadalom építésének. A május elsejei ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Esős majális A hagyományoknak meg­felelően a szolnokiak közül nagyon sokan azt tervezték, hogy délutánjukat a Tisza- ligetben töltik. Munkatár­sak, családok, brigádok, fia­talok, akiket nem riasztott el a rossz idő, keltek útra és néztek szét, „mi van a li­getben” céllal. A Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat fel­készült a vendégek fogadásá­ra és kínálta pavilonjaiban az ínycsiklandozó falatokat. Nagy sikere volt a sült kol-. básznak és - hurkának, a pa­cal- és birkapörköltnek, étel­ben. italban nem volt hiány. A szabadtéri színpadon fel­lépő különböző vendég- és helyi művészegyüttesek, ze­nekarok, szólisták műsorát a szakadó eső ellenére is sok százan nézték végig."

Next

/
Thumbnails
Contents