Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 23. Kommentárunk Súlyos örökség S ajátos helyzet alakult ki Irán és az Egyesült Államok között. Washington szeretné mihamarabb Teheránba küldeni újonnan kinevezett nagykövetét, Walter Cuttert, iráni részről viszont nem tartják kívánatosnak ezt addig, amíg „legalább valamelyest nem rendeződik” a két ország közismerten zilált viszonya. Ez a tény önmagában is jól érzékelteti, milyen súlyos örökséggel terheltek az amerikai—iráni kapcsolatok. Khomeini minap mondott beszédében emlékeztetett arra. hogy „hosszú történelme során Iránt egyetlen ország sem zsákmányolta ki jobban, mint az Egyesült Államok”. Az irániak tehát nem feledékenyek, a sebek ráadásul még frissek — de nemcsak erről van szó. Az amerikai kormányzat szinte naponta látványosan igyekszik beavatkozni Irán belügyeibe. A kongresszus ismét elítélte az iráni eseményeket, Kissinger ex-külügyminiszter pedig egy beszédében keresetlen egyszerűséggel kijelentette: „Amerika a háború utáni korszak legnagyobb baklövését követte el. amikor megengedte a sah rendszerének megdöntését”. Az effajta nyilatkozatok, gesztusok enyhén szólva nem segítik a sebek gyógyulását. Nem túlságosan meglepő, hogy Teherántól Shirazig és Tabri- zig szinte valamennyi iráni nagyvárosban spontán Ame- rika-ellenes tüntetések robbantak ki. Pedig Teherán részéről nem hiányozna a kapcsolatok javításának szándéka i— ha a másik fél is erre törekedne. Jazdi, az új iráni külügyminiszter első nagyobb sajtóértekezletét csaknem teljesen az iráni—amerikai viszonynak szentelte és világossá tette: Irán a sértett fél, Washingtonnak kellene végre olyasmit tennie, ami valóban a közeledési szándék jeleként fogható fel. I lyesmi azonban nincs, sőt: amikor Teheránban közölték, dokumentumokkal tudják igazolni, hogy Jacob Javits amerikai szenátor komoly összegeket fogadott el — nyilván nem ellenszolgáltatás nélkül — a sahtól, a hivatalos Washingtont nem a tények érdekelték, hanem kapott az alkalmon és újabb Irán-ellenes tirádákat hangoztatott. Washingtonban egyszerűen még mindig nem hajlandók tudomásul venni, hogy február óta egy új Irán van születőben. H. E. Koszigin Prágában tárgyal Prágában megkezdődtek a szovjet-csehszlovák kormányfői tárgyalások Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és csehszlovák kollégája Lubomir Strougal között (Telefotó-KS) Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke kedden a CSKP KB elnökségének és a Csehszlovák , Szövetségi Kormánynak a meghívására baráti látogatásra Prágába érkezett. A szívélyes elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen a felek áttekintették a két ország testvéri kapcsolatainak és gyümölcsöző együttműködésének további Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese Pjotr Gyemicsev- nek. az SZKP KB Politikai fejlesztésével összefüggő kérdések széles körét. A két kormányfő megvitatta az európai és világméretű enyhülésre, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelésre és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére vonatkozó fő világpolitikai problémákat is. Valamennyi megvitatott kérdésben megnyilvánult a nézetek teljes azonossága — mutat rá az Alekszej Koszigin és Lubomir Strougal keddi találkozójáról kiadott hivatalos közlemény. Bizottsága póttagjának, kulturális miniszternek meghívására tegnap néhány napos baráti látogatásra Moszkvába utazott. Aczél György a Szovjetunióba utazott Kiállítás októberben A Csepel Művek Moszkvában Októberben, immár másodízben, önálló kiállítást rendez Moszkvában a Csepel Vas- és Fémművek. Bemutatja teljes gyártmányválasztékát, megismerteti az érdeklődőkkel a csepeli gyáróriás történetét, munkásmozgalmi múltját. Az erről szóló szerződést kedden írták alá a Csepel Művek, a Hungexpo, a Magyar Kereskedelmi Kamara valamint a Szovjetunió Kereskedelmi és Ipari Kamarájának vezetői a vállalat művelődési termében. Az ünnepélyes szerződéskötésnél ott volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. London is támogatja a SALT-ot Nagy-Britannia támogatja az Egyesült Államok és a Szovjetunió második hadászati fegyvetkorlátozási egyezményét és minden módon elősegíti a megállapodás kongresszusi elfogadá, sát — ígérte meg — amerikai források szerint — Lord Carrington brit külügyminiszter és Francis Pym hadügyminiszter Vance améri- kai külügyminiszternek. Vance, aki vasárnap este óta tartózkodik a brit fővárosban, hétfőn angol kollégájával, kedden délután pedig a hadügyminisztériumban tárgyalt. Az amerikai külügyminiszter és Francis Pym megbeszélésein a SALT kérdései mellett elsősorban a NATO miniszteri tanácsa közelgő hágai ülésszakáról volt szó. érkezett BONN . Willy Brandt, a Nyugatnémeti Szociiáldemoklratia Párt elnöke kedden délelőtt Bonnban bejelentette, hogy pártja Annemarie Rengert, a parlament elnökhelyettesét jelöli a köztársasági elnök posztjára. Henger asszony korábban a parlament elnöke volt, s ebben a minőségében Karl Carstens elődje. Carstens az Ellenzéki Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió elnökjelöltje. NEW YORK Szerdán felújítja munkáját az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszaka. Az egyhetes tanácskozás középpontjában a namíbiai heizet áll. valamint annak megvitatása, hogy milyen szankciókat alkalmazzanak az ENSZ-köz- gyűlés és a Biztonsági Tanács Namíbia-határozaitait figyelmen kívül hagyó, azok végrehajtását megtagadó fajgyűlölő dél-afrikai rezsimmel szemben. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev üdvözletét küldte „Az orosz nyelv — a Szovjetunió nénei barátságának és együttműködésének nyelve” címmel folyó össz-szövetségi konferencia résztvevőinek. Az orosz nyelv szabad használata lehetővé teszi, hogy erősödjék a szovjet néppolitikai, gazdasági és szellemi közössége — állapítja meg az üzenet. TEHERÁN Együttes ülést tartott kedden az iráni kormány és az iszlám forradalmi bizottság. Az ülésen jelen volt Khomeini ajatollah is — közölte a teheráni rádió. A tanácskozás napirendjéről nem érkezett részletes jelentés. a rádió csupán annyit közölt, hogy belpolitikai kérdésekről volt szó. HÁGA A holland legfelsőbb bíróság kedden — az államügvész indítványára — perújrafelvételt rendelt el Pieter Nicolas Menten 79 éves holland üzletember, egykori náci háborús bűnös ügyében, s ezzel semmisnek nyilvánította a hágai bíróság 1977. decemberi felmentő ítéletét. LONDON Menahem Begin izraeli miniszterelnök kedden magánlátogatásra Londonba érkezett. A brit fővárosban arról tájékozódik, hogy milyen álláspontot foglal el az új konzervatív kormány a Közel-Kelet ügyében. Találkozik Begin Vance amerikai külügyminiszterrel is. aki ezekben a napokban — közel-keleti körútja előtt — ugyancsak Londonban folytat tárgyalásokat. TIISZSZ-KOMMENTÚR Budapesti kezdeményezések A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának május 14—15-én Budapesten tartott tanácskozása egy sor konkrét, a békét szolgáló kezdeményezést fogalmazott meg, amelyek azonnal a nemzetközi közvélemény, a sajtó, a közéleti és politikai személyiségek figyelmének középpontjába kerültek a világ minden táján — írja a TASZSZ kommentátora. — A feladat most az, hogy mielőbb megkezdhessék az európai államok közötti bizalom megszilárdulását szolgáló intézkedések megvitatását és összehangolását. továbbá, hogy áttekintsék azokat a kérdéseket, amelyek a katonai konfrontáció csökkentését, majd ezután az Európában állomásozó fegyveres erők és idetelepített fegyverzetek csökkentését és koncentrálódásuk leépítését célozzák. — Éppen ezeknek a céloknak felel meg a budapesti tanácskozáson megfogalmazott fontos, időszerű kezdeményezés: hívjanak össze politikai szintű konferenciát valamennyi európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada részvételével. A szóbanforgó tanácskozás a kollektív eszmecsere színtere lenne, amelynek segítségével a helsinki megállapodások szellemével és betűjével összhangban megvitatnák a legégetőbb feladatokat. Ezek az európai földrész békéjének és biztonságának fokozásával kapcsolatosak. Az összeurópai tanácskozás záróokmányával összhangban megvalósítandó intézkedéseken kívül a szocialista közösség országai készek a javasol* konferencián olyan gyakorlati intézkedésékről is megállapodni. amelyek az államok közötti bizalmatlanság csökkentéséhez vezetnének. Mindenekelőtt az Európában található katonai-politikai csoportosulások bővítésének megakadályozásáról, a hadgyakorlatok szintjének korlátozásáról és a bizalom- erősítő intézkedéseknek a Földközi-tengeri térségre való kiterjesztéséről van szó — fejeződik be a TASZSZ kommentárja. Vietnam — Kína Folytatódik a hadifogolycsere A vietnami és a kínai Vöröskereszt képviselői kedden folytatták megbeszéléseiket a két ország közötti teljes hadifogolycsere lebonyolításához szükséges intézkedésekről. A hadifoglyok els'ő csoportjainak cseréje — mint már közöltük — hétfőn lezajlott az úgynevezett Barátság határátkelőhelynél. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek jelenlétében Kína 120, Vietnam pedig 43 sebesült vagy beteg hadifoglyot adott át: A hadifogolycsere rendben zajlott le. A két ország Vöröskereszt- társaságának képvselői hétfőn a késő délutáni órákban ismét találkoztak. A vietnami megbízottak javasolták,, hogy vitassák meg a teljes hadifogolycsere lebonyolításához szükséges további intézkedéseket, s ezekhez a hétfőn kialakított gyakorlatot vegyék alapul. A kínai megbízott azonban időhiányra hivatkozva kérte, hogy kedden találkozzanak újra, s akkor vitassák meg az ügyet. A vietnami beleegyezés nyomán kedden a délelőtti órákban ismét összeült a két Vöröskereszttársaság küldöttsége a Barátság határátkelőhely térségében. A vietnami Vöröskereszt munkatársai hordágyon szállítják át az egyik sérült kínai hadifoglyot a két ország határán létesített csere-állemáson (Telefotó-KS) Az NDK a világpiacon Beszélgetés a nemzetközi pénzügyek berlini intézetének vezetőjével Az NDK budapesti kulturális centrumának meghívására hazánkban járt dr. Erwin Rohde, a berlini Humboldt Egyetem közgazdasági fakultásának profesz- szora, a nemzetközi pénzügyek intézetének vezetője. A szolnoki Barátság klubban gazdasági szakembereknek tartott előadása és az ezt követő vita után Rohde professzor interjút adott a Szolnok megyei Néplapnak. — Professzor elvtárs, ön, mint az NDK közgazdasági kapcsolatainak jó ismerője, milyen szerepet és mekkora jelentőséget tulajdonít a szocialista német állam tőkés országokkal folytatott kereskedelmének. — A Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi forgalmának hatvan százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le. Már ez az arány is jelzi, hogy a baráti országokkal kiépített gazdasági kapcsolatoknak mekkora jelentőséget tulajdonítunk. A tőlük vásárolt energia, nyersanyagok és élelmiszerek bázisán dolgozik' hazánk népgazdasága, ugyanezen az alapon fejlődött az utóbbi években gyorsan tőkés külkereskedelmünk is. Az .NDK-t a szocialista államokhoz fűző szálak után azonban a fejlődő országokkal kiépített kapcsolatainkról beszélnék először. Mi egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a harmadik világgal folytatott, mindkét félnek kölcsönösen előnyős kereskedelemnek. Az ipari fejlődéshez nélkülözhetetlen .berendezések és gépek eladásával segítjük az afrikai, ázsiai, latin-amerikai államokat, és onnan nyersanyagokat. és energiahordozókat vásárolunk. A fejlődő országokkal kiépített kereskedelmi kapcsolatokra kevésbé hatnak a tőkés világpiac válságai, így stabilizálják is az NDK gazdaságát. — És milyen árukat cserélnek ki az iparilag fejlettí, kapitalista országokkal? — Mi főleg szerszámgépeket, élelmiszeripari termékeket, textíliákat és speciális optikai műszereket szállítunk Nyugatra. Az áruinkért kapott valutából igen korszerű berendezéseket veszünk a fém_ és a vegyipar felújításához, azonban hozunk be értékes fogyasztási cikkeket is. A fejlett tőkés országokkal külkereskedelmi forgalmunk 35 százalékát bonyolítjuk le. — Ilyen jelentős tőkés külkereskedelem mellett miként hatott az önök népgazdaságára. milyen problémákat okozott a világpiaci árarányoknak a hetvenes évek elején történt megváltozása? Hogyan kísérelték meg a kedvezőtlen hatásokat „kivédeni”? — Gondjaink hasonlóak a magyarországihoz. hiszen mindkét ország jelentős anyag, és energiabehozatalra szorul. Az árváltozások hatásai azonban az NDK népgazdaságára mégsem voltak annyira kedvezőtlenek, mint a magyarra. Ez a két ország eltérő exportszerkezetével magyarázható. Mi például sok gépet és ipari berendezést viszünk külföldre. Tehát sok olyan terméket adunk el, amelyeknék az ára a cserearányok megváltozása során növekedett. Az áremelkedésből származó „nyereségből” — legalábbis részben — fedezni tudtuk a nyersanyagok egyre dráguló importját. — Ennek ellenére szükség volt-e valamilyen különleges intézkedésre, amellyel az ország külkereskedelmi mérlegének egyensúlyát igyekeztek megőrizni? — Például szigorítanunk kellett az NDK nyugati valutakészleteinek felhasználását. Az importunkban jelentős részt kitevő ipari nagy- berendezéseket csak kompenzációs alapon vásárolunk a tőkés piacon. A gépekért az üzembe állítás után a velük előállított termékekkel vagy más árukkal fizetünk. Ha dollárért megvásárolunk egy ipari berendezést, akkor a vételárnak megfelelő értékű árut el is adunk a partner országnak. Ez a módszer jótékonyan hat a külkereskedelmi mérlegre, és a mi áruink eladásának gondját is nyugati ügyfelünkre háríthatjuk. Korszerű termékekkel így könnyebb betömi a világpiacra. — Végül arra kérném, néhány szóban jellemezze a két német állam kereskedelmi kapcsolatait! — A helsinki konferenciát követő időszakban az NDK és az NSZK gazdasági kapcsolatai megélénkültek. A még akár egy évtizeddel ezelőtt is gyakori, sokszor a zsarolás határát súroló adminisztratív korlátozások jelentős részét megszüntették az NSZK vezető körei. Ma már a fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemnek 35 százalékát bonyolítjuk le nyugati szomszédunkkal. Ennél szorosabb gazdasági kapcsolatokat nem is akarunk teremteni az NSZK - val. Inkább Franciaországban, Japánban és más fejlett tőkés országokban keresünk partnereket. — VSZJ —
