Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 102. szám, 1979. május 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Ha nő a vezető Hol van több nő ai vezetés­ben? A tények azt bizo­nyítják, hogy a nők jelenleg még mindig többnyire az alsó szintű vezetői helyeket foglalják el. 1970—75 között sok nőt. nevezitek ki navría. Újítási hónap, \ ötlethét, újjítóműhely TÖBB MINT 3 MILLIÁRD FORINT ÚJÍTÁSOKBÓL Az év első negyedében benyújtott kollektív újítási ja­vaslatok, egyéni ötletek már előre jelzik, hogy az idén ezek a szellemi alkotások a tavalyi 3 milliárd 682 millió forintnál nagyobb eredményt hoznak a népgazdaság számára. Hama­rosan megjelenik a hazai műszaki, szellemi alkotások gyűjte­ményének újabb kötete, az előző ilyen „ötlettár” elterjesz­tése nyomán >két év alatt 300-ról 576-ra növekedett a több üzemben is hasznosított újítások vagy találmányok száma. Ennél sokkal több, mintegy 71 ezer az egy üzemben haszno­sított újítás, s nagyobb részüket a gépipar, a nehézipar, a közlekedés és a könnyűipar vállalatainál nyújtották be. Egy év alatt 44 millió forint hasznot hoztak az újítások az Egye­sült Izzónak. A múlt évben beadott 679 ötlet közül eddig 327-et hasznosítottak. Ezekre újítási díjként 1,7 millió forin­tot fizettek ki. tál műszakiak segítenek a fizikai dolgozóknak javas­lataik kidolgozásában, a Me­A Nyugati Pályaudvar tetőszerkezetének szerelői - a MÁV Szak- és Szerelőipari Főnökség dolgozói - már a felújított szerkezeti elemeket szerelik. Munkájuknak több mint felét el­végezték, s az építők a tervek szerint 1979 végén átadják ren­deltetésének a felújított pályaudvart. A képen: Munkában a tetőszerkezet szerelői A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek hadgyakorlata sági vezetőnek. A pánt nő­politikái határozata indítot­ta el ezt a folyamatot, amely azóta sem állt meg, csak le­lassult. A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa tíz olyan üzemben készített fel­mérést. ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezekben az üzemekben, a felsőszintű ve­zetők száma összesen 33, kö­zülük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, illetve asszony. An­nál nagyobbak a számok a kisebb beosztásban szereplő nőkről, ahol a fordított arány érvényesül. A korábbinál tehát lénye­gesen több a női vezető a gazdasági életben, de kulcs- pozícióba kevesen kerülnek. A közelmúltban országos felmérést végeztek a gazda­sági vezetői helyeken dol­gozó nők helyzetéről. A vizs­gálat szerint többségükben érettnek tartják a nőket a vezetésre. Természetesen amennyiben felkészültségük és alkatuk ezt indokolja. Eh­hez kell a káderkiválasztást a jelenleginél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a táv­lati nevelésnek azonban nin­csenek teljesen kialakult módszerei. Egyesek féltve őrzik tudásukat és nem ad­ják át módszereiket, a ha­ladáshoz szükséges tudniva­lókat az utódnak. Ha egy fiatai nő jó szervezőkészsé­gű, kiemelkedő szakmai fel­készültségű, ritkáin veszik mint leendő vezetőt számí­tásba. Arra hivatkoznak: ki­csi gyerekei vannak, a csa­lád ellátásával kell foglal­koznia. Nincs igazuk az így vélekedőknek. A nőktől nem kell más­fajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági veze­tésben a követelmények azo­nosak. Igaz, azt is tudomá­sul kell venni, hogy a nők sokkal nagyobb energiát fek­tetnek munkájukba, az em­beri sorsok intézésébe, irá­nyító tevékenységükbe, a tervezésbe, mint férfitársaik. Általános vélemény-válto­zásra volna szükség. Kivé­telezésre egyetlen női veze­tő sem tarthat számot, de megértésre, támogatásra igen. Ma még szinte nagyítóval vizsgálják a vezetői poszton levő nők munkáját, maga­tartását. Egy budapesti gyár igazgatónője például sok el­marasztaló megjegyzést hal­lott — sajnos, főleg a háta mögött — elegáns ruhádért, modern frizurájáért. Ám megtaláljuk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövet­kezeti elnöknő jó szakmai felkészültséggel rendkívül nagy tekintélyt szerzett ma­gának, az idős parasztem­berek között. A fiatalok pe­dig magatartását, öltözkö­dését utánozzák, sőt taná­csot is kérnek tőle. A nők vezetői posztra ál­lítását sokszor saját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz is —, hogy veze­tői beosztásban több a tár­sadalmi kötelezettségük és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A dolgozó nők között so­kan vannak vezetésre alkal­masak. Csak időben meg kellene kezdeni a felkészí­tésüket, hogy később ne kelljen azt mondani: való­ban jó lett volna gazdasági vezetőnek, de most már ké­ső. L. V. A nehéziparban különösen sok jó ötletet, javaslatot, nyújtanak be a bányászat dolgozói.' A Magyar Szénbá­nyászati Tröszt föld alatti és külszíni üzemeiben az eb­ből származó éves gazdasági haszon tavaly meghaladta a 170 millió forintot az újítá­sok gyakorlati bevezetésével egyenletesebbé, gazdaságo­sabbá vált a nagy teljesít­ményű gépek, a fejtő, a la­kodó és a szállítóberendezé­sek kihasználása, több üzem­ben pedig jelentős értékű anyagot, villamos energiát takarítottak meg. Ugyan­csak az újítások eredménye­ként javult a föld alatti munkahelyeken a biztonság, csökkentek a baleseti ve­szélyforrások. A vállalatok újítási versenyei, akciói az egyes ágazatokban mindig jelentős fellendülést ered­ményeztek az újítómozga­lomban. A vegyipari vállala­tok vetélkedésében például a Tiszamenti Vegyiművek előkelő helyezést ért el. Az elmúlt évben megkétszerező­Elegendő friss és vitamin­dús kora tavaszi termék ke­rül folyamatosan a termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok, az őstermelők, vala­mint az áfészek révén a me­gye élelmiszer- és zöldség-- boltjaiba. Bizonyíték erre, hogy a Szolnok megyei Zöld­ért az elmúlt napoktól kezd­dött itt az újítási javaslatok száma, mérnökökből, köz­gazdászokból újítói tanács alakult. A jászberényi Hűtő­gépgyárban évek óta már­cius a nők, május a fiatalok, október pedig minden dol­gozó újítási hónapja. A Szol­noki Cukorgyárban az, el­múlt évben a Cukoripari Vállalatok Trösztjével közö­sen nagy sikerű újítási bör­zét tartottak, melynek célja az volt, hogy az egyes mű­szaki megoldásokat elter­jesszék a hasonló munkájú üzemekben. — örvendetesen növek­szik a szénbányászat újító- mozgalmában a fizikai dol­gozók aránya. A javaslatok 40—50 százaléka tőlük szár­mazik, de egyes vállalatok­nál, mint például a borsodi, a nógrádi és a várpalotai szénbányáknál még ennél is magasabb a munkások ará­nya. Több üzemiben kis mű­helyeket rendezitek be az újítók kísérleteihez. A Bor­sodi Szénbányáknál a fia­ve közel ötven vagonnyi pri­mőr zöldség — köztük húsz vagon paradicsom, tizenöt vagon uborka és több mint egymillió darab zöldpaprika — forgalmazását kezdte meg az idényre. A primőrökön túl — me­lyeknek tervei hamarosan tényékké válnak — a keres­cseki Szénbányáknál üzemi újítókcröket alakítottak a munkások ösztönzésére. A közlekedésben élénk az újí­tási kedv az ország legna­gyobb vállalatánál, a MÁV üzemeiben. Szép sikereket ért el a Landler Jenő Jár­műjavító üzem, több mjnt másfél ezres kollektívája, itt tavaly 361 javaslatot nyúj­tottak be a dolgozók, s ezek közül 134 ötletet már a gya­korlatban hasznosítanak. En­nek nyomán az üzem mint­egy négymillió forint meg­takarítást ért el. Szolnok megye sok válla­latának számos szocialista brigádja csatlakozott a cse­peli kezdeményezéshez az Egy brigád egy újítás, moz­galomhoz. A BVM kunszent­mártoni gyárában a műsza­ki dolgozók rendszeresen pat­ronálják a munkás újítókat. Néhány vállalatnál, így a Volán 7. sz. Vállalatánál al­kalmilag komplex újítóbri­gádok is alakultak. A ruha­ipari vállalatok országos újí­tási versenyében tavaly a Debreceni Ruhagyár ..vitte el a pálmát”. Egy év alatt 160 újítást nyújtottak be a dol­gozók. ebből 86-ot a gya­korlatban is alkalmaznak, Ezek gazdasági eredménye meghaladta a 4,7 millió fo­rintot. Sok az újító nő. s valamennyi szocialista bri­gád bekapcsolódott az ..Egy brigád egy újítás” mozgalom­ba. kedelmi vállalat már megkö­tötte a termelőkkel az idei évre vonatkozó burgonya, zöldség és gyümölcs felvá­sárlási szerződéseket is. Ezeknek összesítése szerint; burgonyából 730, zöldségfé­lékből 2800, gyümölcsökből pedig 740 vagon rakható meg. Sok múlik majd a tervek teljesítésében a termelési nagyságrendjüknél fogva meg határozó, úgynevezett bázis­gazdaságokon. Burgonyából a tiszaföldvári Lenin és a cibakházi Vörös Csillag, vö­röshagymából a rákóczifalvi Rákóczi és a jászladányi Egyetértés, zöldpaprikából a jászberényi Zagyvamenti, gö­rögdinnyéből az újszászi Sza­badság és a tiszaszentimrei Aranykalász, gyümölcsből a kőtelki Lenin Tsz vállalt leg­többet magára. Természete­sen nem hagyható figyelmen kívül a gondos és szakszerű művelés mellett az időjárás sem, amelynek „kegyei” szin­tén döntőek abban, hogy megfelelő legyen a lakosság ellátása és exportra is jus­son, valamint elegendő meny- nyiségű nyersanyagot kapjon a hazai konzervipar. Mindehhez a Zöldért sajá­tos lehetőségeivel igyekszik hozzájárulni. Az egyszerű felvásárláson és értékesítésen túl, egyes közös gazdaságok­kal társas szerződésben áll. Anyagi támogatása alapján „társa” a rákóczifalvi Rákóczi és a jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezetnek, ösz- szefogva 100 vagonos kapa­citású hagymatárolót létesí­tettek ezen kívül közös a fel­dolgozás és eladás is. L. J. A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek egyeztetett kiképzé­si terve szerint, májusban a Magyar Népköztársaság te­rületén a bolgár .néphadse­reg, a magyar néphadsereg, a A SZOT meghívására a május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegációk kö­zül a szíriai, a jordániai, a marokkói, az NDK, és a bolgár küldöttség tizenegy tagja tegnap Szolnokra ér­kezett egynapos látogatás­ra. Céljuk volt, hogy köze­lebbről is ímegismerkedje- nek a magyar szakszerveze­teknek az iskolákért, a csa­ládokért végzett munkájával. A vendégeket délelőtt az SZMT székházában Sípos Károlyné, a szakszervezetek Aki tíz éve, létrehozása óta nem járt a kunhegyes! szövetkezeti húsfeldolgozó üzemben, most aligha ismer­ne rá. A helyi áfész, a kör­nyékbeli termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaság társulása 1969-ben ötezer ser­tés feldolgozására vállalkoz­hatott. Az első jelentősebb, mintegy 10 millió forintos költséggel megvalósított kor­szerűsítés, bővítés eredmé­nyeképpen 1974-től már évente 12—13 ezer jószágot vágtak. A további, SZÖ- VOSZ- és MESZÖV-támoga- tással segített fejlesztések révén ma már heti 300 ser­tés feldolgozására alkalmas az üzem. A vágási, feldolgozási tech­nológia korszerűsítését kö­vetően csak a múlt évben adódott lehetőség újabb, a raktározási feltételek és a munkakörülmények javítá­sát szolgáló beruházás meg­kezdésére. A társulás gesz­torának, a Középtiszavidéki Áfész-nek három építőbri­gádja tavaly szeptemberben fogott hozzá a munkákhoz, és április 18-án már meg­tarthatták az új épületszárny műszaki átadását. Az új létesítményben 150 négyzetméter alapterületű román néphadsereg, a szov­jet hadsereg és a csehszlo­vák néphadsereg részvételé­vel hadgyakorlatot tartanak. A gyakorlatot a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi mi­nisztere vezeti. megyei tanácsának titkára fogadta, és tájékoztatta a szakszervezeti mozgalom me­gyei helyzetéről, munkájá­ról. Ezután a küldöttségek felkeresték a Volán 7. sz. Vállalatot, ahol a dolgozók szociális ellátásáról szereztek ismereteket, majd ellátogat­tak a „piros” iskolába. A nap programja a Palotási Ál­lami Gazdaság megtekintésé­vel zárult. A küldöttségek az esti órákban utaztak vissza Bu­dapestre. készáruraktárat alakítottak ki. Nagy, egyenként egyvago- nos hűtőkamrákat építettek, külön egyet a félkész- és egyet a készárunak. Korsze­rűsítették a hideg-meleg füs­tölőket, így azokban a ko­rábbinál kétszerte több lán­golt kolbászt, turistaszalá­mit, disznósajtot tartósíthat­nak. Az ott dolgozó hatvan­öt szakember munkakörül­ményei is jelentősen megvál­toznak : májustól korszerű mosdó, zuhanyozó és öltöző, valamint tágas, világos ét­kezde áll rendelkezésükre. Az idén a terv szerint 56 millió forint értékű tőke­húst, töltelékárut és egyéb húskészítményt szállítanak a működési területen élő csak­nem 25 ezer lakos ellátásán kívül a kisújszállási, a kő­telki, a törökszentmiklósi és a szolnoki áfész — az utóbbi is tagja a társulásnak — üzleteibe. Ezenkívül naponta jut a miskolci, hevesi, pará- di és budapesti vásárlóknak is a „Kunsági Húsüzem Ter­méke” feliratú készítmények­ből, amelyek értékesítéséből 1979-ben mintegy négymil­lió forint nyereségre számí­tanak a húsfeldolgozásra társult szövetkezetek. T, F. Egy hektárnyi területen lévő fóliasátrakban és üvegházakban termelnek korai zöldségféléket a Tószegi Petőfi Termelősxö- vetkezet kertészei. Április 25-én kezdték a karalábé „szürete­lését”. Mintegy 25 ezer darabra számítanak Fotó: T. F. Primőrökből van elegendő, a többi majd kiderül „Vagonnyi“ tervek a Zöldértnél Külföldi szakszervezetek delegációi Szolnokon MÁJUSTÓL, A KUNSÁGI HÚSÜZEMBEN A munkakörülmények is megváltoznak

Next

/
Thumbnails
Contents