Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

1979. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hegedűs Lajos elégedett: a síkfólia alatt szépen erősödik a dinnye Szanálás és építés szanálással talán előbb foglalkoz­tak a társadalomtudósok, mint az építészek. Legalábbis a polgári szociológiában a slumosodásnak — egyes városrészek társadalmi és fizikai leromlásának, szó szerint: nyo­mornegyeddé válásának — könyvtárnyi irodalma van ma már. A sokféle álláspont egy tőről fakad: ha fizikailag romlásnak indul egy városrész, akkor ott az erkölcsi züllés is elkezdődik (vagy éppen fordítva indul a folyamat.) A „jobb érzésű” emberek elköltöznek, helyükre a társadalom pere­méről jönnek az új lakók. Növekszik a bű­nözés, csökken a lakbér-bevétel, a tulajdo­nosok pedig még inkább elhanyagolják la­kásaikat — a lefelé menő spirál pedig még mélyebbre kanyarodik, és megszületik az ítélet: az a környék egy slum. Miután a társadalmi fertő legalább olyan veszélyes, mint a ragályos betegség — hiszen tova terjedhet — így kész a gyógymód is: ki kell szakítani az egészséges szervezetből. A gyakorlati megoldás: a leromlott város­részt szanálni kell. És ekkor jönnek az üz­letemberek, az építési vállalkozók és vala­milyen formában az állam is megjelenik a színen. Másik megközelítés, kézzelfogható példá­val: ha az ország 10 millió lakosa 3 millió lakásban él és a lakások élettartama 100 év, akkor évenként a lakások 1 százalékát kell lecserélni. Ez évenként 30 ezer új la­kás felépítését kívánja — csak a pótiásra — amihez hozzájön még a népességszapo­rulat (új családot alapítók, családból ki­válók, szétválók tömege) és nem utolsó sor­ban azok a családok, és családtöredékek, akik már hosszabb ideje egyáltalán nem rendelkeznek lakással. De térjünk vissza a témánkhoz: ha a lakások több mint 1 százaléka öregedett már el — ha nem is kor szerint, de a karbantartás hiányában tény­legesen, — akkor az évenként szanálandó 30 ezres szám bizony több lesz. Lesz? Len­ne, ha megengedhetnénk magunknak akár csak az elméleti számítás megvalósításának luxusát. Most pedig következzen a harmadik meg­közelítés. Bár a tőkés piacon a lakás is áru, azért mégis speciális jellemzőkkel bír: helytől és időtől függően, de az állam min­dig beleszól az építésbe és a forgalmába. A szanálásokba különösen, hiszen biztosí­tani kell a kiköltözőttek feje fölé az új fe­delet, a vállalkozók számára pedig vonzóvá kell tenni a kiürült terület lebontását, majd újra beépítését. A folyamat ott sem zökke­nőmentes, egyéni és társadalmi gondok egy­aránt tarkíthatják. Példa az előbbire: az új lakás bére általában több, mint amennyi a régié volt, tehát a családi költségvetés megbillen; a kis üzletek, műhelyek tulaj­donosai nem biztos, hogy helyet találnak vállalkozásukhoz, és így tovább. Példa a társadalmi gondokra: az átköltözés után az új lakóterület indulhat gyors slumoso­dásnak, esetleg több helyen ültetik el a „fertőzés” csíráit. Gazdasági szemszögből nézve a szanálásra azt látjuk, hogy bon­tott területen drágább az építés, mint sza­bad területen. A vállalkozók kárának fe­dezését valamilyen formában az állam vál­lalja. A párhuzamosakat azért húztam meg, mivel az szanálásoknak társadalmi rend­szertől függetlenül vannak azonos törvény- szerűségei, továbbá, hogy érzékeltessem a problémakör anyagi és társadalmi oldalát. Most pedig térjünk át saját gondjainkra. Hazánkban az utóbbi időben átlagosan 90 ezer lakás épül évenként. Ha ragaszkod­nánk ahhoz a bizonyos 1 százalék lecseré­léséhez, akkor az új lakások egyharmada az elhasználódott régieket pótolná. Miután egyre csökken a beépíthető szabad terüle­tek mennyisége — és a régi épületek tata­rozásának elhanyagolása is érezteti hatá­sát — így a várostervezők nálunk is érzé­kelik a szanálással járó gondokat. Most ve­gyük csak az anyagit. A népgazdaság min­den évben meghatározott összeget költhet lakásépítésre. Ebben végsősoron a kivite­lező vállalatok gépparkjának korszerűsí­tése ugyanúgy benne van, mint a folyósít­ható OTP-hitel nagysága. Az átlagosan szá­molt egy lakásra jutó költségek a szanált területeken a következő tételekkel nőnek: a korábbi laksűrűség által meghatározott új lakáshányaddal (például, ha 2000 lakás helyére 6 ezret építenek, akkor minden ú] lakást további egyharmad lakás terhel, mi­vel ezt korábban fel kellett építeni a volt lakók részére); plusz a bontási, közműki­váltási költségek. A többletet az áliám — tulajdonképpen minden dolgozó fizeti. A kivitelező vállalatok se szívesen mennek építeni bontott területre, hiszen gyakran megesik, hogy még laknak azon a helyen, ahol a saját tervük szerint már építeni kellene.------- a befejezésül megpróbáljuk fel­H rajzolni a szanálások köré írható sokszöget, akkor ilyen oldalakat húzhatunk: adott az építésre for- -------- dítható összeg — ebből a mennyi­ségi hiány miatt ennyi lakást feltétlenül meg kell építeni; adott egy építőipari szer­vezet, amely ekkora termelékenységgel, ilyen költséggel dolgozik (ezek javítása nö­velheti a lakásszámot); azután vannak vá­rostervezők, épülettervezők, beruházók és nem utolsó sorban életveszélyes, vagy la­kás céljára más okból alkalmatlan, bon­tásra ítélt lakóépületek. — németh — A Kőolajkutató Vállalatnál Ami nincs a borítékban Munkásszállás, üzemi étkeztetés II fizikai munka könnyítésére Védik a dolgozóik egészségét Esőt és meleget várnak a dinnyések Éjszakára 9—11 fokot, a további napokra erősebb felmelegedést ígért a mete­orológia. A dinnyések nem késlekedhettek. Elviheti még a fagy a palántákat, de meg kellett kodkáztátniulk a ki­ültetést, ha korán, jó áron kelendő termést akarnak. II roffi dinnyének más az íze Tiszaroffon régi hagyo­mányai vannak a dinnye­termesztésnek. Nemcsak azért, mert a gyümölcs ex­portja jól jövedelmez, azért is. mert a helyi Aranykalász Tsz kitűnő adottságokkal rendelkezik, ahogy Serfőző Lá&zló főagronómus mond­ja: a roffi dinnyének más az íze. • — Olyan ez nálunk — magyarázza a dinnyetáblák felé menet — mint a kun­sági birkatartás. A sziki fü­veken nevelődött jószágok húsának különlegesen jó ízt adnak az ottani legelők. A mi talajunk ásvány összetéte­le a dinnyének kölcsönöz sajátos, finom zamatot. El­ismerik ezt a gyümölcs ha­zájából, Hevesből jött ré­szesmunkások is. Hortról há­rom, Csányról egy család szerződött az idén a té- eszünkkel. A tavalyi 35 he­lyett ötvenhárom hektáron termelünk szigetcsépi diny- nyét, a tervezett 100 vagon- nyi termést a nyugati or­szágokba exportálja majd a Hungarofruct. A házőrzőből kunyhó- csősszé degradált jókora né­metjuhász eb csaholása sen­kiit se csalogat elő a dűlő­menti kunyhóból. Kint ta­láljuk a dinnyéseket a ha­tárban. A múlt héten még a téeszbeli asszonyokkal együtt ültették a gyepkoc­kában nevelt palántákat. Balázs Ferenc brigádjának jól jött a segítség. — Gyengék voltak még a dohánypalántáik, hideg volt a tűzdelésükre, ezért pár napig nálunk segítkeztek a roffi asszonyok, lányok. Di­cséretes talaj munkát vég­zett az Aranykalász, még a vegyszeres gyomirtást, a talajfertőtlenítést is meg­csinálták. Így aztán jól ha­ladtunk. Kellett is. mert jú­lius elején helyi ellátásra, a hónap végén pedig már ex­portra akarunk szedni.- Egy hét alatt kiraktuk a palán­tákat a 300 melegágyi ab­lak alól. Nagy volt a koc­kázat, de szerencsére nem hozott fagyot Pongrác, Szer­váé, Bonifác. Nomád élet februártól szeptemberig A kora este az egyik kunyhóban ér bennünket. Kellene mostmár az eső a frissen ültetett palántákra r— mondják a dinnyések — ki­szárad a nedvesség a táp- kockákból. Balázsné a tíz­hónapos kisunokát dajkálja. — Lányom, fiam, me­nyem, vejem, az uram, meg az unokám — sorolja, — öten töltjük itt a szezont a három kunyhóban. Mi a pá­rommal, amióta megesküd­tünk, 1950-től járjuk az or­szágot. Dinnyéskedtünk már Hegyeshalomtól Sátoraljaúj­helyig. Tiszaalpártól Kör- nyéig vagy húsz helyen. A férfiak már februárban jön­nek készíteni a kunyhókat, a ' szeptember közepe még itt ér bennünket. Most, a palántálás időszakában öt­kor. fél hatkor kelünk, de ha megkezdődák a gépek után a tövek körüli kapálás, akkor már hajnali négykor munkába állunk. Persze a kereset se rossz. Ügy szá­mítjuk, mi ketten az uram­mal viszünk haza az ősz­szel Hortra úgy 7Ö—80 ez­ret. A kunyhókban zománco­zott lavór, petróleumlámpa, gázrezsó, akkumulátorra kö­tött televízió jelenti a kom­fortot. Az előre lesütött hús, a kisunókának szánt tej hű­tésére frizsidernek megteszi az ásott kút. Azt gondolná az ember, hogy már csak az öregebb nemzedék vállal­ja ezt a nomád életet. — Én már kunyhóban szü­lettem — nevet a fiatalasz- szony, Balázsék Ilonka lá­nya. — Apuék , akkor a Ta­tabánya melletti Környén dinnyéskeditek. Tavasztól őszig itt dolgozik a férjem is, meg velünk van a bá­tyám, akinek pedig autósze­relő a szakmája. Itt jobban megtaláljuk a számításun­kat. Azt meg nem is mon­dom, hogy Ági, a sógornőm pedig pesti jány. Két éve még Környén dolgozott a cipőgyárban. Az idén elő­ször próbálja végigdolgozni velünk a szezont. Egyelőre, úgy látom, győzi, tetszik is neki a munka. Persze attól függ minden, mennyi lesz ősszel a borítékban. Újmódi „dinnvéskedés” A tiszaörvényi határban méternyi széles, domb mögé futó fóliacsíkok törik meg az előbukkanó nap suga­rait. A füredi Hámán Kató Tsz négy „bennszülött” diny- nyésének egyikétől, Hegedűs Lajostól megtudjuk, hogy tavaly kísérletezték ki a kö­zös gazdaságban a síkfóliás dinnyenevelést. — Három hektáron pró­bálkoztunk a múlt évben, és mondhatom, össze se lehet hasonlítani a hagyományos­sal. A közvetlenül kiültetett tövek négyzetméterenként 90—100 virágot hoztak, a síkfólia alattiak tízszer any- nyit. Nem beszélve arról, hogy most még megfázná­nak a szabad ég alatt, a fó­liacsíkok alá pedig már áp­rilis 26-án kiültettük az apanövényeket, a hevesi pa­lántákat. A héten már segítsége is akad Hegedűs Lajosnak. Ki­költözött az öttagú család: Tiszaörvényből a dinnyetáb­la melletti bódéba. Kell is a dolgos kéz, 120—130 ezer pa­lánta vár kirakásra. _— Négy sorban ültetjük a fóliák közötti hétméteres közökbe. A porzás előtti vi- rágkacsolásban az iskolák segítenek majd. A 40 hek­tárról —, ha minden jól megy ,— tizennyolc mázsa magot értékesítünk az idén, mázsáját 190 ezer forintért. Mondom, ha minden jól megy. Mert egyelőre aggó­dunk a hajnali fagyok miatt, és nem tudni, hogy mit tar­togat még a május... Temesközy Ferenc Mintegy háromezerhárom- százan dolgoznak a Kőolaj - kutató Vállalatnál. Szakszer­vezeti bizottságuk a közel­múltban számolt be tavalyi tevékenységéről. E szám­adás hű képet adott arról is, hogy a bérként kifizetett mintegy 194 millió forint mellett milyen, „borítékon kívüli” juttatásban részesül­tek a vállalat dolgozói. Ezt azért is érdemes hírül adni, mivel — a számítások sze­rint — az idén a tavalyihoz hasonló lesz majd a külön­böző munkahelyeken a szo­ciális, egészségügyi, kultu­rális ellátásra fordítandó összeg. A Kőolajkutató Vállalat­nál jelentős összeget adnak dolgozóik lakásépítésének tá­mogatására. Tavaly hatvan­három dolgozójuk — közü­lük ötvenegy fizikai mun­kás — kapott OTP vagy szövetkezeti lakást, • tizen- ketten pedig lakásépítési tá­mogatásban részesültek. Az ezért, valamint a bérlőkije­lölési jog vásárlására kifi­zetett összeg csaknem 8 mil­lió forint volt. Az idén en­nél is többet adnak e célra. A vállalati bérlakások, szolgálati lakások fenntartá­sára. felújítására is sokat költenek. Tavaly ez az ösz- szeg meghaladta az egymil­lió forintot. Munkásszállásaikon körül­belül ezernégyszázan lak­nak, e szállók üzemeltetési költsége megközelíti a 9 milliót. A munkásszálláso­kon — a szobák általában kétágyasak — a lakók ren­delkezésére áll a könyvtár, van rádió, tévé, sokféle új­ság. Javult a munkásszállítás is a vállalatnál. Több mint ezernyolcszáz embert utaz­tatnak rendszeresen a mun­kahelyekre, ez 38,2 millió forintba került. A személy- szállítás fejlesztésére a kő- olajkutató hét autóbuszt vá­sárolt. mintegy 2,5 millió forint értékben. Kilencszázharmincan ve­szik igénybe rendszeresen a vállalatnál az üzemi étke­zést. Saját konyháikon 117 387 adag ételt szolgáltak ki, míg az üzemeknél — példá­ul Orosházán. Szegeden. Ko- mádiban és Egerben —ahol a vendéglátó vállalat főztjét eszik a kőolajkutatók, .több mint 76 ezer adagot vettek igénybe 8 forintos adagon- kénti áron. Éhhez a válla­lat 7,55 forint támogatást ad. Egy olyan gazdasági egy­ségnél mint a kőolajkutató, nem mindegy, hogyan tö­rődnek a dolgozók munka- és egészségvédelmével. E te­kintetben is elismerésre mél­tó erőfeszítéseket tett és tesz a vállalat. A technológiák, a gépek korszerűsítésére. a fúrási műszerek, szerszá­mok. hírközlő eszközök be­szerzésére a tervezett 370 ezer forinttal szemben 4,6 milliót, villamos biztonság- technikai fejlesztésre 195 ezer forint helyett 11,6 mil­liót, anyagmozgatásra, a ne­héz fizikai munkák további gépesítésére (fúrási kisgé­pekre, emelőkre, rakodókra, vagonmozgató autódarukra, stb.) 3,8 millió forint he­lyett 7,8 milliót költöttek. Csaknem 1,7 millió forint költséggel korszerűsítették a különböző műhelyeket. A biztonságtechnikai fejleszté­sek értéke pedig megha­ladta a 26 millió forintot. Dolgozóik részére a kol­lektív szerződésben és a vállalati munkavédelmi sza­bályzatban előírtak szerint biztosítják a munka- és védőruhákat, csaknem 23 millió forint értékben. E tekintetben sok problémá­juk volt, nem mindig kapták meg a méret szerinti ruhá­kat, és akadt kifogásolnivaló a minőségükön is. Jelenleg kilenc üzemorvos dolgozik a vállalatnál. e- méllett mindenütt az illeté­kes szakrendelők látják el az olajipari munkásokat. Orosházán tavaly az év vé­gén készült el a 200 szemé­lyes fürdő és öltöző, és lé­nyegében nincs egyetlen olyan munkahelyük sem, ahol szociális egység ne áll­na a dolgozók rendelkezésé­re. A vállalatnak nincs saját bölcsődéje, óvodája, így a tanácsoknak nyújtanak anya­gi támogatást a gyermekin­tézmények fenntartására, amelyért helyet kérnek dol­gozóik kicsinyei Számára. Ilyen címen a szolnoki, a szegedi, az orosházi, a be­rettyóújfalui városi tanácsok számlájára 3,5 millió forin­tot utaltak át. Ennek fejé­ben harmincegy kisgyerek bölcsődei, hetvenöt pedig óvodai elhelyezést kapott. Vállalati és szakszervezeti segély címén több mint fél­millió forintot fizettek ki, ezemegyvenhat embert üdül­tetek és mintegy 5 miliő forintot tesz tki az a gáz­kedvezmény, amelyet dol­gozóik juttatásként évente kapnak. — V— Oj dinnyésgeneráció dolgozik a roffi határban Kunyhók a tábla szélén * ... ' * V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents