Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
1979. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hegedűs Lajos elégedett: a síkfólia alatt szépen erősödik a dinnye Szanálás és építés szanálással talán előbb foglalkoztak a társadalomtudósok, mint az építészek. Legalábbis a polgári szociológiában a slumosodásnak — egyes városrészek társadalmi és fizikai leromlásának, szó szerint: nyomornegyeddé válásának — könyvtárnyi irodalma van ma már. A sokféle álláspont egy tőről fakad: ha fizikailag romlásnak indul egy városrész, akkor ott az erkölcsi züllés is elkezdődik (vagy éppen fordítva indul a folyamat.) A „jobb érzésű” emberek elköltöznek, helyükre a társadalom pereméről jönnek az új lakók. Növekszik a bűnözés, csökken a lakbér-bevétel, a tulajdonosok pedig még inkább elhanyagolják lakásaikat — a lefelé menő spirál pedig még mélyebbre kanyarodik, és megszületik az ítélet: az a környék egy slum. Miután a társadalmi fertő legalább olyan veszélyes, mint a ragályos betegség — hiszen tova terjedhet — így kész a gyógymód is: ki kell szakítani az egészséges szervezetből. A gyakorlati megoldás: a leromlott városrészt szanálni kell. És ekkor jönnek az üzletemberek, az építési vállalkozók és valamilyen formában az állam is megjelenik a színen. Másik megközelítés, kézzelfogható példával: ha az ország 10 millió lakosa 3 millió lakásban él és a lakások élettartama 100 év, akkor évenként a lakások 1 százalékát kell lecserélni. Ez évenként 30 ezer új lakás felépítését kívánja — csak a pótiásra — amihez hozzájön még a népességszaporulat (új családot alapítók, családból kiválók, szétválók tömege) és nem utolsó sorban azok a családok, és családtöredékek, akik már hosszabb ideje egyáltalán nem rendelkeznek lakással. De térjünk vissza a témánkhoz: ha a lakások több mint 1 százaléka öregedett már el — ha nem is kor szerint, de a karbantartás hiányában ténylegesen, — akkor az évenként szanálandó 30 ezres szám bizony több lesz. Lesz? Lenne, ha megengedhetnénk magunknak akár csak az elméleti számítás megvalósításának luxusát. Most pedig következzen a harmadik megközelítés. Bár a tőkés piacon a lakás is áru, azért mégis speciális jellemzőkkel bír: helytől és időtől függően, de az állam mindig beleszól az építésbe és a forgalmába. A szanálásokba különösen, hiszen biztosítani kell a kiköltözőttek feje fölé az új fedelet, a vállalkozók számára pedig vonzóvá kell tenni a kiürült terület lebontását, majd újra beépítését. A folyamat ott sem zökkenőmentes, egyéni és társadalmi gondok egyaránt tarkíthatják. Példa az előbbire: az új lakás bére általában több, mint amennyi a régié volt, tehát a családi költségvetés megbillen; a kis üzletek, műhelyek tulajdonosai nem biztos, hogy helyet találnak vállalkozásukhoz, és így tovább. Példa a társadalmi gondokra: az átköltözés után az új lakóterület indulhat gyors slumosodásnak, esetleg több helyen ültetik el a „fertőzés” csíráit. Gazdasági szemszögből nézve a szanálásra azt látjuk, hogy bontott területen drágább az építés, mint szabad területen. A vállalkozók kárának fedezését valamilyen formában az állam vállalja. A párhuzamosakat azért húztam meg, mivel az szanálásoknak társadalmi rendszertől függetlenül vannak azonos törvény- szerűségei, továbbá, hogy érzékeltessem a problémakör anyagi és társadalmi oldalát. Most pedig térjünk át saját gondjainkra. Hazánkban az utóbbi időben átlagosan 90 ezer lakás épül évenként. Ha ragaszkodnánk ahhoz a bizonyos 1 százalék lecseréléséhez, akkor az új lakások egyharmada az elhasználódott régieket pótolná. Miután egyre csökken a beépíthető szabad területek mennyisége — és a régi épületek tatarozásának elhanyagolása is érezteti hatását — így a várostervezők nálunk is érzékelik a szanálással járó gondokat. Most vegyük csak az anyagit. A népgazdaság minden évben meghatározott összeget költhet lakásépítésre. Ebben végsősoron a kivitelező vállalatok gépparkjának korszerűsítése ugyanúgy benne van, mint a folyósítható OTP-hitel nagysága. Az átlagosan számolt egy lakásra jutó költségek a szanált területeken a következő tételekkel nőnek: a korábbi laksűrűség által meghatározott új lakáshányaddal (például, ha 2000 lakás helyére 6 ezret építenek, akkor minden ú] lakást további egyharmad lakás terhel, mivel ezt korábban fel kellett építeni a volt lakók részére); plusz a bontási, közműkiváltási költségek. A többletet az áliám — tulajdonképpen minden dolgozó fizeti. A kivitelező vállalatok se szívesen mennek építeni bontott területre, hiszen gyakran megesik, hogy még laknak azon a helyen, ahol a saját tervük szerint már építeni kellene.------- a befejezésül megpróbáljuk felH rajzolni a szanálások köré írható sokszöget, akkor ilyen oldalakat húzhatunk: adott az építésre for- -------- dítható összeg — ebből a mennyiségi hiány miatt ennyi lakást feltétlenül meg kell építeni; adott egy építőipari szervezet, amely ekkora termelékenységgel, ilyen költséggel dolgozik (ezek javítása növelheti a lakásszámot); azután vannak várostervezők, épülettervezők, beruházók és nem utolsó sorban életveszélyes, vagy lakás céljára más okból alkalmatlan, bontásra ítélt lakóépületek. — németh — A Kőolajkutató Vállalatnál Ami nincs a borítékban Munkásszállás, üzemi étkeztetés II fizikai munka könnyítésére Védik a dolgozóik egészségét Esőt és meleget várnak a dinnyések Éjszakára 9—11 fokot, a további napokra erősebb felmelegedést ígért a meteorológia. A dinnyések nem késlekedhettek. Elviheti még a fagy a palántákat, de meg kellett kodkáztátniulk a kiültetést, ha korán, jó áron kelendő termést akarnak. II roffi dinnyének más az íze Tiszaroffon régi hagyományai vannak a dinnyetermesztésnek. Nemcsak azért, mert a gyümölcs exportja jól jövedelmez, azért is. mert a helyi Aranykalász Tsz kitűnő adottságokkal rendelkezik, ahogy Serfőző Lá&zló főagronómus mondja: a roffi dinnyének más az íze. • — Olyan ez nálunk — magyarázza a dinnyetáblák felé menet — mint a kunsági birkatartás. A sziki füveken nevelődött jószágok húsának különlegesen jó ízt adnak az ottani legelők. A mi talajunk ásvány összetétele a dinnyének kölcsönöz sajátos, finom zamatot. Elismerik ezt a gyümölcs hazájából, Hevesből jött részesmunkások is. Hortról három, Csányról egy család szerződött az idén a té- eszünkkel. A tavalyi 35 helyett ötvenhárom hektáron termelünk szigetcsépi diny- nyét, a tervezett 100 vagon- nyi termést a nyugati országokba exportálja majd a Hungarofruct. A házőrzőből kunyhó- csősszé degradált jókora németjuhász eb csaholása senkiit se csalogat elő a dűlőmenti kunyhóból. Kint találjuk a dinnyéseket a határban. A múlt héten még a téeszbeli asszonyokkal együtt ültették a gyepkockában nevelt palántákat. Balázs Ferenc brigádjának jól jött a segítség. — Gyengék voltak még a dohánypalántáik, hideg volt a tűzdelésükre, ezért pár napig nálunk segítkeztek a roffi asszonyok, lányok. Dicséretes talaj munkát végzett az Aranykalász, még a vegyszeres gyomirtást, a talajfertőtlenítést is megcsinálták. Így aztán jól haladtunk. Kellett is. mert július elején helyi ellátásra, a hónap végén pedig már exportra akarunk szedni.- Egy hét alatt kiraktuk a palántákat a 300 melegágyi ablak alól. Nagy volt a kockázat, de szerencsére nem hozott fagyot Pongrác, Szerváé, Bonifác. Nomád élet februártól szeptemberig A kora este az egyik kunyhóban ér bennünket. Kellene mostmár az eső a frissen ültetett palántákra r— mondják a dinnyések — kiszárad a nedvesség a táp- kockákból. Balázsné a tízhónapos kisunokát dajkálja. — Lányom, fiam, menyem, vejem, az uram, meg az unokám — sorolja, — öten töltjük itt a szezont a három kunyhóban. Mi a párommal, amióta megesküdtünk, 1950-től járjuk az országot. Dinnyéskedtünk már Hegyeshalomtól Sátoraljaújhelyig. Tiszaalpártól Kör- nyéig vagy húsz helyen. A férfiak már februárban jönnek készíteni a kunyhókat, a ' szeptember közepe még itt ér bennünket. Most, a palántálás időszakában ötkor. fél hatkor kelünk, de ha megkezdődák a gépek után a tövek körüli kapálás, akkor már hajnali négykor munkába állunk. Persze a kereset se rossz. Ügy számítjuk, mi ketten az urammal viszünk haza az őszszel Hortra úgy 7Ö—80 ezret. A kunyhókban zománcozott lavór, petróleumlámpa, gázrezsó, akkumulátorra kötött televízió jelenti a komfortot. Az előre lesütött hús, a kisunókának szánt tej hűtésére frizsidernek megteszi az ásott kút. Azt gondolná az ember, hogy már csak az öregebb nemzedék vállalja ezt a nomád életet. — Én már kunyhóban születtem — nevet a fiatalasz- szony, Balázsék Ilonka lánya. — Apuék , akkor a Tatabánya melletti Környén dinnyéskeditek. Tavasztól őszig itt dolgozik a férjem is, meg velünk van a bátyám, akinek pedig autószerelő a szakmája. Itt jobban megtaláljuk a számításunkat. Azt meg nem is mondom, hogy Ági, a sógornőm pedig pesti jány. Két éve még Környén dolgozott a cipőgyárban. Az idén először próbálja végigdolgozni velünk a szezont. Egyelőre, úgy látom, győzi, tetszik is neki a munka. Persze attól függ minden, mennyi lesz ősszel a borítékban. Újmódi „dinnvéskedés” A tiszaörvényi határban méternyi széles, domb mögé futó fóliacsíkok törik meg az előbukkanó nap sugarait. A füredi Hámán Kató Tsz négy „bennszülött” diny- nyésének egyikétől, Hegedűs Lajostól megtudjuk, hogy tavaly kísérletezték ki a közös gazdaságban a síkfóliás dinnyenevelést. — Három hektáron próbálkoztunk a múlt évben, és mondhatom, össze se lehet hasonlítani a hagyományossal. A közvetlenül kiültetett tövek négyzetméterenként 90—100 virágot hoztak, a síkfólia alattiak tízszer any- nyit. Nem beszélve arról, hogy most még megfáznának a szabad ég alatt, a fóliacsíkok alá pedig már április 26-án kiültettük az apanövényeket, a hevesi palántákat. A héten már segítsége is akad Hegedűs Lajosnak. Kiköltözött az öttagú család: Tiszaörvényből a dinnyetábla melletti bódéba. Kell is a dolgos kéz, 120—130 ezer palánta vár kirakásra. _— Négy sorban ültetjük a fóliák közötti hétméteres közökbe. A porzás előtti vi- rágkacsolásban az iskolák segítenek majd. A 40 hektárról —, ha minden jól megy ,— tizennyolc mázsa magot értékesítünk az idén, mázsáját 190 ezer forintért. Mondom, ha minden jól megy. Mert egyelőre aggódunk a hajnali fagyok miatt, és nem tudni, hogy mit tartogat még a május... Temesközy Ferenc Mintegy háromezerhárom- százan dolgoznak a Kőolaj - kutató Vállalatnál. Szakszervezeti bizottságuk a közelmúltban számolt be tavalyi tevékenységéről. E számadás hű képet adott arról is, hogy a bérként kifizetett mintegy 194 millió forint mellett milyen, „borítékon kívüli” juttatásban részesültek a vállalat dolgozói. Ezt azért is érdemes hírül adni, mivel — a számítások szerint — az idén a tavalyihoz hasonló lesz majd a különböző munkahelyeken a szociális, egészségügyi, kulturális ellátásra fordítandó összeg. A Kőolajkutató Vállalatnál jelentős összeget adnak dolgozóik lakásépítésének támogatására. Tavaly hatvanhárom dolgozójuk — közülük ötvenegy fizikai munkás — kapott OTP vagy szövetkezeti lakást, • tizen- ketten pedig lakásépítési támogatásban részesültek. Az ezért, valamint a bérlőkijelölési jog vásárlására kifizetett összeg csaknem 8 millió forint volt. Az idén ennél is többet adnak e célra. A vállalati bérlakások, szolgálati lakások fenntartására. felújítására is sokat költenek. Tavaly ez az ösz- szeg meghaladta az egymillió forintot. Munkásszállásaikon körülbelül ezernégyszázan laknak, e szállók üzemeltetési költsége megközelíti a 9 milliót. A munkásszállásokon — a szobák általában kétágyasak — a lakók rendelkezésére áll a könyvtár, van rádió, tévé, sokféle újság. Javult a munkásszállítás is a vállalatnál. Több mint ezernyolcszáz embert utaztatnak rendszeresen a munkahelyekre, ez 38,2 millió forintba került. A személy- szállítás fejlesztésére a kő- olajkutató hét autóbuszt vásárolt. mintegy 2,5 millió forint értékben. Kilencszázharmincan veszik igénybe rendszeresen a vállalatnál az üzemi étkezést. Saját konyháikon 117 387 adag ételt szolgáltak ki, míg az üzemeknél — például Orosházán. Szegeden. Ko- mádiban és Egerben —ahol a vendéglátó vállalat főztjét eszik a kőolajkutatók, .több mint 76 ezer adagot vettek igénybe 8 forintos adagon- kénti áron. Éhhez a vállalat 7,55 forint támogatást ad. Egy olyan gazdasági egységnél mint a kőolajkutató, nem mindegy, hogyan törődnek a dolgozók munka- és egészségvédelmével. E tekintetben is elismerésre méltó erőfeszítéseket tett és tesz a vállalat. A technológiák, a gépek korszerűsítésére. a fúrási műszerek, szerszámok. hírközlő eszközök beszerzésére a tervezett 370 ezer forinttal szemben 4,6 milliót, villamos biztonság- technikai fejlesztésre 195 ezer forint helyett 11,6 milliót, anyagmozgatásra, a nehéz fizikai munkák további gépesítésére (fúrási kisgépekre, emelőkre, rakodókra, vagonmozgató autódarukra, stb.) 3,8 millió forint helyett 7,8 milliót költöttek. Csaknem 1,7 millió forint költséggel korszerűsítették a különböző műhelyeket. A biztonságtechnikai fejlesztések értéke pedig meghaladta a 26 millió forintot. Dolgozóik részére a kollektív szerződésben és a vállalati munkavédelmi szabályzatban előírtak szerint biztosítják a munka- és védőruhákat, csaknem 23 millió forint értékben. E tekintetben sok problémájuk volt, nem mindig kapták meg a méret szerinti ruhákat, és akadt kifogásolnivaló a minőségükön is. Jelenleg kilenc üzemorvos dolgozik a vállalatnál. e- méllett mindenütt az illetékes szakrendelők látják el az olajipari munkásokat. Orosházán tavaly az év végén készült el a 200 személyes fürdő és öltöző, és lényegében nincs egyetlen olyan munkahelyük sem, ahol szociális egység ne állna a dolgozók rendelkezésére. A vállalatnak nincs saját bölcsődéje, óvodája, így a tanácsoknak nyújtanak anyagi támogatást a gyermekintézmények fenntartására, amelyért helyet kérnek dolgozóik kicsinyei Számára. Ilyen címen a szolnoki, a szegedi, az orosházi, a berettyóújfalui városi tanácsok számlájára 3,5 millió forintot utaltak át. Ennek fejében harmincegy kisgyerek bölcsődei, hetvenöt pedig óvodai elhelyezést kapott. Vállalati és szakszervezeti segély címén több mint félmillió forintot fizettek ki, ezemegyvenhat embert üdültetek és mintegy 5 miliő forintot tesz tki az a gázkedvezmény, amelyet dolgozóik juttatásként évente kapnak. — V— Oj dinnyésgeneráció dolgozik a roffi határban Kunyhók a tábla szélén * ... ' * V