Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

1979. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az előző részben a cigá­nyok iránt megnyilvánuló előítéletekről, a tudati-felvi- lágosító munka objektív aka­dályairól, további lehetősé­geiről és a helyi Lenin Tsz példáját idézve, a munkahe­lyek életformáló szerepéről szólt. A szövetkezetben már együtt — s nem egymás mel­lett — élnek, dolgoznak ci­gány és nem cigány szárma­zásúak. Nagyon lehet szeretni ezt a vidéket Déltájban a révház környé­kén, a Tisza-parton. Az ár­téri erdő fái, bokrai ragyog­nak a napsütésben, a gát és a folyó közti kubikgödör vi­zén óvatosan úszik anyja után a szárcsacsibék pelyhes hajóraja. A révcsónak alatt nagy csobbanással halnak el egy elhaladó kőszállító uszály hullámai. Gyönyörű táj, mély 4. szél inkább, hogy kemény munkával, jól jövedelmez a burai vizeken a halászmes- , térség. Ha sok hal összejön, berakja a Ladába, és viszi Szolnokra, a szövetkezet köz­pontjába. Szereti a munká­ját, szereti a falut. A „miért” kérdésre — tétován körülmu­tat a tájon: — Hát lehet ezt nem sze­retni? Ott, ahol véget érnek a Ci­gánytó gödrei, kezdődik a Dankó Pista utca. A cigány­körzet egyik tanácstagjának, Fehér Sándornak a házában a hetven esztendő fölött járó nagymama régmúlt időkre emlékszik. Ijesztő története­ket mesél a cigánytelep há­ború előtti, alatti életéről, a Végig a szombat délutáni utcákon. Vázra erősített ka­pával férfiak kerékpároznak a szőlők felé, családok üldö­gélnek fagylaltozva a presz- szóban, az új iskola előtt a gondnok locsolja a virágokat, bokrokat. A buszmegállóban egy cigány férfi féláron meg­vételre kínálja a kedvezmé­nyesen kapott szénutalvá­nyát, a Dankó Pista utca vé­gén néhányan a hatalmas sóderhalmot nézegetik, amelyből járda épül a telepi utcákra. A háttérben: futká- rozó, kutyákat üldöző félig mezítlen kisgyerekek. Többre lesz szükség Elégedett moraj kíséreté­ben kinyit a kocsma — nem sok hűsítő fogy, a sör és a speciális kóla — bor, illetve valamilyen tömény szesz ke­verésével készült ital annál inkább kapós portéka. Ez a kis kocsma rendszerint száz­ezer forint fölötti forgalmat bonyolít le havonta — java­részt persze az italféleségek „jóvoltából”. A vöröslevelű dísz-szilva- fákkal végigültetett utcák, a kertek, udvarok jómódra tö­rekvő, fejlődő falut mutat­nak. Kétségkívül: az is, s ezt a fejlődést jelentősen meg­gyorsíthatná. az ellentmondá­sok feloldódását könnyebbé tenné, ha az oktalan előíté­letekből épült falak ledőlné­nek a községben élő rétegek között. csönd — távol esnek innen az emberi gondok. Vagy mégsem? Sági István, a három tisza- burai halász egyike kiköti la­dikját, s fölcsapja a csónak közepén lévő haltartó rekesz fedelét. Kárászok,' keszegek, csukák csapkodnak a rekesz vizében. — Nincs az egész tán öt ki­ló sem — mondja a halász. — Pedig mind a nyolcvan var­sát átnéztem. Nincs valami jó napom, ha meggondolom, hogy máskor két-három má­zsa is összejön. A hatalmas parti nyárfák tövében összerakott hálóha­lomra mutat. — Ezekkel is lesz dolog. Valakik kiráncigálják állan­dóan. a varsáimat és — néz­ze csak! — össze-vissza szag­gatják. Nem elég baj, hogy a halat elviszik belőle, még össze is pocsékolják a szer­számot. Ezzel vége is a zsörtölő- désnek, s a halász arról be­kemény télen vízbe szakadó férfiakról, vízbe fúló halászó gyerekekről. A telepről a faluba — Nem gondoltak soha ar­ra, hogy elmenjenek innen? — Itt születtünk, itt nőt­tünk fel, a család, a rokonok mindenki itt él, akit szere­tünk, ugyan hová is mentünk volna. A nagyobbik unoka — Fe­hér Mária — mostanában ké­szül menni. No, nem mesz- szire ő sem — csak valahová be a faluba. Hamarosan férj­hez megy, nem akar — pedig nem volna különösebben szű­kös a ház — többé a tele­pen élni. Házat szeretnének venni á faluban, édesanyjá­val és a vőlegényjelölt fiú­val már meg is néztek néhá­nyat. Szépre tervezik az életü­ket, mint mindenki, aki eb­ben a faluban él és tervez. Az iskola, a tsz, a tanács jó úton jár, s teszik a dol­gukat a településen működő párt-, népfront-, KISZ-, vö­röskeresztes aktívák is. En­nek köszönhetők az utóbbi tíz év eredményei, s az érez­hető lendület, ám a demog­ráfiai adatok a hátrányos helyzetű rétegek újratermelő­dését is jelzik. Többre lesz szükség... Nagy István, a tsz-elnök, a tanácsülésen tartott beszá­molójában egy orosz mondást idézett. — Ha terveid egy évre szólnak — vessél kölest, ha tíz évre, — ültess fákat, üa pedig egy évszázadra — ne­veld az embereket! A Tiszaburán ültetett fák már termőre fordultak, most az évszázados tervet kell va­lóra váltani. VÉGE Szabó János Beruházás/ ellenőrzés w így teljes a kép Lapunk tegnapi számában megjelent „Ellenőrzés a me­gye jelentős beruházásain” című írásunkban sajnálatos hiba miatt a „Kik a felelő­sök?” alcím alatt értelemzaJ varóvá vált a szöveg. Helye­sen így hangzik: „Az ellenőrzés következő színhelyén, a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti 234 szövetkezeti lakás építkezésén a beruházási munka szinte minden hiá­nyosságából „ízelítőt kaphat-* tak” a szemle résztvevői. Az ÉPSZER Vállalat az eredeti­leg 1978. szeptember 30-i át­adásra ígért első lépcsőházat még ma sem készítette el. Az egyes szekciók készültségi fo­kát vizsgálva az is megálla­pítható, hogy a munka jelen­legi ütemével az átadási ha­táridők nem tarthatók be. Az építkezést a munkahelyek téliesítésének elmaradása, a tervek és a területrendezés késése lassította. A bizottság megállapította, hogy a beruházáson szerve­zetlenül dolgoznak, nincs összhang a kivitelezők és a beruházást lebonyolító SZÖVTERV között. Az épít­kezésben érdekeltek csak kis részben váltották be a tava­lyi beruházási ellenőrzés al­kalmával tett ígéreteiket. Dr. Bereczki Lajos elmondta, hogy alapos vizsgálattal fog­ják kideríteni, kik a felelő­sök a beruházási és kivite­lezési munka hiányosságai­ért.” Jó csere Jászjákóhalmán Az Egyesült Jászsági Áfész fejlesztési tervében szerepel egy élelmiszer ABC-áruház, amelyet Jákóhalmán a piac­térre akarnak felépíteni. Megállapodtak a községi tanáccsal, amelytől megkap­ták a piac területét, cseré­ben pedig egy, eddig az áfész tulajdonában levő, hasonló nagyságú területet adtak, amelyen az áfész 300 ezer fo­rint költséggel minden igényt kielégítő, korszerű piacteret épített. A vásárlók kényei-1 mes lépcsőkön közelíthetik meg a piacot, az árusok az egészségügyi követelmények­nek megfelelően, könnyen le­mosható kőasztalokra rakják ki portékájukat. Megtárgyalta a Minisztertanács Sürgető feladatok a munkavédelemben Megbeszélésen flz örményesi gyár feladatai Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára teg­nap az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyárába látogatott. A megyei pártbi­zottság első titkárát Tóth György, a gépipari művek vezérigazgatója és Mészáros László, a gyár vezetője fo­gadta, majd megbeszélést folytattak a gyár helyzetéről és termelési feladatairól. Andrikó Miklós ezután meg­tekintette a telepet. Szolnokon, a Gólyánál Szolgáltató pavilonsor Segítséget kaptak a tanács­tól a szolnoki kisiparosok szolgáltató tevékenységük folytatásához, a város lakói­nak jobb ellátása érdekében. Az Eötvös tér szélén — a Thököly út torkolatában — a közterület díjtalan használ latbavételével, saját költsé­gére üzletsort építtet három kisiparos, és negyedikként betársult a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amelynek már korábban is ott állt egy korszerűtlen áru­sítópavilonja. A tanács javaslatára a kis­iparosoknak adható maximá­lis OTPJkölcsön igénybevé­telével épülő pavilonsor elő­reláthatólag augusztus 20-ra készül el. Egy kulcsmásolás­sal is foglalkozó háztartási gépszerelő, egy órás és bazá- ros, valamint egy gombbehú­zással és harisnya-szemfel- szedéssel is foglalkozó, egye­di megrendelésre kötöttárut készítő kézi hurkoló üzlete (műhelye) nyílik meg. ' I T~ 7 helyzet az II munkavédelmi utóbbi idő­-------------------------- ben ellent­mondásosan alakult. A mun­kakörülmények tovább ja­vultak, az üzemi balesetek száma is csökkent, a helyzet azonban távolról sem kielé­gítő, mert továbbra is sok, sőt a korábbiaknál több a halálos kimenetelű baleset. Bizonyos területeken a foglal­kozási megbetegedések száma is nőtt — állapította meg teg­napi ülésén a Miniszterta­nács, a SZOT elnökségének jelentése alapján. T avaly 111 ezer üzemi bal­eset fordult elő, hétezerrel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban, ami egyben azt is jelenti, hogy a javulás üteme a korábbi évekhez képest meggyorsult, és a népgazda­ság valamennyi ágára kiter­jedt. Az eddiginél határozot­tabb intézkedéseket igényel viszont az a jelentés, hogy az 1977. évi 450-ről tavaly 478- ra nőtt az üzemi halálos bal­esetek száma, amelyek csak­nem 42 százalékát járművek idézték elő. Viszonylag sok áldozata volt az égésnek, mérgezésnek, tárgyak vagy személyek esésének is. Ami a foglalkozási megbe­tegedéseket illeti, továbbra is viszonylag sok a bőrmeg­betegedés, rohamosan nő a halláscsökkenés, gyakori megbetegedés forrása az ipa­ri gáz, a növényvédőszer, s számottevő a vibráció-okozta ártalom. A munkavédelmi felügyelők tavaly több mint 18 ezer esetben intézkedtek a dolgozók egészségét, testi épségét veszélyeztető körül­mények megváltoztatására, több mint 2200 esetben állí­tották le valamelyik üzem vagy berendezés működését, mert azok nem feleltek meg a munkavédelmi követelmé­nyeknek. A SZOT elnöksége néhány problémára külön is felhívta a Minisztertanács figyelmét, kérve ezek vizsgálatát. El­gondolkoztató például, hogy az iparban, az építőiparban és a szállító szakmában a balesetet szenvedett dolgozók 43 százaléka harminc éven aluli. Nyugtalanító a háztar­tásokban, a szabad időben előforduló balesetek nagy száma is. Kedvezőtlen jelen­ség az is, hogy az elmúlt években romlottak a munka­helyek klimatikus viszonyai. Ez összefügg a nagyobb ener­giaigényű berendezések üzem­behelyezésével, a könnyűszer­kezetes építési móddal, az ablaktalan munkahelyek sza­porodásával. Szükséges tehát a hazai légtechnikai termé­kek választékát bővíteni, a mérnöki és a szervizszolgál­tatásokat Ifejlesztehi. A je­lentés arra is rámutat, hogy növekszik a targoncás balese­tek száma. Ebben közreját­szik, hogy nem kielégítő az alkatrészellátás, szűkös a ja­vítóbázis és a targoncaveze­tők egységes képzése is meg­oldatlan. Felülvizsgálatot igé­nyel továbbá az ipari gázpa­lackok gyártása, szerelvény­ellátása, szállítás és idősza­kos ellenőrzése, mert e terü­letről is sok hiányt jelez­nek az üzemek.---------------------------most ismé­I I Minisztertanács telten _________________. hangsú­lyozta, hogy a munkavédelmi helyzet javítása határozott intézkedéseket, fokozott és hatásos ellenőrzést igényel az irányítóktól, a vállalatoktól, a szövetkezetektől, az intéz­ményektől és a szakszerveze­tektől egyaránt. A kormány felhívta a figyelmet arra a korábbi határozatára is, hogy az érintett minisztériumok­nak gondoskodniuk kell meg­felelő mennyiségű és minő­ségű egyéni védőfelszerelés­ről, védő- és munkaruháról, s valamennyi irányítószerv­nek következetesen meg kell követelnie a védőeszközök rendszeres használatát. P alántázzák a dohányt A nagy kukásha­gyományokkal ren­delkező jászapáti Velemi Tsz-ben meg­kezdték a dohány­palánták kiültetését. A közös gazdaság 45 hektáron termel az idén „füstölniva­lót", a tervezett 90- 100 mázsa száraz­dohány értékesíté­séből mintegy 4 mil­lió forint árbevétel­re számítanak. (Fotó: Temesközy) Balthes univerzális gépekkel ültetik az asszonyok a dohányt a Velemi Tsz jász- iványi kerületében Ezerötszáz négyzetméternyi fóliasátor alatt mintegy másfélmillió palánta vár kirakásra A Cigánytó - a falu felől nézve (A szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents