Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

1979. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ütemszerűen épül a növényolajgyár Év végére elkészül a Skála Ellenőrzés a megye jelentős beruházásain a termelőszövetkezetnek szerződések megkötésével gondoskodni kell arról, hogy az üzem átadása után emiatt ne legyen fennakadás, And- rikó Miklós egyebek között aláhúzta: legfontosabb, hogy ne törjön meg az építkezés folyamatossága. Ugyanígy lényeges az is, hogy a léte­sítmény „kompletten” hulía- dékfeldolgozóval. s szenny­víztisztítóval együtt készül­jön el. A megyeszékhely készülő új létesítményeit dr. Be- reczki Lajosnak, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesének vezetésével ellen­őrizték. A szemle első állo­mása a Tiszavidék Skála szövetkezeti áruház építése volt. A beruházási munkák­ról Szentesi László, a Fo­gyasztási Szövetkezetek me­gyei Szövetségének _ elnöke tájékoztatta az ellenőrzés résztvevőit. Elmondta, hogy az építkezés az ered.eti ütem­tervnek megfelelően halad. A még megoldandó felada­tok ismeretében kijelentet­te. hogy az építkezést az ere­deti határidőre, 1979. október 31- re befejezik. Kik a felelősök? Az eredmények és a be­ruházással kapcsolatos gon­dok meghallgatása után dr. Bereczki Lajos foglalta össze az ellenőrző bizottság ta­pasztalatait. Elismeréssel szólt a beruházók, a bonyo­lítók- és a kivitelezők jól összehangolt munkájáról, majd az áruház tervezett határidő előtti átadásának lehetőségeit elemezte. A jö­vendő üzemeltető és a kivi­telezők bizakodása csak alt­kor válhat valóra — mon­dotta, — ha pontos ütemter­vet készítenek a. beruházás szakaszos átadására, az épít­kezés és a felszerelés párhu­zamos elvégzésére. Az épí­tőknek és a beruházóknak tehát minél előbb meg kell kezdeniük a részletes határ­időket meghatározó tárgya­lásokat. A bizottság megállapítot­ta. hogy a beruházáson szer­vezetlenül dolgoznak, nincs összhang a kivitelezők és a beruházást lebonyolító SZÖVTERV között. Az épít­kezésben érdekeltek csak kis részben váltották be a ta­valyi beruházási ellenőrzés alkalmával tett ígéreteiket. Dr. Bereczki Lajos elmond­ta, hogy alapos vizsgálattal fogják kideríteni, kik a fe­lelősek a beruházási és ki­vitelezési munka hiányos­ságaiért. Utoljára a Széchenyi lakó­telep beruházásait ellenőriz­te a bizottság. Kukri Béla, a városi tanács elnöke beszá­molt arról, miként haladnak a lakótelep építkezései. A beruházás első, második és harmadik ütemében elké­szült lakásokból eddig 1338- ba költözhettek be. Jelenleg már az építkezés ötödik ütemében készülő házgyári lakásokat alapozzák. A mun­ka folytonosságát sikerült megőrizni. A 80 személyes bölcsődét éppen most rende­zik be, június 1-től már fo-- gadhatja a gyermekeket. A belső szerelési munkákkal folytatódik a telep első, 150 személyes óvodájának elké­szítése és befejezéséhez kö­zeleg a 16 tantermes isko­la alapozása is. A fűtőmű első négy kazánját* az őszre átadják. Az év végén a Széchenyi lakótelep főútját a 32- es, jászberényi útig hosz- szabbítják meg. Megállapítható volt, hogy az építkezésből feladatokat vállaló intézmények rendsze­resen foglalkoznak a be­ruházás gondjaival, munká­jukat összehangolva dolgoz­nak. Nagyrészt' ennek kö­szönhető, hogy a munkála­tokat akadályozó súlyos ne­hézség nincs a Széchenyi la­kótelepen. H. J. — V. Sz. J. Uj üzem rekord idő alatt Befejezés előtt áll a Szer­számgépipari Művek új gor lyósorsógyártó bázisa. Ezekét a fontos alkatrészeket eddig tőkés importból^szerezték be. A precíz golyósorsók ma már nélkülözhetetlen alkatrészei a nagypontosságú szerszám­gépeknek. S mivel — az év első negyedének adatait is fi­gyelembe véve — a SZIM szerszámgépgyártásának 54 százalékát a progresszív gé­pek, ezen belül is 36 száza­lékot a korszerű számjegyve­zérlésű berendezések alkot­ják, a gyár műszaki fejlesz­tésének fontos állomása a go- lyósorsó-gyártás meghonosí­tása. A beruházáson dolgozó szo­cialista brigádok versenyvál- la^ásainak köszönhetően az új üzem rekoridő alatt készül el. Júliusban már megkezdő­dik a kísérleti gyártás. A szolnoki Bőripari Szövetkezetben külföldi megrendelésre készítik az Adidas sporttáskákat, hetente több ezer darabot Az előző részben a’ telepü­lés iskolájában tett látoga­tásról számoltam be. A ta­nulók több mint hatvan szá­zaléka cigányszülők gyer­meke, sokan közülük elma­radott környezetből' járnak az iskolába. Az esztendőkön át végzett szívós, kitartó pe­dagógia mind.en gátló körül­mény ellenére egyre jobb eredményeket hoz... Az előítéletek A hetedik osztályos ci­gánytanulókkal folytatott be­szélgetés közben az egyik gyerek nyíltan megfogalmaz­ta: a faluban élő emberek részéről érezhető a megkü­lönböztetés a cigányokkal szemben — bánásmódban, magatartásban, gesztusok­ban. Mindez az előítéletekben gyökerezik. A cigánysággal szemben megnyilvánuló előítéletekről Lakatos Menyhárt író, a magyarországi cigány értel­miség kimagasló személyisé­ge így ír egyik szociográfiai munkájában: „•Nyílt formájával már csak ritkán találkozunk, és akkor is inkább vidéken, ahol az öntudat még a ha­gyományokhoz ragaszkodik. A cigány szó hallatára az emberek fejében nem egy biológiailag különböző em­bertípus jelenik meg. amely bizonyos mértékben csak színre, sokszor még arra sem, különbözik a nem cigányok­tól, hanem tolvaj, naplopó, hazudozó, lusta, alacsonyabb rendű fajt értenek rajta, akitől szavahihetetlensége és megbízhatatlansága miatt jó, ha mindenki távol tartja magát. Ezek ellen az előíté­letek ellen, bármennyire is , idegenek a szocialista társa­dalmi rendszertől, a harcot csak az esetben tudnánk fel­venni, ha nyílt formában jelentkeznének. (A veszély abban van, hogy míjj má­soknál azt mondjuk, embére válogatja, addig a cigányok­kal szembeni előítélet egy kalap alá von minden em­bert, aki cigány.)” Közösségekre volna szükség A művelődési ház, a könyvtár, a mozi állapota mélyen a kívánatos színvo­nal alatt, s ez hatókörüket természetesen döntő módon befolyásolja. A művelődési ház, amelynek irányítását mihamarabb szeretné kép­zett, főhivatású népművelő­re bízni a tanács (^zidáig nem akadt jelentkező), a rossz körülmények ellenére is ért el eredményeket. Bo­gos Gyuláné, pedagógus ve­zetésével felnőtteknek ci­gányklub működik az in­tézményben. Káló Katalin — ugyancsak pedagógus — pe­dig az ifjúsági klub munká­ját irányítja. A klubba, no­ha nem rendszeresen, de el­járnak cigányfiatalok is. Ta­lán az utóbbi apró tény jel­zi a jövő útját: olyan közös­ségekre volna szükség, ame­lyeknek létét életkori sajá­tosságok; érdeklődés, egyen­lőség határoznák meg. A pe­dagógusok tapasztalata is alátámasztja ennek szüksé­gét: az iskola elvégzése után az egykori osztálytárs —sőt barát — cigány és nem ci­gány származású gyerekek gazdálkodó közös gazdasá­gok sorában emlegetik. Az elszánt következetes­ségéről nevezetes tsz-elnök, Nagy István a legutóbbi ta­nácsülésen a szövetkezet dol­gozóinak szociális, egészség- ügyi és kulturális helyzeté­ről számolt be. Beszámolójá­ból hallhattuk, hogy a szö­vetkezet — az országban az elsők között —- rendkívül körültekintően és jelentős anyagi áldozatok árán isko­láztatta be a nyolc általá­nost el nem végzett dolgozó­it. Több -mint harmincán vé­geztek az iskolában .— a legtöbben cigányszármazású- ak voltak. Az elnökkel a tanácsülés után beszélgettünk a szövet­Terefere a boltajtóban, délelőtt között azonnal és szinte kö­telező módon megszűnik minden kapcsolat. A burai ember A tiszaburai Lenin Ter­melőszövetkezet és a község párttitkára, Vadászi Jánosné húsz esztendeje vesz részt a település politikai és köz- igazgatási irányításában. — A burai emberek több­ségének életében, életszín­vonalában az elmúlt tíz év­ben következett be gyökeres fordulat. Amikor burai em­berekről .beszélek, beleértem a cigányszármazásúakat is, mert hatalmasat léptek elő­re ők is az említett évtized alatt. Hogy egyebet ne em­lítsek: eltűnt a hajdani put­rikból álló telep, s az új te­lep bármennyi gondot okoz is, minőségileg mindenkép­pen más. Az utóbbi időben egyébként a munkahelyek is nagy figyelmet fordítanak a cigánydolgozók életkörülmé­nyeire. képzésére. A legnagyobb tiszaburai munkaadó, a Lenin Tsz hosszú időn keresztül éppen csak hogy átvészelte egyik esztendőt a másik után. Az­tán a hetvenes évek elejé­től, az egyre jobb munka- szervezés, átgondoltabb gaz­dálkodás jóvoltából megin­dult a szövetkezet a fölfelé, vezető úton. Ma a burai tsz gyümölcstermesztésének or­szágos híre van, Szolnok megyében pedig a kiválóan kezet helyzetéről, a tagság összetételéről. Az utóbbi évek eredményeit s az idei terveket tartalmazó táblá­zatot mutatta. Jól nyomon követhető a termelés dina­mikus fejlődése. — Az eredmények mindig döntő módon befolyásolják az emberek munkakedvét, s ez a biztosíték az adódó ne­hézségek leküzdésére is. Figyelemreméltó adatot mond: a 240 fős aktív tsz- tagság több, mint tíz száza­léka cigányszármazású. Szor­galmas, a közösségi életbe beilleszkedett emberek ők, közöttük több jó képessé­gű szakmunkás van. A gyü­mölcsszedés minden évben jó kereseti lehetőséget bizto­sít sok nem tsz-tag cigány­nak is. Az ő munkájukra sem lehet több panasz, mint bárkiére. Ez is az utóbbi tíz év ered­ménye: a tsz-ben egyenran- gúként dolgoznak együtt ci­gány és nem cigány szárma­zású emberek, tsz-tagok, ti- szaburaiak. Szabó János Beruházási ellenőrzést tar­tottak tegnap a párt, a ta­nács és szakszervezet me­gyei vezetői. A martfűi s. a zagyvarékasi ellenőrzésen, amelyet Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára vezetett, részt vett Ulveczki Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese, vala­mint Árvái István. azSZMT vezető titkára. Elsőként a martfűi Tisza Cipőgyár új beruházásait tekintették meg, majd Zagyi Sándor, a vállalat műszaki igazgatója számolt be az épülő létesít­mények munkálatairól, a költségek és a határidők ala­kulásáról. Rekonstrukció gondokkal A cipőgyár az V. ötéves tervidőszakban mintegy 320 millió forintnyi beruházást valósít meg. Ennek egy ré­sze a termelés és a termék­skála megújhodását szolgál­ja — a dollárért értékesít­hető gyártmányok mennyi­ségét növeli. A fejlesztésre szánt összeg egy részéből új épületeket emelnek, de jut ebből korszerű technikai eszközök, gépek beszerzésé­re is. A gumitalp-gyártás, re­konstrukciós munkálatainál a gépek beszerzése, szállítása a tervezettnek megfelelően halad. A .létesítmény „építé- ’si oldala” már némi gond elé állítja a vállalat vezető­it, ugyanis az építkezés lé­nyegesen többe kerül az eredetileg tervezett költsé­geknél. Ennek oka a tervek módosítása, valamint az, hogy a különleges elemekből készülő épülethez a szerke­zet gyártása — éppen kü­lönlegessége miatt — prob; lémákkal járt, így a kivite­lezési munkákat az ÉPSZER késedelmesen kezdhette el. Ezzel ellentétben a tervek­nek megfelelően kezdődött meg az „A” gyári szociális létesítmény építése. A beruházási ellenőrzés következő álfomása a Mart­fűi Növényolajgyár volt, ahol kedvező kép fogadta a látogatókat. A 2,3 milliárd forint beruházással épülő gyárnak mintegy 65 százalé­ka készült el eddig. Császár János gyárigazgató elmond­ta, hogy az MSZMP Szol­nok megyei bizottsága ta­valy december 12-i állásfog­lalásának megfelelően in­tézkedési tervet dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy a benne foglalt részhatáridők s szervezési intézkedések betartásával, megvalósításá­val a létesítmény 1980 má­sodik felében már üzemel. A beruházási ellenőrzés részt­vevői megállapították, hogy az ütemtervben előírt határ­időket az építkezésnél dolgo­zók betartották. A munká­latokban „kritikusnak” szá­mító létesítményeknél — hajaló, sajtoló, erőtelep, víz­mű — csúszások nincsenek. A Növényolajipari és Mo­sószergyártó Vállalat nem kevés áldozatot hozott a be­ruházás építési ütemének tartásáért, gyorsításáért. Je­lenleg mintegy kétszáznegy­venen dolgoznak már a martfűi gyárnál — egy ré­szük a beruházás bonyolítá­sát végzi, mások a leendő munkájukat tanulják, megint mások az építkezésen szere­lési munkáknál ténykednek. Ugyanakkor a vállalat költ­ségéin — mint lapunkban hírül adtuk — lengyel szak­munkások is közreműköd­nek a létesítmény kivitelezé­sénél. Mint Varga Sándor vezérigazgató elmondta: tar­talékaikat mind, bevetették, azért, hogy a gyár 1980 má­sodik félévében termeljen, így különösen fontos, hogy az építési generál-kivitelező, a Szolnok megyei ÁÉV is nö­velje a beruházáson dolgozok létszámát. Nyersanyag kényszerpálya nélkül Szó esett a tegnapi ellen­őrzésen a majdani munkák­hoz szükséges nyersanyag- ellátásról is. Megállapítot­ták, hogy az id,én jelentősen nőtt a napraforgó-vetésterü­lete, ,— ebben azonban köz­rejátszott a kifagyott repce és búza tekintélyes mennyi­sége,- Ennek helyére került ugyanis napraforgó. Lénye­ges tehát, hogy a jelenlegi szintet — más megyék gaz­daságainak bevonásával —■ e „kényszerpálya” nélkül is tartani tudják. Andrikó Mik­lós elmondta: a beruházás ‘létrehozóinak idei munká­jában fontos feladat a lé­tesítmény 1979-re szóló pénz­ügyi terveinek teljesítése. A munkálatok jó szervezéséhez, a határidők betartásához pe­dig nélkülözhetetlen az épít­kezés résztvevőinek jó együttműködése. Zagyvarékason a helyi Béke Termelőszövetkezet lúd,- és baromfifeldolgozó üzemének munkálatait tekin­tették meg az ellenőrzés résztvevői. Az eredeti alap­okmány szerint ennek befe­jezési határideje 1978. júliu- • sa volt. ezt azonban módosí­tották 1979 novemberére. Dr. Budai Kálmán, a ,ter­mel őszövetkezet elnöke el­mondta, már az idén meg­kezdődhet a lúdfeldolgQiSás s még ebben az évben hasz­nálhatják a hűtőházat is. A beruházás teljes megvalósí­tásához, a szennyvízkezelé­se és elhelyezése valamint a hulladékfeldolgozó építésé­hez még mintegy 100 millió forintnyi hitel igénybevétele szükséges. Az üzem vízellá­tása megoldódott, a jövendő alapanyag — a szükséges baromfi — „forrása” még nem tisztázódott. A tegnapi ellenőrzésen elhangzott, hogy Tiszabura ma

Next

/
Thumbnails
Contents