Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 T/szainoka: a kölcsönzés szünetel Ki oldja fel az ellentmondásokat? Könyvtárak a kunszentmártoni járásban Kunhegyest kincskeresők Klubkönyvtár, amelynek fefadatkörét így határozta meg a művelődésügyi minisz­ter 105/1968. számú utasítása: „olyan intézmény, amely le­hetőséget nyújt a rendszeres könyvkölcsönzésre, továbbá a könyvek, az újságok és a fo­lyóiratok rendszeres helyben olvasására, a televízió és a rádió adásainak nézésére, il­letőleg hallgatására, a társa­dalmi és termelési problémák kisebb közösségben való megvitására, a művelődési központok és a könyvtárak szolgáltatásainak igénybevé­telére.” Könyvtárak, könyvtárosok Csík Mihály, a kunszent­mártoni járási könyvtár igaz­gatója gondterhelten lapozgat iratai, följegyzései között. Sorra kerülnek elő a járás­ban működő kfubkönyvtárak — könyvtári szempontból ké­szített — jellemzései. — Tiszaug: tizenkét-tizen- három négyzetméter alapte­rületű a könyvtár, ez a nagy­ság az ott folyó közművelő­dési tevékenység intenzitásá­ra is utal. Tiszasas: alapterü­lete ugyancsak kicsi, a könyv­tári rend is sok kívánnivalót hagy maga után. Tiszakürt: viszonylag nagy és rendezett a gazdag állományú könyv­tár, de a még jobb működést jelentősen gátolja, hogy a könyvtárterem a különböző megbeszéléseknek, gyűlések­nek az átlagosnál gyakrab­ban színhelye. Tiszaínokán tavaly szeptember óta nincs könyvtáros, a mesterszállási létesítmény jó, működtetése is biztosított. — Milyenek a könyvtárak anyagi és személyi feltételei? — A könyvvásárlásra for­dított összegekkel tulajdon­képp nem lehetünk elégedet­lenek. Tavaly a járásban nyolc forint fölött volt az egy főre jutó könyvtári könyvvá­sárlás, ebben az évben ez to­vább növekszik. A személyi ellátottság azonban — könyv­tárakban és klubkönyvtárak­ban egyaránt — igen gyenge. Tavaly februárban, már­ciusban a megyei könyvtár a megye könyvtárainak szemé­lyi ellátottságáról készített felmérésének adataiból is ki­tűnik ez a helyzet. A kun­szentmártoni járás főfoglal­kozású könyvtárosai és klub­könyvtárosai között mindösz- sze kettőnek van középfokú szakmai végzettsége. A na­gyobb számú tiszteletdíjasok között természetesen még rosszabb ez az arány. A kisközségek könyvtári kul­túráját is alapvetően megha­tározó rossz személyi feltéte­lek gyökerét kutatva szük­ségszerűen eljutunk a fenn­tartó tanácsok felelősségéhez, hiszen a tanácsok tehetnének a legtöbbet, az átlagosnál jobban szétforgácsolt — szakmailag tehát nagyon ne­hezen összefogható, áttekint­hető — járási könyvtárháló­zatért. Pótolhatatlan lemaradás Megborzongatja a hűvös le­vegő azt, aki belép a tiszaino- ki klubkönyvtár tárva-nyitva levő „előterébe”, ahol a pad­lót vastagon borítják a szá­raz falevelek. Régen volt a lombhullás. A klubkönyvtár­vezető tavaly szeptemberben ment el, azóta a kölcsönzés is szünetel. A település könyvtári ellátásáért — a ta­nács- és más törvények értel­mében felelős, — tiszakürti közös tanács a megüresedett klubkönyvtárvezetői állást nem tudta több mint fél esz­tendő alatt betölteni, de he­lyettesítésről sem gondosko­dott. Pótolhatatlan lemaradás származhatik ebből. Csépán önálló könyvtár működik. Nem érdemes rész­letezni milyen, helyetje az egyik környéken lakó véle­ményét idézzük: „a kutyámat rendesebb helyen tartom, mint ahol ezeket a könyveket tárolják.” A tervek szerint az új iskola átadásával felszaba­dult régi iskolában kap majd helyet a községi könyvtár. Kérdés, hogy az esztendőkig tartó „kutyának se kell” ál­lapot után milyen hatékony­sággal fog dolgozni az új kö­rülmények között. Mire volna szükség? Pedig korántsem ördöngös­ség biztos alapokra helyezni egy községi könyvtár ügyét. Szelevényben például tágas* kényelmes könyvtár várja az olvasókat 6 ezer 200 kötettel a polcokon. Váradi József né óvónő tiszteletdíjasként, sze­retettel végzi a könyvtárosi teendőket; nem sokat, havi 720 forint tiszteletdíjat kap a heti háromszor három óra kölcsönzésért. Közel kétszáz beiratkozott olvasója van, téli időszakban harmincan-negy- venen is összejönnek olvas­gatni, kölcsönözni. A járás nagyobb településein — Ci­bakházán, Öcsödön és a járá­si székhelyen — a szűkös lé­tesítményhelyzet ellenére is jó eredményeket értek el el­sősorban a képzett könyvtá­rosok odaadó munkája jóvol­tából. A könyvtári gondok sűrű­södnek a kunszentmártoni já­rásban. Mire lenne szükség? A „ki­sebb” helyi eredetű ellent­mondások feloldásán kívül, több helyen felül kellene vizsgálni: hol alkalmatlanok a könyvtárak jelenlegi for­májukban korszerű olvas­mány közvetítésére? Egy szó­val — a járás könyvtári „erői­nek” nagyobb koncentráció­jára volna szükség. Sz. J. Megjelent a jubileumra Kiss Tamás: így élt Móricz Zsigmond A Móra Könyvkiadó je­lentette meg a hajdani kis­újszállási diák, majd tanár, Kiss Tamás Így élt Móricz Zsigmond című könyvét. A Debrecenben élő iro­dalomtörténész, költő köny­vét nem csupán az évfor­dulós tisztelgés nagyszerű­ségéért méltatjuk. Olyan ér­tékeket találtunk a 12,5 íves, gazdagon illusztrált munká­ban, amelyek jól kiegészítik az elmúlt évtizedben gazda­gon termett Móricz biográ­fiákat, monográfiákat. Nem hiányt pótló mű Kiss Ta­más pontos, korrekt, népsze­rű, de veretes nyelvezetű ta­nulmánya, hanem a többé kevésbé ismert tényanyag új látószögből történt megfo­galmazásra a legszélesebb ol­vasóközönség számára. A könyv minden sorából ér­ződik. hogy avatott tollú Szerző írta. Kiss Tamás szép lírájú tanulmányának egyik lényegi eredője az azonosu­lás. A szerző néhány évtized­del később ugyanazokat az iskolapadokat koptatta, mint Móricz Zsigmond, ugyanazo­kat a ligeteket, poros utcá­kat járta, mint az író. közös ismerőseik voltak, közöttük sokan olyanok, akik Móricz regényeinek, novelláinak hő­sei lettek. Tanúja volt Kiss Tamás Móricz kunsági visz- szatéréseinek, majd horto­bágyi, hajdúsági kapcsola­tainak. A Kelet Népe mun­katársaként szerkesztőjeként ismerhette és tisztelhette az irót. Mindez olyan többlet, amely csak keveseknek ada­tott meg, akik Móricz éle­tének bemutatására vállal­koztak. „Én nem egy életet éltem át” — idéz a könyv Móricz vallomásából. Kiss Tamás munkájának többszö­ri olvasása után csak erő­södik bennünk a felismerés: a szerző Móricz mindegyik életének olyan mélységű is­merője, hogy az olvasó az író „életeinek” teljességét kapja vissza. örülünk, hogy e nagyszerű munka ünneprontó késés nél­kül megjelent és már ott le­het a Móricz-centenárium kisújszállási ünnepségeinek résztvevői kezében. Új szovjet ösztöndíjasok Háromszáznegyven ma­gyar ösztöndíjas fiatal kezdi meg tanulmányait szeptemberben az euró­pai szocialista országok egyetemein és főiskoláin. Közülük — a korábbi évekhez hasonlóan — a legtöbben. 253-an a Szov­jetunió felsőoktatási in­tézményeinek a hallgatói lesznek. A szovjet egyetemek, főiskolák új magyar ösz­töndíjasainak több mint a fele a nagyhírű műsza­ki felsőfokú tanintézetek­ben tanul tovább. Az idén négy fiatal iratkozhat be az atomerőművek és be­rendezések szakra az elektronikus számítógé­pek titkaival hatan is­merkednek meg. Évről évre a Szovjetunióban ké­pezik a magyar légiköz- leked.és szakembereit; pi­lótának — hivatalos ne­vén mérnök repülőgép­vezetőnek — 13-an tanul­nak, és ugyancsak lesz­nek magyar fiatalok a navigátor-rádiós szakon. A Szovjetunióban kü­lönben a most befejező­dő tanévben 1213 magyar fiatal tanul. Közülük 215-en diplomamunkáju­kon dolgoznak. Ennek si­keres megvédése után várják őket a hazai üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek. A korábbi évek ta­pasztalatai alapján nem­csak kitűnő szakemberek­ként számítanak rájuk, hanem a munkahely tár­sadalmi, közösségi életé­nek tevékeny résztvevői­ként is. — ti — A kunszentmártoni járás a kisközségek vidéke. Sok az olyan település, amelynek kulturális ellátásáról úgyszólván egyes- egyedül a klubkönyvtár gondoskodik. A kunhegyesi Nagyközségi Könyvtár az idén februárban vetélkedősorozatot hirdetett a kisiskolások számára Móra Ferenc születésének századik évfordulója alkalmából Kincs­keresők címmel. A harmadik fordulót tegnap délelőtt ren­dezték meg, huszonnégy diák részvételével. A győztes csapat könyvjutalomban részesült. Bensőséges ünnepség keretében avattak szob­rot' tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári kör­úti Általános Iskola udvarán. Leleplezték Szöl- lössy Enikő Munkácsy-dijas szobrászművész Saint-Éxupéry A kisherceg című műve alapján készített alkotását. A nemzetközi gyermekév és a nemzetközi gyermeknap alkalmából az iskolának ajándékozott kompozíció a szeretet és a barátság megejtő, varázsos kifejezése. Kezdeményező iskolák Diákok „atomközeiben” a természettudományok oktatása a Lehel Vezér Gimnáziumban A közvélemény általában elnéző azokkal a humán ér­deklődésű emberekkel, akik kevésbé jártasak a termé­szettudományokban. Fordít­va viszont igencsak számon kérik még a legjobb fiziku­soktól, biológusoktól is az irodalmi, képzőművészeti, zenei ismereteket. A poli­hisztorok kora ugyan már lejárt, a számonkérés talán mégis jogos — de fordítva is az lenne — hiszen a kor­szerű műveltséghez hozzá­tartoznak mind a társada­lom. mind a természettudo-, mányos ismeretek. Hogy az utóbbiak — úgy tűnik — mégis háttérbe szorulnak, több oka is lehet, de az egyik minden bizonnyal a termé­szettudományok iskolai ok­tatásának eddigi, formája. Elavult tankönyvek A természettudományos világkép kialakítása elsősor­ban a fizika-, a kémia-, a biológia-, a földrazj-, a ma­tematikaórákon történik. A régi tanterv szerint majd- hogy nem egymástól függet­lenül, az azonos anyagrészek időben „elcsúsznak”. A ter­mészetben a fizikai folyama­tokkal egyidőben például ké­miai, biológiai változások járnak együtt, ám ezeket vagy később vagy előbb ta­nulják a diákok, holott a je­lenségek szoros összefüggés­ben vannak, következmé­nyei egymásnak. Az össze­függések láttatása az órán pedig vagy megvalósul vagy nem. A pedagógusok szak- párosítása mindenesetre az utóbbit segíti. A biológiát vagy a kémiát például nem párosították a főiskolákon, egyetemeken a fizikával. Korunk természettudomá­nyos világképének kialakítá­sa csupán a régi tankönyvek alapján elképzelhetetlen. A fizikatananyag azokat az is­mereteket tartalmazza, ame­lyeket száz évvel ezelőtt ál­lapítottak meg, bizonyítot­tak be a tudósok. Dr. Marx György professzor jegyezte meg a tavalyi fizika érett­ségi tételekről, hogy egy tü­zérhadnagy Rákóczi seregé­ből meg tudta volna oldani valamennyit. 11 kísérlet célja A természettudományos oktatás korszerűsítése el­odázhatatlan feladatként ke­rült napirendre a párt ok­tatáspolitikai határozatában is. Országos kísérlet kezdő­dött el Marx professzor irá­nyításával, tizenhárom kö­zépiskolában, köztük a jász­berényi Lehel Vezér Gimná­ziumban. A kísérlet célja: kidolgozni a legjobb mód­szereket, összhangba hozni a tananyagrészeket úgy, hogy a diákokban 18 éves korukra az általános iskola és a gimnázium elvégzése után kialakuljon a termé­szettudományos világkép. A Lehel Vezér Gimná­ziumban három fiatal, lel­kes pedagógus — Csörgő Te­réz igazgatóhelyettes, kémia —biológia, Kocsis István Gá- borné és Nagy András ma­tematika—fizikaszakos — vesz részt a kísérletben. El­ragadtatva dicsérik a tan­könyveket, a javasolt, jól bevált módszereket. Miben különbözik a kísérleti okta­tási forma a hagyományos­tól? A legszembetűnőbb, hogy az órarendben tan­tárgyként nem a fizika, ké­mia. biológia szerepel. Az első osztályban anyagszer­kezetet, a másodikban szer­ves kémiát, mechanikát, har­madikban biológiát, szervet­len kémiát, elektrodinami­kát, negyedikben pedig sta­tikus mechanikát, anyagfej­lődést tanulnak a diákok. Az elsős tankönyvben — az „Atomközeiben” szokatlan címet kapta — a legelemibb részecskék kémiai, fizikai tulajdonságait dolgozzák fel a szerzők. A négy év alatt a tanulók a részektől az egészig, az atomoktól az anyagig követik nyomon a fejlődést, sajátítják el a ter­mészettudományos ismerete­ket. Nem „buktató” a fizika Felvetődhet a kérdés: mi­lyen sikerrel? A tapasztala­tok szerint a diákok köré­ben igen népszerű ez az ok­tatási forma. A beiskolázás az egyetlen kísérleti első osztályba a túljelentkezés miatt okoz gondot. A tanu­lók ekkora érdeklődése min­den esetre biztató, hiszen köztudott a természettudo­mányi tantárgyak általában nem tartoztak a kedvencek közé. a fizika az egyik ..leg­buktatóbbként” szerepelt a statisztikában. Ami azonban még az érdeklődésnél is ör- vendetesebb: az' osztályok­ban eddig nem volt lemor­zsolódás, a diákok a gim­názium legjobb tanulócso­portjai között szerepelnek, jobb a tanulmányi átlaguk, mint mikor befejezték az ál­talános iskolát. A pedagó­gusok szerint a gondolkodá­suk óriási fejlődésen ment át, s ez tükröződik a többi tanítási órán is. S hogy mi­lyen szinten áll a természet- tudományos világképük? Er­re még nehéz lenne vála­szolni, az első. kísérletben részt vevő diákok most har­madévesek. A többi gimná­ziumban ahol már érettsé­giztek, igen jó eredmények­ről számoltak be a pedagó­gusok. Minden bizonnyal így lesz majd Jászberényben is. A diákok tanulmányi verse­nyeken való kimagasló sze­replése erre enged követ­keztetni. Már most látható az is, hogy a fiatalok tuda­tában nem válik külön a fi­zika. a biológia, a kémia, mint tantárgy, hanem egy­séges egészet alkot. Világkép és a fakultáció A három fiatal pedagógus­nak nincs könnyű dolga a kísérletezésben, noha min­den szemléltetési eszköz rendelkezésükre áll. A szak­pártól függetlenül mindhár­man fizikusok, kémikusok, biológusok, matematikusok is. Ismerniük kell a tan­anyag mindegyik' részét, s ezen túl a legfrissebb kuta­tási eredményeket. A diá­kok lelkesen olvassák a szaklapokat, rengeteget kér­deznek a tanórán, gyakran még a szünetben is faggat­ják a pedagógusokat. ősztől az új oktatási-ne­velési tervek szerint kez­dődik a munka a gimnáziu­mokban. Életbe lép a fakul­tatív rendszerű oktatás. Jászberényben, s a többi kísérletező gimnáziumban sem indul már újabb integ­rált természettudományos oktatásban részesülő első osztály. Az eddigi tapaszta­latokat a fakultatív rend­szerben hasznosítják, s ha majd végez valamennyi kí­sérletben részt vevő tanuló, az újabb eredményeket, a legbeváltabb módszereket is a gimnáziumok rendelkezé­sére bocsátják. A cél: ko­runk természettudományos világképének kialakítása a fiatalokban a fakultatív rendszerű oktatásban is ér­vényes marad. Tál Gizella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents