Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 12. Emberközpontú célkitűzések A genfi egyezmény szellemében Az észak-olaszországi Solferíno közelében 1859-ben le­zajlott véres ütközet után a sebesültek ezrei haltak meg el­sősegélynyújtás hiányában. Henri Dunant svájci állampol­gár szemtanúja volt ennek, s a nyomasztó élmény hatására kezdeményezte, hogy minden országban már békeidőben hozzanak létre olyan önkéntes szervezeteket melyek min­denkor készen állnak a háború áldozatainak megsegítésére. E kezdeményezés eredmé­nyeként a svájci kormány ál­tal összehívott nemzetközi konferencia 1864-ben Géni­ben elfogadta „a hadrakelt seregek sebesült katonái sor­sának megjavításáról szóló egyzménytervezetet”.., A haditechnika állandó fej­lődése és a gyakori háborúk tapasztalatai alapján azóta több ízben módosították, il­letve új fejezetekkel bővítet­ték a száz év előtti genfi egyezményt. A polgári véde­lemről például — szintén Genfben — 1949-ben írtak alá érdemi egyezményt az álla­mok megbízottai, majd a svájci kormány által összehí­vott és 1974-től 1977 végéig tartó diplomáciai konferencia záróakkordjaként elfogadták annak kiegészítő jegyzőköny­vét. Az említett egyezmény sze­rint polgári védelem alatt ér­tendő minden olyan humani­tárius cselekedet, amelynek célja az, hogy védelmet nyújt­son a polgári lakosságnak az ellenségeskedés, illetőleg a katasztrófák ellen, és segít­sen azok követlen hatásai­nak leküzdésében, valamint a túlélés feltételeinek biztosí­tásában. E cél érdekében a polgári védelmi feladatok között sze­repel a riasztás, a kitelepítés, a menedékhelyek felállítása, megszervezése, az elsötétítés, a mentési, az egészségügyi ellátás (beleértve az elsőse­gélynyújtást is), a tűzvéde­lem, a veszélyes zónák felde­rítése, megjelölése, a fertőtle­nítés és más ehhez hasonló védelmi intézkedések fogana­tosítása, a szükségelhelyezés és szükségellátás, segélynyúj­tás a rend helyreállításához és meghatározásához a kárt szenvedett területeken, a köz­érdekű, nékülözhetetlen szol­gáltatások biztosítása, a sür­gős jellegű temetések, és minden olyan járulékos tevé­kenység, beleértve a terve­zést, szervezést, stb. is, amely az említett feladatok végre­hajtásához szükséges. A polgári védelem célkitűzé­sei emberközpontúak, a lakos­ság tevékeny védelmét szol­gálják. A testület iránt ezért táplálnak minden országban megbecsülést, ezért élvez nemzetközi jogi védelmet. A genfi egyezmény jegyzőköny­vének 62. cikkelye szerint például a polgári védelem polgári szervezeteit, valamint személyzetét feladatai ellátá­sa során tiszteletben kell tar­tani és védelmezni kell. Háború esetén — szintén a genfi egyezmény szellemében — nemzetközi polgári védel­mi koordináció is lehetséges a lakosság érdekében. A polgári védelmi szervek személyzetének, épületeinek, felszereléseinek és egyéb esz­közeinek nemzetközi jogi vé­delme csak akkor szűnik meg, ha az ellenség számára ártal­mas tevékenységet fejt ki. A nemzetközi jogi védelem szempontjából szükséges a fegyveres összeütközésben részt vevő felek polgári vé­delmi szervek személyzeté­nek, épületeinek, óvóhelyei­nek és egyéb eszközeinek na­rancssárga alapon egyenlő ol­dalú világoskék háromszög­jellel történő megkülönbözte­tése. A genfi egyezmény termé­szetesen az említettnél jóval részletesebb, abból csupán néhány gondolatot emelhe-. tünk ki. A nyugalom alapja a felkészültség Békében az ön- és kölcsönös segélynyújtásról „őrizzék meg nyugalmu­kat! A mentést megkezd­jük!” Bizonyára ismerős, ha máshonnan nem, filmből, ol­vasmányból a felszólítás, amikor villámgyors, össze­hangolt mozdulatú tűzoltók, rendőrök, egészségügyiek, polgári védelmi egységek ér­keznek egy-egy tűzhöz, tö­meges közúti balesethez, rob­banáshoz, -tehát olyan hely­színre, ahol több ember éle­téről, testi épségéről, anyagi javak pusztulásáról van szó. A nyugalom, a fegyelmezett­ség megteremtése egyik alap­vető feltétele mindennemű mentésnek. Ehhez azonban több minden szükséges: az irányítók felkészültsége, gya­korlata, a mentési módok zökkenőmentes ismerete, al­kalmazása. Csak így lehet életet, anyagi javakat óvni, menteni, szükségszerűen fel­készülni váratlan veszély­­helyzetekre. A polgári védelmi felké­szültség béke idején éppúgy fontos, mint háborúban. A kormány 1970-ben kötelező jelleggel elrendelte a lakos­ság polgári védelmi oktatá­sát szélesebb körben, új tartalommal, magasabb szín­vonalon határozva meg a fel­adatokat. Külön megjelölte a munkahellyel és a lakó­hellyel összefüggő, különbö­ző feladatokat, a differen­ciált képzési módokat. Ami közös vonás: minden­kit ki kefll képezni ön- és kölcsönös segítségnyújtásra, a megelőző védelmi rendszabá­lyok megvalósítására. Az ál­lamigazgatási és más állami szerveknél, termelő üzemek­ben, a szolgáltatóiparban dolgozók — külön — olyan képzésben részesülnek, amelyre háborús körülmé­nyek között munkakörüknél fogva előreláthatóan szükség lesz. * * * A Szolnok megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgo­zói a közelmúltban hallhat­tak előadást és bemutatót munkakörük jellegéből adó­dó, differenciált tennivaló­jukról. Jenei László osztályveze­tő, polgári védelmi műsza­ki mentő- és óvóhely-szak­szolgálat parancsnok tartotta a képzést. A differenciált kiképzés jelentőségéről, tar­talmáról kérdeztük: — Az osztály munkájának jellegénél fogva műszaki mentési és óvóhely-szakszol­gálati feladatokat kell ellát­nunk. Az itt dolgozók há­romnegyed része már kellő védelmi ismeretekkel rendel­kezik. A mostani oktatáson főként nők vesznek részt, tananyagunk: a gázálarc megismerése. alkalmazási módja: ugyancsak szó lesz az egyéni védőeszközök hasz­nálatáról is. — Gyakorlatilag most már alapokra építünk, mindenki ismeri a polgári védelmi Jenei László „abc”-t. A differenciált kép­zésnek három témakörét dol­goztuk ki: a békeidő felada­tai, munkái — a háborút megelőző veszélyeztetett idő­szak, majd a háború ideje alatti feladatok. — Munkahelyi sajátosság­ból adódó feladataink a ki­telepítési, befogadási, szál­lítási szakszolgálat, az ivó­vízmentés és természetesen az ön- és a kollektív véde­lem begyakorlása. * * * Vasetz József alezredessel Vasetz József — többek között — arról be­szélgettünk, hogy például a tanács egy-egy osztálya dol­gozóinak, jelen esetben az építési és közlekedési osz­tály dolgozóinak milyen fel­adatai vannak a veszélyez­tetett i dőszakban ? — Elsősorban — kitelepítés és katasztrófák vagy egyéb helyzet esetén — a legszük­ségesebb okmányok, eszkö­zök elhelyezése, biztonságos megóvása. Például: nem a munkahely könyvtárának szépirodalmi kötetei az első­rendű mentendvalók hanem a munkahely további műkö­déséhez szükséges dokumen­tációk, okmányok biztonság­ba helyezése, azoknak a munkaeszközöknek az óvása, amelyek nélkül nem indul­hatna el újból a munka. — Mindenkinek ismernie kell a megelőző védelmi in­tézkedéseket és rendszabá­lyokat, az igazgatás háborús körülmények közötti tevé­kenységével összefüggő vé­delmi feladatokat és külön­leges rendszabályokat, a la­kosság, az anyagi javak, a nemzeti értékek és a mű­kincsek védelmével, valamint a termelésnek és az elosztás­nak háborús viszonyokra tör­ténő átállításával összefüggő megelőző polgári védelmi in­tézkedéseket és rendszabá­lyokat. — A felkészülés, a tenni­valók alapos ismerete, hig­gadt alkalmazása, az ön- és a kollektív védelmi eszközök használata teremti meg azt a bizonyos fokú nyugalmat, amely minden esetben éle­teket értékeket véd. T. Sz. E. Még egyszer egy versenyről Beöltöztetés szennyezett terepszakasz leküzdéséhez Kisújszállás leánycsapata tesztkérdésekre válaszol Mint arról röviden a Nép­lap is hírt adott, felszabadu­lásunk ünnepén megyénkben először rendezték meg az If­jú Gárda polgári védelmi szakalegységeinek versenyét. A megnyitó beszédet tartó Horváth Ferenc alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnokának szavai­ból is kitűnt, hogy a fiatalok széles körű érdeklődést tanú­sítanak a polgári védelem álJ tál nyújtott szakismeretek iránt, tisztában vannak azzal, hogy speciális tudásukat el­sősegélynyújtásnál vagy va­lamilyen katasztrófa bekövet­kezésekor hasznosítani tud­ják embertársaik érdekében. A megyei verseny a fiata­lok érdeklődése mellett ma­gas fokú szakismereteiket is bizonyította. Így hát nem volt könnyű helyzetben a zsűri, amikor döntenie kellett. Mint az már közismert, az első két helyet a szolnoki 633. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet csapatai nyerték. míg Jászberény csapata a harma­dik lett. Ügy tűnt, mások is aspi­ránsok voltak dobogós helye­zésre. csupán a pillanatnyi formán múlott minden. Ez azt bizonyítja, hogy az Ifjú Gárda jó úton jár szakalegy­ségeink képzésében, tömeg­méretekben terjeszti a polgá­ri védelmi ismereteket. És ez a fontos, nem pedig az. hogy egy viszonylag szűk körben jól menjenek a dolgok. Jól felkészült, cselekvőkész fiatalok tömegére van szük­ség a polgári védelemben, en­nek viszont az az előfeltéte­le, hogy mind az ifjúsági szervezet, mind a tanári kar valamennyi tanintézetünkben a hazafias honvédelmi neve­lés szerves részeként kezelje a polgári védelmi ismerete­ket, s az eddiginél nagyobb gondot fordítson rájuk. Eh­hez a munkához a polgári védelem területi szervei min­den segítséget megadnak a hozzájuk fordulóknak. A GYŐZTES GÁRDA A szolnoki 633. sz. Szakmunkásképző Intézet gyűjteménye újabb szép vázákkal gazdagodott: az Ifjú Gárda polgári vé­delmi szakalegységeinek megyei versenyén két rajuk végzett az élen. A dij: két gyönyörű váza. Ez persze nem véletlen, hiszen az intézet gárdistái évek óta példásan teljesitik fel­adataikat. Amikor Szokola Józsefet, az Ifjú Gárda megyei pa­rancsnokát a győztesekről kérdeztem, csak annyit mon­dott: — Jó kezekben vannak a gyerekek! Rimányi Jóska he­gyeket megmozgat velük! A megyei parancsnok em­legette Rimányi „Jóska” meg­termett, javakorabeli ember, a szakmunkásképző kollégiu­mának nevelő tanára. Hár­masban beszélgettünk Humli Dezső igazgató szobájában. — Tíz éve kezdődött — mondja Rimányi József — akkoriban még az elsősegély­­nyújtás elsajátítása volt a feladatunk, de aztán jött az újabb gondolat is, nem kel­­lete-e ezt a honvédelmi ne­veléssel összekötni? Hiszen az Ifjú Gárda céljai kitűnő­en illenek az iskola nevelési tervébe! így alakítottuk meg aztán a polgári védelmi szak­alegységet. Jelenleg három szakasz, azaz egy század tel­jesíti a kiképzési feladatokat. — Mit tanítasz a foglalko­zásokon ? — Kezdeném azzal, hogy az Ifjú Gárda városi zászlóalja és a megyei polgári védelmi törzsparancsnokság elvi irá­nyítása és gyakorlati segítsé­ge sokat, nagyon sokat je­lent. Az iskolai vezetés pe­dig minden feltételt megte­remt a zavartalan munkához. A kiképzéshez szükséges fel­szerelések. műszerek, védő­ruhák mind-mind rendelke­zésünkre állnak. Hogy mire tanítjuk meg a gyerekeket? Kiképzési terv alapján folyik a munka. A honvédelmi- és ifjúságpolitikai ismereteket szakemberek előadásaival bővítjük. Gyakran vetítünk a témához kapcsolódó filmeket is. A szakképzés során pedig bevezetjük a fiatalokat a ka­tasztrófa helyzetekben elvég­zendő mentési feladatok tu­dományába, speciális műsze­rek használatát tanulják, né­mi fegyverismeretre is szert tesznek, térkép alapján tájo­ló segítségével pedig a tere­pen is elboldogulnak. — A honvédelmi és hazafi­as nevelés a személyiség for­málásának fontos része. •A szakalegység tagjaira bizton számíthatunk a tanítási órá­kon is, hiszen a kiképzés so­rán ők jóval több ismeretre tesznek szert, mint hasonló korú társaik — mondja Hum­li Dezső. — Különleges szak­tudásuknak pedig a munka­helyen veszik hasznát. A mi iskolánk építőipari szakmun­kásokat képez, az pedig köz­tudott, hogy az építőipar meglehetősen balesetveszé­lyes. Ha netán baleset for­dul elő, akkor nincs pánik, a gyerekek teljes szakszerű­séggel látják el a sérülteket. Rimányi tanár úr alig vár­ja, hogy átvehesse a szót. — A század tagjai töréstől az égésig, ájulástól az artéri­ás vérzésig mindent el tud­nak látni az orvos érkezésé­ig. A hátországi feladatok el­látásához sok egyéb is tar­tozik. Jól kezelik az URH- rádiókat, meg tudnak oldani tereptisztítási feladatokat is és még sok mindent. — Most készült el a klu­bunk — mondja az igazga­tó. — Az is a gárdisták ren­delkezésére áll. Egyenruhád jukat fokozatosan újra cse­réljük, felszerelésüket lehe­tőségeinkhez mérten bővít­jük. — A polgári védelem megyei és városi törzséből is igen sok szakmai segítséget, ka­punk — teszi hozzá Rimányi József —, de jók a kapcsola­taink a Vöröskereszttel, a rendőrséggel, a mentőállo­mással. így épül ki a jó mun­ka háttere. — És persze Rimányi elv­társ rendkívüli aktivitása is a körbe tartozik — moso­lyog az igazgató. — Nagysze­rűen fogja össze ezt a sokré­tű munkát. — A polgári védelmi gár­disták nemrég nyerték el az Ifjú Gárda megyei parancs­noksága és a KISZ megyei bizottsága' értékelése alap­ján az élenjáró és kiváló al­egység címet. — Megérdemelték — mondja Humli Dezső. — A közösség, a sportban, munkában összekovácsolódott — így a tanár-parancsnok. — Eredményeik alapján nyilván rangot is kivívtak maguknak az intézetben. — Természetesen. Persze esetenként akad köztük is fe­gyelmezetlen, de azért csele­kedeteiket a gárda becsüle­téért érzett felelősség vezér­li — állapítja meg az igazga­tó. H. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents