Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-04 / 79. szám

1979. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Falusi Dolgozók XVIII. Spartakiádja Első: Kunszentmárton és a jászberényi járás Olimpiai bajnokok beszélnek A Magyar Testnevelési és Sporthivatal, a Termelőszövet­kezetek Területi . Szövetsége és a Szakszervezetek Megyei Taná­csa vasárnap rendezte a Falusi Dolgozók Spartakiádjának me­gyei' döntőjét. A műsoron ,,téli” sportágak szerepeltek: a járási és a városkörnyéki községek legjobbjai asztaliteniszben és sakkban mérték össze tudásu­kat. Az asztaliteniszezők mező­nyében egy „veteránt” is üdvö­zölhettünk: a jászapáti Andrási József ezúttal az asztalitenisze­zők között indult és immár a huszadik spartakiádon vett részt. Több mint húsz évvel ezelőtt országos bajnok is volt, az ugyancsak jászapáti Kónyával az oldalán párosban végzett az első helyen. Eredmények, asztalitenisz, fér­fi csapat: 1. Jászfényszaru (Gör­be, Zelenka, Riegg), 2. Tiszafü­red, 3. Martfű. Egyéniben: 1. Riegg János (Jászfényszaru)., 1. Magyar László (Tiszavárkony), 3. Farkas Béla (Abádszalók). Párosban: 1. Andrási—Kónya (Jászapáti), 2. Farkas—Serfőző (Abádszalók—Tiszaroff), 3. Vass —Forgó (Martfű). Nők, csapat: 1. Jászárokszállás (Papp Ferenc­­né. Sallainé Soós Erzsébet), 2. Cibakháza, 3. Tiszagyenda. Egyé-Három pont Egerből Az országos ifjúsági és serdülő vízilabdabajnokságban a Szol­noki Vízügy SE csapatai Eger­ben játszottak és három pont­tal tértek haza. Eredmények. Ifjúsági: SZVSE—Eger 7:7 (3:1, 3:1, 0:3, l:2). V.: Riskó, Csor­dás. SZVSE; Hegyvári — Szabó, Pintér — Baranyi, Lengyel, Szá­lai, Hudacsek. Cserek: Hegmann, Bors. Edző: Urbán Lajos. Gl.: Pintér (3), Baranyi. Hudacsek, Szalai, Lengyel. Fölényes, 6:2-es szolnoki vezetés után alakult ki a végeredmény. Serdülő: SZVSE—Eger 14:2 (4:0, 4:1, 1:0, 5:1).V.: Riskó, Er­dős. SZVSE: Hegyvári — Juhász, Szekeres — Hegmann — Kani­zsa, Sóskúti, Deák. Csere: Gyé­mánt, Bakondi, Szebenyi. Túrái. Edző: Urbán Lajos. Gl.: Sóskúti (5), Hegmann (4), Kanizsa (2), Deák (2), Juhász. Klasszis kü­lönbség volt a két csapat között. Rajt — vereséggel Szentesi Kontakta—Tisza Cipő SE 12:8 (6:4). Szentes, 400 n. v.: Reinspach, Bergmann. Tisza Ci­pő SE: Gyuros — Siposné (1), Serfőző (3), Horváthné (1), Fi­­lákné, Szálkái (1), Borgulya (2), Csere: Herbály, Mészáros, Ko­­vácsné, Döbrei, Czibulya. Edző: Kovács István. Élénk érdeklődés kísérte a Kontakta gyár NB I B-be került csapatának első ha­zai mérkőzését. A szép számú közönség biztatása mellett ha­talmas lendülettel kezdtek, mégis a Martfű szerzett veze­tést két alkalommal is. A ki­egyensúlyozott játékra jellemző volt, hogy a 10. percben is 2:2 volt az eredmény, majd az első játékrész végén sikerült a szen­tesieknek két gólos előnyt sze­rezni. Sakk OB II Az autóbusz meghibásodása miatt kalandos utazás után ér­kezett meg Békéscsabára a Szolnoki MEZŐGÉP sakk­csapata. ötvenöt perces időhát­ránnyal kezdték el a játékot, de ez sem tudta megakadályoz­ni 9:5-ös arányú győzelmüket. Bánczi, Freitag, Pálvölgyi és Rithnovszky A. játszmái döntetlenül végződtek. Szász Já­nos három szabadgyalogja a feladásig üldözte az ellenfél ki­rályát és futóját. Merena győ­zelme jelentette az egyenlítést, mert közben a 12. és 13. táblán nyertek a hazaiak. Megszületett az idény első ifjúsági győzelme is: Rithnovszky Zalán nyert jó játékkal. Győzött Kohán sötét­tel. Lázár némi szerencsével, id. Helmrich erőteljes, ió játékkal. Varga két gyalogelőnyös parti­ja az ellenkező színű futók miatt csak döntetlent hozott. Ifjú Helmrich játszmáját a csa­patvezető ajánlatára adták dön­tetlenre. A MEZŐGÉP csapata győzelmével előbbre lépett a ki- Jencedik helyről. Békéscsaba pe­dig kieső jelöltté vált. niben: 1. Papp Ferencné (Jász­árokszállás), 2. Gyulainé Mi­­hovits Márta (Martfű), 3. Kiszel Katalin -.(Cibakháza). Párosban: 1. Gyulainé, — Vitencz É. (Martfű, Tiszajenő), 2. Pappné —Sallainé (Jászárokszállás), 3. Kiszel—Planicska (Cibakháza). Vegyespárosban: l. Kókai— Pappné (Jászárokszállás), 2. Vi­tencz T.—Vitencz É. (Tiszajenő), 3. Farkas—Szabó (Abádszalók). Sakk, férfiak, csapatban: 1. Kunszentmárton (Ozsváth, Her­­czeg, Györgyi, Csik), 2. Jászbol­­dogháza, 3. Tiszaszőlős. Egyé­niben: 1. Szabó Imre (Tiszate­­nyő), 2. Béres Gábor (Jászapá­ti), 3. Csetényi Mihály (Csépa). Nőknél, csapatban: 1. Tiszafü­red (Jakab, Soós, Szabó, Ju­hász), 2. Csépa, 3. Jászapáti. Egyéniben: 1. Pálinkás Katalin (Kunszentmárton), 2. Elek Er­zsébet (Kuncsorba), 3. Bátori Judit (Jászapáti). A rendezők kihirdették a já­rások és a községek közötti sorrendet is a járások versenyé­ben: 1. Jászberényi járás, 141, 2. Kunszentmártoni járás, 105.* 3. Tiszafüredi járás, 105v A közsé­gek versenyében: 1. Kunszent­márton 51, 2. Jászárokszállás 48. 3. Tiszafüred 47 pont.- vj -A Néplap 14. heti totótippjei A megyei úszó szakszövetség a napokban rendezte a szolnoki Damjanich uszodában a szolno­ki, 'debreceni, szegedi, ózdi és tótkomlósi úszók részvételével az országos kisdobos kupa I. fordulójának 12 egyéni és 2 vál­tó számát. A Szolnoki sportis­kola három csapattal vett részt, a Debreceni Dózsa és a sport­iskola közös csapattal indult. A legmagasabb pontértéket a szol­noki Illyés Edina érte el 50 ni­es delfin leány mellúszásban 361 ponttal, Rácz Emőke, a szegedi SZEOL AK versenyzője követi 200 m leány vegyesúszásban el­ért 319 pontjával. A Szolnoki Sportiskola telje­sítménye az utánpótlás szem­pontjából biztató. A szolnoki városi sportiskolások valamennyi számban dobogósok voltak. Győztesek, fiúk, 50 m delfin pille: Kiss (Szolnok) 39.00 mp, 50 m delfin mell: 1. Vojta (Deb­recen) 42.3 100 m delfin pille: 1. Jankó (Debrecen) 1.37.3 p. 200 m delfin hát: 1. Lengyel (Debrecen) 3.02, 200 m delfin vegyes: 1. Bencsik (Szolnok) 3.15.7. 1500 m delfin gyors: 1. Kiss (Szolnok) 22.01.2. 4x100 m Események Asztalitenisz. NB II. Férfi: Le­hel SC—VM KÖZÉRT, Jászbe­rény, hűtőgépgyári sportcsarnok 11. Szolnoki Volán—Bp. Elek­tromos, Szolnok, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola 11. Emlékverseny, Tiszafüred, Gimnázium, 9. Atlétika. Felszabadulási mezei futóverseny, Abádszalók, Abádi rét, 9.50. Hálastaféta, Martfű. Kézilabda. Felszabadulási em­lékverseny, Jászberény, sportte­lep, 9. Felszabadulási torna, Martfű 9. Vívás. Országos III. osztályú férfi tőrverseny Szolnok, MÁV- tornacsarnok 9.30. Labdarúgás. Megyei bajnok­ság: Abádszalók—Kunszentmár­ton 15.30, Mák. Jászjákóhalma— Szolnoki Cukorgyár 15.30, Orbán, Jászberényi Vasas—Tisza Cipő SE, 15.30 (Heves megyéből). Szolnoki Vegyiművek—Jászárok­szállás 11. (Hajdú megyéből). Középtiszai MEDOSZ—Üjszász 15.30 (Békés megyéből), Tószeg— Jászkisér 15.30 Szebenyi, Túrke­­ve—Rákóczifalva 15.30, Tombor, Törökszentmiklós— Karcag 15.30 Boros, Tiszaföldvár—Kunhegyes 15.30 (Csongrád megyéből). Or­szágos ifjúsági bajnokság: Sza­bó L. SE—Szarvas 10.30: Tóvizi. Szolnoki MTE—Vasas Izzó 11. Terenyei. Lehel SC—Újpesti Dó­zsa 11. Török. Serdülő bajnok­ság: Szabó L. SE—Szarvas 9. Trencsényi, SZMTE—Vasas Izzó 11. Kökény, Lehel SC—Újpesti Dózsa H. Juhász. Nemzetközi if­júsági mérkőzés: Szolnoki MTE —Velbozsd (Kjusztendil), Tisza­­liget 14. Járási Felszabadulási kupadöntő Tiszaszentimre 9.30. Idegenben szerepelnek: az asz­talitenisz NB Il-ben a Szolnoki MEZŐGÉP Budapesten a 2. sz. Építők ellen. Kosárlabda NB II Férfi: Karcagi SZSE—Békési Afész 71:67 (33:24). Békés, v.: Józsa. Mustos. Karcag: Földvári (8), Vincze (5), Kurucz (8), Haj­dú (14). Vajó (16). Cs.: Tapasztó (20). Elek. Edző: Szepesvári Gábor. A hazai pálya előnyét élvező békésiek szereztek veze­tést és a félidőt jelentős előny­nyel zárták. A második játék­részben a rutinos Tapasztó is pályára lépett és a palánk alatt szinte korlátlan úr volt, ezzel megfordult a mérkőzés állása, s végül a karcagiak megérde­melt győzelmet szereztek. Jó: Tapasztó (a mezőny legjobbja), Hajdú, Kurucz, Vajó. Nők: Békési Afész—Karcagi SZSE 49:42 (27:14). Békés. v.: Józsa, Mustos. Karcag: Kuruc (4), Takács (6), örlős (11), Ta­­pasztóné (10), Illés (9). Cs.: Ku­rucz (2), Oros, Szabóné. Edző: Mikola Miklósné. A mérkőzés elején úgy látszott, hogy a kar­cagiak biztos győzelmet arat­nak, ám a 15. perctől rövidzár­lat következett és még a bünte­tőket sem tudták értékesíteni. Lehet korongozni A Lehel SC jégkorong szak­osztálya felvételt hirdet 1970-71- ben született, korcsolyázni tudó fiúk számára. Jelentkezni lehet április 5. és 6-án mindkét nap 6.30—8, valamint 16.30—17.30 óra között Jászberényben, a műjég­pálya jégkorong öltözőjében Fo­dor Árpád edzőnél. delfin gyors váltó: 1. Debre­cen 5.24.3 p. Leányok: 50 m delfin pille: 1. Nagy (Debre­cen) 40.2 mp., 50 m delfin mell: 1. Illyés (Szolnok) 44.7 mp., 100 m delfin pille: 1. Szokolai (Tótkomlós) 1.34.6. p 200 m delfin hát: 1. Illyés (Szolnok) 3.18.8. p. 200 m delfin vegyes: 1. Rácz (Szeged) 3.17.9 p. 800 m delfin gyors: 1. Nagy (Debre­cen) 12.49.4 p. 4x100 m delfin gyorsváltó: 1. Szeged 5.55.4 p. Pontverseny állása, fiúk: 1. Debrecen Sí 1.673, 2. Szolnok Sí 1.593. 3. Szeged SZEOL AK 1.477, 4. Tótkómlós 1.440, 5. Szol­nok Sí „B” 1.082, 6. özdi KSE 891. 7. Szolnok Sí ,,C” 876. Leányok: i. Szolnok Sí 1.831,2. Szegedi SZEOL AK 1.777, 3. Debrecen Sí 1.569, 4. Szolnok Sí ,,B” 1.326, 6. Szolnok Sí „C” 1.221, 6. Tót komlós 1.136, 7. Ózdi KSE 1.084. összesített pontverseny: 1. Szolnok Városi Sí ,,A” 3.424, 2. Szegedi EOL AK 3.254, 3. Debre­ceni Sí 3.242, 4. Szolnoki Sí ,,B” 2.408, 5. Tótkomlós 2.276, 6. Szolnoki Sí ,,C” 2.097, 7. Ózdi KSE 1.975. Múltról — Dr. Boros Ottó Az olimpia a sportvilág négyévenként visszatérő „váltóláza". A győztese aranyfedelü kódexbe ke­rül, nevét márványtáblák­ra vésik. Szolnok három olimpiai bajnokát, dr. Bo­ros Ottó kétszeres bajno­kot, három olimpia - 1956 Melbourne, 1960 Róma és 1964 Tokió - részvevőjét, Hasznos Istvánt!, az 1952-es helsinki győztes vízilabda­csapat tagját és B. Nagy Pál párbajtörvivót, az 1968-as Mexikó-városi olimpia győztes csapatá­nak erősségét hívtuk meg beszélgetésre. Részint az emlékek felelevenítésének szándékával, részint egy szokásosnak tűnő kérdés megválaszolására: hogy érzik magukat? Dicsőség Az aranyérem legkorábban Hasznos István vitrinjébe ke­rült. — Milyen volt a hazatérés a finn fővárosból? — Ha szépet álmodom, még mindig ez a film pereg: már Csehszlovákiában maJ gyár zászlókat lobogtató ün­neplőkkel volt tele a vasúti töltés. Aztán a Nyugatiba való érkezésünkkor rendőr­kordon biztosította, hogy a közönség önfeledt mámorá­ban szét ne szedjen bennün­ket. Hiába, a 16 arany ... A pályaudvaron sorba álltunk, és a November 7. térig vo­nultunk — mit vonultunk, szinte sodort magával a hömpölygő tömeg. — ön mit tett az arany­éremért? — Játszottam az NSZK és Mexikó ellen, középcsatár-1 ként mérkőzésenként 3—4 góllal járultam hozzá a győ­zelemhez. A következő, az 1956-os melbourne-i olimpiának is volt szolnoki résztvevője. Én mégis egy 1964-es októberi hajnalra emlékszem, amikor Szepesi György túlfűtött hangjára ébredt az ország: Boros Api nevét kiabálta át egy másik földrészről. — Igen, ez Tokióban volt, ahol öt mérkőzésen védtem, közöttük azon a magyar—ju­goszláv találkozón, amely 4:4-'re végződött, és 4 méte­rest is hárítottam. Ekkor — és még több ízben is — az én kezembe volt letéve a ma­gyar csapat aranyérme ... — B. Nagy Pál fegyveré­nek hegyén is „billegett’’ a magyar csapat aranya . .. — Schmitt Pali nagyon nehezen boldogult az olim­pia évében az NDK vívóival, így le is mondta az ellenük való szereplést. Alig néhány órával a mérkőzés előtt tud­tam meg, hogy nekem kell beugranom. Kiengedtem ar­ra a versenynapra, úgy kel­lett „hergelni” magamat a megfelelő versenyhangulatra — aztán négy mérkőzésből hármat nyertem. Ha ekkor, vagy netán a lengyelek elJ len „lenullázok”, elúszik az olimpiai bajnokság. A három sportoló pálya­futásának végét nem jelen­tette a legnagyobb dicsőség elérése. Klubjukban még szá­mos sikert arattak. Hasznos István például 41 évesen még BEK-elődöntőt játszott, és 50 évén túl számtalan sze­nior bajnoki címmel bizony J gáttá, hogy egy sportember örök ifjú marad.' Dr. Boros Ottó is nyert még magyar bajnokságot klubcsapatával, és B. Nagy Pál is helytállt jó ideig a páston. A két vízi­labdázó edzősködött is, B. Nagy pedig úgy hat-hét év­közelmúltról B. Nagy Pál vei ezelőtt lázasan tervezge­tett: miként lehetne szerez­ni Szolnokon egy épülő laJ kótelepen valamiféle alagso­ri termet, ahol a MÁV vívó­élete otthonra találna. Csalódás Ugorjunk át a jelenbe: — Mit tesznek ma a sport­águkért olimpiai bajnokaink? — Én, aki 25 évig sportol­tam, a versenyzés befejezése után belgyógyászhoz jártam kezelésre — kezdi B. Nagy Pál. — Négy hónapig edzői szerződésem is volt a SzoIqo­­ki MÁV-val, de nem tudtam elviselni, hogy olyan ember szóljon bele a munkámba, aki azzal sincs tisztában, me­lyik végét kell megfogni a fegyvernek. Elhatároztam, liogy szerződéssel nem kötöm magam a szakosztályhoz. Je­lenleg „címzetes” szaktanács­­adó vagyok, de nem nagyon élek ezzel a megbízatásom­mal. Ha valamire felkérnek, megteszem, beülök egy-egy zsűribe is, ám legelőbb is bé­kességet és nyugalmat aka­rok. Nemrég az egyik iskola meghívott pajtási találkozó­ra, ahol órákig agitáltam a sport mellett. — Sokan szívesen látnának Szolnokon egy B. Nagy-vívó­iskolát ... — Ebben a pillanatban nem érzek hozzá elég erőt. Ott van például Nedeczki La­ci bácsi, aki egyik pápája a magyar vívósportnak. Neki nincs családi élete, ha úgy hozza a program, karácsony­kor, húsvétkor is edzés van. Én ezt viszont nem tudom vállalni. A két kislányom a szemem fénye. Rita másodi­kos, jól tanul, de különösebb adottságai nincsenek a sport­hoz, Edina ötéves létére vi­szont gyors, mint a gyík, be­lőle talán lesz valami. — A sporttal mégsem sza­kított véglegesen. — Jelenleg életemben így következnek a sportágak: te­nisz, asztalitenisz, kispályás labdarúgás. Nem ritka, hogy reggel 4-kor kelek és 5-kor már a bank udvarán tenisze­zek. — És a vívás? — Ha a Tokaj-expressz versenye öregfiúk küzdelmé­vel is bővül, ahogy ígérik, ak­kor talán a kezembe veszem a párbajtőrt. Bár Pákái György, a Szolnoki MÁV ügyvezető elnöke vívótársam volt és jelenleg is jó bará­tom, ő sem tud edzői szerző­désre rávenni. A tehetséges fiatalok egy idő után elmen­nek. így nem látok perspek­tívát a nevelői munkában. Versenyzökoromban minden áldozatot vállaltam, mert tudtam, hogy meglesz az eredménye. Edzőként ebben nem vagyok biztos. — Dr. Boros Ottó nemrég adta be lemondását: a Víz­ügy SE vízilabda szakosz­tályának elnöke volt. Mi in­dokolta a visszavonulást? — A csapat tagjai egyre­­másra álltak elő jogos és jog­talan követelésekkel. Én nem voltam abban a helyzetben, hogy lakást, fizetésemelést osz­togathassak, így mind többen jelentették be távozási szán­dékukat. Az a vélemény ala­kult ki, hogy gyenge a szak­osztályvezetés, de velem er­ről senki nem ült le beszél­getni. A „levegőben volt”, hogy nincsenek megelégedve a munkámmal, így egy inté­zőbizottsági ülésen beadtam a lemondásomat. Ennek több mint egy hónapja, választ nem kaptam, gondolom, egyetértettek az elhatározá­sommal. Elfoglaltságom mel­lett valóban nem tudtam túl­zottan sok időt fordítani a — jelenről Hasznos István szakosztály ügyeinek intézé­sére, de hozzá kell tennem, ' hogy az egyesület vezetősé­gétől sem kaptam kellő tá­mogatást. — Nem vagyok csalódott ember. Tagja vagyok a Ma­gyar Olimpiai Bizottságnak — korábban a testület elnök­ségének is tagja voltam — és a közelmúltban a közé a ti­zenkét sportoló közé kerül­tem, akik ezüstplakettet kap­tak a 25 évvel ezelőtt nyert bajnokságuk emlékére. Jól­esett, hogy a legfelsőbb sport­vezetés nem feledkezett el rólam. Fiam, aki a Vízügy SE-ben vízilabdázott, kezdő jogász, nagyon elfoglalja a munkája, így ő is befejezte a sportolást a szakosztályban. Vadászom, kertészkedem, és ha jó idő lesz, lejárok fürde­ni egyet-egyet. Miért? — Hasznos Istvánról azt mondják a fővárosban: ha nem lenne a medence kör­nyékén, Szolnokon kimúlna a vízilabda-élet. Igaz ez? — Talán mondanom sem kell, hogy erős túlzás, vi­szont semmiképp nem tud­nék víz nélkül és gyerekek nélkül élni. Ha az uszodá­ból kitiltanának, talán egy kubikgödröt kaparnék ma­gamnak, ahol apróságok úsz­kálnának. pólóznának. Én nam álltam félre — edzős­­ködöm, elnökségi tag vagyok — pedig nem egy okom lett volna már rá. Szerencsés természetem van, szinte min­den lepereg rólam. Hányszor de hányszor mondták: „Ne­héz ember vagy. teneked ál­landóan lehetetlen közbeszó­lásaid vannak.” Pedig soha­sem magamért emeltem szót; nemrég a játékostársak mepróbálták a pólózó fiamat rávenni, hogy ágáljon fize­tésemelésért, lakásért. Én nem engedtem. Csakhogy én megértem azt, amit B. Nagy Pali talán még nem, hogy tíz év után odajött hozzám egy ellenségem, és azt mond­ta: „Akkor, ott neked volt igazad!” Velük együtt! Alig hihető, hogy azok az egykori sportemberek, akik életük nagy részét sport­águkra áldozták, örökre sza­kítsanak „szerelmükkel”. Biztos, hogy sértődöttségük — ha úgy tetszik duzzogá­­suk — sportvezetői tapintat­tal kiengesztelhető. Kétség sem férhet hozzá, hogy erre milyen szükség van, hiszen a fiatalok szemében semmit nem csökkent az olimpiai bajnokok varázsa és ha Bo­ros Ottó áll a medence szé­lén vagy B. Nagy Pál isko­láz a vívópalántákkal, biz­tos, hogy mérhetően megnő a sportág iránti érdeklődés. B. Nagy nem tagadja, hogy ma is imádja a sportot és jól érzi magát a fiatalok között. Dr. Boros Ottó számára is meg lehetne találni azt a feladatot, amelyet kétségte­lenül nagy elfoglaltságáygl össze tud egyeztetni. Hasznos István „elpusztíthatatlan” — ő „beállt a sorba”, segít, ahol tud, de talán nem kellene olyan gyakran próbára tenni tűrőképességét. Hisszük, hogy a közeledés­re mind az olimpiai bajno­kok, mind a sportvezetők ré­széről megvan a szándék. Szolnok megye sportjának nagy szüksége van vala­mennyi segítő kézre. Nem hiányozhat e sorból világ­hírnevet szerzett versenyző­ink személyes vonzereje sem! Palágyi Béla Rajtol az 1500-asok mezőnye ÚSZÁS Szolnoki győzelem a pontversenyben Ketyegnek a sakkórák a megyei döntő női versenyén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents